Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
Jobb, tehát nem kel! Lapunkban korábban hírt adtunk arról, hogy a finommechanikai vállalat Petőfi Sándor sugárúti motorszerelő részlegében új típusú motoros fűkaszáló gépet készítenek, amelyet bemutatnak a Szegedi Ipari Kiállításon is. A fűkaszálógép elkészült. Mint előzőleg is írtuk, működése szinte hangtalan, kapacitása háromszor akkora, mint az eddig használatos lengőkaszás kis masináké, amelyek kora reggel fél 5-kor, 1 órakor felverik kibírhatatlan dübörgésükkel a házak lakóit, ahol éppen működtetik azokat. A motorszerelő részleg vezetője elmndotta, hogy az új, golyóscsapágyas kerekű konstrukciót több napra odaadták kipróbálásra a városgazdálkodási vállalatnak. Onnan azzal küldték vissza, hogy minden előnye mellett sem alkalmas a parkok és az útszegély melletti gyepsávok füvének kaszálására: nehéz tolni, a dolgozók nem bírják, inkább otthagyják a munkahelyüket. A konstruktőrök most azon tűnődnek, hogy miképp tudnák az okos, az eddiginél tényleg nehezebb kis fűkaszálót átszerkeszteni önjárásra, hogy ne kelljen tolni. Hozzátették, netán olyan gép kellene, amelyre rátámaszkodhat a gép kezelője, sőt még aludhatna is rajta? S akkor kapcsolna ki önműködően a kis masina, amikor a kezelője kialudta magát? Ez persze túlzás, mert, alvajáró munkát még senki sem látott, illetve végzett. Ilyesmiért aligha számfejtenének munkabért, a bérelszámolók. De mert nehezebb az új masina, használják tovább a régieket, s maradjon a prototípus meddő kísérlet, múzeumi tárgy? Mégis: az álmukból eddig felvett lakók inkább összeadnák az új fű kaszálógépek árát, csakhogy megszabaduljanak a régiek zajától, amelyet már eddig is annyiszor átkoztak. A gyűjtéshez én is csatlakozom: L. F. Kis autóbuszok sorozatgyártása További leszállító tankautók A székesfehérvári Ikarus gyárban eddig csaknem kizárólag különleges szállító gépkocsikat gyártottak, most társas gépkocsik sorozatgyártását is elkezdték. A jól bevált, 311. típusú kis Ikarus kocsik gyártására hónapok óta készültek: a technológiát a budapesti törzsgyártól vették, július elején az előre leszabott szerkezeti anyagokból a karosszéria-üzemben elkezdték a váz összeállítását. A cél az, hogy a gyártási program szerint augusztustól kezdve minden hónapban hatvan-hatvan, az év végéig összesen 300 ilyen autóbuszt állítsanak elő. A korábbi évek tapasztalatai szerint a második félévben ismét sorozatban gyártják a 6500 literes tejszállító tankautókat. Teljesen új gyártmánya lesz a zöldség-gyümölcs szállító tehergépkocsi, amelyet ponyvával borítanak. Ebből az év végéig húszat készítenek. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat részére tíz korszerű jégszállító kocsi készül — szigetelt falakkal, belül alumínium borítással. (MTI) Csőd és kritika? A történet ott kezdődik, hogy csütörtök este az ORI ,, könnyű” műsort ígért az újszegedi szabadtéri színpadon. Jógára ingerlő beat-et, szellemes paródiákat, sörös fiaskókat a padok alá, teenagereket a nézőtérre, s a műfaj legkiválóbb hazai képviselőit a rivaldák elé: Toldy Máriát, Koós Jánost, Koncz Zsuzsát, Korda Györgyöt, Tycho Mariannt, a Szegeden már előnyösen ismert Hofi Gézát — és természetesen az Illés—Szörényi zenekart Ezek a sorok most méltatni szándékoztak egy végre pompás szórakozást, ismét bizonygatni az egyébként erre alig rászoruló Illés-együttes egyedülállóan remek beatjátékát, az egyre jobban polgárjogot nyerő politikai sanzon műsorba foglalását, dicsérni a szellemes Brachfeld Siegfriedet, satöbbi. Ám mindezt keresztülhúzta egy elhibázott műsorszám, ami végül is csődöt eredményezett. Aki ivott már hideg-gyöngyöző narancslevet keserűsóval, látott már bikaviadalt húsvéti körmenetben, vagy megpróbált ruhát fércelni hajókötéllel, tudja, hogy Shakespeare és a horgászat nem azonos