Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
A Varsói Szerződés és az európai biztonság A nemzetközi jog történetében soha nem létezett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikaikatonai szövetség, mint amilyet 1955. május 14- én a lengyel fővárosban aláírt Varsói Szerződés életre hívott. A tizenhét esztendővel ezelőtti fenyegető európai helyzet parancsolóan írta elő a szocialista országok erőfeszítéseinek egyesítését, a hatékony önvédelem megszervezését. Az azóta eltelt időszak eseményei minden tekintetben igazolták e lépés megtételének helyességét. A Varsói Szerződés egész eddigi fennállása alatt betöltötte alapvető funkcióját: megbízhatóan garantálta valamennyi szerződő fél — köztük hazánk — területi sérthetetlenségét, nemzeti szuverenitását, függetlenségét és szabadságát. A koalíciónkban testet öltött hatalmas erő — a hatvanas évektől már a világpolitikában is egyre határozottabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredményesen visszatartotta a nyugati agresszív köröket a kockázatos kalandoktól, biztosította a szocializmus építésének legkedvezőbb nemzetközi feltételeit, és az általános biztonságot. Több mint másfél évtizeddel a szerződés aláírása, a szocialista országok egyesített fegyveres erőinek létrehozása után a tények meggyőzően igazolták, hogy földrészünknek ebben a században élvezett viszonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erőviszonyok javunkra történt eltolódásának köszönhető! Ebből logikusan következik a kérdés: miért ne lehetne a még mindig bizonytalan európai békés állapotot tartós és szilárd alapokra helyezni? Emlékeztetnünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai már az alapító okmányban kimondták: „Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a Szerződő Felek állandóan törekedni fognak — a jelen szerződés az általános európai szerződés érvénybe lépésének napján érvényét veszti.” A Szovjetunió, a szocialista országok kormányai tehát már közel húsz esztendővel ezelőtt is eszköznek — nem pedig célnak — tekintették a Varsói Szerződést. A cél változatlan: a kollektív európai békerendszer megteremtése. Ha ezt a célt sikerül elérni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem pedig a Varsói Szerződés szervezetére. A Politikai Tanácskozó Testület 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és az 1972-es prágai ülésein mindvégig az általános biztonsághoz vezető utak és módok vizsgálata állt a figyelem középpontjában. A legutóbbi prágai ülésszakon már azok az alapelvek is megfogalmazódtak, amelyek a jövő Európájának államközi kapcsolatait, a katonai erőszaktól mentes, békés egymás mellett élést szabályozhatnák. Minden további előrelépéshez azonban az szükséges, hogy a két szembenálló koalícióban a katonai elemek súlyát — a politikai és gazdasági együttműködés javára — fokozatosan csökkentsék. A népek körében az európai biztonság eszméje mind vonzóbb, a NATO legmakacsabb erőinek ellenállása, taktikázása miatt azonban lassú az előrehaladás. További kitartó, követekezetes harcra, a szocialista országok még aktívabb fellépésére van szükség ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az európai enyhülés ellenségeit. Ebben az összefüggésben — számolván azzal, hogy a NATO-t egyelőre nem akarják megszüntetni, sőt növelik katonai erejét — a Varsói Szerződés tagállamai sem engedhetik meg maguknak közös védelmi potenciáljuk gyengítését. Egyesített fegyveres erőinknek — miként a múltban — a jövőben is teljesítenie kell az európai és a világbékét védelmező szerepét. Ebből becsülettel vállalja a reá eső részt néphadseregünk. A szocialista védelmi koalícióban való aktív részvételünk legsajátabb nemzeti ügyünk. Az európai biztonságért vívott harcban azt tekintjük legfőbb feladatunknak, hogy megfelelő súllyal támasszuk alá szocialista államunk békepolitikáját, s erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten, előbbre vigyük a testvéroszágokkal együtt vállalt közös ügyünket. Serfőző László Hogyan haladnak a beruházások • Az idén 16 új létesítményt adnak át Szegeden és környékén Évek óta visszatérő gondja a népgazdaságnak a beruházási keretek túllépése — állapítják meg a szakemberek a KSH idei első negyedévi összegezésében —, ami többnyire a költségvetést terhelte és feszültségeket okozott a beruházási piacon. .Szegeden és Csongrád megyében is tapasztalható volt a kapacitásokat meghaladó építési igény, az erők elaprózódása, a beruházások elhúzódása. A feszültségek feloldására több új központi intézkedést hoztak, bevezették a beruházásoknál kötelező tartalékalap-képzést, átmenetileg korlátozzák az egyes, nem termelő jellegű létesítmények építését. Az intézkedések szűkítik a fizetőképes beruházási keresletet és mentesítik a költségvetést a felelőtlen beruházási döntések pénzügyi terheitől. Az Állami Fejlesztési Bank szegedi fiókjának kezelésében levő beruházásokra — az országos tendenciától eltérően — nem volt jellemző az 1971-ben műszakilag megvalósított létesítmények pénzügyi elszámolásának ez évre történő áthúzódása. A korábbi évekhez hasonlóan, ebben az esztendőben is jelentős számú beruházás befejezésére kerül sor, olyanokra, amelyeknek el kellet volna készülni régebben. A folyamatban levő beruházások közül az idén tizenhatnak a befejezését tervezik és tizenhét olyan létesítményen is dolgoznak, melyet már korábban üzembe kellet volna helyezni. A környezetünkben folyó három egyedi nagyberuházás közül a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézetének második ütemében jelentős elmaradás volt a múlt évben, mivel az építővállalat munkaerőgondokkal és munkagépek hiányával küszködött. A lemaradás csökkentésére a kivitelező az első negyedévi kedvező időjárást sem használta ki, a negyedévben a pénzügyi teljesítés mindössze 7 millió forint volt. A kőolaj- és földgázipari létesítmények 698 millió forintos évi költség-előirányzatából az első negyedévben 137 millió forint értékű munkát végeztek el A teljesítés 62 százaléka gépbeszerzéssel kapcsolatos, az építkezés csak 12 százalékot tett ki. Az első negyedévben üzembe helyeztek egy ideiglenes földgázüzemet a szegedi medencében, évi 160 millió köbméteres kapacitással, egy ipari kazánházat, valamint 9 kilométer hosszúságú kőolajvezetéket. Egyébként az olajmedence beruházása jó ütemben halad, s ennek megfelelően várható, hogy az 1972-re tervezett előirányzatot teljesítik. A Szegedi Házgyár még üzembe nem helyezett létesítményeinek a befejezése, illetve műszaki átadása az előrehozott határidőre, a negyedév végére megtörtént, s a teljes üzembehelyezésre a napokban kerül sor. Említést érdemel a folyamatban levő beruházások közül az Alföldi Porcelángyár csempegyáregységének üzembehelyezése, amely már teljes kapacitással működik. Átadták a JATE 285 hallgatójának otthont adó kollégiumát, melyet különben tavaly ősszel, a tanév kezdetére kellett volna elkészíteni. Ebben az esztendőben előreláthatólag folytatódik a munka a hosszabb ideje szünetelő szegedi távbeszélőközpont építkezésén. Az építési szerződést még nem kötötték meg, de várhatóan erre is sor kerül. A kivitelező DÉLÉP ütemezési javaslata szerint a létesítmény teljes befejezési határideje 1976. Ezen belül — a szerződés részteljesítéseként — 1974 végére elkészítenék a műszaki épületszárnyat és lehetővé válhatna a technológiai szerelés. Sajnos lassan halad Szegeden a rókusi—móravárosi főgyűjtőcsatorna építése. Az idei 49 milliós költség-előirányzatból a negyedévben, a kedvező időjárás ellenére is csak 7 millió forint értékű munkát végeztek el. A csatorna építését jelenleg 2 vállalat — a KEVIÉP és az ALÉP — végzi. A KEVIÉP a csaornok a tervezett ütemben építi, az ALÉP viszont elmaradt ígéretétől, s ezt döntően a munkaerőhiánnyal magyarázza. Azt tervezik az