Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-05 / 130. szám
Nyolc nap a világűrben Valerij Kubászov és Farkas Bertalan sajtókonferenciája Bajkonurban Később: visszatérés Csillagvárosba Bajkonurban kitűnő hangulatú sajtókonferencián számoltak be nyolcnapos űrutazásukról — alig 18 órával a földet érés után —* a szovjet—magyar nemzetközi űrexpedíció tagjai. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan. A két űrhajós nagyszerű állapotban van, orvosaik egyértelmű véleménye szerint, szervezetükben semmiféle kóros elváltozás nincs, a kisebb változások — például a súlyveszteség, ami Farkas Bertalan esetében mintegy három kilogramm — az előre várt határokon belül vannak és rendkívül gyorsan helyreáll a normális állapot. Egyébként, mint ahogy azt dr. Hideg János orvos ezredes elmondotta, az első alaposabb vizsgálatot a magyar „Diagnoszt” berendezés segítségével alig egymásfél órával a földet érés után, Dzsezkazgan és Bajkonur között, a repülőgépen végezték el. A szovjet—magyar űrexpedíció tagjai néhány napig még Bajkonurban maradnak, beszámolóra és vizsgálatokra, majd visszatérnek Csillagvárosba. (A szovjet—magyar űrexpedícióról visszhang a 2. oldalon.) A szovjet—magyar útpáros a sajtóértekezleten, amelynek végén Kubászov felolvasott néhányat az üdvözlő táviratok közül. Mellette Farkas Bertalan. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Élmények, h A bajkonuri sajtókonferencián természetesen arról kérdezték a legtöbbet a magyar űrhajóst, mi volt a legnagyobb élménye. — Ne haragudjanak meg szovjet barátaim, ha azzal kezdem: a legnagyobb élményt az adta, hogy megláthattam Magyarországot a világűrből. Igaz, többnyire éjjel haladtunk át az ország felett, de a fényeket, így Budapest fényeit is jól lehetett látni. Ugyancsak nagy élmény volt űrhajósunk számára a Föld más részeinek megfigyelése, a napfelkelte és a napnyugta a világűrben, a kozmikus éjszaka a ragyogó csillagképekkel. A súlytalanságot hamar megszoktam. Mintegy másfél-két órával a rajt után jelentkezett ugyan kisebb vértolulás a fejemben, de parancsnokom megnyugtatott, ez nem jelent bajt és elmúlik, így is történt és ezután már nem volt ezzel különösebb bajom. Az űrállomáson sokak szerint bizonyos érzékelési zavarok jelentkeznek, orientációs problémák mutatkoznak. Nálam ez nem volt így , igaz, meg kellett tanulni, hogy megszűnik a fönt és a lent, a jobbra és a balra. A legfontosabb, hogy mindvégig megőriztem a munkaképességet, a munka nem fárasztott el, bár a súlytalansággal nem lehet tréfálni, ez nem egyszerű megszokás kérdése csupán. — Igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint végezni a munkát. Parancsnokom és az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin segítségével ez sikerült. Úgy érzem, becsülettel helyt álltunk — mondotta. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva a magyar űrhajós elmondta: parancsnokával, Valerij Kubászovval már az előkészület idején szoros barátságot kötött, most azonban úgy érzi, az úton „kozmikus testvérek” lettek. „Nagyon sokat segített, mindig megnyugtatott. A világűrben is úgy dolgozott, mint a Földön, nagy nyugalommal és ez igen jó hatást tett rám is” — mondotta. Kubászov véleménye sem változott kutató űrhajósáról : kitűnő munkatársnak, jól képzett űrhajósnak, jó barátnak tartja. Az űrállomásról szólva, mindkét űrhajós azt emelte ki, hogy rendkívül tágas, kényelmes tartózkodási és munkahely. Az ott dolgozó állandó expedíció nagy szeretettel fogadta őket, tökéletes volt a hangulat és az