Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

Csütörtök, 1984. május 3 A 40. szabad május elsején Hangulatos felvonulások (Folytatás az 1. oldalról.) A termelésben járnak élen — most kaptak kiváló címet ■—, hanem azzal is, hogy a munka ünnepén tetszést arassanak. A bányászruhá­ban lépkedő olajosok előtt fúrótornyot szállító teher­autó haladt Nem az igazit, csak másét vitték. A kon­zervgyáriak összegyűjtötték az autó platójára legújabb termékeiket. Nemcsak szép dekoráció, hanem ügyes rek­lám is volt. Pardon a rek­lám kifejezésért, de a mun­ka ünnepén a kiélezett ver­senyre is kell gondolni. Ta­lán többeknek is eszébe ju­tott, nyugodtan menetelhe­tünk, mert megélhetése, ke­nyere mindenkinek biztos. Ám, az is eszünkbe jutha­tott, hogy kenyerünk biz­tonságáért­­ még többet kell tenni. Talán ezért is mutat­ták be a­ gumigyár dolgozói, szépen feldíszített gépkocsi­jukon a különleges tömlő­ket. Uralják velük a világ­piacot, és ügyességükért, szorgalmukért az idén he­tedszer kapták meg a Kivá­ló címet A Minő szegedi Gyárának népviseletbe öltö­zött lányai nem azért forgat­ták a földgömböt, mert vi­lág körüli útra szeretnének utazni. A könnyű, kecses ci­pőket akarják eladni a vi­lág minden pontján, és ed­dig sok országban piacot ta­láltak. A Mino jó eladónak bizonyult, s ezért a szegedi gyár is kiváló. Földgömböt hoztak a kábelgyáriak, ők is nagy exportőrök, mint a sza­lámimesterek. Hajómodellező- és karate­­bemutató, néptánc, népmű­vészeti vásár, no és az elma­radhatatlan vurstli várta a tarjániakat a szépen meg­tisztított Zápor-tónál, a zöl­­dülő töltés oldalán. A prog­ram szervezői — a tarjáni 1-es, 2-es pártalapszervezet, a területi népfrontosokkal, vöröskeresztesekkel, a Bar­tók Béla Művelődési Köz­ponttal — a Petőfi- és a Fo­dortelep lakóira, a tabániak­ra és az Északi városrész­ben élőkre is gondoltak, amikor első ízben vállalkoz­tak a tarjáni majális meg­rendezésére: a környékbeli­ek­nek úgyszólván csak le kellett sétálni az emeletről s máris megtalálták szóra­­gozásukat. Főként a kicsi­nyek. Tetszett nekik az óri­ás l­eőgő, a forgó, de szíve­sen válogattak a bazárban is. Bábjátékkal a tanárkép­ző főiskolásai szórakoztatták őket, számítógépes játékokat a JATE számítástechnikai intézetének munkatársaitól tanulhattak. (Utóbbi a Révai általános iskolában volt, ahol a videóin mesefilmeket is vetítettek.) Nem unatkozz Az ünnepi menetben a vá­ros egész társadalma kép­viselve volt. Fölvonultak a szegedi nagyüzemek dolgo­zói, a felsőoktatási intézmé­nyek tanárai, diákjai, a ke­reskedelmi vállalatok, az ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetek, a városellátó szolgáltató vállalatok, a ta­nácsok, a tervezők ... Nem hiányzott a jókedv és a tánc. Gondoskodott a vidámság­ról a DÉLÉP Napsugár együttese, húzták­ a talpalá­­valót a tápéiak, pogácsát osztogattak a vendéglátó vál­lalat leányai. A gyerekeket elkápráztatták a gyufagyá­riak a legszebb címkék osz­togatásával. Nagy taps kö­zepette meneteltek­ a textil­művekben dolgozó kubai lá­nyok. Nemzetiszínű zászló­juk után énekelve lépdeltek. Megfejelték a látványossá­got az MHSZ lövészei, búvá­rai. Pilótái sárkányrepülőt vontattak a sétányra. A fel­vonulást a sportolók színes kavalkádja zárta. Az Internacionálé hangjai­val egy időben több száz galambot engedtek elrepül­ni, vigyék hírül a világ más tájaira, itt a Tisza partján is csak akkor lehetünk bol­dogok, ha a Földön béke van. Családok, barátok, mun­katársak együtt vonultak az újszegedi majálisra. Nap­közben többször szemerkélt az eső, de a liget öreg töl­gyei késő estig voltak tanúi a vidám kavalkádnak. N­. M.