Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
z A nemzetközi Vietnamkonferencia felhívása • Stockholm (MTI) Vasárnap délelőtt a fődokumentum és a bizottságok jelentéseinek jóváhagyásával véget ért Stockholmban a párizsi békemegállapodás végrehajtásáért rendezett nemzetközi értekezlet. A konferencia fődokumentuma megállapítja, hogy a párizsi egyezmény aláírása a szabadságáért, függetlenségéért és alapvető nemzetközi jogaiért küzdő vietnami nép nagy győzelme volt. Több mint egy év tapasztalata azonban bebizonyította, hogy a neokolonialista politikát folytató Egyesült Államok katonai és gazdasági eszközökkel továbbra is beavatkozik Dél-Vietnam belügyeibe. Védence, a saigoni rezsim pedig rendszeres területrabló hadműveleteket folytat, és minden szabadságjogot kegyetlenül elfojt az országban. Ezért a nemzetközi értekezlet követeli. Az Egyesült Államok szüntesse be katonai és egyéb beavatkozását Dél-Vietnam belügyeibe, és ne használja fel a saigoni adminisztrációt a párizsi megállapodás szabotálásának eszközeként; az Egyesült Államok teljesítse kötelezettségét a VDK-val szemben, azaz járuljon hozzá a háborús károk felszámolásához. Saigon haladéktalanul rendeljen el tűzszünetet, bocsássa szabadon valamennyi katonai és polgári foglyát és garantálja a demokratikus szabadságjogokat. A stockholmi konferencia támogatásáról biztosította a DIFK március 22-én előterjesztett hatpontos rendezési javaslatát. Végül felhívta a világ népeit, a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket és szolidaritási mozgalmakat, hogy minden lehető módon támogassák a dél-vietnami nép igazságos küzdelmét. Atomsorompóértekezlet • Genf (ADN, MTI) Hétfőn Genfben megkezdte munkáját az a bizottság, amely az atomsorompó-szerződés betartásának jelenlegi állását felmérni hivatott értekezletet készíti elő. Az előkészítő bizottság munkájában 26 ország, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Magyarország képviselői vesznek részt. Waldheim ENSZ-főtitkár üzenetben üdvözölte a bizottságot. Vas-, réz-, fa- (drót), sodronybetétes ágyak szakszerű javítását és újrasodronyozását, közületek és lakosság részére vállalom. Fodor Mihály lakatosmester, Szeged, Sárkány u. 29. Alsóváros. x Húsvét a Magas- Tátrában április 15—19-ig. Irányár: 980,— Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Utazási Iroda Szeged, Kígyó u. 3. Telefon: 11-792. 11-095. Utazzon a VOLÁN-nal 1974. április 10-én az ÚJPESTI DÓZSA —BAYERN MÜNCHEN labdarúgó-mérkőzésre. Részvételi díj: 135.— Ft. Részletes felvilágosítás: VOLÁN Utazási Iroda Szeged, Bajcsy-Zs. n. 28. Telefon: 12-223. K Raul Castro hazautazott Moszkvából • Moszkva (TASZSZ) Vasárnap hazautazott Moszkvából Raul Castro, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására tett nemhivatalos látogatást a Szovjetunióban. A látogatásra elkísérte felesége, Vilma Espina, a Kubai Nőszövetség elnöke is. Raul Castro gazdag tapasztalatokat szerzett, s ismerkedett a szovjet építőmunkával. Kairóba várják Husszeint és Nimerit • Kairó, Bejrút (UPI, MENA, MTI) Elhalasztották az egyiptomi —Palesztinai politikai bizottság hétfőre kitűzött ülését, amelyen a két fél a közelkeleti válsággal kapcsolatos álláspontjának egyeztetését tervezte. Az egyiptomi főváros politikai köreiben összefüggést látnak a bizottság ülésének elhalasztása és Husszein jordán király csütörtökre várt kairói látogatása között. Emlékeztetnek arra, hogy korábbi hírek szerint a király állítólag hajlandóságot mutat a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek a palesztinok egyedüli törvényes képviselőjeként való elfogadására. Ha a jordániai uralkodó — mondják — valóban elismerné a szervezetet a Palesztina nép egyedüli képviselőjének, ez új távlatokat adhat a palesztin probléma rendezésének, s megnyitná az utat a genfi konferencián való palesztin részvétel előtt is. E hét első felében várják Kairóba Nimeri szudáni államfő látogatását is. KEDD, 1974. ÁPRILIS 7. Népgazdaságunk legfőbb támasza: a Szovjetunió írta : Huszár István miniszterelnök-helyettes Egy esztendő híján tizede annak, hogy a Szovjetunió hős harcosai hazánk területének utolsó négyzetméteréről is kiűzték a szétvert fasiszta hadsereg maradványait. Azóta e napi szabadságunk születésnapja — méltán legnagyobb nemzeti ünnepünk. Az idő múlásával nem szürkült el népünk történelmének e nagy napja. „Lélekben egyre közelebb hozzánk, fénye mind egyre szebben világos mai küzdelmeinkben, jelenünkben is.” Különösen örvendetes, hogy e nap jelentősége