Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-25 / 173. szám
Készülnek az új algyői híd tervei A tanulmánytervek az UVATERV-ben már elkészültek. Készül a beruházási program is, amelyet rövidesen megtárgyalnak, illetve elfogadnak. Ezután hozzákezdenek a kiviteli, részlettervek kidolgozásához. A Hídépítő Vállalat dolgozói már megkezdték a talajvizsgálatokat. Az új közúti Tisza-híd építéséhez Algyő közelében 1969-ben kezdenek hozzá és 1972-ben adják át a forgalomnak. A környék közúti forgalmának továbi javítását szolgálja majd az is, hogy 1968—69-ben felújítják a szegedi közúti híd feljáró részeit is. Ez azt jelenti hogy a szegedi oldalon 40 méter az újszegedi oldalon pedig egy 8 méter hosszú nyílás rekonstrukciójára kerül sor a Hídépítő Vállalat kivitelezésében, természetesen a forgalom megfelelő biztosításával. Elutazott az észt mezőgazdasági küldöttség A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására H. Mjannik-nek, az Észt SZSZK mezőgazdasági miniszterének vezetésével Magyarországon járt mezőgazdasági küldöttség két héten át tanulmányozta hazánk állattenyésztését. A delegációt fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, s szívélyes hangú tanácskozáson beszélték meg a küldöttség tapasztalatait. Az észt mezőgazdasági küldöttség hétfőn elutazott Magyarországról. (MTI) Nyári egyetem Pécsett Pécsett vasárnap tárja kapuit kilencedszer a TIT nyári egyeteme, amelynek külföldi hallgatói összesen csaknem kétszázan az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából és Japánból érkeztek a mecsekaljai városba. A „Népek barátsága” nyári egyetemen dr. Kiss István, a TIT titkára mondott beszédet. Odessza küldöttségének szegedi látogatásai Szeged szovjet testvérvárosának, Odesszának pártos tanácsi küldöttsége vasárnap délelőtt dr. Csikós Ferencnek, a Szeged m. j. Városi Tanács titkárának társaságában az ipari vásárt kereste fel, ahol Zombori János, a városi tanács ipari osztályának vezetője fogadta és kalauzolta a vendégeket a kiállítás területén. A vendégek tetszését különösen megnyerte a sok szép bútor, majd sokáig időztek az Orion Rádió és Televízió gyár pavilonjában. Megjelentették a Herendi Porcelángyár termékeit, elismeréssel szóltak a szegedi tanácsi ipar kiállított motorkulijáról és más termékekről, majd a szabadkai kiállítókat keresték fel. Szeged jugoszláv testvérvárosának, Szabadkának képviselői meleg szeretettel köszöntötték az odesszai vendégeket és a három testvérváros rögtönzött baráti találkozóján a nemzetek közötti együttműködésre, a békés fejlődésre emelték poharukat. A vásár megtekintése után elismeréssel szóltak a kiállítás színvonaláról, a bemutatott termékek minőségéről. A vasárnap délutáni hőségben felüdülést jelentett a vendégeknek az újszegedi partfürdő és egy kis sétahajózás a Tiszán. Hétfőn délelőtt Szeged m. j. Város Tanácsának vezetőivel találkoztak vendégeink a tanácsházán, ahová elkísérte őket Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára. A tanács épületében dr. Biczó György, a vb elnöke fogadta az odesszai küldöttséget és tájékoztatta a város társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életéről. A késő délutáni órákban a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetbe látogattak el vendégeink, Perjési Lászlónak, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és dr. Biczó György társaságában. A termelőszövetkezet