Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
WJ VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA /VAN Társudaiiftiminka- Magyar—szovjet akciók sikere Három év, közel 700 millió forint A Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége tegnapi, szerdai ülésén több fontos témával foglalkozott A tanácskozást Nagy István, a népfront megyei elnöke nyitotta meg és köszöntötte az ülésen részt vevő Gyárfás Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát S. Hegedűs Lászlót a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát A testület értékelte a településfejlesztési verseny tapasztalatait különös tekintettel a társadalmi munkaakciók sikereire és foglalkozott a társadalmi összefogás jobb kiaknázásának lehetőségeivel Dr. Lednitzky András népfront munkatárs beszámolt arról, hogy az ötödik ötéves terv első három évében a társadalmi összefogás milyen szép sikereket eredményezett Csongrád megyében. A társadalmi munkaakciók szervezésében a népfrontbizottságok is jelenősen közreműködtek és igyekezetük az volt, hogy a feladatokat jól koordinálják. Amíg a negyedik ötéves tervben a közös munka félmlliárd forint értékű volt, addig a mostani tervidőszak első három évében 668 millió forint. Minden évben többet és többet tett a megye lakossága azért, hogy jobb körülmények között éljen: 1976-ban 197 millió, 1977-ben 227 millió, 1978-ban 264 millió forint volt a társadalmi munka értéke. Ha a növekedés üteme ilyen marad, akkor a társadalmi összefogás értéke a tervidőszak végére várhatóan eléri az egy milliárd forintot Az eddigi sikernek elsősorban az a magyarázata, hogy a népfront mozgósítására egyre többen kapcsolódtak be a munkába. Falugyűlések, különböző találkozók jó alkalmat adnak arra, hogy egy-egy lakóközösség felmérje, megbeszélje, kijelölje a teendőket Településenként változnak a felajánlások, az összefogás formái. Például Makón és környékén a fiatalok elsősorban a belvízelvezető csatona építésénél találták meg tennivalóikat. Szegeden a Virágos városért mozgalomnak lettek sokan hívei. Egyébként a szegedi fejlődés dicséretes, 1976-ban 45 millió, 1977-ben 50 millió, 1978-ban 56 millió forint volt a Szegedért végzett társadalmi munka értéke. A megye minden településén aktívan bekapcsolódtak a helyi lakosok az óvodák, bölcsődék bővítésébe, a sportpályák építésébe, a parkok rendezésébe. Egy-egy város vagy falu képén meglátszik, hogy a lakosság mennyit tett környezetének szépítésében. Az elmúlt három év tapasztalata az is, hogy a társadalmi munkák felét szocialista brigádok végezték el. A sikerekhez nemcsak az járult hozzá, hogy szorosabb lett a munkahely és a lakóterület kapcsolata. Hanem a fontosabb feladatokat rangsorolták és azok jobban kapcsolódtak a társadalmi célkitűzésekhez, a szociálpolitikai, ifjúságpolitikai vagy egyéb elképzelések megvalósításához. A népfront megyei elnöksége megvitatta a társadalmi munkaakciók jobb kihasználása érdekében a teendőket is. Többen javasolták, meg kellene találni a módját, hogy ne csak egy egy települést, hanem az egyéneket is jutalmazzák. Felvetődött, hasznos lenne, ha a megyei városok külön kategóriában mérnék össze a társadalmi munka eredményeit és közöttük is lenne településfejlesztési verseny. Felszólalt S. Hegedűs László is, aki elmondta, hogy a megye eredményei elismerésre méltók és a társadalmi munkaakciók a települések fejlesztésének hasznos forrásaivá váltak. Országosan 4 milliárd forint volt a társadalmi munka értéke 1978-ban. A népfront megyei elnöksége elismerését fejezi ki a megye lakosságának a társadalmi munkákban elért eredményekért. A népfront megyei elnöksége megyei nemzetiségpolitikai bizottságot hozott létre, amelynek elnökéül Móricz Jenőné deszki lakost választotta, aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja Az új bizottság, feladata, hogy figyelemmel kísérje a nemzetiségi lakosság helyzetét, segítse a hagyományok feltárását, gyűjtését Ezenkívül támogatja az öntevékeny művészeti együtteseket és kiemelten foglalkozik a nemzetiségi községek művelődési feltételeinek javításával. Szaljut—6 „Mérlegeltek” az űrhajósok „Mérlegre került” a két űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin szerdán, a Szaljut—6 űrállomáson: különleges