jellegű művészet, a temetési szertartásokon nem Offenbach-kánkánt játszanak és Simándy József sem azonos kategória mondjuk Koós Jánossal. Mindenki tudja ezt, kivéve az ORI illetékes műsorszerkesztőit. Az ő jegyzetfüzetükbe ugyanis Ráday Imre — akitől senki sem vitatja el: a Magyar Népköztársaság érdemes művésze — „egy súlycsoportban” van Szörényi Leventével, pedig nincs. Így történhetett meg a sejtelmes újszegedi lombok alatt, hogy Rádayt „érdemes művészetével” együtt kegyetlenül kifütyülték — alapvetően a rendezőség hibájából. Az öngól után persze beállt a csőd, Ráday Imre sértődötten levonult, minősíthetetlen hangon visszakiabált a színpadra, s bejött Brachfeld Siegfried — exkuzálni. Ebbe aztán annyira elmerült, hogy a szegedi közönség egyes elemeit bikacsökre alkalmasnak ítélte, s a jobb érzésű publikum könnyeire apellálva éles kritikával illette úgymond „egyetemi városunk” néhány fiatal lakóját A műsor megszakítását követelte, a rendzavarok eltávolítását s miután ez megtörtént — néhány másodperc alatt! ? — valamivel higgadtabban folytatta konferálását... Mindehhez epilógusnak szükségtelen lenne olcsón csámcsogni, sajnálkozni, magyarázkodni. A tények önmagukért beszélnek. Brachfeld Siegfried rosszul értelmezett szolidaritástól elfogadott dühös kritikája inkább a rendezőség önkritikája volt, és egyben figyelmeztetett rá: a hiba „néha az ön készülékében van”. Nem akarunk persze szerecsent sem mosdatni, a renitenskedő, arénázó huligánbanda valóban rendőrségi leltárba való. De — mint mindig — ezúttal is leghelyesebb módszer a megelőzés. N. 1. Bírósági ítéletek KÉT ORSZÁGBAN CSENCSELT Devizagazdálkodást sértő bűntett miatt vonta felelősségre a szegedi járásbíróság Konkoly Antal 43 éves, Szeged, Árvíz utca 17. szám alatti lakost. Jugoszláviába utazott és különféle árucikkeket, egyebek között karórát, paradicsomdarálót, inget, nadrágot, demizsont, mellényt, alumínium edényeket vitt magával. Az árukat 32 ezer 200 dinárért értékesítette. Ugyanott vásárolt 13 darab fejkendőt, 7 pénztárcát, orkánkabátot, több kiló csokoládét. Mindezeket Röszkén a vámhatóság elkobozta tőle. Tekintve az ügy egyszerű tényére, a vádlott beismerésére, s az egyéb szükséges feltételekre, a szegedi járásbíróság tárgyalás mellőzésével ezer forint pénzbüntetést szabott ki Konkoly Antalra. NEM GONDOSKODOTT GYERMEKÉRŐL Visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztása miatt vonta felelősségre a szegedi járásbíróság Szabó Ferenc 46 éves, Kistelek, Hétvezér utca 5. szám alatti lakost. Feleségétől elvált, s egy gyermeküket évek óta az asszony neveli. A bíróság egyszer már 5 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte gyermektartási kötelezettség elmulasztásáért. A büntetést akkor felfüggesztették. Az 1965 májusában meghozott bírói ítélet óta ismételten nem gondoskodott gyermekéről, a megítélt tartásdíjat nem fizette. Tagadta, hogy rendszeresen italozó életmódot folytatna illetve, hogy sűrűn leittasodik. Szabó Ferencet a tartási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte a járásbíróság, s kötelezett a korábban kiszabott ugyancsak 5 hónapi szabadásgvesztés letöltésére is. Az ítélet nem jogerős. Szegedi Ünnepi • Korszerű termékek seregszemléje Ma nyílik a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Sajtótájékoztató a jelentős eseményről Ma, szombaton nyitja kapuit a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás. Ebből az alkalomból tegnap a KIOSZ klubjában sajtótájékoztatón fogadta az újságírókat a vásár és kiállítás rendezősége. Részt vett a tájékoztatón Balogh István és Ozvald Imre, a városi pártbizottság osztályvezetői, a párt végrehajtó bizottság tagjai is. Ott volt a kiállító vállalatok számos képviselője, köztük a jugoszláv testvérváros, Szabadka Szegeden kiállító ipari üzemeinek vezetői. Zombori