kertészetében Árendás György elnök, Molnár Vencel párttitkár, Szilágyi Ernő főagronómus és Stifter József főkertész köszöntötte az odesszai delegáció tagjait s a kíséretükben levő vezetőket. A szövetkezet elnöke részletesen tájékoztatta a küldöttség tagjait a gazdaságról. Elmondta, hogy a kertészet 800 katasztrális hold szabad termőterülettel és 8500 négyzetméter üvegházzal rendelkezik. Az üvegházakat termálvízzel fűtik. A szovjet küldöttség tagjai érdeklődéssel hallgatták a beszámolót, majd arról kérdezgették a szövetkezet elnökét, hogyan élnek a tagok, mennyi a jövedelmük és milyen terveik vannak a jövőt illetően. Ezután megtekintették az üvegházakat és gratuláltak a főkertésznek a sok szép zöldségféléhez. Chiebmann B. felv.) Stifter József főkertész a delegáció vezetőjének, A. B. Cserednyicsenko elvtársnak néhány darab mintát ad a csípős szegedi paprikából n Épül a tankállomás a szegedi medence végég és termelőegységeként épül Algyő térségében az úgynevezett Szeged 2-es tankállomás. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat mintegy 8 millió forint beruházással áprilisban kezdte meg a munkát. A tervek szerint szeparátorokat, két nagyobb és hat kisebb befogadóképességű tartályt, több szivattyút és transzformátort telepítenek itt le. A szerelés jó ütemben halad, a részleges üzembe helyezés a közeljövőben megtörténik. A berendezést augusztusban adják át a termelő vállalat munkásai. (Somogyiné felvétele) Az alaptól a tetőig O Mintha elefántot tuszkolnának be egy előszobába. Hozzák a húsz tonnaméteres daru hatalmas acéltestét az utánfutós, speciális teherkocsin, s próbálnak helyet szorítani számára az amúgyis szűk építkezési területen. Toldi, a nagyerejű Amit lehet, félrevontatnak az útból a Nemestakács utcai társasház építkezés kerítése mögött, aztán hosszú órákon át küszködnek a „Toldival” — ez a daru erőre valló neve — a szállítók meg a Szegedi Építőipari Vállalat TMK-sai. S végül is ott áll a kolosszus, mamásra tornyosul; hosszú gémjét ráérősen, várakozóan belelógatja a kék nyári égbe. Sikerült hát De másnap reggel újra jönnek a TMK- sok, folytatják a munkát, hogy üzemképessé tegyék az építkezések nagyerejű vándorát, a Toldit. Míg Ujfalusi József darukezelővel a síneken, kőzúzalékon álldogálva szót váltanánk a behemót gép képességeiről, föntről egyre-másra hangzanak a kiáltások: — Egy nyolcas anya kellene, Józsi! Adjon már egy ötös csavart, anya nem kell! — S a fekete atlétatrikós, ugyancsak lesült fiatalember csak így dolog közben mond néhány szót a 27 méter magas „szaktársáról”. Háromszázhatvanezerért vette a vállalat. November óta ő dolgozik vele. Nagy hozzáértést, pontosságot kívánó munka. Itt a helyszűke különösen próbára teszi majd a darut is, a kezelőt is. Piros és barna A pincefödémig felhúzott ház — amely közel két hónapja állt meg a növekedésben — most újra tégladudoros homlokkal, növekedőben mutatja magát. Középen már áll egy sor pillér; ezek lesznek az épület atlaszai, a teher nagyját viselők. őket tetejezik újabb meg újabb téglákkal a kőművesek. Cementes habarcsot — ez aztán hűséges marad a téglához! mondják — terítenek szét a piros négyszögön s beleágyazzák az újabb sort. Most a vakolókanál, majd a kőműves kalapács kerül sorra, a téglák engedelmesen törnek olyan darabra, amekkorára éppen szükség van a hézag „befoltozásához”. Céltudatos minden mozdulat. Az izmok, inak, erek változó