Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

A MAGYAR S­Z­O­C­I­A­L­IS­T­A MUNKÁS PÁR­T L­A­P­J­A Olajbányászok sikere A tervezettnél több kút•ígéretes terület Dorozsma A szegedi kőolajfúrási üzem olajbányászai kitűnő­en dolgoztak az elmúlt fél­évben: összesen 68 ezer 574 méternyi fúrási munkát vé­geztek el, 8 ezer 574 méter­rel többet a tervezettnél. Amint Hingl József, a kő­olajfúrási üzem vezetője el­mondta, a fél év során 191 rétegvizsgá­latot végeztek, ami szintén felülmúlja az előre megszabott feladatot. Mint ismeretes, az algyői mezőben több mint egy év­vel ezelőtt új módszert ve­tettek be: olyan szénhidro­­génkutakat képeznek ki, amelyen egyszerre kétfajta munkát lehet végezni, olajat, gázt termelni és vizet vis­­­szasajtolni. A hosszútávú olaj­programban nagyon sok múlik azon, hogy a szelek­tív kutakból sikerül-e a megfelelő mennyiséget — az idén összesen 72-t — el­készíteni. Az olajbányászok áldozatos munkájának kö­szönhető, hogy az első fél év végéig 42 szelektív kutat kiképeztek, és adtak át a testvérüzemnek, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalatnak. Az eredmény azért is értékes, mert az olajbányászok mun­káját anyaghiány akadályoz­ta. Az olajkutatás újabb terü­letekre is kiterjedt, mert Szeged környékén már mint­egy száz kilométeres körzet­ben dolgoznak a fúróberen­­dezések. Természetesen Al­­győ még mindig az első szá­mú helyszín, itt nemsokára újabb rekordfúrásra kerül sor. A tervek szerint a Ti­sza alá 710 méteres ferdí­­tésű kutat mélyítenek az al­győi üzem olajbányászai. Ha sikerül elérni a célt, ez lesz az ország legjobban eltérí­tett ferde fúrása. Hingl Jó­zsef arról is tájékoztatott, hogy a hét fúró- és 12 vizs­gálóberendezés közül Do­­rozsmán is dolgozik néhány. A kutatókat meglepte az az eredmény, amelyet a nem­rég lemélyített négy do­rozsmai fúrás hozott. Végle­ges eredményt még nem tudnak, a vizsgálatok, elem­zések nyomán azonban biz­tos, hogy Dorozsma a sze­gedi olajkutatás legújabb ígéretes területe lett. A rendszeres napi felada­tok mellett fokozott gondot fordítanak a gépek, az esz­közök karbantartására is. A szovjet gyártmányú beren­dezések 10—12 évig dolgoz­tak megállás nélkül, most hozzákezdtek felújításukhoz. Egy-egy berendezést mint­egy 5—6 millió forintos költ­séggel újítanak fel. A szov­jet motorok helyére Ganz- MÁVAG Diesel-motorokat építenek. Végre megoldódott az évek óta sok bajt okozó csőgond is. Mint ismeretes, az olajbányászok a Csepeli Csőgyár termékeit használ­ták fel a kútfúrásokhoz. Mi­vel a felszín közelében ezek a csövek gyakran meghibá­­sodtak, az OKGT francia gyártmányú VAN-rendszerű csöveket vásárolt, s küldött Szegedre. Újabban már eze­ket alkalmazzák a felszín­hez közeli béléscsövezéshez, s a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a francia csövek segítségével nagymértékben csökkent a gézszivárgás, lé­nyegesen kevesebb kútjaví­­tás szükséges. M. I, Épülő kénsavgyár A szolnoki Tisza menti Vegyiművekben épül a nagy­üzem negyedik kénsavgyára. A vegyiművek és a lengyel Nysa-gépgyár szocialista szerződést kötött­ az építés gyorsítására. Diplomakiosztó ünnepség a Zrínyi akadémián A Zrínyi Miklós katonai akadémián az idén végzett hallgatóknak pénteken dél­után ünnepélyes külsőségek között adták át a