Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

Szombat, 1983. október 1 Somogyi Károlyné felvételei A hatalmas, 30 ezer köbméteres propán-bután gáz­tároló óriás tartály építésének utol­só szakaszához érkeztek el a szerelők. Évek óta épül az algyői olajmező talán leglátvá­nyosabb berendezése, mostani szakaszában a tartály hőszigetelésén dolgoznak a Hőtech­nikai Vállalat szakemberei. Nem mindennapi feladat volt a megfelelő szigetelőanyag megválasztása, mert üzembe helyezés után mínusz 40 Celsius-fokon tárolják majd a cseppfolyós pb-gázt. Felvételeink az épülő tartályról és a kiszolgálóberendezésről készültek__________________________________________ Szeged és Szabadka Tartalmasabb együttműködés (Szabadkai tudósítónktól) Szeged és Szabadka test­vérvárosi kapcsolatainak immár szép hagyományai vannak. Az utóbbi években ezek a kapcsolatok egyre gazdagabb tartalommal, egy­re konkrétabban bővültek. Az évenként sorra kerülő cserelátogatások alkalmával a Szegedre, illetve Szabad­kára látogató küldöttségek programja már hosszabb ideje nem protokolláris jel­legű csupán, hanem a kap­csolatok elmélyítésére, az együttműködés bővítésére irányul. Ilyen jellege volt az MSZMP Szeged városi bizottsága egy hete Szabad­kán járt delegációja számá­ra előkészített programnak is. Az előzetes megbeszélések alapján kialakított program során lehetőség nyílt ezúttal is a konkrét megbeszélések­re. A dr. Székely Sándor ve­zette szegedi pártküldöttség olyan munkaszervezeteket és intézményeket látogatott meg, amelyekkel már együttműködnek a szegedi­ek, illetve amelyekkel lehe­tőség van a kapcsolatok fel­vételére, bővítésére. A sze­gedi küldöttség így a sza­badkai Minerva Nyomda­ és Kiadó vendége volt, ahol a kiadó vállalat szervezése, te­vékenysége volt a megbeszé­lések témája. Szegeden ki­adóvállalat létesítésének gondolatával foglalkoznak, és ezért lehet érdekes a sza­badkaiak tapasztalata. Az is­kolarendszer, a szakmunkás­­képzés a Bosa Milicevic ne­vét viselő szabadkai közgaz­dasági iskolaközpontban sze­repelt napirenden. Ellátogat­tak a szegedi vendégek a közgazdasági kar mellett működő szabadkai informa­tikai intézetbe is, ahol a számítógépes adatfeldolgozás tapasztalataival ismerkedtek. — Nagy élmény volt szá­munkra a Subotica Agro­­kombinatban tett látogatás — mondotta a zárómegbe­széléseken dr. Székely Sán­dor, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának titkára. — Itt a növénynemesítő szakemberek munkája mel­lett: a sertéstenyésztés idő­szerű kérdéseivel és az ön­tözéses gazdálkodás szabad­kai eredményeivel ismerked­hettünk meg, és csak gratu­lálni tudunk a szabadkai mezőgazdászok eredményei­hez. Azt hiszem, a szabad­kaiak tapasztalatainak egy részét mi is hasznosítani tudjuk, majd, és ezt legin­kább dr. Szániel Imre kol­legám, delegációnk másik tagja tudja majd értékelni. Ebben a mezőgazdasági munkaszervezetben napi­rendre került a szegedi és szabadkai növénynemesítők szorosabb együttműködésé­nek kérdése is. Az új búza­fajták meghonosítása érde­kében már a jövő év elején ellátogatnak Szegedre az Agrokombinát Szakemberei. Az ipari növények termesz­tése terén szerzett tapaszta­latok cseréje is napirendre került. Az együttműködés­nek ez a területe azért is érdekes, mert az éghajlati viszonyok nagyjából azono­sak, így a kapcsolatok felvé­tele, illetve a korábbi együttműködésnek ez a te­rülete azért is érdekes, mert az éghajlati viszonyok nagy­jából azonosak, így