Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
VILÁGIPROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Csongrád bemutatkozik írta : negyven évvel Ixastonya térségében, a dicsőséges szovjet hadsereg a fasiszta csapatokat üldözve, átlépte Magyarország határát, megkezdte Magyarország felszabadítását. Ezekben a napokban — szeptember 24. és október 27. között — Csongrád megye minden településén ünnepeljük szűkebb pátriánk felszabadítását, az új élet kezdetét. Emlékezünk a felszabadító hősökre, és elhelyezzük a kegyelet virágait a szabadságunkért életüket áldozó szovjet katonák sírjain, emlékművein. Számba vesszük a 40 év alatt megtett úton elért eredményeket, a szocialista építőmunka tapasztalatait. Az ünnepségsorozatba méltán beletartozik hogy megyénk lakosainak képviselőiként felkeressük a felszabadító hősök szülőföldjét, s beszámolunk arról, hogyan éltünk a véráldozattal megteremtett lehetőséggel. Október 1—5. között szovjet testvérmegyénkben, Odesszában politikai és egyéb rendezvényeken, kiállításokon, munkahelyi találkozókon, és több más, egyéb formában, megkísérlünk vázlatos képet adni munkánkról, vívmányainkról, és természetesen gondjainkról is. Ki kívánjuk fejezni hálánkat és köszönetünket a Szovjetunió népeinek nemcsak a 40 évvel ezelőtt hozott áldozatokért, hanem az azóta szüntelenül nyújtott baráti, testvéri segítségért. Bár nálunk és a Szovjetunióban is sokak számára ismert hogy miért éppen Odesszában kerül sor e rendezvényre, mégis, szabad legyen erre egy rövid ismertetéssel magyarázatot adni. Közel három évtizede, hogy Csongrád megye székhelyének, Szeged városának vezetése, nagy jelentőségű elhatározásra jutott a város felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából — elsőként az országban — kezdeményezte testvérvárosi kapcsolat létesítését egy szovjet várossal, Odesszával. Nem véletlen, hogy éppen Odesszára esett a választás. E szovjet várost sok minden tette szimpatikussá Szeged lakosai előtt. Például az, hogy 1919-ben egy odesszai bolsevik, Belocerkovszkij Antal, aktív szerepet játszott Szegeden a kommunista párt megszervezésében. Szeged híres szülötte. Balázs Béla költő, író, filmesztéta éveke a élt és dolgozott a 30-as években Odesszában. Mindketten sokat meséltek a szegedieknek e szép és vendégszerető városról. A Szegedet és környékét felszabadító IX. Ukrán Front csapatainak soraiban sokan voltak akik az odesszai területről indultak a harcba a fasizmus ellen. A felszabadulás után Szeged szovjet katonai parancsnoka, Mark Szemjonovics Haitovics alezredes is odesszai volt (leszerelése után a város csatornázási művének volt az igazgatója). A magyar és szovjet város között — a nagyságrendi eltérés ellenére — számos hasonlóság is felfedezhető. Mindezek nemcsak a kapcsolat felvételének kialakításában, de a kialakult kapcsolat intenzív fejlődésében is szerepet játszottak, így logikusan adódott, hogy amikor a 60-as évek vége felé a testvérmegyei mozgalom kifejlődött, Csongrád és Odessza megye egymással került kapcsolatba. Bár tovább élt a két város közötti barátság, ennek megyeivé fejlesztése lehetőséget adott, hogy mind szélesebb körűvé, mélyebbé, tartalmasabbá váljon az együttműködés. Ma már több mint 40 Csongrád megyei üzem, intézmény szervezet ismerkedik hasonló profilú Odessza megyeivel, és törekednek elmélyült tapasztalatcseréken keresztül egymás munkájának, módszereinek megismerésére. Nyaranta pártpropagandisták, tömegszervezeti aktivisták, úttörő- és KISZ-es fiatalok csoportjai látogatnak el — turista alapon — Csongrád megyéből a testvéri szovjet területre. A lakosság érdeklődése is fokozódott a testvéri területek iránt. A mind sűrűbbé váló találkozások sok személyes barátság szövődésének az alapjául szolgáltak. A napilapok rendszeres információcseréje lehetővé tette a testvérmegyék lakóinak, hogy mind többet tudjanak meg egymás életéről, gondjairól, tapasztalatairól. Már sok ezer azoknak a Csongrád megyei lakosoknak a száma, akik nemcsak hallomásból vagy az olvasottak alapján, hanem közvetlenül, a látogatások során szerzett tapasztalattól érzik magukhoz közelállónak Odessza megyét és lakóit. 