Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
Szerda, 1982. december 1. SZÖVOSZ megbeszélés A HUNGAROFRUCT és a MAVAD vállalatok külkereskedelmi tevékenységét értékelte kedden a SZÖVOSZ elnöksége. Megállapították: mindkét vállalatnak sikerült megerősítenie helyzetét a külföldi piacokon, és ezzel nagyrészt ellensúlyozták a gyakran kedvezőtlen értékesítési lehetőségeket. A vállalatokkal együttműködő termelőüzemek is megtalálták anyagi számításukat. Az elmúlt időszakban mindkét vállalat szorosabbra fűzte kapcsolatait belföldi partnereivel. A közös anyagi érdekeltség kialakításával örvendetesen növekedett a jobb minőségű az exportkövetelményeknek is megfelelő áruk aránya. A gazdaságosabb export érdekében a vállalatok szervezeti korszerűsítést hajtottak végre. A HUNGAROFRUCT életre hívta az export alma társaságot, amely a legjelentősebb termelőket tömöríti, s más szervek közbeiktatása nélkül közvetlenül a külkereskedelemnek szállítja a gyümölcsöt, ezzel is csökkentve az önköltséget. A MAVAD társasági formában 40 mezőgazdasági, illetve erdő- és vadgazdasági üzemmel épített ki kapcsolatot, amely segíti a vadászati szolgáltatások színvonalának emelését, a devizabevételek fokozását. A vállalat — részben társulási formában — megkezdte a vadfeldolgozó üzemek hálózatának kiépítését Képújság Kedden megkezdődött hazánkban a Képújság rendszeres kísérleti adása, mely a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Posta új szolgáltatása. A Képújság új, önálló elektronikus tömegtájékoztatási eszköz, mely a bel- és a külpolitika, a világgazdaság és a sport legfrissebb hírei mellett közhasznú tudnivalókat, információkat, programajánlatokat közöl. A Képújság adásai azokon a távirányítós, színes televíziókészülékeken nézhetők, amelyeket az erre a célra szolgáló berendezéssel (dekóderrel) felszereltek. lj „szín” a Hungáriánál Már rég tanulmányoztam olyan nagy érdeklődéssel a városépítési terveket, mint most a Novák István vezette alkotócsoport elképzeléseit. A megkülönböztetett figyelem elsősorban annak szól, hogy a Belváros építésében ezúttal vadonatújak a tervezői megoldások, technológiák. Szeged egyik legkiemelkedőbb jelentőségű pontján a Lenin körút, József Attila sugárút és a Tisza találkozásánál láthatjuk majd azokat az új típusú házakat, amelyek ,,forradalmasítják" a Belváros rekonstrukcióját. A tervező kollektíva vezetője Novák István, a GLOMITERV építésze már eddig is figyelmet ébresztett merész és új elgondolásaival, és irányzatot teremtett a régi, eklektikus és a modern funkcionalista építészet „összeházasítására’. Az új MM, amely Születében még csak a tervezőasztalon fedgshatő Jeli, így nyilatkozott: — Az új Hungária környékének továbbépítése állandó beszédtéma volt szakmai körökben az elmúlt 25 évben. Többféle terv és elgondolás született, de valamilyen oknál fogva elmaradt az építkezés. Talán azért, mert hiányzott a megfelelő technológia . . . Itt egy pillanatra megszakítom a tervezői monológot, és képzeletben visszapörgetem az idő kerekét. Mint számos beszélgetés, szakmai vita szem- és fültanúja jól emlékszem, milyen nehezen formálódott ez a környék. Az építészek egyik tábora amellett voksolt, hogy a szürke panelt nem szabad beengedni a Belvárosba. Amíg a vita tartott az új Hungária mellett a J' programban elkészült néhány ötszintes panelház. Ma már a legtöbb mérnök azt vallja, kihasználatlanul maradt egyik jelentős lehetősége a városrekonstrukciónak. A házak már ott állnak, kár lenne tovább vitázni mi történt volna, ha .. . Az épületek olyanok, amilyenek, legfeljebb unokáink élnek majd a korrekcióval 100 év múlva. És itt visszaadom a szót Novák Istvánnak: — A nyáron az újszegedi strandról a Tisza jobb partját figyeltem. Én már azzal a tudattal telepedtem le Szegeden, hogy a város főutcája a Tisza. Töprengésem oka az volt, miképp lehetne ennek az irányzatnak, gondolatnak méginkább érvényt szerezni az új Hungária környékén. Nem egyszerű a feladat. Új panelházak, régi eklektikus épületek összhangjának megteremtésére vállalkoztam, amikor elfogadtam a megbízást, hogy befejezem ezen a területen a rekonstrukciót. Sajátos városrész. Térbeli egységet kell megteremteni és ehhez az ipar- és képzőművészek segítségét is