berendezések mérték meg testük tömegét. A berendezés nagyjából ugyanazt a feladatot látja el, mint a közönséges földi mérleg. Csakhogy súlytalanul nem lehet megállapítani a testsúly alakulását viszont ennek vizsgálata nagy fontosságú az űrhajósok egészségi állapotának megítéléséhez, főként a testsúlyukban bekövetkezett változások figyeléséhez. Általános tapasztalat, hogy útjuk elején viszonylag jelentős testsúlyveszteség lép fel, ez később megáll, bizonyos fokig kiegyenlítődik. A két űrhajós egyébként szerdától megkezdte a rendes munkanapok sorozatát: ezúttal már reggel nyolckor volt számukra ébresztő, és este 11 órára rendelték el a takaródét moszkvai idő szerint A munka alapja továbbra is a szállítóűrhajó egyes berendezéseinek üzemen kívül helyezése, konzerválása és az űrállomás átvizsgálása. A Szaljut ellenőrzése még a hét hátralevő napjaira is ad munkát a két űrhajósnak. A terhelést számukra csak fokozatosan növelik. Az űrállomás berendezései is kifogástalanul működnek a hosszabb szünet után. A két űrhajós a szovjet televízió nézőinek bemutatta, milyen rend fogadta őket az űrállomáson: elődeik mindent a helyére tettek, gondos dokumentációt készítettek a következő expedíció részére, egyes esetekben részletes instrukciókat adtak. Így Ljahovnak és Rjuminnak kétségkívül könnyebb dolga van: nem kell külön „felderíteniük” egyes berendezések használatának módját A Szaljut új lakói fokozatosan átállnak a tartós súlytalanságra, szervezetük az orvosi jelentés szerint megfelelően alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Az előző űrexpedícióknál ez a folyamat a teljes átállásig körülbelül egy hetet vett igénybe. Természetesen ez a fajta átállás — amelyet egyébként különböző felkészülési módszerekkel és más eszközökkel segítenek elő — csak azok részére szükséges, akik hosszabb időt töltenek a világűrben. Bányaműszer Befejeződött annak az érzékelőrendszernek a kísérletsorozata, amelyet a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányagépészeti tanszéke fejlesztett ki a külszíni tejteken alkalmazott bányagépláncok meghibásodásának mérésére. Az érzékelőrendszert a visontai Thorez külfejtésű bánya egyik kotróból, szállítószalagokból és meddőhányóból álló gépsorán próbálták ki Tájékoztató MSZBT-program A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ebben az esztendőben kiállításokon, filmvetítéseken, előadássorozatokon mutatja be a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányait, s a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés három évtizedes fejlődését. A gazdag programmal a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulóját köszönti a baráti társaság — mondotta Tétényi Pál. akadémikus, a Minisztertanács tudománypolitikai bizottságának titkára, az MVSZ BT alelnöke szerdán a Barátság Házában tartott sajtótájékoztatón. Az évforduló alkalmából tervezett programokról szólva kiemelte: május 7-én „Szibéria és a tudomány’ címmel kiállítást nyitnak meg Budapesten. Ezenkívül szovjet tudósok tartanak magyar szakemberekkel együtt előadásokat a magyar—szovjet olaj- és gázipari, s műszeripari együttműködés eredményeiről. Ismertetik a szovjet alumíniumipar fejlődését, s a magyar—szovjet olefinkémiai együttműködés további lehetőségeit (MTI) 69. évfolyam 50. szám 1979. március 1., csütörtök Ára: 1,20 forint barátsági nap Szegeden Magyar—szovjet barátsági napot rendezett tegnap, szerdán a Hazafias Népfront városi bizottsága, amelynek résztvevője volt Olga Kokorina, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza képviselője. A szovjet vendéget Kulcsárné Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára, Lucsán Mihályné, a népfront városi bizottságának alelnöke fogadta a népfront városi titkárságán, ahol jelen volt Fosztó Lászlóné, a városi pártbizottság nőreferense is. Kulcsárné Kiss Piroska köszöntötte a vendéget, majd bemutatta a várost, ismertette Szeged múltját és jelenét. A baráti beszélgetés után Olga Kokorina a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot látogatta meg, ahol Polák Zoltán igazgató fogadta és tájékoztatta az üzemben folyó munkáról. Délután a vállalat dolgozóinak részvételével barátsági gyűlést tartottak a nemzetközi nőnap alkalmából, amelyen ott volt Illés Tóth