együttműködés. Házigazdájuk Rjumin volt, aki maga gondoskodott minden étkezésről. Az állandó személyzet nagy örömmel fogadta a Földről érkezett küldeményeket. Tisztázódott a sajtókonferencián a sok vihart keltett „bajuszügy” is. „Berci annak idején megígérte, ha eljut az űrállomásra, levágatja a bajszát — mert nem hitte, hogy ez a mesének tűnő dolog megvalósulhat számára — mondta Kubászov. — Emlékeztettük erre, de arról is tudtunk, hogy a magyar nők tiltakoznak ez ellen. Így jutottunk arra a megállapodásra, hogy megkurtítjuk a bajszát. Lekötöztük az ülésre, az egyik oldalról Valerij Rjumin látott a műveletnek, mégpedig egy nagy lemezvágó ollóval, a másik oldalról én, egy kisollóval — azért, mint látható, maradt a bajuszból.” A sajtókonferencia után Farkas Bertalan — Valerij Kubászov közreműködésével — emlékfát ültetett az űrhajósok sétányán, szálláshelyük közelében. Parancsnoka, aki már előzőleg kétszer járt a világűrben, már akkor eleget tett ennek a hagyományos kötelességnek. Újdonsás rizspalántázás A Kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben — ahol több mint 800 hektáron termelnek rizst — az országban elsőként nem vetőgéppel, vagy repülőgéppel vetnek, hanem palántázzák az értékes növényt. A termésátlagok növelésére nagy teljesítményű, lézerrel irányított gépeket vásároltak, a telepek építéséhez. Bővítették a fajtaválasztékot is, s a korszerűsítésben újabb lépés: két japán rizspalántázó gépet állítottak munkába. 70. évfolyam 130. szám 1980. június 5., csütörtök Ára: 1,20 forint Kádár János fogadta Jorge Kollét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Jorge Kollét, a Bolíviai Kommunista Párt első titkárát, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, a két testvérpárt kapcsolatainak erősítéséről. Áttekintették a nemzetközi élet fontosabb eseményeit, különös tekintettel a latinamerikai helyzetre. A találkozón részt vett Simon Reyes, a Bolíviai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Szegeden megkezdődött az országos gázkonferencia Tegnap, szerdán megkezdődött a 22. országos gázkonferencia Szegeden, az Ifjúsági Házban. A háromnapos rendezvényt egy igen kitűnően bemutatkozó szakkiállítás megnyitásával vezették be. Megnyitó beszédet dr. Bán Ákos állami díjas, az OKGT vezérigazgatója mondott. Tizennégy olajipari, gázipari, villamossági és mechanikai vállalat, illetve ipari szövetkezet mutatja be legújabb és korszerű termékeit, berendezéseit, elsősorban olyan cikkeket, amelyek elősegíthetik az ésszerűbb energiafelhasználást. A kiállítás, amelyet naponta délután ötig lehet megtekinteni, szombaton zárul. Az országos konferencia megnyitóülésére délelőtt tíz órakor került sor. Ezen részt vett Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, dr. Petrik István, a Csongrád megyei tanács elnökének általános helyettese és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke is. A több mint 450 résztvevő szakember előtt Varga István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára mondott megnyitót. Elmondta bevezetőjében, hogy hazánkban évente körülbelül 10 milliárd köbméter földgázt használnak el, amelyet lehetne sokkal hatékonyabban is hasznosítani. A takarékosság lehetőségei között nem csupán a technikai megoldásokat említette, hanem az összes érdekeltek jobb együttműködését, a vállalati és a népgazdasági érdek egyeztetését. Különösen lényegesnek tartotta a nagy inerttartalmú gázok jobb felhasználását, a szén-dioxid hasznosítását. A Csongrád megyei és a szegedi pártbizottságok, illetve tanácsok