Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

1089. június 23., péntek Kommentár nélkül Ál-Fidesz-tag ? A Délmagyarország június 22-i számában Gyarmati Bé­la aláírással közöl egy hoz­zászólást Géczi József „Bé­kés (át)menet a leszámolás felé” írásához, melyben ez olvasható: „Mi, Fidesz­tagok semmiféle közösséget nem vállalunk a sztálinista, a fundamentalista, de még a reformista kommunisták­kal sem... Nem békülünk a maguk fajtájával!” Ez­zel kapcsolatban az alábbi­akat kívánom közölni: 1. Nem ismerek Gyarmati Bé­la nevű Fidesz-tagot. Ilyen nevű tagot sem a Szegedi Regionális Szervezet, sem a központi nyilvántartás nem jegyez. Ha lennee is ilyen tag, senki sem hatalmazta fel, hogy általában a Fi­desz-tagok nevében nyilat­kozzék. A megjelent írást a Fidesz lejáratását célzó, tisztátlan célú provokáció­nak tartom. 2. Tiltakozom az ellen, hogy a Déli Nap­lóból idézett írásomat bár­ki „Gyarmati Béla” inten­ciói szerint értelmezze. Ezért világosan le kívánom szö­gezni, hogy a „békétlenség­re” a társadalom nyomorú­ságos helyzete miatt hívok fel. Ha ezt a helyzetet po­litikailag korrekt viszony keretében, közösen sikerül megváltoztatnunk, akkor megteremtődnek a békes­ség feltételei. Levél Géczi Józsefnek Kedves Barátom! A harag rossz tanácsadó. Úgy tűnik nekem, hogy az Orbán Viktor beszédével kapcsolatos (vagy annak apropóján írt) cikkedet első felindulásból írtad. Talán még megsértődni sem kel­lett volna. Az pedig iga­zán kérdéses, hogy ha ezt a beszédet összekapcsoljuk a (szélsőségesen polgári) el­lenzék általában való meg­ítélésével (mert kétségtele­nül összekapcsolható), ak­kor kit vagy kiket minősít ez a beszéd. Annak leg­halványabb szándéka nél­kül, hogy­ el akarnám hatá­rolni magam Viktor beszé­dének mondanivalójától, je­lezném, hogy pl. a Hősök terén beszélt egy másik Fi­­desz-tag is: Rácz Sándor. Vagyis, ahogyan az MSZMP-t sem szerencsés egyetlen vezetőjének egyet­len nyilatkozata alapján megítélni, úgy nem lehet ez helyes a Fidesz esetében sem. Indokolatlannak tar­ tom a túlzottan érzékeny reagálást azért is, mert a demokráciában (jó lesz ezt megszokni) a szélsőségek­nek is joguk van megnyil­vánulni. Ami azt illeti, Viktor kétségtelenül nem marasz­talható el az aprólékos meg­különböztetések vádjával. Sommásan fogalmazott, ez igaz. Két szempontból is: egyrészt, mert nem tett kü­lönbséget kommunisták és kommunisták között, más­részt, mert egy kalap alá vett minden szocialista gon­dolatot. Kezdeném a máso­dikkal: az alkalmazott lo­gika valóban helytelen, de bizonyosan érthető. Ha Nietzsche hibáztatható a fa­sizmusért, akkor a kommu­nista gondolat az '56 utáni mészárlásokért. Orbán Vik­tor pedig nem egy Lukács György ... Ennek ellenére, talán nem követte volna el ezt a logikai hibát, ha vi­lágosabban különbséget tud tenni az előbbi kérdésben: kommunisták és kommunis­ták között. Csak hát, ez nem olyan egyszerű... A De­mokratikus Magyarországért Mozgalomban ott nyomul Horváth István Pozsgay és Nyers között. Mellesleg, a két utóbbi sem emelte fel szavát tavaly június 16- án, vagy október 23-án a rendőrterror ellen. (Pedig az már a májusi pártértekezlet után volt...) És — nem