Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
Felszabadulási ünnepség Szegeden Hazánk felszabadulásának közelgő 27. évfordulója tiszteletére ünnepséget rendezett tegnap, pénteken délután a szegedi Szabadság Filmszínházban a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága. Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A szegedi üzemek, intézmények, hivatalok, termelőszövetkezetek ünneplő dolgozói töltötték meg az alkalomhoz illőn dekorált mozitermet, és jelen volt a társadalom minden rétege — fiatalok éppúgy, mint a forradalmi munkásmozgalom veteránjai. Pontosan 3 órakor az elnökség elfoglalta helyét az ünnepi dekoráció előtt, a színpadi asztalsornál. Az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője; Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára; dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke; Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára; dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácsának elnöke, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és intézmények képviselői: Baló Ilona, a KISZ városi bizottságának titkára; Herdál Valéria, a Szegedi Nemzeti Színház művésze; Csáti Mária, a Szegedi Ruhagyár szocialista brigádveetője; Hajas László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára; Hngilka Mihály, a szegedi munkásőrség parancsnokhelyettese; Kajái Ferenc honvéd alezredes; Kasza Rozália, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára; dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke; Kenéz Antalné, a Vöröskereszt városi titkára; Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője;dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára; dr. Kovács Lajos, a járásivárosi rendőrkapitányság vezetője; dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a József Attila Tudományegyetem rektora; Ocskó István, az Emergé gumigyár szocialista brigádvezetője; Papp Mihályné, a szegedi textilművek szocialista brigádvezetője; Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság titkára; Szögi Imréné, a gyufagyár munkásnője; Takács Imréné szegedi országgyűlési képviselő, Tombácz Imre, a forradalmi munkásmozgalom veteránja és dr. Az ünnepség szónoka bevezetőben arra a nemzeti örömre emlékeztetett, amit a magyar föld teljes felszabadulása, a fasiszták végleges kiűzése jelentett, majd miután méltatta nemzeti ünnepünk történelmi jelentőségét, és azokat az áldozatokat, melyet a testvéri szovjet nép hozott szabadságunkért, visszaemlékezett a fölszabadult országrészekben kialakult új helyzetre. — Az ország nagyobbik felében még tartott a háború, a német megszállás, amikor a Magyar Kommunista Párt az ország elé tárta programját, amelynek célja országunk demokratikus átalakulása volt. Szegeden 1944. december 3-án bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek programja kialakításában a kezdeményező erő ugyanTóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora. Ott voltak az ideiglenes, hazánkban tartózkodó szovjet katonai egységek képviselői, és az elnökségben foglaltak helyet a Román Kommunista Párt Temes megyei küldöttségének tagjai is. A magyar és a szovjet csak a Magyar Kommunista Párt volt. Gondoljunk csak vissza a tragikus szavakra, melyekkel a Szegeden fogalmazott programfelhívás végződött: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére lesz magyar újjászületés, össze kell fogni minden igazán nemzeti erőt. Ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Függetlenségi Frontban, az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz.” — Igaza volt a felhívásnak. A magyar nép összefogása, 27 éves harca, munkája eredményeképpen hazánk ma erős, virágzó szocialista ország. A nagy történelmi változás kifejeződik az alkothimnusz után Tolnai Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Váci Mihály: Miránk hasonlíts, kommunizmus! című versét adta elő, majd Sípos Géza mondott megnyitót. Az ünnepség szónoka Apró Antal volt. A szegedi felszabadulási ünnep az Internacionáléval zárultmánymódosítás tervezetében is, melyet a közeli napokban ismert meg országunk népe — mondotta az előadó, és idézte az alkotmánytervezetnek azt a bekezdését, amely már Népköztársaságunk alaptörvényébe foglalja a Szovjetunió szüntelen baráti támogatásának elismerését is. Beszédében ismertette azokat a hatalmas gazdasági, kulturális és egészségügyi eredményeket, amelyeket népünk a szabad 27 esztendőben elért, majd a háború utáni örökséget hasonlította össze mai helyzetünkkel és gondjainkkal. • Mit örököltek a múltból a szegediek? Mintegy 12 ezer munkanélküli volt a városban, leszerelt üzemek, felrobbantott hidak, tönkretett közművek. Szenzációnak számított, amikor elindult az első villamosjárat, vagy a Tisza