nevében Papp Gyula üdvözölte a konferencia résztvevőit. Örömét fejezte ki, hogy tíz év után újra Szeged adott otthont az országos gázkonferenciának. Elmondta, hogy milyen átalakulás történt a város ipari szerkezetében tíz esztendő során, s e változás éppen az itteni szénhidrogénmedence feltárásának és termelésének eredménye. Az MTESZ megyei elnöksége nevében Juralovics Aladár olajmérnök, az NKFV szegedi üzemének vezetője köszöntötte a szakembereket. Elmondta, hogy a szegedi olaj- és földgázbányászok évente 3,5 milliárd köbméter gázt termelnek és hamarosan elkészül az új, 30 ezer köbméteres pébégáztároló is. Az országos konferencia megnyitóelőadását dr. Korányi György, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője tartotta. Előadásában a hazai gázprogram végrehajtásával és terveivel foglalkozott. Kitűnt előadásából, hogy a gázellátás a jövőben is javulni fog: bővítik a vezetékes hálózatba kapcsolt fogyasztók számát és a palackosgáz-ellátást. A vezetékesgáz-hálózatot ott lehetséges fejleszteni, ahol a lakott települések, fogyasztók közel helyezkednek el a távvezetékekhez, s gazdaságos a vezetéképítés. Jelenleg körülbelül 20 ezer forintos összeget tartanak gazdaságosnak egy-egy fogyasztó bekapcsolásánál. Ahol viszont nem éri meg a vezetékeket kiépíteni, ott a palackos gáznak vannak terjeszkedési lehetőségei. Az ötödik ötéves tervidőszakra meghatározott gázfejlesztési programot minden területen túlteljesítik — mondta a főosztályvezető. Előzetesen úgy tervezték, hogy az ötéves terv végére a vezetékesgáz-hálózatba kapcsolt fogyasztók száma 850 ezerre emelkedik, de már a múlt év végén 875 ezer fogyasztó kapott gázt vezetéken keresztül, s várható, hogy ez a szám az idei év végére meghaladja a 900 ezret. A palackos gázt használók tábora a tervezett 2 milliót meghaladta, s várhatóan 1980 végére 2 millió 200 ezer helyen használnak majd pébégázt. Az adatokból egyértelműen kitűnt, hogy hazánkban körülbelül 3 millió gázfogyasztó van, ez az összes lehetséges fogyasztóknak 66—68 százaléka, ami igen magas aránynak számít Európában. A jövő feladatai között nem is az új fogyasztók számának gyarapítása a legfőbb, hanem a takarékosabb felhasználás. A megnyitóelőadás után dr. Korányi György kitüntetéseket adott át azoknak a dolgozóknak, akik a két legutóbbi gázkitörés alkalmával magas színvonalú segítséget nyújtottak, megakadályozták, hogy komolyabb veszélyhelyzet alakuljon ki. így történt ez az üllési 52-es és a hajdúszoboszlói 3-as gázkutaknál. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesítettek Hegyi Ferenc főosztályvezetőt, Somlai Nándor technikust, Palocskai Antal, Tóth Lajos, Mészáros Károly, Dénes János, Pataky Ferenc főfúrómestereket, Szűcs Zsigmond és Vass István főfúrómester-helyetteseket és Madarász Miklós fúrómestert. Az országos konferencia tegnap délután szekcióüléseken folytatta munkáját. Ma, csütörtökön délelőtt plenáris ülést tartanak, amelynek során hat előadás hangzik el Érdeklődésre tarthat számot mindegyik, különösen aktuálisnak ■ ígérkezik dr. Vida Miklósnak, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatójának előadása, melyben a gázelosztó-hálózatok létesítésével fejlesztésével, valamint a telemechanikával és a korrózióvédelemmel foglalkozik. Hasonlóan több újdonságot várhatnak Pápa Aladárnak, az NKFV igazgatójának előadásából, hiszen az inertgázok hasznosításáról tart beszámolót. Az országos konferencia holnap pénteken fejeződik be az algyői olajmezőn tett látogatással. A gázipari szakkiállítás egy részlete