Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

10 Kerékpár Halász L. ötödik A 7. szakaszt tették meg a jugoszláv kerékpáros kör­verseny résztvevői. A Porto­­rozs—Nova Gorica közötti 126 kilométeres távon a szov­jet Agrimov bizonyult a leg­gyorsabbnak. A magyarok a mezőnnyel együtt érkeztek a célba: a 3. és a 72. helye­zett ugyanazt az időered­ményt kapja a végelszámo­lásnál. Halász László össze­tettben tartja előkelő 5. he­lyezését. Az összetett verseny állása 7. nap után. Egyéni: 1. Sun (szovjet) 24:04:19 óra, 2. Ugrimov (szovjet) 24:10:20, 3. Pelin­­csics (jugoszláv) 24:11:18, ... 5. Halász László (magyar) 24:12:43, ...20. Halász Zol­tán (magyar) 24:19:57, ...27. Juhász (magyar) 24:21:45, ... 36. Takács (magyar) 24:31:39, ...44. Szuromi (magyar) 24:36:45, ... 50. Je­nei (magyar) 24:42:09. 3 éves eltiltás Hároméves eltiltást kapott Roy Amundsen, a norvég válogatott labdarúgó-csapat kapuvédője. Mint ismeretes, a harmadosztályú Snoegg já­tékosa bajnoki mérkőzésen, két héttel ezelőtt durván bántalmazta a játékvezetőt, akinek sérüléseit még min­dig kórházban kezelik. Borg trónfosztása John McEnroe a wimbledoni győztes Tegnap játszották le Wimbledonban az egyéni fér­fi teniszdöntőt. Borg ötször egymás után sorozatban nyer­te el a világ e legértékesebb tenisztrófeáját­­, most azon­ban a 22 éves amerikai, John McEnroe diadalmasko­dott felette 3-1 arányban. Az első játszmát Borg nyerte 6-4-re. A második és harmadik játszma rövidített labdamenettel fejeződött be, és ebben mindkétszer a New York-i fiú bizonyult jobbnak, majd nagy küzde­lemben, 6-4-re megnyerte a negyedik játszmát is. Kedden Sorsolás az UEFA Kupában Európa nemzetközi szerep­lésre jogot szerzett 131 lab­darúgó csapata az 1981—82. évi kupaidény első sorsolá­sát várja. Kedden Zürichben készítik el a 27. BEK, a 22. KEK, és a 24. UEFA Kupa menetrendjét. Az UEFA-végrehajtó bi­zottság 1976. január 27-i ha­tározata értelmében, a leg­utóbbi öt kupaidény eredmé­nyei alapján elkészítette a kiemeléseket. A 131 résztve­vőből 15 ország 34 együttese részesült abban az előnyben, hogy az első fordulóban nem kell egymás ellen játszaniuk. A magyar résztvevők (Fe­rencváros, Vasas, Tatabánya, Diósgyőr) nem kaptak ki­emelést A lányok kezdtek jobban az országos úttörő- sakkdöntőn Két fordulót bonyolítottak le Zánka úttörővárosban. A lányoknál Bartha Edit mind­két játszmáját megnyerte, Dobos Andrea egy győzelem, egy döntetlen, Kopasz Fi­­loméla egy győzelem egy vereséggel kezdett A lányok csapatban holtversenyből vannak az első helyen Bu­dapest csapatával. A fiúknál Purgel István és Kispál Attila két döntet­lent ért el, Bezdán Tibor egyszer győzött egyszer ve­reséget szenvedett. A fiú­csapat negyedik helyen áll több csapattal együtt Távol-Kelet gyermekei: karate és judo Sokszor hallani: nin­csen új a nap alatt. Ha azonban jobban körülnézünk a világban, kiderül, hogy leg­alábbis az egyes ember szá­mára lehet. Miközben földré­szünkön már egyre-másra te­ret hódított a rendszeres egészségőrző, sőt versenysze­rű sportolás, számos másutt űzött sportág ismeretlen ma­radt. Ideig-óráigl Mert nem kel­lett hozzá távolsági repülő­­gép-gyorsjárat, hogy világ­szerte bővüljenek a sportis­meretek. így tört­ be a sport­világba a századforduló tá­ján a cselgáncs, amely