István, a városi pártbizottság munkatársa is. Olga Kokorina beszédében szólt a Szovjetunióban élő asszonyok életéről, az egyenjogúságért folytatott harcuk eredményeiről, valamint a nemzetközi gyermekév céljáról, jelentőségéről. Beszéde végén felolvasta a szovjet nőknek a világ asszonyaihoz intézett felhívását: „Mi nők, mindent megtennénk, hogy a háborút örökre kitöröljük az emberiség szótárából, hogy Földünk gyermekei megismerjék a gyermekkor igazi örömeit, az anyák az anyaság boldog érzését. Egyesítsük erőinket, működjünk együtt annak érdekében, hogy a békéért, a leszerelésért, a demokratizmusért, a társadalmi haladásért, a nők és a gyermekek jogaiért vívott harcunkat új sikerek övezzék." A gyűlésen a Gutenberg Általános Iskola diákjai adtak műsort A barátsági nap a késő délutáni órákban a népfront városi nők klubjában folytatódott, ahol a klub tagjai beszélgettek a vendéggel, és együtt megtekintettek egy szovjet filmet. Somogyi Károlyné elvétele Olga Kokorina beszédét mondja Exportfejlesztés Külkereskedelmi és termelővállalatok együttműködése A külkereskedelmi és az ipari vállalatok együttműködésének új változatai a gazdaságos, versenyképes export fokozását szolgálják. A külkereskedelmi vállalatok 1977-ben 300 millió, tavaly pedig már félmilliárd forintot adtak át fejlesztési alapjukból termelőpartnereiknek, kiegészítve az export növelésére hivatott anyagi forrásaikat. Támogatásukkal elsősorban a minőség javítását, az árualap és az áruskála bővítését, valamint a piaci igényeknek megfelelő csomagolás fejlesztését segítik. A szerszámgépek automatizált vezérlőrendszereinek fejlesztésében anyagi erőkkel is hozzájárul a Technoimpex, hogy gazdaságosabbá és versenyképesebbé válhassanak a szerszámgépipar termékei. A külkereskedelmi vállalat évente 10—20 millió forintot ad fejlesztési alapjából a partneripari vállalatoknak ugyancsak a Technoimpex — az OMFB-vel közösen— a számjegyvezérlésű szerszámgépekhez szükséges úgynevezett előtoló motorok gyártásához segítette hozzá anyagi eszközökkel az egyesült villamosgépgyárat. A magyar bor keresett exportcikk a világpiacon. Ezért a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat elsősorban a szőlőtermesztés, a borászat és a palackozás fejlesztését támogatja. A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat tavaly 14 millió forinttal járult hozzá, hogy ipari partnerei növelhessék, jobbá, a külpiacokon keresettebbé tehessék exporttermelésüket. Annak érdekében, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát termékét a pvc-port magasabb áron értékesíthesse, a zsugorfóliás csomagolás megoldásához 5,5 millió forinttal járult hozzá. A Mosonmagyaróvári Timföldgyár az alumíniumszulfát minőségének javításához szükséges berendezések vásárlásához 2 milliót, a Kőbányai Könnyűfémmű az alumíniumpaszta gyártásának további fejlesztéséhez, a Forte-gyár pedig filmcsomagológép vásárlásához kapott 2 millió forintot A Citemolimpex a korábban átengedett fejlesztési alapok nyomán tavaly már két és fél millió dolláros bevételi többletre tett szert. Százhúszannégy ezer tonnás kivitelével hazánk urul a harmadik legnagyobb baromfiexportőr a világban. Ebben az is szerepet játszik, hogy a kivitelt lebonyolító Terimpex Külkereskedelmi Vállalat jelentős mértékben hozzájárul a termelő vállalatok fejlesztéséhez A Transelektro az utóbbi három évben, körülbelül 80 millió forintot adott fejlesztési alapjából az iparvállalatoknak, vagyis annyi, amennyit az előző ötéves tervidőszakban összesen. A legtöbbet, 21 millió forintot, a Villamos Berendezés és Készülék Művek kapta, a külföldön is igen keresett világítótestek és villamosipari szerelvények gyártókapacitásának bővítésére. E termékek exportja az idén várhatóan három-négyszerese lesz a korábbi évekének. Több millió forinttal járultak hozzá a Láng Gépgyár turbinagyártásának fejlesztéséhez is, ezekből az export két év alatt megháromszorozódott. Részben a külkereskedelmi vállalat fejlesztési hozzájárulásainak eredményeként ebben az évben megduplázódik a Hajdúsági Iparművek automatamosógép-exportja, és a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet pedig a múlt évben megnégyszereződött kávéfőző kivitelét az év végéig további 50 százalékkal bővíti. (MTI