játékára barnán feszül a bőr. Ilyen barnaságot nem szerez strandon, üdülőben, napolaj-síkosan az ember; ez az égetett barna csak a szüntelenül szabad ég alatt munkálkodóknak jut. S a kőművesek is a nyár, a nap fiai. Szinte csábító, ahogy a „slagból” kicsap a vízsugár. A téglákat locsolni kell a cement jobb kötése miatt. Király Bálint bácsi forgatja jobbra-balra a vizet sziszegő gumikígyót. Közben a fiatal Német József keskeny pallókon talicskázza el a használhatatlan, dirib-darab téglákat s hozza az egészeket. Úgy mondja, két évet dolgozott téglagyárban is, neki nem nehéz sem a súly, sem az eféle közlekedés. Hozzá edződött. A legfontosabb A Petrovszki-brigádben hét kőműves van: Csala József, Farkas András, Furák András, Hajnóczi János, Kása András, Szepesi József, no meg a brigádvezető, Petrovszki Lajos. Ugyanennyi a segédmunkás is: Kovács Lajos, Németh József, Németh János, Ács Ferenc, Szűcs Zoltán, Király József és Király Bálint. Mivel szocialista címért küzd a munkacsapat, megkérdezem a brigádvezetőt, mi is a legfontosabb felajánlásuk. Ezt válaszolja: — Ha nekünk ideteremtenek mindent, akkor mi megcsináljuk, amit csak kell. Keményen dolgozunk, de kérjük is hozzá az anyagot, hogy legyen elég, hiszen keresni is akar az emberfia. — Most, itt minden rendben van? A hosszú szünet után halad majd ez az építkezés? Erre már Király Bálint segédművezetővel együtt adják meg a választ. Most már nincs különösebb akadály. Itt a daru, még a síneket kell megtoldani, hogy kellő mozgása legyen. Van szivattyú. S készenlétben annyi tégla, amennyi ide szükséges. — A legnehezebb mindig az alapból „kimászni”. — véli Petrovszki bácsi — s itt most már lehet fölfelé haladni. — Tudják azt bent is — utal a Dániel utcai irodákra a brigádvezető —, hogy mi elérjük a célunkat, ha nekilátunk. A párttitkárunk is gyakran megkeres bennünket, bízik bennünk és — kimondom no! — szereti is ezt a brigádot. Csak idejön a munkára, megkérdi: no, hogy megy, mi baj? S elintézi, amit kérünk. Minden részlet érdekli, az anyagtól a keresetig. Ívben repül a cigarettavég. Újra fogná a kalapácsot a mester, de közben már Farkas András és Szepesi József odakerült az ő „falához”, terítik a habarcsot, amit még a láda alján össze tudnak kanalazni. Mert ez az utolsó, mos látjuk, elfogyott a ház „ragasztóanyaga”, azért jöttek át a „szomszéd” brigádtagok. Bizalommal siettetnék most már dologra a habarcskeverőt, de az még egyre makacskodik. „Hátravert minket ez a daru” — mondták imént a kőművesek, most átlátom, mire is értették. Tegnap miatta szétszedték, félrerakták a keverőt, a húzás vonás közben megsérült, gyógyítani kell a vezetékeket. Szűcs Zoltán és társai nem túl gyöngéd szavakkal fejezik ki érzelmeiket, végül is egy sötétkék inges, fekete fiatalember, Tóth Béla — ő a TMK részleg vezetője — nyújt szakmai „gyorssegélyt” a szereléshez. Akiről az imént beszéltünk, Alattyán András párttitkár is megérkezett időközben. Odaköszön az embereknek, jókedvűen megméri tekintetével a daru magasát, s azt mondja elégedetten: — No, ez a szép jószág is fönt van már! Temperamentumos, optimista ember Alattyán András. Azt mondja, szépen, határidőre felhúzzák ezt az épületet, a vállalat teljesíteni fogja a tervét. Rövid beszélgetés alatt is világossá válik, miért van, hogy nemcsak ő bízik a Petrovszkibrigádban, hanem, fordítva is igaz: bizalommal vannak iránta a brigádtapok. Simai