Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
77. évfolyam, 205. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. szeptember 1., kedd SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ära: 180 forint Taurus-tanúsítvány Diploma a 200 méteres tömlőnek A Taurus Gumiipari Vál minőségi tanúsítványra. Ezlalat nemrégiben olyan mintán kérték fel a MERT-et, nőségi tanúsítványt kapott speciális tömlőire, amellyel a nyugati gyártók közül is csak kevesen dicsekedhetnek. A norvég eredetű nemzetközi alapítvány, a Detorske Veritas által kiállított okmányon az áll, hogy a Taurus szegedi gyárában készülő speciális olajtömlőket ellenőrizték, s azok megfelelnek a norvég szabvány legmagasabb fokának. Olyan tanúsítvány birtokába jutottak a szegediek, amelynek a szocialista piacon gyakorlatilag nincsen vetélytársa. Hogy mit jelent ez a vállalatnak? A termék eladásánál minden bizonnyal nem keveset. — Ezek a tömlők bizalmi cikkek — mondja Bodrogi Zsolt, a szegedi gyár igazgatója. — Ha véletlenül hibás tömlőt építenének be a tengeri mélyfúrásoknál, akkor felbecsülhetetlen kár keletkezhetne. Igaz, hogy egy-egy ilyen tömlő ára az egész beruházás költségéhez képest elenyésző, de valójában kulcselem. Ezért a külföldi vásárlók inkább a minőségre, mint az árra helyezik a hangsúlyt. Hogyan sikerült megszerezni ezt a garanciát nyújtó diplomát? Nos, az elmúlt években a Taurus külkereskedői felfigyeltek arra, hogy egy-egy tárgyalás alkalmával a partnerek igencsak nagy hangsúlyt helyeztek a rendelje meg Norvégiában a szegedi tömlők vizsgálatát. Szerencséjük volt, 1 millió forintért vállalták el a termék minősítését. A végeredmény pedig elfogulatlan nemzetközi minősítést jelent, amit már bármelyik vevő garanciának tekint. Mit várnak ettől a tanúsítványtól Szegeden és az egész vállalatnál? Elsősorban nem az árak emelését szeretnék megalapozni vele, hanem az értékesítés növelését, biztonságát tartják szem előtt. A piacon a jövőben sokkal biztosabb lábon állhatnak, hiszen egy ilyen bizonyítvány nemcsak az adott terméknek, de az egész vállalatnak jó hírnevet biztosít. Pedig eddig sem lehetett okuk panaszra a taurusosoknak. A szegedi gyár — akárcsak az egész vállalat — sikeres félévet tudhat maga mögött. Az év első hat hónapjában sikerült 4-5 százalékkal növelni a termelést, s így az árbevételt és a nyereséget is. A szegediek 1 milliárd 200 millió forintos árbevétellel hagyták maguk mögött az első félévet. Ez a hátralevő hat hónapra is jó alapot biztosít. A piaci kereslet módosulása a gyártott termékeik szerkezetének némi eltolódását eredményezte.Bár a tavalyinál több hevedert sikerült gyártani és értékesíteni, az ezirányú piaci elképzelések mégsem jöttek be maradéktalanul. Más a helyzet a hidraulikus tömlőknél — ebből a termékből többet is el tudnának adni, ha lenne nagyobb gyártókapacitásuk. Az olajipari tömlők kereslete a tőkés világban stagnál, míg a szovjet partnerek rendelései jelentősen „megugrottak” az első félévben. Szerencsésen segítette a tőkés exportot az, hogy a vállalatot az úgynevezett „szaldó” gazdálkodásba sorolták. Meghatározott exportfeladatokhoz, meghatározott devizakeret áll rendelkezésükre, s így az egyedi elbírálásnál sokkal gyorsabban és rugalmasabban képesek készleteikkel gazdálkodni. Javítanivaló természetesen itt is akad. A hatékonyság javulását tűzte ki célul az 1200 dolgozót foglalkoztató szegedi gyár, amikor 3-4 százalékos létszám racionalizálására hozott határozatot. A természetes fogyásra elsősorban az adminisztratív létszámnál számítanak. Jövőre az ideinél is nagyobb átszervezésre készülnek, hogy a költségeket csökkenthessék. Elsősorban természetesen nem a gépsorok