Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-31 / 126. szám
Szombat, 1975. május 31. Véget ért a XV. műszaki hónap Plenáris üléssel fejeződött be Szegeden a XV. műszaki hónap eseménysorozata tegnap, pénteken délelőtt a Technika Házában. A résztvevőket Juratovics Aladár, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének társelnöke köszöntötte. Köztük dr. Varga Dezsőt, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát, dr. Györffy Lászlót, a megyei pártbizottság munkatársát, s Hajas Lászlót, az SZMT titkárát is. Dr. Varga Dezső tartott előadást a XI. pártkongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai feladatokról építőmunkánkban, valamint az MTESZ társadalmi tevékenységében. Bevezetésül megállapította, hogy a XV. műszaki hónap idején eredményes munkát végeztek a tagegyesületek. A rendezvényeken nagy érdeklődéssel kísért, magas színvonalú előadásokat hallhattunk. Később áttért azokra a feladatokra, amelyeket a XI. pártkongresszus határozata megjelöl a tudományos élettel kapcsolatosan, s amelyek az MTESZ-ben tömörülő műszaki értelmiséget különösen érintik. Szólt arról, hogy a népgazdasági folyamatok központi irányításában, az irányítás eszközeinek kialakításában milyen lényeges szerepe van a tudománynak. Pártunk igényli a műszaki értelmiség aktív alkotó munkáját, szabályozó rendszerünk tökéletesítésében is. A fejlett szocialista társadalom létrehozása megköveteli tervgazdálkodásunk továbbfejlesztését — tudományos megalapozottsággal. Az a cél, hogy népgazdaságunk elérje a kor szellemének megfelelő műszaki színvonalat. Elmondotta dr. Varga Dezső, hogy az MTESZ taglétszáma hazánkban 120 ezerre nőtt az utóbbi négy év alatt, a X. pártkongresszus óta. Évente átlagosan hétezer szakmai vitát, konferenciát, bemutatót tartanak, az egyesületek szerkesztésében 67 folyóirat jelenik meg. Az MTESZ Csongrád megyei szervezete is sokat fejlődött. Adott a lehetőség arra, hogy a tagegyesületek jelentős eredményeket érjenek el a XI. pártkongresszus határozatának megvalósítása érdekében. Végezetül összefoglalta mindazokat a tennivalókat, amelyek az MTESZ-re várnak a gazdasági építőmunka támogatásában. Hangsúlyozta, hogy a párt a jövőben is számít az MTESZ elnökségére, tagegyesületeire, minden tagjára, az eddigieknél is fokozottabb mértékben. A KNEB ülése Dr. Nyirő Józsefnek, a KNEB tagjának meghívására pénteken az új létesítményekkel bővült MÁV-tüdőgyógyintézetben tartotta ülését a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megtárgyalta és elfogadta az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozó rendelkezések végrehajtásának, valamint az ingatlanforgalom alakulásának vizsgálatáról készült jelentést. Tiszták és árulók Két dráma szólt róluk a csütörtöki műsorban: az Egy nap Jersey szigetén és a Legenda a partizánról. A teljesen különböző témájú és megoldású tévéfilmeket persze semmi más nem rokonítja, csak az a „felfedezésük”, hogy az árulók mellett a tisztán maradtak is esendő emberek, nem valami különleges, makulátlan csodalények. Albert Maltz drámájának tévéváltozatát Hajdufy Miklós rendezte. Bár egy csomó, valóban drámai helyzetet felvonultatott, minden alkalommal egy-egy könnyed, feloldást hozó fordulattal terelte a nehéz fajsúlyúnak indult filmet egészen más műfajok felé. A végeredményt nehéz meghatározni, talán a „társasági csevegés Victor Hugo viselt dolgairól” megjelölés illik rá a legjobban. Nem mintha sajnálkoznunk kellene emiatt, ugyanis jól pergő, szellemes fordulatokban bővelkedő, helyenként feszült pillanatokat is teremtő, kellemesen szórakoztató filmet láttunk. A francia nemzet koszorús költője, Hugo, egy Angliához tartozó szigeten tevékenyen tölti emigráns napjait, nem szűnő lobogással írja III. Napóleon államcsínyén felháborodott, ellenállásról tüzelő verseit, és állandó készenlétben tartja a szigeten élő többi emigránst is. A film első képsoraiban, amelyek célja ennek a rendkívüli egyéniségnek a bemutatása, ott az első drámai konfliktus lehetősége. Míg a költő élvezi a számára intenzív szigeti