Jánosnak, a városi tanács ipari osztályvezetőjének megnyitó szavai után Árvai József, a Szeged m. t. városi tanács vb elnökhelyettese ismertette az ipari kiállítás hagyományait, s az idei ipari vásár és kiállítás szerepét, jelentőségét. A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás erőteljesen tovább fejlődött, dél-magyarországi jellege mellett országos fórummá vált. A tavalyi mintegy 70 résztvevővel szemben az idén összesen 114 kiállító, köztük első alkalommal 16 jugoszláv élelmiszeripari, bőripari, valamint textil- és vasipari üzem is szerepel a résztvevők között. Megnőtt az országos nagyvállalatok érdeklődése. A nagymúltú Orion Gyár is megjelent Szegeden, összevetve 26 minisztériumi, 29 tanácsi, 27 szövetkezeti és 10 kisipari kiállító is bemutatja termékeit. Az érdeklődéssel együtt a kiállítás hasznos területe is alaposan, 1700 négyzetméterrel megnőtt. Most 12 ezer négyzetméternyi területen közel négyezer négyzetmétert foglalnak el a pavilonok. A régi területen megújhódott a kiállítás. A BÚTORÉRT Vállalat, a szegedi tanács ipar és szövetkezeti ipar korszerű, újonnan épített pavilonban állítja ki árukészletét A Magyar Kábelművek szegedi gyáregysége is első ízben létesített önnálló pavilont A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a Szegedi Ruhagyár, az Orion, a Pamutnyomóipari Vállalat, a Bajai Finomposztó Vállalat, az Üveg és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat, a Finomkerámiai Országos Vállalat idén a Horváth Mihály utcai képcsarnokban kapott alkalmas bemutatóteret. A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás külső megjelenési formájában is előrelépett. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a résztvevőkkel összeegyeztették a közös elképzeléseket, s ezután a rendezési terv alapján építették fel a pavilonokat, válogatták össze a kollekciókat. A jugoszláv kiállítók ízlésesen rendezett reprezentatív bemutatója is emeli a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás színvonalát. Búza Ernő a szabadkai Pionír gyár propaganda igazgatója a Szegeden szereplő jugoszláv vállalatok nevében elmondotta: szereplésük célja a közeli jugoszláv testvérváros iparának megismertetése, a jugoszláv-magyar kereskedelmi kapcsolatok elősegítése. A Szegedi Ipari Vásár só Kiállítás július 15-től 27 tartja nyitva kapuit, reggel fél 9-től este 9-ig fogadja látogatóit WUj szereplők a Hunyadiban A Hunyadi László, Erkel Ferenc első nagyhírű operája mostanáig négyszer szerepelt a szegedi szabadtéri színpadon: 1959-ben, 1960-ban, 1961-ben és 1964-ben. A mostani felújítást új felfogásba viszi színpadra Mikó András, az eddigi Hunyadi-előadások rendezője. Az előadás újdonságát hangsúlyozza a több új szereplő is, akik közül az alábbiakban Szőnyi Ferencet és Nagy Sándort mutatjuk be. Hunyadi László: Szőnyi Ferenc Első gázsija ötven fillér volt. Ugyanis gyerekkorában a rajzait vizsgálgató Mülbeck Károlynak , mert képzőművészeti érdeklődése egyszerre indult az ének iránti szenvedéllyel énekelt egy számot, aki 50 fillért csúsztatott érte a markába . .. Most félig mentegetődzve vall a korán jelentkező hivatástudatról. — Sajnos tudom, hogy közhelynek számít, de én tényleg mindig énekes szerettem volna lenni... Aztán, szinte várakozás nélkül minden valóra vált. A Zeneművészeti Főiskola mellett a képzőművészetit is végzi — amit Németországban később kamatoztat is: díszletet tervez egy kollega operájához. A tehetséges művész az iskola elvégzése után, 1956-ban állami ösztöndíjjal Drezdába kerül. Németországban aztán nyolc évig szerepel. Négy éve, mióta hazajött, ismét többször vendégszerepelt Olaszországban, Lengyelországban, Finnországban, Svájcban. Járt a Szovjetunióban is. Komponál, fest, vezényel, izgatják a színház társművészetei. Ábrándozva emleget olyan kísérleti színházat, ahol