­ tak a felnőttek sem. Még a háziasszonyokra is gondol­tak a szervezők! A büfékben az innivalón kívül ízletes pörköltet, kolbászt, virslit árusítottak, ebédelhetett te­hát a család a majálison. Este 7-től tóból kezdődött. Reggel kilenc órakor, amikor már ideje volt in­dulni a gyülekezőhelyek fe­lé, zápor­záport követett. Ezen a napon az idén azok­ban senki sem tudott­­ igazán haragudni az időjárásra, a Végre megeredt eső miatt. A gyerekek várták a leg­jobban a felvonulás kezde­tét. Sándorfalván sokan igye­keztek a maguk készítette színes májusfákkal az isko­la felé, néhányuk keze rö­vid volt ahhoz, hogy a hos­­­szú-hosszú papírszalagok vé­gét megóvja a fűszálakon összegyűlt esőcseppektől. A sándorfalviak menete a sportpályán ért véget. Itt dr. Ócsai József, a község ta­nácselnöke mondott ünnepi beszédet. Aztán két óriási sátorban, ponyvák alatt te­rített asztalok várták az ün­neplőket. Kisteleken az általános is­kolák nyitották meg a fel­vonulók sorát. Őket a gim­názium és a postaforgalmi szakközépiskola diákjai kö­vették. Majd a termelőszö­vetkezetek, üzemek, intéz­mények dolgozói vonultak el. Az ünnepség szónoka Ott József­ a nagyközségi tanács elnöke volt. A mórahalmiak és az ásotthalmiak együtt ünne­peltek a Gáreván-erdőben rendezett majálison. A ren­­dezvé­ny­ kezdetén Szűcs Ist­vánná, a mórahalmi pártbi­zottság titkára mondott ün­nepi beszédet. A fák között felállított színpadon a két község amatőr csoportjai műsorral szórakoztatták a vendégeket. Énekelt gyer­mekkórus és népdalkor, szólt többször is a citeramuzsika. A legnagyobb sikert a ta­valy ősszel alakult mórahal­­mi gyermektánccsoport arat­ta. A szabad tüzek fölött sok bográcsban rotyogott a marhapörkölt, ínycsiklando­zó illatokkal telt az erdő. Az áfész sátraiban sört, bort és üdítőket kínáltak. Bordányban és Zákányszé­ken még az út menti fákat is májusi szalagokkal díszí­tették. A balástyai általános iskolások so-sok zöld ággal vonultak fel. Majális volt a Zsombó melletti erdőben is. A tisz­táson, a fenyők tövében több százan szórakoztak. A zöld réten egymást követték a különböző tréfás és „ko­moly” versenyek, vetélkedé­sek. A helyi önkéntes tűzol­tók két csapata fecskendő­szerelésben mérte össze a gyorsaságát. A tömlők végét egymásra irányították, és a lassúbb társaság kénytelen volt friss tavaszi fürdőt ven­ni. Dél körül már a felhők sem ijesztgették a májusi köszöntőket, zavartalan volt a májusünnep a falvakban. Majális Tarjánban Májusünnep a falvakban Esőben is több ezren jöttek-mentek a régi hídon az új­szegedi majálisra Az erdőben rendezett kulturális műsor nézőinek egy csoportja Bográcsban fő a legízletesebb paprikás Mórahalmon is 3 Tanácskoztak az ipari szövetkezetek küldöttei Az ipari szövetkezetek küldöttei ültek tegnap, szer­dán asztalhoz, hogy megvi­tassák az elmúlt esztendő gazdálkodását, s beszéljenek az idei tennivalókról. A Szegedi Cipőipari Szövetke­zet ebédlőjében tartott ta­nácskozáson mondották, hogy tavaly több mint 4 milliárd forint­­ értékű árut adtak ki kezük alól a Csong­­rád megyei ipari szövetke­zetek dolgozói. Ebből jutott a határainkon túli piacokra is, annak ellenére, hogy nem mindig volt hozzávaló anyag, s az árak se a leg­kedvezőbben alakultak. Sze­rencsére a szövetkezetiek le­leményességének, ötletessé­­gének köszönhetően nem volt különösebb fennakadás az exportáruk készítésekor, a szállításkor. A KISZÖV- elnökség beszámolója emeli ki: „A hagyományos for­mában működő szervezetek termelési értéke 5,5 száza­lékkal nőtt az iparban, a szolgáltatásoknál és az épí­tőiparban nem érte el a ko­rábbi szintet. A kisszövet­kezetek erőteljesen fejlőd­tek. Az elért eredmények tükrözik, hogy a szövetkeze­tek a megváltozott körülmé­nyek között széles körű pi­aci, aktív ár- és kereske­delmi politika kialakításá­val stabil és rentábilis mű­ködés folytatására töreked­tek. A környezet gazdasági kihívására számottevő taka­rékossági intézkedések ér­vényesítésével, termelésük dinamikus növelésével vála­szoltak. Sikeresen hárították el a csaknem minden ága­zatot érintő hazai anyag- és alkatrészellátás feszültségeit, az időszakos importkorláto­zásokat, valamint a koope­rációs ellátási zavarokat.” Horváth János, az Ipari Szövetkezetek Csongrád me­gyei Szövetségének elnöke szóbeli kiegészítőjéban emlí­tette, hogy a változó piacok és a szabályzók módosulá­sai miatt, s a végzett mun­ka alapján nagyobbak a kü­lönbségek a szövetkezetek között. Általános tapaszta­lat, hogy a jók