életet, amelynek kétségtelenül ő a középpontja, családja szenved a szokatlanul szegényes-magányos környezettől, a feleség életét pedig a férj más nők iránti leplezetlen és lankadatlan érdeklődésének bizonyítékai keserítik. A szigetre érkező idegen is ismerhette az írónak ezt a gyengéjét, mert bájos hölgyet hozott magával, értesítette a Napóleon elleni felkelés tervéről az emigránsokat, a győzelem utánra pedig a köztársasági elnöki posztot ígérte Victor Hugónak. És ezen a ponton ismét egy drámai helyzet: a kissé öntelt, természetesen kiú ívó pillanatig sem kételkedik abban, hogy elnöknek nincs nála alkalmasabb szerte Franciaországban, hiúságában kockáztatva így sok-sok bajtársa és a maga életét. Külön darab témája lehetne az emigránsok vezetőinek vitája a vezetők és a tömegek viszonyáról, a felkelések időszerűségének kritériumáról, a nemzet iránti felelősség kérdéseiről. És végül még egy drámát rejtő jelenet: amikor kiderül, hogy a látogató rendőrspicli, és Hugo elfogadta tőle a felajánlott elnökséget, titokban, a többieket nem értesítve erről, az írót társai hahotája szégyeníti. De itt is olyan könnyedén lép tovább a film, Hugo belső világa továbbra is olyan sértetlen, zsenije annyira nyilvánvaló marad, hogy a végképp nem drámai befejezés sem éri meglepetésként a nézőt: Victor Hugo ágyba vonul a spiclivel érkezett szép kurtizánnak A Legenda a partizánról készítői (Mata János rendező, Wisinger István szerkesztő-riporter) meg éppen hogy keresték a drámát a harminc évvel ezelőtti események idézése közben. Szőnyi Mártont, a szétszóródott partizánosztag vezetőjét hetekig a partizánvadászok orra előtt bújtatták, etették az Ózd környéki tanyák gazdái, mígnem egyikük beárulta, a csendőr meg álmában lelőtte, „mint egy kutyát”. A hegyek közé zárt emberek egyszerre voltak bátrak és gyávák, tiszták és árulók? — nyomozott a film, és a végeredmény: igen. frg. Közlekedési balesetek Szegeden, a Klauzál tér 5. Számú ház előtt balesetet idézett elő személygépkocsival Katona Ferenc, Makó, Arany János utca 19. szám alatti lakos. Indokolatlanul az úttest bal oldalán közlekedett, és nekihajtott a motorkerékpáron vele szembe haladó Kósa Tibor, Szeged, Bem tábornok utca 1. szám alatti lakosnak, aki sérülést szenvedett. Mórahalom és Ásotthalom között Császár Vince, Rúzsa, Tanya 721. szám alatti lakos közlekedett személygépkocsijával figyelmetlenül és elütötte a kerékpáron haladó Kiss Antalné, Mórahalom, Kossuth park 29. szám alatti lakost, aki súlyos sérülést szenvedett. Nem tartotta be a féktávolságot a Párizsi körúton a tehergépkocsival közlekedő Barka Károly, Szeged, Dorozsmai út 75. szám alatti lakos, és nekiment az előtte motorkerékpáron közlekedő Horváth Ferenc, Hódmezővásárhely, Koszta József utca 9. szám alatti lakosnak, aki sérülést szenvedett. A Dorozsmai út és a Gomba utca kereszteződésében nem tartotta be a követési távolságot a motorkerékpáron közlekedő Keller Ernő, Szeged, Móra utca 26. szám alatti lakos. Elütötte az előtte kerékpáron haladó Balogh Mihályt Kiskundorozsma, Sziklósi út 58/A szám alatti lakost. Elestek mindketten, és sérülést szenvedtek. Villamosmegállóban érte sérülés a Tolbuhin sugárúton Komáromi Lászlóné 69 éves, Szeged, Huszár utca 5. szám alatti lakost. Késve akart fellépni a villamosra, amikor annak ajtajai már csukódtak. Komárominé, a hátsó ajtó közé szorult, s az induló villamosról a megállóba zuhant, és sérülést szenvedett. A rendőrség eljárást indít a villamos vezetője, Péter Andrásné, Kiskundorozsma, Erkel utca 1. szám alatti lakos ellen. Két pótkocsis vontatóval közlekedett a Brüsszeli körút és a József Attila sugárút kereszteződésében Kovács Sándor, Szeged, Sándor utca 1. szám alatti lakos, és kanyarodás közben ellökte az előtte motorkerékpáron haladó Pusztaszeri István, Szeged, Debreceni utca 28. szám alatti lakost, aki súlyosan megsérült. Nem adott elsőbbséget Szegeden, a Hétvezér és a Pacsirta utca kereszteződésében a személygépkocsival közlekedő Köblös Sándor, Makó, Templom köz 1. szám alatti lakos. Át akart hajtani a védett