akarlak megbántani —, de hadd kérdezzem meg­­mi számít igazán militáns ma­gatartásnak : beszédet mon­dani, nyilatkozatokat kiad­ni, vagy parancsokat kiad­ni, megveretni békés tünte­tőket? Mert, ha az utóbbi, akkor annak, aki most Or­bán Viktor beszédén felhá­borodik és tiltakozik, talán először tavaly ilyenkor kel­lett volna tiltakoznia .. Ak­kor az idén talán Orbán Viktor is másként beszélt volna... Hát ennyi. Remélem, hogy amit ír­tam, vagy ami történt, nem zavarja meg, hogy „egymás közötti szellemi műhelye­inkben, helyi kerekasztala­inknál” tovább munkál­kodjunk­­ egy politikai kon­szenzus, a demokráciába va­ló békés átmenet ügyén. En­nek reményében üdvözlet­tel : Ökrös Tamás 5 -----DM-EXKLUZÍV-----------------------------------------------------------------------------------------­Legyenek elővigyázatosak! — Doktor úr, ön 1961-ben lemon­dott a trónról. Ma, közel harminc esztendő múltán, ez logikus lépés­nek tűnik. Akkor okozott-e fájdal­mat a döntés? — Nézze, az biztos, hogy nem volt könnyű döntés, de végig kellett gondolnom, hogy mit nyerhetek a lemondó nyilatkozatommal. Tud­tam, hogy sokkal aktívabb lehetek, Európában gondolkodhatok, s meg­értettem Ausztria késztetését is. — Kik keresték meg az osztrák kormánytól? — Senki sem keresett, és én sem kezdeményeztem tárgyalásokat. — Hogyan sugallták mégis, hogy öntől mit vár el a hivatalos Auszt­ria? — Nem is sugallták az igényei­ket, magam döntöttem. A politika európai összefüggései és Ausztria céljai hatottak rám, s megvallom, politikai célok érdekében tettem meg ezt a lépésemet. Mindazonáltal a döntés­ után hat évig peresked­tem az osztrák állammal — külön­böző bíróságok előtt — az állam­­polgári jogaim érvényesítéséért. — Önt 1979-ben választották meg az Európa Parlament képviselőjé­nek, a bajor CSU listáján. Most va­sárnap immár harmadízben lett képviselő. A keresztényszocialista párthoz idehaza legközelebb a Ke­reszténydemokrata Néppárt áll. Tartja-e velük a kapcsolatot?­­ Azt még nem tudhatjuk biz­tosan, hogy melyik párt áll közel a CSU-hoz, hiszen a többpártrendszer kialakulatlan Magyarországon. A keresztényszocialistákhoz biztosan a keresztény programú, demokrati­kus pártok állnak majd legköze­lebb. — Ön Washingtonban, az emigrá­cióban, szorosan együttműködött Eckhard Tiborral, a kisgazdák egy­kori vezetőjével. Ez a tény — gon­dolom — meghatározza a párt k­ap­­csolatait. — Igen, a Független Kisgazda­­párt vezérével jó viszonyban vol­tam, és ez meghatározza a mostani kapcsolataimat. De még egyszer hangsúlyozom, hogy eléggé képlé­­keny még a magyar politikai élet. Minden forrong, minden változik, ezért határozottan kiépíthető kap­csolatokról még nem­ beszélnék — Ez azt is jelenti, hogy egyelőre megfigyelői álláspontot foglal el? Habsburg Ottó üzenete — Igen, mivel még végleges pár­tokról sem lehet szólni. — Véleménye szerint mi lehet a magyarországi földindulás nyugvó­pontja? — A politikára gondol? — Egyrészt, másrészt a társada­lom állapotára. — Nézze, a politikában nincs nyugvópont. A kibontakozás útja valószínűleg az, hogy a pártprogra­mok megmérettetnek a választáso­kon. Úgy tűnik, szabad választások lesznek, tehát a nép