mindenki mindent csinálhatna. Persze számára fő dolog az ének. — Melyik volt színházi évadja legkedvesebb szerepe? — Talán nem is választhatok, minden szerepem kedves volt, valamennyi premier. Eltörtem lábam a Tannhäuserben, így nem vállalhattam az Együtt és egyedül főszerepet. Aztán a Mahagony és a Borisz Godunov Sulszkij szerepe következett — és ismét egy premier: a Hunyadi itt a szabadtérin. — Hogy fogadta a Hunyadi László főszerepét? — Erkellel már találkoztam, de Hunyadi Lászlót még nem énekeltem. Nagyon izgalmas feladat lesz, örülök, hogy erre alkalmasnak találtai?. A tér, a színpad tetszik, bár ez számomra nem új, mert énekeltem már szabadtérin. De az új színpadi apparátus ragyogó. Szeged pedig — itt is elő ször vagyok — nagyon barátságos. J. Á. statisztikai adatok szerint világszerte nagy divat a babagyűjtés. Ennek a hobbynak a hullámai végiggyűrűzik a kontinenseket és meglepő hatást gyakorolnak az üzleti életre is. Ahogy a számokból kiderül, Japánban van a legtöbb híve, ezt igazolta egy újabb jelentős rendelés is, amely magyar népviseletű babák szállítására vonatkozott japán cégek részéről. Ki gondolná, hogy a textilhulladékból készülő rendkívül munkaigényes babákat vagonszámra exportálják külföldre Magyarországról ? Csaknem nyolcvan féle változatban, a magyar tájak sajátos ízlésének, öltözködési kultúrájának megfelelő stílusban igénylik a megrendelők és a különleges kívánságok is befolyásolják a választékot. Svéd, dán, holland, belga, francia, angol cégeknek százezerszámra továbbítják. Angliában például mindennapos kedves szokás az ajándékozás. Nem az értéket, hanem a figyelmességet méltányolják. Így vált a rongybaba közkedvelt hétköznapi ajándéktárggyá. Egész gyűjtemények megszerzéséért folyik a versengés és mindenki kollekciójának a gazdagítására törekedik. A rongybabák készítői egyre több újdonsággal örvendeztetik meg vevőkörüket. Mielőtt elképzelésüket valóra válthatnák, pedagógusok, pszichológusok, gyermekgyógyászok, az ipar, a kereskedelem képviselőiből álló bizottság vizsgálja felül az új játékot és esztétikai, higiéniai, pedagógiai meggondolások alapján dönti el, érdemes-e a gyermekek kezébe adni? Rongybabák — exportra Gara nádor: Nagy Sándor Huszonöt éves mindössze, egy esztendeje az Állami Operaház friss zeneakadémiai diplomával státust kapott baritonistája. Fiatalkora ellenére tekintélyes külföldjárással és az első sikeres évaddal háta mögött érkezett Szegedre. Világot indulnak megváltani akkora lelkesedéssel, tűzzel, egészséges ambícióval, mint amit egész közvetlen lénye, s talán még bátran meg sem fogalmazható egyénisége áraszt. Nem ő az első „ifjú titán”, akinek a szegedi szabadtéri színpad előlegez bizalmat hatalmas rivalda előtt, komolyabb művészi életút híján, reményt keltő pályafutás készletén „nagy lehetőségre”. Forrai Miklós fedezte fel egy tehetségkutató meghallgatáson a főiskolán, s aztán minden úgy ment mint a karikacsapás Elvégezte a zeneakadémiát, szerződtették az Operához, s közben a budapesti Erkel versenyen harmadik díjat nyert, koncertezett Münchenben, Szófiában, Bécsben, Párizsban Eisenachban. Operai évadján Nagy Sándor kilenc szerepet kapott, köztük a Tosca Scarpiáját Orosz Júliával és a szegedi Faust- Juan Oncinával. Szerepelt már a szombathelyi Iseumban, ahová idén ismét meghívták, s többek között énekelte a Hunyadi László Czilleijét Szegeden először mutatkozik be a szabadtéri színpadon, s a változatosság kedvéért most Erkel operájának Gara nádor szerepét, formálja. Érdekes, nagyjából azonos színpadi figurát, hiszen Czilleit az első felvonásban megölik, s dramaturgiai szerepét Gara veszi át. Nagy Sándor tehát akkor lép színre, mikor a Hunyadi-hívek már tort ültek a cselszövőn. Hogy tovább intrikáljon. n. l. (Somogyiné felv.) Szombat, 1967. július 15. OÉL:AíAGYAROR 5745 5