misz­tikuma varázsával, sokáig hirdetett lágy művészetével soha nem ismert örömök for­rását kínálta. És azóta is kínálja! Lekopott róla minden ti­tokzatosság, s bár a szülőha­za sajátos jegyeit ma is hor­dozza, bár a tatamikon ma is japán vezényszavak, köszön­tések, tanácsok hangzanak, a cselgáncsfogások egyre széle­sebb körben, mind ismerteb­bek. Míg valamikor elsősor­ban a sportág önvédelmi jel­legét — jelentőségét — hang­súlyozták, ma már szépsége, a test-test elleni küzdelem karakterisztikus kifejező ere­je és tisztasága vonz. A világ száznál több országában tíz- és tízezreket, így válhatott modern olim­piai sportággá, s így jutott a népszerűség olyan fokára, amikor nők, férfiak, fiatalok, idősek gyakorolják, sőt gyak­ran fizetnek azért, hogy egy­általán megismerhessék. A világ talán leghíresebb cselgáncstudora a japán és a világszövetség el­nöke, a Kodokan egyetem igazgatója fogalmazta meg: „ Egyéniség, edzés, ambí­ció — ez a cselgáncs lelke. Ma, amikor a legtöbb em­ber tudatos önmegvalósítás­ra törekszik, talán ezért vá­lasztja örök barátjának a ju­hot. S ahogy a cselgáncs szinte észrevétlenül hódította meg a világot, az utóbbi év­tizedekben úgy vált csábos sportággá a karate. Ez is a védekezés és a támadás sa­játságos összefonódása, amelynek számos elismert változata van. Épp úgy létezik kumite, az­az szabad küzdelem, mint katákban, formagyakorlatok­ban megnyilvánuló ,és érté­kelhető, szépséget, erőt su­gárzó megvalósítás. S ahogy a cselgáncsban, a karatéban is megnyilvánulhat erősza­kos, az ellenfél — úgymond — megsemmisítésére, harc­­képtelenné tételére irányuló jelleg, de lehetséges ennek az illusztrálása is, vagyis a tá­madás erejének a visszafo­gása. A sotokan változatban ez utóbbi képezi az alapot, s a küzdelem egy pont, azaz ippon eléréséig tart. Sokakban bizonyára felve­tődhet, hogy miért tudott olyan dinamikusan híveket toborozni ez a két keleti ága­zat, míg az ászanák világa, a jóga ma is viszonylag keve­seket csábít. Nos, nem túl könnyű választ adni, mert mindegyiknek megvan a ma­ga szépsége, egészségnövelő hatása, de valószínű, hogy a felgyorsult ritmusú életvitel­hez közelebb áll az intenzív mozgás, a másokkal való küzdelem. S talán az sem kö­zömbös, hogy a jóga — meg­megújul­ása ellenére — hor­doz magában olyan keleti misztériumokat, amelyektől a karate és a cselgáncs már megszabadult. Aki látott már kiváló csel­gáncsotokat vagy éppen ott volt, mondjuk a nemzetközi Hunyadi Kupán, netán a filmszínházakban találkozott a cselgáncs dinamikájával, vagy a karate önfegyelmező erejével, az előbb-utóbb ma­ga is ki akarja próbálni. S minthogy hazánkban ennek számos szervezett formája, lehetősége van bizonyosra vehető, hogy Távol-Kelet gyermekei — olimpiai, VB-, EB-érmektől eltekintve is — — a magyar testnevelési és sportmozgalom állandó épí­tőkockáit jelentik. Asztalitenisz megyei bajnokság Befejeződtek a Csongrád me­gyei asztalitenisz-csapatbajnok­ság tavaszi fordulójának küz­delmei. A nőknél 9, a férfiak­nál 11 együttes mérkőzött hét­ről hétre a helyezésekért. A nőknél a KSZV SE II., a férfiak­nál a H. Hunyadi SE végzett az első helyen. NŐK 1. KSZV SE II. 1« 2. Szentes 12 3. JATE I. 12 4. Makó 10 9. Nemzeti Bank 9 s. 1­ .maszek I 7. KSZV SE III. 4 8. JATE II. 2 9. KSZV SE