ALÉP-nél, hogy nagyobb fokú gépesítéssel megszüntetik elmaradásukat. Útépítés a Marx téren Lezárják a tér északi oldalát, áthelyezik a buszmegállókat Hétfőn, holnap készülnek el az ideiglenes buszmegállók a Marx téren a vasútforgalmi technikum előtt, s kedden, 16-án reggeltől megváltozik a tér forgalmi rendje. Lezárják a tér északi oldalát, ahol a tanács megbízásából a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat felújítja az igen rossz állapotban levő utat. Már régóta aktuális volt a Szent Gellért utca és a Marx tér e része régi keramit kockáinak felcserélése korszerű útburkolatra: a jövő hét elejétől július 1óig ezt fogja elvégezni az építő vállalat. A határidőket ezúttal nagyon pontosan be kell tartani, hiszen az ideglenes buszmegállókhoz a vásár területéből vesznek igénybe 80 —100 méternyi területet, tehát a nyári ipari vásár nyitása előtt vissza kell állítani az eredeti rendet. Az útépítés miatt természetesen a forgalmi rend is változik: a déli oldalt egyirányúsítják, a lezárt északi oldalon pedig csak az ott levő üzletek ellátását biztosítják. A Volántól kapott információk szerint lényegében 5 megálló kerül át a hatból a déli oldalra, mert a mostani 1-es táblánál megálló buszok — a 42-es és a 34-es — az építés idején a Búbos Étterem előtt fognak megállni. Ezért erre az időre megszüntetik a Búbosnál levő taxiállomást. A hét elején kezdődő útépítés előreláthatólag 3 millió forintjába kerül a városnak. Belga pártküldöttség magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására május 4 —13 között Magyarországon tartózkodott a Belga Kommunista Párt négytagú küldöttsége, amelyet Jan Debrouwere, a párt Politikai Bizottságának tagja vezetett. A belga pártküldöttség megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, amelynek során kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor a két párt tevékenységéről, az időszerű nemzetközi kérdésekről, ezen belül az európai béke és biztonság problémáiról, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktuális feladatairól. A küldöttség találkozott Kállai Gyulával, a Politikai Bizottság tagjával, a Hazafias Népfront elnökével, valamint politikai és társadalmi életünk több más képviselőjével. A belga vendégek látogatást tettek Pécsett, ahol Novics János, az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára tájékoztatást adott a megye helyzetéről. Vidéki útjuk során a belga pártvezetők ipari és mezőgazdasági üzemeket is megtekintettek. A Belga Kommunista Párt képviselőivel folytatott eszmei cserék szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. A Belga Kommunista Párt küldöttsége szombaton elutazott Budapestről. 62. évfolyam 112. szám 1972. május 14., vasárnap Ára: 1 forint Kádár János látogatása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és időszerű politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő „Kalinyin” lakónegyedet és a városközpontot. Kádár János ezután meglátogatta a kapospulai Ezüstkalász Tsz-t. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját, s szívélyesen, barátikig elbeszélgetett velük. Szőnyegek, zsákok, ponyvák, zsinegek A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat jntaárugyárából különféle szőnyegek, zsákok mellett egy sor konfekciós termék — sátrak, autótakarók, ponyvák — is kerül a piacra. Bel- és külföldre egyaránt fut az itt készült gyártmányokból, melyekből néhányat az alábbiakban bemuutatunk. Egy évben kétezer tonnányi zsák, illetve zsákszövet készül a jutagyárban. A képünkön látható víztároló zsákot is itt állítják elő, s küldik az arab országokba. Az első negyedévben 40 ezer 400 darab készült belőlük, május végéig 53 ezerre egészül ki ez a szám Somogyi Károlyné felvételei Sokféle termék születik a polipropilénből. Az itt látható zsineg is a „pp” jelet viseli a Gabonatrösztnek, zsákkötözésre egy negyedév alatt 25 tonnát gyártanak belőle