diplomá­kat. A tanintézet dísztermé­ben rendezett ünnepségen megjelent Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, továbbá a Honvédel­mi Minisztérium más veze­tői. Részt vett az ünnepsé­gen I. V. Tutarinov vezér­­ezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő­­parancsnokának magyaror­szági képviselője, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnoka. A Himnusz hangjai után felolvasták a honvédelmi miniszter ez alkalomból ki­adott parancsát, amely egye­bek között hangsúlyozza: alapvető kötelességünk a testvéri szocalista országok­kal együtt fejleszteni honvé­delmi képességeinket, a nemzetközi helyzet által megkövetelt szinten tartani hadseregünk harci felké­szültségét, ütőképességét, to­vább erősíteni fegyverbaráti együttműködésünket a szov­jet és a többi­­ testvéri had­sereggel. A diplomák átadását kö­vető beszédében Tóth Lajos vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka egyebek közt hangoztatta: arra neveltük önöket, hogy a tiszt hivatása mindenekelőtt politikai hi­vatás, amelyet önként és tudatosan vállaltak. A tanintézet parancsnoká­nak szavaira a végzettek kö­zül Merfelsz István, kitűnő diplomát szerzett alezredes válaszolt. A diplomaátadási ünnep­ség az Internacionálé hang­jaival ért véget. Ezt követő­en a végzett hallgatók és hozzátartozóik tiszteletére a honvédelmi miniszter foga­dást adott, és azon pohárkö­szöntőt mondott. Növekszik az alumínium­ipar exportja­ lását, valamint a barnasze­nek komplex hasznosításá­nak lehetőségeit. Megállapították, hogy a szocialista országokba irá­nyuló export növekedésének üteme alacsonyabb a terve­zettnél, a nehézipari ágazat tőkés elszámolású exportjá­nak növekedése azonban meghaladja az 1971. évi nép­­gazdasági tervben előirány­zottat. Az idén a vegyipar előreláthatóan nem tudja teljesíteni exportterveit, s a 73,1 millió dollár bevétel helyett csak 88,5 millió dol­lárra lehet számítani. Leg­szembetűnőbben nő az alu­míniumipar exportja, amely az idén előreláthatóan 28,4 százalékkal lesz magasabb, mint az elmúlt esztendőben. Ez a mennyiség azonban az alumíniumkohászat várható dollárbevételét az árcsökke­nések miatt csak 13 száza­lékkal emeli. Pénteken a Nehézipari Mi­nisztériumban miniszteri ér­tekezletet tartottak dr. Sze­kér Gyula elnökletével. Meg­­­­vitatták a nehézipar export­jának és importjának alaku­ Éjféli jelentés Az Apollo—15 három űr­hajósának tegnap este a ter­vezett időpontnál 25 perc­cel később, és csak a máso­dik nekifutamodásra sike­rült leválasztania a „Pala­eon”-holdkompot az „En­deavour” anyahajóról. Majd Alfred Worden, az Apollo— 15 parancsnoki kabinjának pilótája pályamódosítást hajtott végre. Worden, a „Falcon”-hod­komppal való űrrandevúra várva, 72 órán át egyedül kering a Hold körül. Az Apollo—15 űrhajó holdkom­pja, a „Falcon” (Sólyom) — benne Scott és Irwin űrhajósokkal — pén­teken magyar idő szerint az éjszakai órákban megkezdte a leereszkedést a Hold fel­színére. A Nyugalom tengerének nyugati része fölötti tér­ségben 15 kilométer magas­ságban Scott és Irwin kö­zép-európai idő szerint né­hány perccel 23.00 óra után bekapcsolta a holdkomp fé­kező rakétáját, és ezzel megkezdődött a Holdra szállás első, úgynevezett fé­kezési szakasza az Apenni­­nek láncolata fölött. A „Falcon” közép-európai