útvonalon, és összeütközött egy tehergépkocsival. Köblös súlyos sérülést szenvedett, Könyvünnep Tegnap Budapesten ünnepélyes keretek között nyílt meg a könyv hagyományos tavaszi seregszemléje, az ünnepi könyvhét. A szegedi rendezvénysorozat ma, szombaton délelőtt kezdődik, a könyvutca megnyitásával. Tegnap reggel a rádióban Móricz Zsigmond kétségbeejtő vásárhelyi emlékét idézték, ahol akkor, majd fél évszázada hónapszámra egyetlen könyvet sem adtak el. Ezen az idei könyvünnepen a fejlődést szemléltető példaként idézhetnénk még Nagy Lajos Nyugatban megjelent, immár ötvenéves sorait is, a könyv válságáról, az olvasótábor apadásáról, a magyar könyv haláláról. De szólhatnánk azoknak is, akik a tudományos-technikai forradalomtól, az információrobbanástól féltették a nyomtatott betűt, akik a könyvek, az irodalom fölött kongatták meg (többször is) a vészharangot. A kétkedőket, a harangkötélen csöngőket legszívesebben kézen fognám ezen a mai napon, s elvinném őket a könyvesboltokba, végigkísérném a könyvutcák, könyvterek forgatagában, s néhány megcáfolhatatlan statisztikai érvvel meg is támogatnám az érzelmi hatást Hazánkban évenként több mint másfél milliárd forintért vásárolnak könyvet. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár, a csecsemőktől az aggokig másfélszáz forintnál többet költ versre, regényre, mesére, eligazító, szép szóra. Az elmúlt évben 7200 mű jelent meg, közel 70 millió példányban. A mostani ünnepi könyvhét kínálata is minden eddiginél gazdagabb. Közel 120 mű — verses könyvek, antológiák, regények, ismeretterjesztő és művészeti kiadványok, gyerekkönyvek —, több mint 2 millió példányban várják a gazdagodni vágyó olvasókat. Természetesen tennivaló van még bőven. Nem minden könyvvásárló olvasó is egyúttal. Könyvet szerezni még nem jelenti az olvasás iránti napi igényt és igényességet. A könyvhét minden évben társadalmi ünnepségsorozat. Egyszerre fordul ilyenkor az érdeklődés írók, művek, szerkesztők, kiadók, nyomdászok, terjesztők és olvasók felé. Egyszerre mércéje ez a néhány nap közművelődésünknek, kultúrpolitikánk eredményeinek. Olyan ünnep, amely alkalmas a megtett út felmérésére éppúgy, mint a holnapi feladatok körvonalazására. A könyvterjesztés szegedi helyzetét, eredményeit éppen ezekben a napokbanhetekben méri föl, elemzi és összegzi a Szeged városi pártbizottság, hogy a tanulságok felhasználásával még inkább elő tudjuk segíteni a könyvterjesztés hatékonyságát, az olvasóvá nevelés hosszú, nehéz munkáját, olvasási kultúránk fejlesztését, egyszóval a közművelődési munkánkat. Minden esztendőben illik újabb és újabb eseményekről, sikerekről, kísérletekről és tervekről beszámolni. A szegedi könyvesboltok megrakott polcain kívül másfélszáz könyvbizományos tárja a szellem portékáit üzemek, gyárak, vállalatok dolgozói elé. Az algyői olajmező szocialista brigádjainak és KISZ-szervezetének összefogásaként könyvárusító pavilon létesült az olajkutak és gáztartályok szomszédságában — a föld gazdagságának szinte jelképei mellett ott van immár az ólombetűkbe zárt szépség, igazság, ismeret fényei is. A gumigyárban könyvterjesztő brigád alakult, melynek tagjai különböző munkahelyekre juttatják el a legújabb, legértékesebb köteteket. Egy hétig ismét lehet böngészni a könyvutca pavilonjaiban, lesz gyermekrajzverseny és dedikálás. Az írók, költők most is találkoznak olvasóikkal, reprezentatív ünnepi irodalmi estet is szerveztek, kiállítás mutatja be harminc év legszebb magyar könyveit. Az ötletekből sem fogyunk ki. Miért ne lehetne a MOKÉP-pel karöltve a könyvhéten Irodalmi adaptációkat vetíteni a város valamelyik mozijában; miért ne rendezhetnénk kiállítást kiváló illusztrátoraink munkáiból stb., stb. De ne legyünk telhetetlenek, örüljünk a sokszínű és változatos programnak, a sok új könyvnek, s a rendezvények kereteit igyekezzünk minél gazdagabb és mélyebb tartalommal megtölteni. Tandi Lajos A könyvhét szegedi programja Az ünnepi könyvhét szegedi megnyitójára ma, szombaton délelőtt 10 órakor kerül sor a Kárász utcán. Dr. Vörös