fokozódik népünk minden rétege számára. Azoknál talán ezt természetesnek tarthatnánk, akik még emlékezhetnek arra, milyen kornak vetett véget e hazában a felszabadulás, akik személyes emlékeik alapján tudják egybevetni mai életünket a dolgozó nép hajdani sanyarú sorsával. De a ma élő népesség nagyobbik fele már azokhoz a generációkhoz tartozik, akiknek a Horthy-korszakból emlékezetes élményeik már nem lehetnek, akik csak apáiktól hallhatták, s könyvekből olvashatták népünk történelmének e sötét negyedszázadáról. A felszabadulás óta eltért három évtized szülöttjeinek, neveltjeinek, a szocialista Magyarország építőinek is egyre magasztosabb nemzeti ünnepe ez a nap. És az nem pusztán hagyomány — bár kedves hagyományainkat mi mindig sokra értékeljük —, hogy ezen a napon első, hálál; és köszönetet kifejező gondolatunk azoké, akik mai életünkhöz vezető utat megnyitották számunkra, akik segítettek azóta is ezen haladni: a Szovjetunió népeié, pártjáé és kormányáé. Életünk minden területén így van ez, de talán a legközvetlenebbül a gazdasági életben. Reménytelen vállalkozás lenne e helyütt felsorakoztatni még csak a legfontosabb tényeket is annak bemutatására, hogyan és miben jelentett a gazdasági építésben legfőbb támaszt a Szovjetunió. Kezdhetnénk azzal, hogy még folytak a harcok hazánk területén, s már megérkeztek az első élelmiszer- és nyersanyagszállítmányok, hogy az ország egyik területén még hídjainkat robbantják, más részeken megindul a forgalom az ideiglenesen, de gyorsan felépített hidakon. Ez is máig figyelmeztető jelkép lett: egyidősen pusztítás az egyik oldalon,építés a másikon. Az előbbit hozta a fasiszta diktatúra, az utóbbit ígéri a romokból éppen sarjadzó élet. A fómupli felsorakoztatását talán ICiltán azzal fejezhetnénk be — az idei évfordulóhoz csatlakozó avatóünnepségek sok kedves tényéről most nem beszélve —, hogy február végén a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának érdekelt tagországai egyezményt írtak alá egy 750 kilovoltos villamos-távvezeték közös építésére. Ennek egyik végpontja a szovjetunióbeli Vinnyica, a másik: Albertirsa. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését bizonyító tények képzeletbeli sorának itt említett eleje és vége szimbolizálja, hogy miből indult ez az ország, s ma milyen ígéretes, jövőnket is formáló közös vállalkozásoknak lehetünk részesei. Nagy út van mögöttünk. Ennek az útnak a kilométerkövei is emlékezetesek, s mind megannyi egy-egy állomása gazdasági kapcsolataink fejlődésének. Nincs olyan év az elmúlt 29 esztendőből, amelyikben ne lenne néhány kiemelkedő esemény, amely a magyar népgazdaság fejlődését nagyban segíti, s a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat gazdagította. Tavaly megindult a szállítás a Barátság—2. kőolajvezetéken, 25 éve lesz ez év júliusában, hogy Moszkvában a két kormány képviselői egyezményt írtak alá a timföld- és alumíniumipari együttműködésről szóló egyezményt. Kereken 10 esztendeje annak, hogy Budapesten egyezményt írtak alá a magyar—szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság létrehozásáról. De minden példálódzás, minden válogatás, ha mégoly nagy jelentőségű tényt, eseményt idéz is emlékezetünkbe, mint az említettek — csak leszűkítve tükrözi gazdasági kapcsolatainkat. Hiszen ma aligha akad olyan üzem, olyan falu, talán olyan család, ahol ne szerezhetnének közvetlen tapasztalatokat kapcsolataink sokoldalúságáról, gazdagságáról. A Pobjeda és Poljot karórák, a Zorkij és Kijev fényképezőgépek, a Szokol rádiók, a kedvesen becézett Zsiguli személygépkocsiktól kezdve, az MTZ traktorokon, a nagy hozamú Bezosztája búzán keresztül, az üzemekben működő technológiai berendezések egész soráig, nem beszélve a köznapi életünkben közvetlenül „láthatatlan” termékekről. Hiszen szinte a teljes vasércfelhasználás, a kőolajfelhasználás mintegy háromnegyede a Szovjetunióból származik, szállításainknál sincs ez lényegében másként. Sok munkásunk a cirill betűvel a munkapad mellett ismerkedett meg először, mivel például gépipar; kivitelünk nagyobbik részét szovjet megrendelésre szállítjuk Mindezt talán az a statisztikai adat sem fejezi ki kellően, amelyik összegezi kölcsönös áruszállításainkat. Kivitelünknek csakúgy mint behozatalunknak több mint egyharmadát teszi ki a magyar—szovjet külkereskedelmi forgalom. Aligha hiszem, hogy bárki túlbecsülhetné ennek a „minősített egyharmadnak” a jelentőségét. Minden ünnepi évforduló — de tulajdonképpen bármi más, kicsinek látszó eseménye kapcsolatainknak — arra is alkalom, hogy összegezzük a gazdasági együttműködés egyéb politikai tanulságait. E cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy a maguk teljességében mindezt bemutassa. Mégis emlékeztetnünk kell: a proletár nemzetköziség szép eszméjét látjuk gazdasági kapcsolatainkban. A Szovjetunió önzetlenül bocsátotta és bocsátja rendelkezésünkre hatalmas szellemi és termelési kapacitását osztotta és osztja meg velünk a gazdasági építésben szerzett, sokrétű tapasztalatainak gazdag tárházát. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok szolgálták és szolgálják, hogy a magyar népgazdaság egyre jobban megfeleljen korunk sürgető követelményének, a szocialista integrációnak! A Szovjetunióval kétoldalúan bővülő gazdasági kapcsolataink nagyban segítették, hogy más szocialista országokkal kétoldalúan és a megalakulásának negyedszázados évfordulóját éppen most ünneplő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében sokoldalúan kiterebélyesedjenek, egyre gyümölcsözőbbé váljanak gazdasági kapcsolataink. S arra is érdemes gondolnunk, hogy ilyen természetű és ilyen politikai alapokon nyugvó gazdasági kapcsolataink mennyiben szolgálták hazánk egyre sikeresebb fellépését nem szocialista piacokon, vajon más úton tudtunk volna-e olyan termelési kapacitásokat és olyan színvonalon létrehozni, ami ma számos termékünk esetében kedvező feltételeket teremt számunkra a nem szocialista országokkal folyó gazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztéséhez? A válasz csak határozott nem lehet. Ezért is vagyunk ma olyan helyzetben, hogy a kelet—nyugati gazdasági, kereskedelmi kapcsolatoknak — elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikájának sikere nyomán — az örvendetes bővülése a maga sajátos módján a szocialista gazdasági integrációt is segíti. Végezetül: a tőkés világgazdaság időről időre fellépő, a némelykor kiéleződő világjelenségeinek kedvezőtlen hatásait a Szovjetunióval, a KGST tagországaival való együttműködés nélkül nem tudtuk volna társadalmi, gazdasági céljaink veszélyeztetése nélkül csökkenteni és elhárítani pártunk XI. kongresszusára. Közel egy év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az előző kongresszus óta megtett utunk tapasztalatait és tanulságait összegezzük és értékeljük. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén abban is határozott, hogy el kell készítenünk pártunk új programnyilatkozatát. Kádár János vezetésével meg is indult ez a felelősségteljes munka. Vagyis: a XI. kongresszusra készülve a szocializmus építésének egész időszakát kell új tennivalóink helyes meghatározása érdekében a marxi—lenini tanítás fényében elemeznünk. Erre kötelez bennünket az a körülmény is, hogy egy év múlva a felszabadulás 30. évfordulóját ünnepeljük. Nem kétséges, hogy a párt és az ország életében ilyen nagy eseményre készülve áttekintjük majd azokat a nagyszerű tapasztalatokat is, amelyeket a szovjet—magyar gazdasági együttműködés immár egész történelmi időszakot átfogó 30 esztendeje nyújt számunkra. Azért is tesszük ezt meg, mert bizton reméljük, hogy a következő években is szilárd támasz lesz számunkra a gazdasági építés minden kicsiny és nagy gondjának sikeres megoldásához megbonthatatlan szövetségünk a szovjet néppel. Az elmúlt 29 esztendő gazdasági sikereit úgy is megírhatnánk, mint a szovjet— magyar gazdasági kapcsolatok történetét. S ennek a történelemnek, tanulságainak az ismerete: záloga jövőbeni sikereinknek. A SZEGEDI VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET rövid határidőre vállal 0,7a—6 modulig homlokfogaskerék, 1—8 modulig kúpkerék, valamint 1/2’’-os és 5/8”-os lánckerék lefejtő fogazást SZEGED, KÁTAI KÖZ.TELEFON: 13-388. ÁPRILIS, MÁJUS ÉS JÚNIUS HÓNAPOKRA 150 FŐVEL, főként női munkaerő részére saját telepen munkát ia illesztünk Válaszokat „Mielőbb 100 143” jeligére a Szegedi Hirdetőbe. Közületek! Magánosok! Figyelem! SZEGED VÁROSI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT Szeged, Felsőváros I. ütemében lebontásra kerülő ingatlanokat versenytárgyalás útján 1974. ÁPRILIS 6. NAPJÁN, REGGEL 8.30 ÓRAI KEZDETTEL értékesíti A versenytárgyaláson megvásárolt épületek bontási anyaga után 2000,— Ft óvadékot a helyszínen, míg a további összeget a versenytárgyaláson ismertetett és megkötött szerződésben foglalt határidőn belül csekken kell befizetni. Az épületeket a bontási szerződésben foglalt határidőig le kell bontani. • A versenytárgyalás helye: SZEGED, BIHARI UTCA 26,/b SZÁM.