kértem. Sima kocka vagy téglaházat nem lehet oda építeni, mert üti a régi erkélyes, homlokzatban előreugró T0—80 éves épületeket. De korunk követelményére és lehetőségére, az építőanyagra is gondolni kell, hiszen nincs annyi munkáskéz, hogy téglasonös téglasorra húzzák fel az épületet, csak a betonra számíthatunk. Azt esztétikai szempontok szigorúan meghatározták a feladatokat, és nem lehetett azt sem elfelejteni, hogy a város egyik sétáló utcáját építjük, amire a Tiszáról gyönyörű a rálátás. A tervező töprengéseiről, álmodozásairól röviden ennyit. Szavakkal nehéz pontosan megfogalmazni, hogy valójában mi is az újszerűség ebben a rekonstrukcióban. Hogy olvasóink képi fantáziáját megmozgassuk, bemutatjuk a Teleki utca Lenin körút és Sóhordó utca saroktelkén épülő egyik ház tervének homlokzatát. A sajátosan jellemző magas tető, az előreugró zárt loggiás erkélyek, amelyek a homlokzat egyhangúságát megtörik és a régi szegedi házak jól ismert ablakformái fedezhetők fel első látásra. A ház előtt az egyszintes kiugró palatetős ABC jól kiegészíti a négyszintes házat. Az épület utolsó két emeletén kétszintes angol rendszerű l-1-3 félszobás lakásokat alakítanak ki. A másik két ház is hasonló stílusú lesz. A Komócsin Zoltán téren készülő épület lezárja a teret, javítja a városrész és a Tisza kapcsolatát. Igazán ez a ház teremti majd meg az egyensúlyt és a harmóniát a különböző korokban felhúzott épületek között, ugyanakkor hangsúlyozottabbá tesa a Lenin körúri és Jfázsai Attila sugárút találkozási pontját. Érdekesség, hogy ennek a háznak a kialakításában kaptak igazán szép feladatokat a képző- és iparművészek. A földszinten helyezik el a Patyolatot és ételbárt. A Lenin körút és Dugonics utca sarkára „ragasztott” házról is sok jót lehet mondani, hiszen stílusában illeszkedik a másik kettőhöz és természetesen az egész környezethez. A figyelemre méltó rekonstrukció kivitelezője a hódmezővásárhelyi CSOMIÉP, s ezen a vidéken már a legújabb technológiával, a PEVA alagútzsalus módszerével építkezik betonból és téglából. Az alapozást minden bizonnyal jövőre elkezdik. A legkülönfélébb nagyságú és elhelyezésű lakások a 35 négyzetméteres egyszobástól, a 84 négyzetméteres 2-12 félszobásig megtalálhatók majd itt, és a 80 lakás költsége nem éri el a 100 millió forintot. Nem nehéz jósolni. Ez a tömbrekonstrukció jelentősen tovább növeli Szeged városépítészeti értékét. A képző- és iparművészek közreműködése pedig csökkenti a városépítés hiányosságait. Halász Miklós Újdonság a városrekonstrukcióban: a Teleki utca, Lenin körút és soliordo utca sarkán épülő ház homlokzati terve Elhunyt dr. Varga József Dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, életének 19. évében tragikus körülménye között, váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. * Varga József 1934-ben a Győr-Sopron megyei Iván községben, szegényparaszti családban született. Középiskolai tanulmányai után az Eötvös Lorénd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát. Ezt követően a közigazgatás különböző munkaterületein, majd az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében dolgozott. 1970- től 76-ig a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyetteseként. 1970-től haláláig a Minisztertanács titkárságának vezetőjeként tevékenykedett. Aktív közéleti tevékenységet fejtett ki, egyebek között tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Magyar Jogász Szövetség elnökségének. Halála a kormányzati szervek, a megyar jogász társadalom súlyos vesztesége. (MTI) 3 Társadalom és közoktatás 2 . Az elmúlt 2ldalmi erőfeszítések történtek az iskolai oktató-nevelő munka javítására. Évente több száz óvodai hely építésében vett részt a lakosság. Csupán 1978-ban mintegy 15 millió, 1979-ben 20 millió forint értékű társadalmi hozzájárulással fejleszthettük óvodáinkat általános iskoláinkat. Az elmúlt öt évben hat általános iskolai tornaterem mintegy 30 millió forintos értékének felét társadalmi munkából teremtették elő Forráskúton, Nagymágocson, Derekegyházán, Székkutason, Nagylakon, Sándorfalván. De már épül ugyanilyen alapon a szegvári, a makói tornaterem (utóbbit e napokban avatják), és tervezik a mindszentit is. Több mint száz sportudvar alakult ki a