fog dönteni. A társadalom pedig akkor működik majd kiegyensúlyozottan, ha az or­szág ügyeinek intézésében a dön­téshozók közelebb kerülnek a nép­hez. Ha ez bekövetkezik, akkor Magyarország visszatérhet Európá­ba. Előbb az Európa Tanács, majd az Európai Közösség révén. — Ezzel ön azt állítja, hogy Ma­gyarország a civilizált Európa része volt? — Feltétlenül­ Magyarország kul­turálisan Európa része. — Mikor jön hosszabb időre Ma­gyarországra? — Erre egyelőre nem tudok vá­laszt adni. Parlamenti képviselő vagyok, hetente hétfőtől péntekig ezzel a munkámmal vagyok elfog­lalva. A vasárnapi választások után új helyzet állt elő, s hogy milyen­, azzal most fogok megismerkedni. Úgy terveztem, hogy Magyarország keleti részével áprilisban ismerke­dem meg, de édesanyám elhunytéval módosítanom kellett a programon. Most volt három­ napom, idesiettem, azután vissza, mert a parlamenti szervezés az első feladatom. — Az ön személyiségéből mekko­ra részt követel magának a homo politicus? — Száz százalékot. — Amikor tavaly Zalaegerszegen járt, akkor meg-megállította az embe­reket, kérdezvén: hol van a Mind­­szenty-templom? Sokan megret­tentek a kérdéstől. Most végzett-e hasonló tesztelést az állampolgárok között? — Idén már nem tudtam így „ga­rázdálkodni”, mert fölismertek az emberek. Debrecenbe például a megbeszéltek előtt egy órával ér­keztünk, hogy sétálhassak egy ki­csit. Azzal a szándékkal, hogy le­szólítsam az embereket. De nem tudtam tíz métert megtenni, hogy föl ne ismertek volna.1 állandóan sokaság támadt körülöttem­. — Ma Szegeden többször is meg­tapsolták, rengetegen kértek autog­ramot, szorongatták a kezét. Véle­ménye szerint, minek köszönheti ezt a népszerűséget? — Magyarországon sokan tudják, hogy én vagyok az Európa Parla­ment egyetlen, magyarul is beszé­lő képviselője, aki következetesen védi a magyarság érdekeit. Én pél­dául kilenc évvel ezelőtt magyarul szólaltam föl, s arról beszéltem, hogy Magyarország igenis Európá­ban van. — Úgy tudom, ilyen esetben a tolmácsokra is gondol. — Igen, a beszédemet akkor, ás azóta is, mindig leadom a tolmá­csoknak, de magyar ügyben gyak­ran beszélek magyarul. Még ha nem értik, akk­or is. — Képviselő úr, mit üzen Szeged népének, a Délmagyarország olva­sóinak? — Tartsák szem előtt, hogy Ma­gyarországon vissza kell állítani az igazi demokráciát és az igazi sza­badságot. Ezen az úton haladva ne kapkodjanak, ne akarják a második lépést csinálni az első előtt. Azt is kérem, legyenek elővigyázatosak, gondolják meg, hogy tetteiknek, ki­jelentéseiknek mi lehet a következ­ménye! Dlusztus Imre Új épületet kap Szegeden a közoktatás? — Húzóágazat lehet? Hírt adtunk arról, hogy az MSZMP Komócsin téri székházának­ állami pénzből (53 millió forint) történt fel­újítását a Csongrád megyei pártbizottság Rákóczi téri épületrészének (110 millió forint értékűre becsülte az Inlak) átadásával kompen­zálja a párt. A Rákóczi té­ri irodaház június elsejétől immár a megyei tanács ren­delkezésére áll. Ésszerű ja­vaslatnak az tűnik, hogy ide költözzön a megyei ta­nács újszegedi­ oktatási és művelődési központja. Az így felszabaduló (130-150 millió forint értékű) épület pedig Szeged