idő szerint 23.16 órakor le­ereszkedett a Hold felszí­nére az Apennin-hegység térségében. A hírügynökségi jelenté­sek szerint a mintegy 12 percen át tartó Holdra szál­lás tökéletesen, a tervek szerint ment végbe. Miköz­ben a „Falcon” leereszkedett a Hold felszínére, Scott je­lentette a földi irányító köz­pontnak, hogy üzemanyag­tartaléka mintegy 2 száza­lékkal kevesebb az elő­irányzottnál. A földi irányí­tó központ azonban meg­nyugtatta, hogy elégedettek ezzel az üzemanyag-men­­nyi­séggel. A Holdra szállás után Scott nyomban jelentkezett rádión a földi irányító központnál, és közölte, hogy a „Falcon”, az előre kije­lölt helyen ereszkedett le a Holdra a Hadley síkságon. Ezt követően — ugyancsak a programnak megfelelően — Scott megkezdte a le­szállási hely közvetlen kör­nyékének megfigyelését. A holdkomp két űrhajósa az éjszakai órákban nyugo­vóra tért a holdkompban, és csak 7 órás alvás után ma, szombaton, közép-európai idő szerint 11.00 órakor kezd hozzá az első felfedező út előkészítéséhez. Előbb megreggeliznek, majd nyomástalanítják a kabint, s azután, közép­európai idő szerint 14.24 órakor kilépnek a Hold fel­színére, hogy négykerekű „autójukon”, a holdvándo­ron megtegyék első, mintegy 6,4 km-es „kirándulásukat”. Scott a Holdra szállás utáni első percekben közöl­te a földi irányító központ­tal, hogy a „Falcon” annak a kráternek közvetlen kö­zelében ereszkedett le a Holdra, amelyet a holdkomp utasai Szaljutnak neveztek el ,a nemrégen hősi halált halt szovjet űrhajósok emlé­kére. A „Falcon” egyébként néhány száz lábnyira szállt le az előre megadott hely­től. Mint a zsebkés, úgy nyílott ki a holdkomp oldalához erősített autó, a holdvándor. A rajzon jól látható, ho­gyan került az alkalmi garázsból a Hold felszínére Scott és Irwin űrhajósok jármű­ve. A vendéglátás ellenőrzése az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség sajtótájékoztatója A legfontosabb idegenfor­galmi területek kereskedel­mi és vendéglátóipari vizs­gálatainak tapasztalatairól számolt be pénteki sajtótájé­koztatóján a Belkereskedel­mi Minisztériumban dr. Lu­gosi Lajos, az Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőség helyettes vezetője. Egy hónapon belül má­sodszor tartott gyorsvizsgá­latot a Balatonnál és a fő­városban a főfelügyelőség, amely ezúttal némileg ked­vezőbb tapasztalatokat szer­zett. Kevesebb szabálytalan­ságot talált. Akadtak azon­ban ezúttal is kirívó esetek, amelyeket példás büntetés­sel toroltak meg. Az ismé­telt gyorsellenőrzés eredmé­nye: 85 esetből negyvennél tártak fel kisebb szabályta­lanságokat, amelyek elköve­tőit összesen 40 000 forint pénzbírsággal sújtották. A főfelügyelőség a me­gyei felügyelőségekkel és a társadalmi szervezetekkel együttműködve, az idegen­­forgalmi szezon derekáig a Balaton két partján, a Du­­na-kanyarban, Budapesten, a Velencei-tónál, Pécs környé­kén, Szegeden és Sopronban mintegy 1100 ellenőrzést tar­tott. A vizsgálatok harminc százalékánál észleltek hiá­nyosságot. Valamennyi sza­­bálytalanságot felelősségre vonás követte. Összesen 200 000 forint pénzbírságot róttak ki. 57 esetben figyel­meztették a vétkest, s 21 szabálysértőt maguk a válla­latok büntettek meg. Az OKF meghatározott terv szerint, határozott fel­lépéssel, a vizsgálati mód­szerek továbbfejlesztésével