IV. 0 FÉRFIAK 1. H. Hunyadi 20 2. Makó I. 18 3. Szentes 14 4. Ásotthalom 14 5. Kiszombor 10 6. DEI.BP II. 10 7. Makó II. 8 8. JATE 8 9. Spartacus 4 10. Kábel II. 4 11. Csongrád * Vasárnap, 1981. július 5, még ma is nagy szenvedélye a játék Egy óra a több mint 250-szeres válogatott Buzek Lászlóval Színes, ugyanakkor fe­szültséget keltő, olykor el­lentmondásosságra hajlamos egyéniség. Mindezekkel együtt nélküle el sem kép­zelhető a sportág, neve egy­beforrott a magyar röplab­dázással. Majdnem húsz — egészen pontosan 19 — éve játszik a sokszoros bajnok Csepel SC csapatában, tizen­öt év alatt több mint 250- szer öltötte magára a válo­gatott címeres mezét. Azért nem többször, mert kétszer is kényszerpihenőre küldték, eltiltották a válogatottság­tól... Ismeretségünk nem mai keletű, egy Balaton-parti kis­kapus ádáz focicsatával kez­dődött. Akkoriban leszálló ágban volt, a röplabdáról nem szívesen beszélt, ha mégis szóba került, tömör határozottsággal mondott véleményt az őt ért sérel­mekről. A minap ismét ös­­­szefutottam Buzek László­ val. Sugárzott belőle a de­rű, vidám, mókázásra min­dig fogékony önmagát most sem tagadta meg. — Ha minden igaz, nekem most röplabdameccset kell játszanom, de kiskapus par­tiban is elintézhetjük, ha a főnökök beleegyeznek — emelkedett föl a fotelból, üdvözlésre nyújtva kezét. Miután az edzők ragasz­kodtak a csepeliek jövetelé­nek eredeti céljához, már­mint az MNK-találkozóhoz, megadóan tárta szét karjait, jelezvén, a döntés megfel­lebbezhetetlen. Túl sokat egymással nem foglalkozhat­tunk, mert az alkalmi társa­ság elhalmozta kérdésekkel, a nemrég lezajlott, a magya­rok számára nem sok sikert hozó spanyolországi Európa­­bajnoki selejtező volt a té­ma, így abban maradtunk, a mérkőzés után folytatjuk alig elkezdett beszélgetésün­ket. Az összecsapáson­­ a DÉLÉP SC NB II-ben nagy­szerűen szereplő, első he­lyen végzett együttese volt az ellenfél — Buzek szipor­kázott, megoldásaival, szel­lemes játékával méltán ara­tott osztatlan elismerést. Látván, mily nagy élvezet­­­tel teszi dolgát, mily örö­met vált ki belőle még most is a röplabdázás, eszembe jutott az a bizonyára rossz­akaróitól származó mende­monda, miszerint igazán ko­molyan sohasem érdekelte, mindig félvállról vette a sportolást Való igaz, nem egy „jófiú” típus, néha érintette, haj­szálnyira túllépte azt a bi­zonyos határvonalat, de a felkészülések és a versenyek alatt egyszer sem feledkezett meg magáról. Különben aligha jegyeznék még ma is. 35 évesen a világklasszi­sok sorában... Talán nála az feszítette pattanásig a húrt, hogy tőle mindig a maximumot igényelték. Hoz­ta is magát sorozatban, még­sem kérhetett könnyítést, más elbírálást, mint a töb­biek. — Igen, ez fájt, de elmúlt — törli meg gyöngyöző hom­lokát leroskadva a székre, nagyot kortyolva a hűvös sörből. — Hidd el, akár meg is kérdezheted az itt levő vezetőket, nem voltak anyagi követeléseim, allűr­jeim, kísértésbe is csak egy­szer estem, hogy távozzak Csepelről. Ma, már el sem tudom képzelni, hogy ne on­nan menjek „nyugdíjba”. Ez azonban még odébb van, szüksége van rá a vá­logatottnak, a Csepelnek. Olyannyira, hogy — állítólag — ezért hiúsult meg külföl­di szerződése. — Tényleg igaz volt a hír? Hamiskás mosoly, bajusz­­törlés előzi meg higgadt