közoktatásá­nak rendelkezésére álljon. A Szeged városi tanács művelődési osztályánál­ el­képzeléséről Matusil: Sán­dor osztályvezető beszél. — A megyei tanács jú­liusi ülésén dönt újszegedi épületének, sorsáról, ön hogyan érvel, miért van szüksége a­ városnál, arra az épületre? Ki, mikor és hova költözne? — Hosszú távra, meg­nyugtató módon megoldód­na a középiskolai beiskolá­zás helyzete. Jelenleg ugyan­is a demográfiai hullám el­érte a középiskolákat, r. az c. gondunk, hogyan helyez­zünk el a már eddig is zsú­folt középiskolákban még több tanulót, összesen 60 új tanteremre­­ lenne szüksé­günk. Eddig 40-et sikerült kialakítani. A Rókus város­részben tervezett 20 tanter­mes egészségügyi szakkö­zépiskola felépülése kétsé­ges, mert a legolcsóbb kivi­telezési terv 420 millió fo­rint. Tehát más megoldás után kell néznünk. Annál is inkább, mert a lányok elhe­lyezése különösen nehéz, ugyanis a szegedi középfo­kú intézmények elsősorban fiúk részére kínálnak to­vábbtanulási lehetőséget. Gondot jelent a lányok kol­légiumi elhelyezése is, mert nincs elegendő férőhely. A megyei tanács újszegedi to­vábbképzési és művelődési központja alkalmas egy 12 tanulócsoportot iskola, to­vábbá 88 kollégiumi férő­hely kialakítására. Az épü­letcserék új dominóelve sze­rint Újszegedre költözne a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola. Szeptem­bertől ott kezdődhetne a ta­nítás. A jövő tanévtől új ta­nulócsoportok indítására is mód nyílna. A Vasvári kö­zépiskola így megüresedett épületén a Kossuth Zsuzsa­ Egészségügyi Szakközép- ér­ a 624. számú szakmunkás­­képző iskola osztozna. Az egészségügyi szakközépis­kolában felszabaduló három osztályteremben a követke­ző években növelhető a ta­nulócsoportok száma, a­ 624. számú szakmunkásképző pe­dig — a vállalati igények­kel egyeztetve — a jövő tanévben a jelenlegivel azo­nos létszámú első osztályt tud fogadni. A­­ újszegedi épület kollégiumába lányo­kat helyeznénk el. Ez a do­minóelv — megvalósulása esetén — a lányok tovább­tanulási lehetőségeit javítja. — Az idei beiskolázás tapasztalatai — gondolom — indokolják­ • ezt az igényt. A demográfiai hul­lán­­ azonban néhány év múlva­ „levonul” r. közép­iskolákból. — Igaz, a legtöbb nyolca­dikos ebben a­­ tanévben­­ végzett. Ezért Szegeden az idén 4 ezer 637 középiskolai férőhellyel terveztünk. Azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb túljelentkezés a lányok ese­tében volt. Férőhely hiányá­ban 96-an nem tanulhattak tovább, de közülük 59 fiú és 12 lány 1—4 tárgyból bu­kott, így tanulmányi ered­ménye alapján sem nyerhe­tett felvételt egyik iskolatí­pusba sem. A teljes képhez tartozik, hogy a fiúk számá­ra továbbtanulást kínáló Bebritz­ Lajos vasútforgal­­mi, Déri Miksa ipari ér. Vedres István építőipari szakközépiskolái: férőhe­lyeit nem tudjuk teljesen betölteni. A megnövekedett létszámú középiskolásokat részben szükségtantermek­ben tudjuk elhelyezni. Jö­vőre hasonló számú jelent­kezőre számítunk, de a be­iskolázást a jelenlegi épü­lethálózattal­ nem­ tudjuk­ megoldani. Szükségünk van az újszegedi épületre. A de­mográfiai hullám, „levonulá­sa” után Szegeden 20 száza­lékos­ létszámcsökkenés