Mihály Húszszázalékos termelésnövekedés a gyógyszeriparban A Gyógyszeripari Tröszt összegezte az idei félév eredményeit. Eszerint ebben a félévben 1966. első hat hónapjához viszonyítva a gyógyszeripar termelési értéke 20 százalékkal, exportja a demokratikus országokba 7,5 a tőkés államokba 11,7 százalékkal magasabb, ugyanakkor viszont a munkáslétszám csak 3 százalékkal nőtt. (MTI) Nézem a szegedi Kálvin téri bútorüzlet kirakatait. Az üveg mögött tetszetős szoba berendezések, elég stabilnak látszanak az üvegre ragasztva a rossz reklámérzékről tanúskodó felhívás. így: „Nálunk vásárolt bútorát kívánságára lakásán 45 forint térítés ellenében összeszereljük.” Ismerősömék nemrég másfél szobát rendeztek be új bútorokkal. Azt már nem tudom, hol vásárolták, de nyilván nem kívánták a boltban a térítéses összeszerelést. Ugyanis engem hívtak meg, hogy segítsek a negyedik emeletre trógerolni, s a varia darabokat rossz reklám egymásra rakni. Sikerült is minden s mindössze két félliter kövidinkájába került a tulajnak. Itt szerzett tapasztalataim szerint a bútorok általában nem félkész elemekből állnak, nem ömlesztve szállítják a vevő lakására. Ha tehát a Kálvin téri üzlet szerelést ajánl, csak arról lehet szó, hogy a bútorok szállítás közben darabjaikra hullanak. Mert az üzleti szolgáltatások olyan bővítését, mint a Tisza áruházé, hogy a hűtőszekrényt díjmentesen hazaszállíttatja s helyére tétetik a televíziót, rádiót pedig újságokban hirdetik egyes vállalatok ingyenes szállításra, beszerelésre — ezeket kitűnőnek tartom. S azt is üdvözölné a vásárló, ha 10—15 ezer forintos bútorát a bolt házhoz vitetné s a lakásba berakatná. Beleférne a keretbe. Sőt korszerű üzleti módszer lenne. Biztos vagyok benne, hogy ez a reklám nem várat magára sokáig. A mostani helyett, amely elriaszt. K. J. Tavasszal születik a legtöbb gyerek Az Országos Közegészségügyi Intézetben hat év születési statisztikáját dolgozták fel annak megállapítására, jelentkezik-e az élővilágban általánosan tapasztalható szezonális ritmus az emberi termékenységben, az élve-, a halva- és a koraszületésekben. A vizsgálat érdekes megállapítása, hogy hazánkban az élveszületések száma február és május között tetőzik, a legmagasabb márciusban, amikor 9,5 százalékkal haladja meg az évi átlagot. Jóval kevesebb gyerek születik október és január között. A decemberi átlagos születésszám 12,9 százalékkal kisebb az évi átlagnál. A halva- és koraszülések aránya a hideg hónapokban magasabb, júniusban és szeptember között pedig kifejezetten alacsonyabb az átlagnál. A koraszületések, a kis súlyú újszülöttek számának nyári csökkenése azzal is magyarázható, hogy a meleg hónapokban a terhesség áltlában nyolc nappal tovább tart, márpedig a magzat súlygyarapodása szempontjából éppen a terhesség utolsó szakasza a legjelentősebb. A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a fogamzások ugyancsak jellemző szezonális ritmust mutatnak. A legkevesebb a megtermékenyítés a késő téli, kora tavaszi hónapokra, a legtöbb a nyári időszakra esik. A szezonális hatások természetesen nem egyedüli, sőt nem is legfőbb okai ennek az érdekes ritmusváltozásnak, csak elősegíthetik, illetőleg gátolhatják bizonyos ártalmak érvényesülését, ismeretük azonban haszonnal járhat mind a családtervezésben, mind a terhesgondozásban, a koraszülés elleni védekezésben. (MTI) Kedd, 1967. július 25. DÉL’MAGYARORSZAQ 3