1977. októberében, majd 1982. decemberében testvérmegyénk a nálunk megrendezett barátsági hetek gazdag eseménysorozatán mutatta meg életének sokszínűségét. A Szegedi Ipari Vásáron 1980-ban, 1982-ben és 1984-ben számos odesszai vállalat mutatkozott be termékeivel és aratott nagy sikert a százezres vásárlátogató körében. Több, nagy érdeklődést kiváltó kiadványon keresztül pedig számos ismeretet szereztek a Csongrád megyeiek odesszai testvéreik földjéről. Mint Magyarországon,*és“ylS, Csongrád megye és Odessza terület között is, nagyságrendben jelentős különbségek vannak. Az élet tapasztalatai azonban mutatják, hogy egy fiatalabb és egy idősebb, egy kisebb és egy nagyobb testvér is nemcsak szeretheti egymást, hanem hasznára is lehet egymásnak. Felhasználva az alkalmat, szeretnénk a testvéri Odessza megye újságolvasóinak bemutatni szűkebb hazánkat, Csongrád megyét. Területünk — amely korábban az ország, gazdasági szempontból egyik legelmaradottabb térsége volt — az utóbbi két és fél évtizedben kibontakozott fejlődés következtében ipari-agrár területté változott Mint államigazgatási egység — létezése egyidős a magyar állam alapításával. Régi feljegyzések szerint a megye területén — Pusztaszeren — tartotta országalapító gyűlését az Ural környékéről a népvándorlás során idekerült magyarság. Földrajzi fekvésénél fogva is átélte a magyar nép történelmének összes válságát. Színtere volt a tatár és a török dúlásának, a különböző népi és nemzeti szabadságmozgalomnak. A nép élete e területen uralkodó osztályok kizsákmányoló tevékenysége miatt is különösen nehéz volt. Ennek is tudható be, hogy Csongrád megye — a szomszédos területtel együtt — agrárszocialista mozgalmai a nép forradalmi megmozdulásai következtében a ,,Viharsarok” jelzőt érdemelte ki a történelem során. Az e területen a múlt század második felében lefolyt agrárszocialista mozgalmakról Engels Frigyes is megemlékezett műveiben. A századfordulótól kezdve a forradalmi munkásmozgalom is mind erőteljesebben szerveződött. Az 1905- ös, majd az 1917-es oroszországi forradalmak élénk visszhangot váltottak ki, nemcsak az itt élő munkások, de a haladó gondolkodású értelmiségiek körében is. A bolsevikok példáját követve, 1918 végén kommunista pártszervezetek alakultak, 1919-ben pedig létrejöttek a Tanácsköztársaság intézményei. Rövid idő múlva e terület az antantországok megszállása alá került. A megszállók üldözték a kommunistákat, és védelmük alá vették az itt szervezkedő ellenforradalmat. A munkásmozgalmi szervezetek Szegeden, a megye többi városában és számos községben — a horthysta időszakban a rendőri és csendőri terror ellenére — végig működtek. A Szovjetunió megtámadása után politikai aktivitásuk még fokozódott is. lev a szovjet hadsereg felszabadító harcai által megteremtett lehetőségekkel Csongrád megye területén a forradalmi erők rögtön élni tudtak. Az Ukrán Front 46. és 53. hadseregének egységei e térségben lépték át a magyar határt. Az első felszabadult magyar város Makó, majd az első felszabadult nagyváros Szeged volt. A megye területe 1944. szeptember 24. és október 27. között vált szabaddá. A felszabadulás utáni történelmi eseményekben jelentős szerepet játszott területünk. Szegeden alakult meg 1944 végén a Magyar Kommunista Párt legális Központi Bizottsága. Innen intéztek felhívást a még fel nem szabadult országrészek lakosaihoz, tájékoztatva őket arról, hogy a szovjet hadsereg felszabadítóként, barátként érkezett hazánk területére. Itt hirdette meg a párt Magyarország újjászületését szolgáló programját, és kezdeményezte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front a nemzet haladó erőinek összefogását szolgáló szervezet létrehozását. Itt alakult meg az ország első üzemi bizottsága, és a nem hatalmi szervek kialakítására számos, országos visszhangot kiváltó javaslat született. A magyar nép évezredes vágyát kifejező földreform(földosztás) végrehajtását hivatalosan a Csongrád megye területén levő Pusztaszeren kezdték meg, 1945. március 29-én. S hogy mit jelentett a magyar nép számára az, hogy a szovjet hadsereg történelmi jelentőségű harcai hozták meg a fasizmus alóli felszabadulás lehetőségét, és a lehetőségekkel miként élt népünk, milyen fejlődést ért el, az különösen lemérhető egy olyan, korábban rendkívül elmaradott terület életében, mint Csongrád megye. A felszabadulás előtt Csongrád megyében a lakosság 70,7 százaléka a mezőgazdaságból élt. A földtulajdonnal rendelkezők több mint 70 százaléka í törpe- és kisbirtokos, az összes, mezőgazdaságilag művelhető földterületnek mindössze 11 százalékán gazdálkodott. Ugyanakkor a földtulajdonosok 8 százaléka (a közép- és nagybirtokosok az összes földterület 60 százalékát tudhatták magukénak. A lakosság alig valamivel több, mint 12 százaléka dolgozott az iparban. Ezek nagy része is főleg kisiparban. Mindössze 