mellett állók számát szeretnék csökkenteni, hiszen jelenleg is 30-40 szak- és betanított munkást tudnának fogadni. A munkaerőgondokban — ha nem is azonnal — de minden bizonnyal jó segítség lesz, hogy tizenöt év után ismét szakmának ismerték el a gumigyártást. Szeptembertől Szegeden is indul ilyen első osztály. Sikerült a termékfejlesztésben is jelentősen előre lépniük az elmúlt hónapokban. Felkészültek a 200 méter hosszú olajtömlők gyártására. Komoly előrelépést jelent ez a technológia, hiszen eddig csak 30 méteres tömlők készítésére vállalkozhattak. Az új termék gyorsabban szerelhető, kisebb a hibalehetőség, és fajlagosan olcsóbb is. Minden bizonnyal kelendő lesz a piacon. A vállalati kollektíva maga fejlesztette ki a gyártáshoz szükséges gépsort. Közeledve az év végéhez szinte óhatatlan, hogy már a jövő esztendőre is kacsintgassunk egy kicsit. Fokozottan igaz az most, amikor gazdaságunk lépésváltás előtt áll. Hogyan képzelik itt a folytatást? — Az a stratégiánk, hogy megőrizzük az eddigi dinamizmust. Ezt az export további fokozásával és a belföldi termelés szintentartásával szeretnénk biztosítani. Idehaza ugyanis nem várható egyelőre a piaci igények gyors növekedése. Mindent összevetve, a várható változások ellenére sem kerülünk jövőre rosszabb helyzetbe. R. G. A pontos méret elsőrangú követelmény Előkészületek Magyar-csehszlovák tárgyalások Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és keretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti, és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strougalnak, aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, valamint Kovács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. A díszebéd után Lubomir Strougal interjút adott a Magyar Rádiónak. Grósz Károly és Lubomir Strougal délelőtt megtartott négyszemközti megbeszélését délután újabb szűkkörű eszmecsere követte a Parlamentben. A két kormányfő személyes találkozója után plenáris tárgyalást tartottak a magyar vezetők és csehszlovák vendégeik. A Grósz Károly vezette tárgyalócsoport tagja volt Marjai József, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kovács Béla. Lubomir Strougal vezetésével Pavel Hr Ívnák miniszterelnök-helyettes, Jaromir Johanes, a külügyminiszter első helyettese, Václav Urban, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, Ján Stracár külkereskedelmi miniszterhelyettes és Ondrej Durej ült tárgyalóasztalhoz. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a tárgyalócsoportok teljes ülésén Marjai József és Pavel lrivnák, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudomá(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Lubomir Strougalt Díszebéd — Megkezdődtek a tárgyalások A csehszlovák kormányfő elutazott hazánkból Magyar—török kapcsolatok Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter hazaérkezett az izmiri nemzetközi vásárról, amelyet a török kormány meghívására keresett fel. Találkozott Turgut Özál török miniszterelnökkel, és tárgyalásokat folytatott kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, valamint idegenforgalmi kapcsolataink továbbfejlesztésének lehetőségeiről Kaya Erdem miniszterelnök-helyettessel, Cahit Arat ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint Izmir kormányzójával és a Török Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökével. Ma Életbe lép az új földtörvény A többéves előkészítő munka után és a társadalmi vitákon elhangzottak figyelembevételével — az Országgyűlés törvényalkotó munkája nyomán — szeptember 1-jén életbe lép az új földtörvény. Bevezetése egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi a földre vonatkozó szabályozást, ideértve