László, a Tiszatáj főszerkesztője nyitja meg a könyvutcát. A programban közreműködik Kovács János színművész. A könyvhét alatt a könyvutcában irodalmi színpadok és énekkarok adnak műsort. A Közművelődési Palota kupolacsarnokában ma déli 12 órakor Szelesi Zoltán művészettörténész nyitja meg Varga Nándor Lajos grafikusművész ex libriseiből és illusztrációiból rendezett kiállítást. Ugyancsak mától tekinthető meg a Közművelődési Palotában a „30 év könyvei” című kiállítás. „Szépirodalmi Figyelő” címmel ünnepi irodalmi estet rendeznek ma, szombaton este 7 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központ dísztermében (Vörösmarty u. 5.). Az est egyúttal a könyvhét megyei megnyitója. Az érdeklődők köszönthetik Csukás István, Ratkó István és Mocsár Gábor írókat. A műsorban közreműködik Bánffy György, Csernus Mariann és Szokolay Ottó színművészek és Szabó Andrea zongoraművész. Az estet Vargha Balázs író vezeti. A könyvheti kiadványok között ismét nagy érdeklődésre tarthatnak számot a félárú kiadványok: az Írószemmel 1974 című riportkötet, a Körkép ’75 novellaantológia, a Szép Versek 1974 című versgyűjtemény, az Égszínű fátyol című szovjet elbeszélésgyűjtemény és a Rivalda 73—74 című színműantológia. A könyvhétre jelent meg Bella István új verseskönyve, Nagy László verseinek és versfordításainak négykötetes gyűjteménye, Csanádi Imre Összegyűjtött versek című könyve, Veress Miklós, Simon István és Zelk Zoltán új könyve. Regények és elbeszélések között találjuk Baráth Lajos, Czakó Gábor, Császár István, Galgóczi Erszébet, Dobai Péter, Fejes Endre új könyvét. A külföldi műveket többek között Vaszil Bikov Hajnalig élni című, második világháborús regénye, és Juvan Sesztalov Amikor a nap ringatott című verseskönyve reprezentálja. Két Miért szép?-kötet lát napvilágot, s megjelenik Illyés Gyula Iránytűvel I—II. című tanulmánygyűjteménye. A gyerekek A mi Petőfink című rajzos antológiának, Zelk Zoltán és Nemes Nagy Ágnes verseskönyvének örülhetnek. Növekvő termelés az ipari szövetkezetekben A KISZÖV elnöksége tegnap, pénteken ülést tartott. Ezen részt vett és felszólalt Tömösvári András, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa is. Megvitatta és elfogadta az elnökség Erdősi Ernőnének, a közgazdasági osztály vezetőjének a szövetkezetek gazdasági fejlődéséről készített beszámolóját. Az anyag értékeli a megye 55 ipari szövetkezetének tavalyi termelési, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységét. A szövetkezetek termelési értéke összesen 180 millió forinttal — az országos átlagnál nagyobb mértékben — növekedett, az 1973-as eredményekhez képest. Különösen a papír-, a bőr-, a szőrme-, a cipő- és a vegyipari termelés üteme volt erőteljes. Az országos átlagnak megfelelően 8,2 százalékkal növekedett a lakossági szolgáltatás. Nagy az előbbre lépés az elektromos háztartási készülékek, a bőrés szőrmeipari cikkek javításánál, valamint az épületjavítási munkáknál. Csökkenés mutatkozott viszont a faipari, a textilruházati és a lábbeli javításban. A tavalyi év folyamán öt szövetkezetet jelöltek ki fogyasztói szolgáltatói tevékenységre, mégpedig a gépjárműjavító, a ruhajavító, a szabó, a fényképész, valamint a fodrász szövetkezeteket. Beszéltek még az elnökségi ülésen a június 13-án megtartandó küldöttközgyűlés előkészítéséről. Az ülésen kialakult élénk vitát Horváth János, a KISZÖV elnöke foglalta össze. 5 HOLNAP: Életbe lép az új buszmenetrend Június 1-én, vasárnap üzemkezdéskor lép életbe a Volán autóbuszjáratainak új országos menetrendje. Ennek van néhány, a szegedi és környéki utazóközönséget is érintő változása. Az új menetrend a 10. Volán területén naponta 750 kilométerrel, három autóbusz átlagos napi teljesítményével növeli a megteendő utat. A változásokról a már kapható háromkötetes új menetrend, és az információs szolgálat ad részletes felvilágosítást. A teljes menetrend Szegeden a Marx téri autóbusz-pályaudvar poggyászpénztárában kapható, minden nap 5 és 19 óra között, 70 forintért, de beszerezhető a vidéki autóbuszállomásokon is,