jobbak let­tek, a gyengébbek gyengül­tek. A küldöttek tanácskozá­sán fölszólalt dr. Bartha László, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője és tolmácsolta a pártbizott­ság elismerését. Az ipari szövetkezetek jól dolgoztak, erre példa az áprilisi és má­jusi ünnepre kapott sok ki­tüntetés, amellyel a kivá­lókat illették. Említette dr. Bartha Lász­ló, hogy az új gazdálkodási rendre való áttérés további meggondolt, ésszerű munkát kíván a szövetkezesektől. Nincsenek könnyű helyzet­ben, hiszen az egyensúly megteremtése, a hatékony­ság növelése áldozatos mun­kát kíván kis és nagy szö­vetkezettől. Ezután kevesebb pénz jut az állami kasszák­ból, s jobban szüksége mu­tatkozik a szövetkezők ös­­­szefogásának. A sikerek új erőre kell, hogy serkentsék a szövetkezeteket, mert — bár szépek az eredmények —, maradt még tennivaló. Többet lehetne exportálni, erőteljesebben igazítani ille­ne a termékszerkezeten. Ha a szolgáltatások is jobban igazodnának a lakosság igé­nyeihez — főként hétvége­ken —, tovább öregbedne az ipari szövetkezetek hír­neve. Köztudott, hogy a jobb munka feltételeit nem lehet máról holnapra meg­teremteni, de ha még több új portékával rukkolnának elő a szövetkezetek, előbbre léphetnek. Elhangzott a küldöttek ta­nácskozásán, hogy javult, egyszerűsödött az ipari szö­vetkezeteknél az irányító munka. Gyorsan, érzéke­nyen reagáltak a vezetők a piaci változásokra, találko­zott a tagok és az irányítók elképzelése, ugyanakkor a fegyelem is erősödött. Főleg a nyugati piacokra termelő szövetkezetekre jellemzők ezek a megállapítások — emelte ki az osztályvezető. Figyelmeztető jelenség, hogy — különböző okok miatt — a kívántnál kevesebben vál­lalnak bedolgozói munkát. A küldöttgyűlésen a szük­séges formai tennivalók —• irodák, osztályok, bizottsá­gok beszámolói — után el­fogadták az elnökség előter­jesztését, majd egyeztették az idei feladatokat. Ekkor adták át az elismeréseket a tömegsportban élenjáró szö­vetkezeteknek. A KISZÖV vándorserlegét a Szegedi Építő Isz vette át, oklevelet a 2. helyezett Mindszenti Vegyesipari Isz és a 3. he­lyezett Szegedi­­ Mérlegkészí­tő Kisszövetkezet kapott. TOT elnökségi ülés Jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekben dolgozó fiatalok aránya; az aktív dolgozóknak több mint 30 százaléka harminc éven aluli — egyebek között ezt álla­pította meg a TOT elnöksé­ge szerdai ülésén, amelyen a tsz-fiatalok helyzetéről ta­nácskozott. Az elnökség elé terjesztett írásos anyag sze­rint 10—15 évvel ezelőtt még a tsz-tagság elöregedése je­lentette a mozgalom egyik legsúlyosabb gondját, az utóbbi időszakban viszont örvendetes módon mind több fiatal találja meg helyét a tsz-ekben. Az ifjúság szakismeretei és aktivitása révén megha­tározó szerepet tölt be a me­zőgazdaság korszerű munka­­folyamatainak vitelében, s a szövetkezetek belső életé­ben, mivel elsősorban a fia­talok üzemeltetik azokat a nagy értékű gépeket, beren­dezéseket, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű termelés. A termelőszövetkezetekben jelenleg több mint ötezer 30 év alatti felsőfokú végzett­ségű szakember dolgozik. A 30 év alatti szakmunkások száma meghaladja a tsz-ek­ben a 80 ezret. Közülük so­kan már több szakmával rendelkeznek. Középfokú is­kolai végzettsége 30 ezer fiatalnak van. Mindinkább hiányoznak azonban a tech­nikusok, elsősorban a kö­zépvezetői beosztásokban. A fiatalok létszámará­nyuknak megfelelő mérték­ben vesznek részt a szocia­lista brigádmozgalomban. Országosan mintegy hatvan­ezer fiatal tagja van a szo­cialista brigádoknak. A szö­vetkezetek különféle jutta­tásokkal segítik a pályakez­dőket, a fiatalokat. Az elnökség ülésén megál­lapították azt is, hogy a fia­talok nem mindig kapnak érdemi feladatot és ösztön­zést. Anyagi elismerésük he­lyenként nem áll arányban tényleges teljesítményükkel. A szövetkezeti mozgalom gazdasági és társadalmi fel­adatainak teljesítéséhez el­engedhetetlenül szükséges — szögezte le az elnökség —, hogy ez a nemzedék ki­egyensúlyozott közérzettel dolgozzon. (MTI)

Next