az ingatlanok tulajdonszerzését is. A törvény jelentőségéről Fenyő György, MÉM-főosztályvezető Jászonyi Ferencnek, az MTI munkatársának elmondotta: a törvény tovább erősíti a földtulajdon és a földhasználat egységét, továbbá bővíti a gazdálkodó szervezetek rendelkezési jogát a termőföld felett. Elősegíti egyebek között a termőföld védelmét és hatékony hasznosítását. A föld nemzeti kincs — ezt hangsúlyozza a törvény szelleme, betűje — s a mezőgazdaság semmi mással nem pótolható legfontosabb termelőeszköze, ezért a termelésből való kivonása esetén térítést, úgynevezett földvédelmi járulékot kell majd fizetni. Ez is ösztönzi a területet felhasználókat arra, hogy minél kisebb és lehetőleg gyengébb minőségű földet vegyenek igénybe más célra. A földvédelmi járulék és a földdel nem a törvény előírásainak megfelelően gazdálkodókra kirótt bírság összege a Földvédelmi Alapba kerül. Ebből támogatjuk például azokat a nagyüzemeket, akik ismét művelésbe akarnak vonni korábban más célra fölhasznált területeket. A törvény a földeket — a korábbitól eltérően — rendeltetésszerűen csoportosítja. Ez jobban összhangban van a földvédelmi, földhasználati és az ingatlanforgalmi szabályokkal. Továbbra is fönnmarad viszont a külterületi, a belterületi, illetve a zártkerti meghatározás. Az állami és a szövetkezeti földtulajdonra azonos szabályozás vonatkozik, így a két tulajdonforma között szubedabbá válik a földcsere és a földtulajdon átruházása. Ez összefüggésben van az önálló vállalati gazdálkodás elvével is, nevezetesen azzal, hogy a vállalati és a szövetkezeti szektor közötti földátadást, -cserét az arra jogosult testületek határozzák meg, hatósági jóváhagyás nélkül. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban az állami földek kezelőit az eddiginél nagyobb lehetőségekkel ruházza fel a törvény. A kezelői jognak a tulajdoni joghoz való közelítése bővíti az állami vállalatok döntési hatáskörét. A termelési biztonság növelése érdekében — amint a jogszabály kimondja — a kezelői jog megvonása esetén a föld kezelőjét méltányos kártalanítás illeti meg. Erre korábban nem volt lehetőség. A szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységét a törvény azzal is teljesebbé teszi, hogy lehetővé válik a mezőgazdasági téeszek számára a használatukban levő állami földek úgynevezett megváltása. Ez a lehetőség fennáll a tanácsi kezelésben levő állami földek szövetkezeti tulajdonba adásánál is, térítés ellenében. A törvény ezentúl nem teszi lehetővé telkek tartós használatba vételét. Akik eddig építési telket kaptak tartós használatba, és a telket beépítették, a korábban kifizetett használatba vételi díj ellenében a telket tulajdonba kapják, további illetékfizetési kötelezettség nélkül. Fontos része a törvénynek: az illetményföld használatát továbbra is fönntartja azzal, hogy az ebben részesíthetők körét a munkahelyi kollektívák határozhatják meg. Az illetményföld nagyságának felső hatúrét 6 ezer négyzetméterben szabályozza. A háztáji földek tekintetében a törvény életbe lépése nem hoz változást. Ami a magánszemélyek ingatlan- és földtulajdonszerzését illeti: változás lesz, hogy a földtulajdonszerzés családi alapon — hasonlóan a telkekhez és a lakásokhoz — történik. Családnak számítanak a házastársak és a 14 év alatti gyermekeik. A szabályozás ezzel azt kívánta elérni, hogy bővülhessen az ingatlan- és földtulajdonnal rendelkezők köre. Emellett a művelési ág kialakításában a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél nagyobb önállóságot falónak, a hatósági beavatkozás lehetősége erősen szűkül. Ezzel azonban növekszik felelősségük is — mondotta befejezésül a főosztályvezető.