két partját összekötő szükséghíd megépült És mi van most? A múlt rendszer legutolsó statisztikája szerint a városban 15 ezer volt az iparban foglalkoztatottak száma , ma pedig Szeged 80 ezer embernek ad tisztességes keresetet. A felszabadulás utáni első egyetemi évben hat professzor vezetésével 162 hallgató látogatta az egyetemet. Ma 8 ezernél is többen tanulnak Szeged felsőoktatási intézményeinek különböző tagozatain, a tudományos fokozatú oktatókat pedig százával számlálhatjuk. Igaz, hogy a felszabadulás utáni első tíz évben lassan fejlődött a város, de később megindult az iparosodás. Pártunknak az Alföld iparosításával kapcsolatos határozata nyomán Szeged is, Csongrád megye is mindjobban iparosodott. Ezzel együtt a megyében nagyarányú városiasodás bontakozott ki. A tudomány és a művelődés új központjai alakultak meg. Rövid évek alatt új, szocialista me(Folytatás a 2. oldalon.) Apró Antal ünnepi beszéde 62. évfolyam, 78. szám, 1972. április 1., szombat Ára: 80 fillér Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa Megválasztották a TOT tisztségviselőit A Parlamentben pénteken délelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek országos kongresszusának záróülését Győre Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és a kormány több tagja. Bevezetőben több küldött szólt hozzá a beszámolóhoz és mondotta el az általa képviselt község, illetve tsz eredményeit, problémáit. Az elhangzott felszólalásokra ezután Szabó István, a TOT elnöke válaszolt. Rámutatott: a vitában senki se vonta kétségbe az elmúlt öt évben elért eredményeket, s valamennyi felszólaló hitet tett az új gazdaságirányítás mellett. A felvetett gondok és problémák megoldását is az új gazdaságirányítás keretein belül, és annak szellemében látták a felszólalók. A kongresszuson száznál több javaslat hangzott el, ezeket az újonnan megválasztandó Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s annak elnöksége dolgozza fel részleteiben, s az anyagot a kormány elé terjeszti. A vita alapján dolgozza ki a TOT és az elnökség azt az akcióprogramot is, amelynek alapján széleskörűen ismerteti majd a kongresszus állásfoglalását, határozatait, s elősegíti a megjelölt feladatok végrehajtását. Kifejtette, hogy a mezőgazdaságban érvényesülő közgazdasági szabályozók összességükben jól szolgálták a gazdaságok fejlődését. Kifogásolta azonban, hogy esetenként évente többször is módosítják az érvényben levő rendelkezéseket, ami zavarja a gazdálkodás stabilitását. A gazdaságok információs rendszeréről az volt a véleménye, hogy a termelők ma még kevés információval rendelkeznek, igen gyakran hiányos ismereteket kapnak lényeges gazdasági kérdésekről. A termelőszövetkezeti vezetők tájékoztatását azért a jövőben rendszeresebbé kell tenni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő termelőeszközökkel is javítani lehet a gazdálkodást, és hogy a lehetőségekkel él is a termelőszövetkezeti parasztság. Szabó István zárszava után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangúlag fogadta el a kiadott alapszabály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat A kongresszuson ezután ismertették annak a 23 jelöltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a Termelőszövetkezetek Tanácsa. A bizottság javaslatát a kongresszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazólapokra. Ezután Pesti István, a szavazatszedő bizottság elnöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rendjét, majd a kongresszuson résztvevők a Parlamentben kijelölt szavazóhelyiségekben titkosan választották meg a jelölteket. A szavazás eredményét ezután a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott. Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének H tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző, a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Szabó Istvánnal, a TOT elnökének zárszavával ért véget. Ülést tartott az elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1971-ben egyetemet végzettek közül a következőket kitüntetéses doktorrá avassák: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen: Korency Éva magyar—latin nyelv- és irodalomszakos középiskolai tanár, Mátai Mária, magyar —orosz nyelv- és irodalomszakos középiskolai tanár, Sólyom Jenő fizikus, Szűcs Judit (Rényi Istvánná) fizikus. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen : Dévai György biológia—földrajz szakos középiskolai tanár. Kiss Sándor francia—latin szakos középiskolai tanár. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen: Mészáros Ildikó orvos, Széchenyi Béla fogorvos. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen: Szeverényi Miklós orvos. Az Elnöki Tanács továbbá egyéb ügyeket tárgyalt.