testnevelés feltételeinek javítására egyenként átlagosan 15—50 ezer forint társadalmi munkaértékkel. Általában jók a tapasztalatok a szakközépiskolák, a szakmunkásképző intézetek és a vállalatok együttműködése terén is, mind az évközi és nyári gyakorlatok, mind a szakmai, elméleti oktatás tekintetében. A jövő útja is egyértelműen az iskola és a társadalom kapcsolatának sok tekintetben hasznos gazdagítása. A közoktatás fejlesztése számos tartalmi feladatot is jelent. Az oktató-nevelő munka során sokoldalúbban kell bemutatnunk hazai történelmi fejlődésünket is, különösen a felszabadulástól napjainkig. Ennek számos konkrét tényezőjére az elmúlt esztendőben több fórumon is utaltunk, szácsupán arra szorítkozunk, hogy aláhúzzuk a marxista történelemszemlélet állandó gazdagításának fontosságát. Pártunknak, történelemtudományunknak kikristályosodott értékelése van a felszabadulás utáni közel négy évtizedes fejlődésünk legfontosabb határköveiről, eredményeiről, ellentmondásairól egyaránt, ezt kell képviselnünk oktató-nevelő munkánkban. Különösen fontos, hogy a fiatalok — éppen szocialista fejlődésünk érdekében is — megfelelő felkészültséggel, tapasztalattal rendelkezzenek a munkahelyi demokrácia gyakorlatában. Hazánkban az elmúlt negyedszázadban sokat fejlődött a társadalmi demokrácia, az élet minden területén. Számos elméleti kérdés került tisztázásra sok fórumon feldolgoztuk e témakört. (Úgy tűnik, legnagyobb tartalékaink a helyi gyakorlati demokrácia gazdagításában jelölhetők meg. A fiatalok egy része — éppen életkoránál fogva — valószínűleg előbb érzékeli a demokrácia gyakorlatát, mintsem annak tartalmát — éppen ismeret hiánya miatt — tételesen kifejteni tudná. A jog- és a kötelességtudat, a lehetőség megismertetése és a felelősségteljes közösségi magatartás olyan elemei oktató-nevelő munkánknak, amelyeknél a mindennapi gyakorlat oldaláról is meg lehet közelíteni a későbbiek során majdan kifejtésre keülő elméleti tételeket. Szocialista politikánk , sokoldalú összefüggésben van a gazdasági fejlődéssel. • Hogy csak az utóbbi évtizedre utaljunk: korántsem véletlen hogy a gazdaságirányítási rendszerünk 1968- ban bevezetett általános korszerűsítése után sorra került a tudomány, a közoktatás, a közművelődés az ideológia más területeinek alapos elemzése, új feladatainak kijelölése. Túl kell lépnünk ugyanis azon a nézeten, amely szerint a szakemberképzésnek egyszerűen követni kell a gazdasági, termelési igényeket, elvárásokat. A dolog egyik oldala természetesen ebben nyilvánul meg. Azonban a korszerű gazdasági munkánknak, de a társadalmi fejlődésnek is az emberi tényező legalább annyira előfeltétele, mint amennyire következménye. A felnövekvő ifjúság mind nagyobb iskolázottsággal, felkészültséggel kezdi pályáját. Fontos, hogy már az iskolai oktató-nevelő munka során vérükké váljon azoknak a követelményeknek a sora, amelyek a dolgozót naponta mérik a felnőtt társadalomban. Szükséges tehát, hogy kellő értéket kapjon a tehetség — a szellemi és a manuális egyaránt —, kellő értéket kapjon az átlagnál jobban végzett munka, a felelős kezdeményezőkészség, a közösségért való feladatvállalás. Az osztályozásnak — a lehetőség határáig — objektív mércék alapján kell megmutatni az ifjúság, az adott fiatal felkészültségének szintjét. A tanulás,munka" megannyi szférájában erősíteni kell a fegyelmet, az állampolgári fegyelem követelményeinek elsajátítását. A munkaórák és a munkapercek ésszerű és hatékony hasznosítása éppúgy az iskoláskorban fejlődhet legeredményesebben készséggé, mint a valós eredmények megbecsülése. Oktatáspolitikánk eredményes megvalósítása csak akkor képzelhető el, ha a társadalom, a család és az iskola megfelelő összefogással, és koordináltsággal végzi munkáját. E helyen külön kiemeljük a család felelősségét. A hetvenes években nem kevés vita folyt arról, vajon kinek kell elsősorban vállalni a felnövekvő ifjúságért a felelősséget. Természetes dolog, hogy ez több tényezős munka de a család szerepe soha nem kérdőjelezhető meg. A családok nagy része növekvő felelősséggel neveli gyermekét munkára, közéletre, családi életre, és azokat az alapvető értékeket közvetíti, amelyek becsületességben, tisztességben, humanizmusban, szépérzékben