válaszát. — Szépen hangzik, hogy szükség van rám itthon, a válogatottban, de ez — ve­gyük a labdarúgók példáját — miért lenne kizáró ok? Ha kérhetem, inkább hagy­juk ... Hangjában nincs semmi bántó, gúnyos kicsengés. A tapasztaltak bölcsességével beszél, tudja, ha sértődösdit játszana, ha duzzogna — önmagát büntetné. Ezt pedig nem szeretné. röplabdázni akar, mert a játék szenvedé­lye úgy elragadta, mint még soha! — Néha gyötrődöm, külö­nösen akkor, amikor nem úgy megy, mint ahogyan szeretném — redőzik be ap­ró ráncok homlokát — Sze­rencsére kevésszer van így. Nagy úr az idő, állandó ké­szenlétre sarkall. Jól tudom, mit kell tennem azért, hogy a jóval fiatalabbak se mondhassák, mit keres köz­tük ez az öreg... — Nem titok, edzői diplo­mád­b­an, egykor szakveze­tőként akarod folytatni. Mik az elképzeléseid a nevelés­ről, az edzésmunkáról? Nem éri váratlanul a kér­dés, gondolkodás nélkül fe­lel. — Egyelőre a játék fog­lalkoztat, de azért a tapasz­talatokat, a tanultakat rak­tározom, szelektálom. Így például észre kell venni, kevesebben sportolnak rend­szeresen, mint régen. Kisebb a lehetőség a kiválasztáshoz. Rengeteg alkalmuk van a fiataloknak a szórakozáshoz, keveset csábít a sportban el­érhető dicsőség Nekem óriá­si élmény volt, hogy 1964- ben kijutottam Bulgáriába. Ma viszont a nyugati út is természetes nagyon sok gye­reknek. Hogy milyen a jó edző? Szerintem egyformán legyen jó pedagógus, ugyan­akkor jó szakember, csak így érhet el eredményt. Ed­zőként igyekszem majd a legtöbbet kihozni a rám bí­zott játékosokból, de soha nem kívánok erőn fölülit, a kényszer ugyanis mit sem ér, a meggyőzés hatásosabb. Már pályafutásuk elején sze­retném a játékosokba gyö­­kereztetni az élményt, a versenyizgalmat, ezek meg­határozók. Elképzeléseiből kiviláglik, rakosgatja már a jövőbe ve­zető edzői út mozaikkockáit, de a jelent alakító gondola­tok is kikívánkoznak belőle. — Csodálatos dolog kilenc­szer felállni a dobogó leg­magasabb fokára, de az len­ne az igazi, ha tizedszerre is bajnok lenne a Csepel. Nagyon ránkférne ez a siker, no meg az sem jönne ros­­­szul, ha ősszel jól szerepel­nénk a KEK-ben. Egyszeriben azon vettük észre magunkat, jószerivel ketten maradtunk, a többi­ek felszedték sátorfájukat, elérkezett az indulás ideje. — Most látom, te közben jegyzetelgettél — bökött a noteszem felé tettetett meg­lepetéssel. — Sok rosszat azért ne írj rólam — intett viszontlátást a hazai röplab­dasport „Nagy öreg”-je. Gyü­rki Ernő Gyenes Kálmán felvétele Rajt az öttusa­bajnokságon Szombaton reggel a ví­vással kezdetét vette az öt­tusa egyéni magyar bajnok­ság. A Sportcsarnok vívó­termében a 34 résztvevő két­szer mérkőzött meg egymás­sal, tehát 66 csörtet kellett vívniuk a versenyzőknek. A rajt az V. Dózsa fiataljá­nak, Fáthnak sikerült a leg­jobban, és a félidőben ve­zette a mezőnyt. Mögötte az egyre jobban belelendülő Buzgó állt, egy győzelemmel lemaradva. Kerényi és Ba­logh végig egyenletesen jól vívott, Maracskó biztató kez­dés után visszaesett az ötö­dik-hatodik helyre. Úszótanfolyam A SZEOL AK és a Tanár­képző SK július 13—25. kö­zött úszótanfolyamot szervez a partfürdőn 5—15 éves ko­rú gyerekeknek. Részvételi díj: 250 forint. Jelentkezés július 13-án, hétfőn reggel 7 és fél 9 órakor a partfürdő főbejáratánál.

Next