igyekszik elejét venni a sza­bálytalanságoknak. A követ­kező időszakban egyebek között ismételten országo­san megvizsgálják a vendég­látóhelyek osztályba sorolá­sát, s olyan témákkal is foglalkoznak — például az áruk ellátása kezelési-hasz­nálati utasítással —, ame­lyek a vásárlók tájékoztatá­sát segítik. v 61. évfolyam, 179. szám 1971. július 31., szombat Ára: 80 fillér Nincs már lábon búza az állami gazdaságokban A kapásokra jól jött az eső Tegnap délután sokfelé megszakította a nyári mun­kákat a hirtelen jött eső. Bakson kora délután össze­ült a Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz igazgatósága, hogy a nyári munkákat, a betakarítást, az aratás be­fejezését értékelje. Mintha csak erre várt volna az ég, megnyitotta csatornáit. A csapadék kellett nagyon, különösen a kapásokra, a kukoricára jött jól. Délután Tiszaszigeten is sűrűn nézték a fellegeket, esőt kívántak a tiszaszigeti tsz tagjai. Eddig nem járt rossz esztendő rájuk, az ara­tást régen elfelejtették, gondjuk leginkább csak a hatalmas be­ruházásokkal akad. A kukorica viszont nagyon kérte a vizet, így tehát amit Szegeden nem kértek, a jó kiadós esőt, azt Tiszaszigeten szívesen fo­gadták, fogadnák. Kistele­ken sem ártott a lehulló csapadék. Az Új Élet Ter­melőszövetkezetben már ré­gen túl vannak az aratáson, s július 19-én megkezdték a cséplést. Egy gép dolgozik, a téesz kalászosa mellett, a háztáji gazdaságok termését is elcsépeli, összesen 550 hold kévését kell elcsépel­ni, s ez bizony még hosszú ideig tartana. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy kombájnok is besegítenek a nagy munkába, így augusz­tus 2ü-ra befejezik a csép­­lést. Ami örvendetes, a gyenge termőképességű ho­moki földeken az idei nyár gabonából terven felül fize­tett. Árpából 6 ezer 500 má­zsájuk termett. Most napon­ta 7—8 kocsi és 5 vontató hordja a kévéket, s tart a kazla sas. A szőlőben is szorgoskodnak. Az idén 25 mázsát várnak holdanként. A kapások váltakozók; a burgonya, kukorica jó, a paprika kevésbé. Ezekben az években termelésszerkezet­módosulás lesz fokozottab­ban előtérbe kerül az ál­lattenyésztés. Sajnos, akad­nak gondok is: tavaly 260 ezer forintért D4—K­B trak­tort vásároltak, s eltört a nyomtávkarja. Beutazták ér­te „Tolnát, Baranyát”, a környező téeszektől az AG­­ROKER-hez, onnan Kecske­métre, Bajára, Pestre, a Vörös Csillag Traktorgyár­ba mentek, de nem sikerült vásárolniuk. Végül Forrás­­kúton bontott masinából tudtak egyet szerezni, s azt szerelték a nagyértékű erő­gépre. A megye állami gazdasá­gaiban is elvetették már jú­lius 28-val az aratás gond­ját. Az eredmények a várt­nál jobban alakultak. Csong­­rád megyében 18 ezer 900 holdról takarították be ezek az élenjáró gazdaságok a búzát. A termésátlagok ki­egyensúlyozottak voltak, legjobban a Gorzsai Állami Gazdaságban fizetett a föld, húsz mázsán felül holdan­ként, míg a Szegedi Állami Gazdaságban húsz mázsát adott holdanként a búza. A csapadékos idő a szalmale­­takarítást és a talaj­munká­kat egy kicsit hátráltatta, most minden erővel azon munkálkodnak, a megye ál­lami gazdaságaiban, hogy a kedvező talajállapotot ki­használják, a talajnedves­séget megőrizzék, gyorsan, időben végezzenek a legfon­tosabb talajmunkákkal, eg az őszi betakarítással. Sz. L. L

Next