8 olyan ipari üzem volt, amely folyamatosan száznál több dolgozót foglalkoztatott. A nagyobb vállalatok főleg külföldi, elsősorban angol, német, svéd tőkések tulajdonában voltak. Az ipar jelentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódó, annak termékeit feldolgozó élelmiszeripar és könnyűipar volt. Mellettük számos, építőanyagot előállító kisüzem működött. Az üzemek többsége szezonjelleggel dolgozott, felszabads ^ változásokat hoztak ezekben a körülményekben. A földosztás következtében eltűnt a nagybirtokos osztály, kialakult egy jelentős létszámú kisbirtokos-paraszti réteg. Az 1948—49-es években végrehajtott államosítás következtében pedig megszűnt a tőkésosztály a gyárak, üzemek a néphatalom tulajdonába kerültek. Az ipari termelés viszonylag rövid idő alatt, de a mezőgazdasági termelés is néhány év alatt, nemcsak elérte, hanem meg is haladta a háború előtti színvonalat.. Különösen az 50-es évek végétől felgyorsult Csongrád megye területén az ipari termelés növekedése. Már a felszabadulás után közvetlenül a munkanélküliség felszámolására, fejlesztésre kerültek a meglevő ipartelepek, majd újak is létesültek. Szegeden az első korszerű új üzemet, a Szegedi Textilművek fonodáját, szov(Folytatás a 2. oldalon.) megye barátainak dr. Komócsin Mihály 74. évfolyam 231. szám 1984. október 2., kedd Ára: 1,40 forint Megkezdődtek a barátsági napok Odesszában Termékbemutató a városi sportcsarnokban Csongrád megyei és Odessza területi vezetők baráti eszmecseréje Hétfőn Odesszában megkezdődött a Csongrád megyei barátsági napok eseménysorozata. A héttagú Csongrád megyei párt- és tanácsi küldöttség, valamint az odesszai üzemekkel, intézményekkel testvérkapcsolatot tartó megyei üzemek, szövetkezetek, intézmények képviselőiből álló, mintegy 80 főnyi szakmai csoport a vasárnapot a 750 ezer lakosú Lvovban töltötte, ahol városnéző kiránduláson vett részt és megtekintette a Lenin Múzeumot. Hétfőn reggel 8 órakor Odessza terület határán, Kotovszk város vasútállomásán a városi pártbizottság első titkára, N. A. Mestyerjakab köszöntötte a Csongrád megyei politikai delegációt. Üdvözlő szavaira dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a küldöttség vezetője válaszolt. A Csongrád megyei párt, tanácsi küldöttség, valamint a szakmai csoportok tagjai menetrendszerinti vonattal hétfőn délelőtt 11 óra után érkeztek meg az odesszai pályaudvarra, ahol Odessza terület és város párt- és tanácsi vezetői fogadták őket, élükön A. B. Nocsovszkinnal, az UKP KB tagjával, a területi pártbizottság első titkárával, A. I. Butenkóval, a területi tanács végrehajtó bizottsága első elnökhelyettesével. Délután került sor a Csongrád megyei termékkiállítás megnyitására az odesszai sportcsarnokban. A. I. Butenko köszöntötte a megjelenteket, a magyar vendégeket, bejelentve, hogy a kiállítással megkezdődik a barátsági napok programja. Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta a Csongrád megyei és Odessza terület, valamint a testvéri üzemek és intézmények közötti együttműködés fontosságát. Megtekintette a kiállítást A. P. Nocsovszkin, aki a látottakat értékelve hangsúlyozta, hogy a termékbemutató meggyőző képet nyújt Csongrád megye gazdaságának fejlődéséről, eredményeiről és magas teljesítményéről. Nemcsak egy jól sikerült kiállítás szerepét tölti be, hanem hasznos tapasztalatcserére is kiváló alkalmat nyújt, amit az odesszai üzemek vezetői, a szakemberek magyar partnereikkel együtt igyekeznek kihasználni. A termékbemutató hozzájárul Odessza terület és Csongrád megye lakossága a szovjet és magyar nép barátságának erősítéséhez. A délutáni órákban baráti megbeszélésre került sor az UKP Odessza területi bizottságán a Csongrád megyei politikai küldöttség tagjai és a terület párt- és tanácsi vezetői között, amelyen kölcsönösen tájékoztatták egymást a területükön folyó gazdasági építőmunka eredményeiről, a két testvérmegyei együttműködéséről, a kapcsolatok fejlesztésének feladatairól. A baráti eszmecserén részt vett dr. Rácz Béla, hazánk moszkvai nagykövetségének tanácsosa, T. M. Hétfőn a kora reggeli órákban indult el Szegedről Odesszába az a barátságvonat, amelynek 345 utasa tizenegy csoportot alkotva, s majd érdeklődési körüknek megfelelően, vesznek részt Odesszában szakmai tanácskozásokon, illetve látogatnak el üzemekbe, kolhozokba, kulturális intézményekbe. A barátságvonat utasait a szegedi pályaudvaron Gyárfás Mihály és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkárai búcsúztatták.