a kap­csolatok felvétele, illetve a korábbi együttműködés fel­élénkítése kölcsönös haszon­nal járhat. Szép hagyományai vannak a két testvérváros kereske­delmi kapcsolatainak is a kishatárforgalmi árucsere keretében. Ezen a téren va­lóban kiváló, és arányosan fejlődő kapcsolatokat érté­kelhettek a tárgyaló felek. A vásárok együttműködése is bővül a jövőben, hiszen már az idén, de legkésőbb jövőre megrendezik a két város képviselőinek részvé­telével Szabadkán a kisipari vásárt, illetve a kisgazdaság termékeinek kiállítását. Megtárgyalták a küldöttség látogatása során az ipari együttműködés lehetőségeit is. Ezen a téren különösen sok még a nyilvántartott, de ki nem használt lehetőség, és a tárgyalófelek egyetér­tettek abban, hogy­ a jelen­legi gazdasági helyzetben fo­kozott szerepet kell­ kapnia a két város gazdasági szer­vezetei közötti ipari koope­rációnak is. Ezt többek kö­zött a Szeged és Szabadka közötti kis távolság is indo­kolja, hiszen a szállítási költségek sem számítanak ma már kis tételnek a gaz­dálkodásban. Szóba került még a sze­gedi pártküldöttség látogatá­sa során a két testvérváros vendéglátóiparának együtt­működése is, és tervbe vet­ték szegedi napok rendezé­sét Szabadkán, illetve Pali­­cson, és szabadkai napok rendezésének lehetőségét Szegeden. Dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bi­zottsága küldöttségének ve­zetője és Mészáros János, a Jugoszláv Kommunista Szö­vetség szabadkai községi bi­zottságának elnöke a záró­megbeszéléseken egyaránt leszögezték, hogy ez a láto­gatás is hozzájárul a még tartalmasabb és még konk­rétabb együttműködéshez, a kapcsolatok kiszélesítéséhez. Elégedetten nyugtázták a szegedi pártküldöttség láto­gatásának sikerét, hozzájá­rulását a kapcsolatok és az együttműködés további el­mélyítéséhez. A szabadkai pártvezetők Szegedre szóló meghívást fogadtak el. A látogatás idő­pontját később határozzák meg. Németh János A városi tanács vb ii I f­r­rrl ■ 9 .«ni uiesero! jelentjük Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soros ülését. A testület megtárgyal­ta a tanács következő ülésének összehívására és napirend­jére vonatkozó javaslatokat. Eszerint a városi tanácsot 1983. október végére hívják ös szó, a következő napirendi javaslat alapján: a lakásépítésről és -gazdálkodásról, a la­kások fenntartásáról és elosztásáról szóló jogszabályok végrehajtásának helyzete; Tájékoztató a tanácstagok mun­kájáról szóló népfrontjelentésről; Előterjesztések, inter­pellációk, bejelentések. A vb beszámolót hallgatott meg az alsófokú oktatási intézmények gazdasági és műszaki gondnokságának műkö­déséről. Megvitatta a munkaügyi osztály tevékenységét, különös figyelemmel a munkaügyi információs és szol­gáltató iroda munkájára. Mérséklődtek a munkaerőigények A munkaerőhelyzet a gaz­dasági életben bekövetke­zett változások miatt sajá­tosan alakult az elmúlt években. Erre mindenekelőtt a munkaerőigény mérséklő­dése jellemző. A számok ezt így illusztrálják: Szegeden az 1978-ban bejelentett munkaerőigény meghaladta a 38 ezer főt — a múlt esz­tendőben ennek már csak egyötöde volt. Ez a termé­szetes mérséklődés avulttá tette a korábbi munkaerő­mozgatási kötöttségeket (a közvetítés kötelező jellegét, a vállalatok kategorizálá­sát), s 1981 januárjától ha­tályon kívül helyezték az ezt kifejező rendeletet. A munkaügyi osztály elemzéséből az tűnik ki, hogy számos vállalatnál, fő­leg a könnyűiparban lét­számcsökkenés