stb. megnyilvánulnak. Ugyanakkor az anomáliákra is fel kell hívnunk a figyelmet. Nem kevés család az együtt tölthető szabad időben is inkább elküldi gyermekét az óvodába a napközibe, csakhogy a szülőket ne zavarja egyébként bizonyára fontos munkájukban. Tudjuk, hogy a dolgozók egy része nem tudja gyermekeivel tölteni szabad idejét, és ott természetes a társadalmi megoldások igénybevétele. De nem lehet egyetérteni azokkal a szülőkkel, akik a gyermekekkel való együttlét rovására végeznek bármilyen fontos munkát is, munkaköri feladatukon túl. Úgy tapasztaljuk, hogy az iskolákért, gyermekintézményekért a szülők szívesen vállalnak társadalmi munkát. Ezt a jövőben is igényeljük, fontosnak tartjuk. De ezzel nem lehet kiváltani azt a fajta nevelői tevékenységet, magatartást, amely nem anyagiakban, hanem mindenekelőtt erkölcsiekben nyilvánul meg a családi és az iskolai nevelés összhangjának erősítésében. A Központi Bizottság állásfoglalása természetesen felöleli az oktatás számos tartalmi kérdését, állást foglal azokkal kapcsolatban, így megkülönböztetett figyelmet szentel a már említett történelmi szemléletnek, a magyar és az idegen nyelvi kultúrának, a reális társadalomszemlélet kialakításának. Állást foglal az alapiskola egysége mellett, gazdagítani kívánja az egész napos foglalkoztatást, ösztönöz a demográfiai hullám hatásának átmeneti megoldásokkal való csökkentésére is. Felhívja a figyelmet a középfokú oktatás folyamatos kiterjesztésére, a gimnáziumokban tanulók számarányának kismértékű növelésére, a széles alapképzésre, a későbbi differenciálás feltételeinek megteremtésére. Fontosnak tartja az iskolai, a pedagógiai kísérleteket, az iskola nyitottságának erősítését, a társadalmi mobilitás gazdagítását. Itt ugyanis látni kell, hogy — bár sokat fejlődött a társadalmi mobilitás az elmúlt évtizedekben — gondjaink is vannak. Vitatkozni KJ “S szerint társadalmunkban konzerválódnak a mobilitási viszonyok, de azokkal is, akik szerint már minden rendben van. Hiszen, miközben nagy eredmény, hogy — egyebek között — a felsőoktatásban 40 százalék körül stabilizálódott a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya, de tudjuk, hogy jelentős eltérések vannak e vonatkozásban a szülők iskolázottsága szerint, a települések között de aránytalanságok még a nemek között is előfordulnak. A távlat e téren is az esélykülönbségek folyamatos és reális mértékű csökkentése, illetve ahhoz hozzájárulni, hogy a felnövekvő ifjúság növekvő mértékben találja meg adottsága, tehetsége szerinti pályáját, amelyek reális mértékben legyenek szinkronban a társadalmi munkaerőigényekkel és -elvárásokkal! A pedagógusok döntő többsége helytáll a mindennapi oktató-nevelő munkában. A pálya elnőiesedése jelent sajátosságot, a nők azonban munkájukkal bizonyítják alkalmasságukat e diplomás pályára is. A mindennapi kötelezettségeken túlmenően számos pedagógus jelentős többletmunkára vállalkozik. Több iskolában országos jellegű pedagógiai kísérlet és tudományos igényű műhelymunka folyik. Pedagógusaink részt vesznek közoktatásunk tartalmi korszerűsítésében, az új tankönyvek írásában és szerkesztésében. Bekapcsolódnak a pedagógusképző intézményeink neveléstudományi tanszékei által irányított szakmai-módszertani kutatásokba, kísérletekbe. Evenként mintegy 70—80 pedagógus vállalkozik szakmai-módszertani pályázatok megírására. A József Attila Tudományegyetem pedagógiai tanszékének irányításával az ország tíz iskolájában — köztük két megyeiben — kísérlet folyik az oktatás távlati szerkezetével kapcsolatban a gimnáziumok és a szakközépiskolák oktatási-nevelési integrálásának lehetőségeiről. E kutatások és kísérletek a jövőben is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. A társadalom oktatás kapcsolata természetesen többoldalú, semmint azt röviden — akár vázlatosan is — áttekinteni lehetne. A következő időszakban azonban különösen fontos, hogy a cselekvő politikai-pedagógiai egyetértés erősödjék társadalmunkban, iskoláinkban és a családban egyaránt annak érdekében, hogy népünk iskolázottsága emelkedjen, műveltségünk gazdagodjon. Megyei pártbizottságunk közelmúltban készített elemzése, feladatkijelölése is ezt a célt törekszik szolgálni. Koncz János (Vége.)