vár­ható p­ középiskolákban, s akkor fvégr­e minőségi álla­pot valósulna meg az okta­tásnak ezen a szintjén, mert megszűnhetnének a pincék­ben, vagy a konténerekből kialakított szükségtanter­mek. — Az elképzelésnek me­gyei szinten több ellenző­je van. ör­ hogyan reagál a­­ ellenérvekre? — Én nem érzékeltem el­lenakciót. Megértem, hogy a megyei tanácsnak gondjai lesznek művelődési központ­jának üzemeltetésével. A közművelődés szegedi épü­letadottságai azonban sze­rintem­­ olyanok, hogy meg lehet találni a módját az eddigi feladatok ellátásának. Vitatják, hogy az­ újszegedi épület alkalmas-e iskolá­nak. .Megemlítem, hogy a Bebrits vagy a textilipari szakközépiskola korábban laktanya volt, a Radnóti gimnáziumban él, a Kőrösy szakközépiskolában jelen­leg pincében is tanítanak. A másik kérdőjel, hogy hon­nan lesz pénz a költözés­sorozatra. Igaz, sok millió forintba kerül a költözés, de ez meg sem közelíti a tervezett rókusi iskola kivi­telezési költségeit. Tehát az újszegedi épületben már szeptembertől a város új szakközépiskolája. működ­hetne. — Az MSZMP megyei bizottsága bérbe adja­ új­szegedi oktatási központ­ját. A. középiskolái: ebből i.: részesedni kívánnak? —• A demográfiai hullám levonulásának időszakában r: gimnáziumi férőhelyei: számát is növelnünk kell. A Rózsa Ferenc szakközép­­iskola ettől a tanévtől gim­náziumi tagozatot indít, melynek elhelyezésére az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának épülete al­kalmas. Tehát 5-6 évig a pártiskola első-második szintjén levő tantermeket bérbe vesszük. * Az MSZMP megyei bi­zottsága oktatási és műve­lődéspolitikai munkabizott­ságának vezetőjét. Szalay Istvánt a­­ újszegedi pártis­kola hasznosításának ter­veiről kérdeztük. — Kiindulópontunk­ az, hogy a pártbizottság okta­tási igazgatóságát a közok­tatás szolgálatába állítsuk. Ezért — átmenetileg, a­ de­mográfiai hullám tetőzési idejére — a középiskolák, valamint a­ felsőoktatás sa­nyarú helyzetén szeretnénk javítani az épület bérbe­adásával. Azaz: nem anyagi érdekek vezetik az MSZMP-t ezen intézményének bérbe­adásával­. A rászorultság szempontjából a következő­képpen döntöttünk. Idén szeptembertől az első és második emeleten nyolc tanteremben a Rózsa Ferenc szakközépiskola gimnáziu­mi tagozata működik — a tervek szerint — az 1994— 95-ös tanévig. A harmadik emeleten a JATE és a SZO­­TE által közösen, az 1990— 91-es tanévben 60 fővel in­dítandó szociális gondozó­képzés kap helyet. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola igényeit csak­ az 1994—95- ös tanévtől kezdődően ve­hetjük figyelembe, akkor néhány tanszékük az­ első emeletre költözhet. A 9?, férőhelyes kollégiumot a felsőoktatási intézmények használják majd. Úgy hi­szem, Budapest után a leg­nagyobb hazai diákváros Szeged (hatezer nappali ta­gozatos egyetemista és főis­kolás tanul itt). Ezért az infrastruktúra, a­ kollégiumi hálózat és a szolgáltatások fejlesztésével el lehet mr ér­ni, hogy ide érdemes legyen tanulni jönni, hogy ez­ a város a felsőoktatás centru­mává váljon. Szegeden az oktatás húzóágazat lehetne. Ehhez kívánunk mi is hoz­zájárulni. Djszászi Ilona Az újrafogalmazott dominóelv A

Next