történt, en­nek ellenére a vállalatok általában teljesítették terv­feladataikat, s javult a munka hatékonysága és nőtt a termelékenység. A fizikai dolgozók állománya nagyobb mértékben apadt, a nem fizikai foglalkozásúaké mérsékeltebben. Leginkább az iparban figyelhető meg a csökkenés, legmérsékel­tebben a szállításban, és a hírközlésben. Külön vizsgál­ták az egészségügyi intéz­mények középkáder- és ki­segítőállományának létszám­ellátottságát. Átmeneti ne­hézségeket tapasztaltak ugyan a vizsgálódás során, de egészében súlyos zava­rok nem keletkeztek emiatt az egészségügyi intézmé­nyek tevékenységében. Át­tekintették a munkavállalás új szervezeti formáját is. Szegeden ez év első felé­ben 212 gazdasági munka­­közösség jött létre, és ezek­ben közel 1800 fő dolgozik. A város aktív keresőihez képest ez a szám 1,7 szá­zalékot képvisel. Az összes gazdasági munkaközösségek­ből 149 vállalati, ahol 1300 fő munkálkodik. Az egyéni szervezésű munkaközösségek száma 63, s ezekben közel 250 személy dolgozik. A vál­lalati gazdasági m­unkakö­­zösségek tevékenységére ál­talában az jellemző, hogy a létszámhiányból eredő ter­méskiesés pótlására szerve­ződnek. Az utóbbi időben megnö­vekedett az egy műszakos üzemelésű szolgáltató mun­kahelyek iránti érdeklődés; kedvezőbbek a fiatalok fog­lalkoztatásának és beillesz­kedésének tapasztalatai; de továbbra sem megoldott a gyermekgondozási segélyen levő nők részfoglalkoztatása, elsősorban érdeklődésük lanyhasága miatt. A meg­változott munkaképességűek számára van elegendő mun­kahely, de nem kellő szín­vonalú még a rehabilitációs tevékenység. Az idős korúak munkavállalási kedve nö­vekvőben van. Érdekükben az SZMT közreműködésével a munkaalkalmak széles körű feltárására történt kez­deményezés, ami jelentős eredményeket hozott. A munkaügyi információs iroda elsősorban a munka­­vállalók és a munkáltatók széles körű tájékoztatását szolgálja mindkét oldal le­hetőségeiről, illetve érdeklő­déséről. Ügyfélforgalmára jellemző, hogy az idén az első félévben 5—6 ezer em­ber kért segítséget az elhe­lyezkedéshez. Naponta átla­gosan 70 személy igényli az iroda segítségét főállás ajánlásához, továbbá alkal­mi munka, mellékfoglalko­zás, bedolgozás iránt érdek­lődve. Sajnos, e nagy ügy­félforgalomhoz képest az iro­da technikai feltételei mes­­­sze elmaradnak az elvárha­tó színvonaltól. Közreműködik az iroda ideiglenesen nélkülözhető munkaerőcsoportok „köl­csönadásában” is, továbbá segítséget nyújt az idény­jellegű munkák zavartalan ellátásában (konzervgyár, paprikafeldolgozó). A lakos­ság érdeklődését felkeltet­ték az úgynevezett „humán szolgáltatások” beindításá­val. Még csekély számban, de már jellemzően felkere­sik az irodát pótmamaszol­­gálatot, háztartási munkát, ebédhordást, kerti munkát stb. felajánló emberek is. A végrehajtó bizottság a munkaügyi osztály számára határozatban írta elő, hogy tovább folytassa Szegeden és a környező községekben a munkaerőhelyzet tanulmá­nyozását; kiemelt figyelmet fordítson a pálykezdők fe­szültségmentes munkába ál­lítására; tegyen hatékony lépéseket a munkáltatóknál a nyugdíjasok számára al­kalmas munkakörök szapo­rítása érdekében; segítse elő, hogy a tanácsi vállalatoknál tovább emelkedjék a mun­kaerő-gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés színvo­nala. Kiutazott megyénkből L M. Kravcsuk Három napot töltött Csongrád megyében L. M. Kravcsuk, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja, a KB osz­tályvezetője, az Ukrán Leg­felsőbb Tanács küldötte. Ta­nácskozást folytatott Csong­rád megyei, szegedi, hódme­zővásárhelyi párt és tanácsi vezetőkkel, látogatást tett üzemekben, kulturális intéz­ményekben, több előadást tartott az eszmei politikai munka időszerű kérdéseiről. Pártmunkásoknak, társadal­mi és tömegszervezeti tiszt­ségviselőknek és kulturális intézmények dolgozóinak. Pénteken felkereste az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatóságát, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát, ahol az intézmé­nyek vezetőivel, társadalmi tisztségviselőivel tanácsko­zott. A délutáni órákban uta­zott el Budapestre. Felmentések, kinevezések A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén több személyi kérdésben is határozott. 1983 augusztusá­ban a Társadalombiztosítási Igazgatóság rokkantsági nyugdíjba helyezte Nyári Mihályt, a Szegedi Patyo­lat Vállalat igazgatóját. A vb Nyári Mihályt — saját kérésére, érdemeinek elis­merésével — munkaköréből felmentette. A Balázs Béla Úttörőház megüresedett igazgatói mun­kakörébe a végrehajtó bi­zottság Fodor Mária tanító­nőt, a KISZ szegedi járási bizottságának munkatársát nevezte ki. Az ugyancsak megüresedett igazgatói mun­kakörbe. az Ady Endre kö­zépiskolai fiúkollégium igaz­gatójává a testület Kopasz Lajos középiskolai tanárt nevezte ki. Meghosszabbítot­ta a vb újabb öt évre Gár­­gyán Zoltán (Fodor József Élelmiszeripari Szakközép­­iskola és Szakmunkásképző Intézet), továbbá Pajtényi Ferencné (Egészségügyi Szakiskola) igazgatói megbí­zatását. Határozott időre szólóvá alakította a testület a 600. sz. Móra Ferenc Szak­munkásképző Intézet igazga­tói megbízását és Hofgesamr Péter eddigi igazgatót újabb öt évre az intézet igazgató­jává nevezte ki. az odesszai kü­ldö­ts és látogatása a megyei pártbizottságon Több nap óta tanulmá-­ségének tagjai. Az A. Rexa­nyozzák Csongrád megyében titkár vezetésével megyénk­a szakszervezetek káder- és szociálpolitikai tevékenysé­gét, a Szakszervezetek Odes­­­sza Területi Tanácsa küldött­ben tartózkodó küldöttség pénteken délelőtti órákban a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyá­rát kereste fel. Itt szakszer­vezeti tisztségviselőkkel ta­nácskoztak, majd megtekin­tették az üzemet. Az odesszai vendégeket a délutáni órákban fogadta Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak titkára és tájékoztatta őket a megye gazdasági, tár­sadalmi életéről. A megbe­szélésen jelen volt dr. Ágos­ton József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára is. Az odesszai szakszervezeti tisztségviselők délután meg­tekintették az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpar­kot. 3 Népi ellenőrzés A népi ellenőri hálózat összetételéről és a fizikai dolgozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tár­gyalt pénteki ülésén a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy 30 ezer népi ellenőr több mint egynegyede fiatal. Fi­gyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők és a nagy tapasztalattal rendelke­ző nyugdíjasok aránya. To­vábbra is fontos feladat, hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben, mert életta­pasztalataikra, szakmai is­mereteikre nagy szükség van a gazdasági munkával össze­függő vizsgálatoknál. A népi ellenőrök szakmai műveltsége, iskolai végzett­sége megfelelő, a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű­ek aránya ma már megköze­líti az 50 százalékot.

Next