Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 2. DÉLMAGYARORSZÁG Ünnepi szentmise a Dómban Már a trolibuszon észrevehető volt, kik azok, akik a templomba igyekeznek. Nemcsak a „vasárnapi ruha" miatt­­ a szülők és a gyerekek a szívüket is ünneplőbe öltöztették, s ennek az arcok voltak a tükörképei. Sokaknak csak állóhely jutott a Dómban, amikor kezdetét vette a mise. Az üvegablakok szentjei fel­ragyogtak a napsütésben, amíg bent Szent Márk evangéliumából hangzott el részlet: benne a látszólagos és a valódi tisztátalanságról esett szó. Ez később is kulcsszó maradt a püspök beszédében éppúgy, mint a felol­vasott szentleckékben. „Őrizzük meg tisztaságunkat a világtól" - így szólt az egyik intelem. Gyulay Endre arra is felhívta a szü­lők és gyerekek figyelmét, hogy a Szentlélek csak a mi közreműködé­sünkkel tehet valamit. Az utunkat kísérő táblák fontosságáról beszélt, amelyek jelzéseikkel eligazítanak - legelőbb is a két mózesi kőtábla. A püspök a szülők felelősségéről sem feledkezett el, mert hiába a hit­oktatás, hiába ismeri a gyerek az utat és a jeleket, ha a szülő homlok­­egyenest más törvények szerint él. Kinek higgyen akkor? A szülői felelősség tehát nem ér véget a gye­rek beíratásával - ellenkezőleg: éppen itt kezdődik. Gyulay Endre végül áldást kért a hittanoktatás előttünk álló tanévére. A templomból távozók a megnyitott főbejárat előtt meg­tekinthették a megyei gyermek­­rajzpályázat legjobbnak ítélt alkotásait. A bájos rajzok között néhány meglepő munkát is láthatunk (a két oszlop közé feszített, batika technikával készült Krisztus-fej ábrázolása talán a legfigyelem­reméltóbb). * A mise után Kondé Lajos, a Belvárosi plébánia káplánja, az egy­házmegye ifjúsági felelőse arról be­szélt, miben különbözik az új tanév a régitől. A tavalyit tanulóidőnek lehet tekinteni, s a tapasztalatokkal gaz­dagodva vághatnak neki az új fela­datoknak. Összesen tizennyolc hitoktató járta az iskolákat, idén kevesebben lesz­nek, de félállással, nagyobb óra­számmal dolgoznak majd, így alakul ki lassan a főállású hitoktatók magja. Heti két iskolai hittanóra lenne kívánatos - de többnyire csak egy órát tudtak tartani. Emellett persze más formákban is foglalkoztak a gyerekekkel. A Dóm Szent Imre Klubjában rendszeresen fogadták a diákokat, cserkészettel, farsango­zással, játékokkal igyekeztek közös­séggé kovácsolni a társaságot. A nyári táborok is sikerrel töl­tötték be ezt a hivatást. Júliustól au­gusztusig Domaszéken, és a dunán­túli Kötésén tölthettek egy hetet a gyerekcsoportok. Elsőrendű cél a templomhoz kötni a legfiatalabbakat. Ezt szolgálja, hogy az új tanévben már világo­sabban elkülönülnek egymástól az iskolai és a templomi foglalkozások: az iskolában hittant tanulnak a gyerekek, a templomban pedig a szentségekre készítik föl őket, így folyamatosan kapcsolatban marad­nak a templommal, s nem válik el az oktatás a szentségi élettől. Az első év visszhangja jó. Tanári értekezleten több helyen is elhang­zott, hogy meglátszik a gyerekeken, ki jár hittanra és ki nem. Meg­változott a közösségi életük, visel­kedésük­­ és nem a rossz irányába... Végül egy gyakorlati tudnivaló: a tavalyi diákok automatikusan át­iratkoznak az új tanévre. De még azok számára sem késő, akik eddig elmulasztották a jelentkezést: ők az osztályfőnöküknél kérhetik a be­­í­ratást. Ny. P. A hittanév első napja Vasárnap reggel fél kilenckor kezdődött a Belvárosi templomban az új hittanév megnyitását köszöntő szentmise, amelyet Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált. mmmiímimmMmfíítmtsswhimmsmmKmMifciimifimí&smxifizwimsixMiwmsi Nem köszön vissza a Korzón... Forintért Márkát! - Nem most pró­báljuk a kereskedel­met. Az M-Trade Kft. jó éve alakult, de eddig csak nagyke­reskedelmi tevékeny­séget folytattunk - szerencsére sikere­sen. Ezentúl a kft. irodáját is itt, a Du­gonics tér 11. szám alatt működtetjük. - Márkás termékek olcsón? Szin­te hihetetlen... - Pedig így van. -Mi a titkuk? - Közvetlenül a gyártókkal állunk kapcsolatban. Olyan termékeket vásárolunk, amelyek nyugati export­ból maradtak ki. Vevőink pedig azért járnak jól, mert egy láncszem, a nagykereskedelmi árrés, kiesik. - Mennyit sprólhatnak meg így a vásárlók? - Körülbelül húsz százalékot. Hogy mi mindent kínálnak a Márka boltban? Elsősorban ruházati termékeket: férfi és női konfekciót, divatárukat, selymeket és szöveteket, lakástextilt és mindenféle kiegészítőt a nyakkendőtűtől a gombokig. - Azt szeretnénk, ha a cipő kivé­telével tetőtől talpig elegánsan fel tudnának öltözni nálunk a hölgyek és az urak. És ami még az elegenciához tartozik, de nem látható: világszín­vonalú Triump és Saliera férfi és női fehérneműket is kínálnak. A közel­gő színházi szezon­ra is megérkeztek már az elegáns öl­tönyök, kosztümök, blúzok.­­ Tervezzük, hogy karácsonyra már il­latszereket is áru­lunk a ruhák mellé. Nem csak a válasz­ték, maga az üzlet is elegáns. Igényes és szép belső teret alakítottak ki. Bár gyermekruházati termékeket nem kí­nálnak, azért nem feledkeztek meg az apróságokról sem. A bejáratnál rágó­gumi automa fogadja a gyerekeket. Aki olcsón és elegánsan szeretne öltözni és arra vágyik, hogy ruhája ne köszönjön vissza nap nap után a sze­gedi korzón, az máris felkeresheti a Dugonics téri Márka boltot. Az üzlet hétfőtől péntekig 9-től 18 óráig, szombaton 9-től 12 óráig várja a vásárlókat. (x) Ha a cipőboltban cipőt, a vasboltban csavart, akkor a Márka üzletben csak márkát árulhatnak. így is van, tudom meg az M-Trade Kereskedelmi Kft. két tulajdonosától, Butty Mihálytól és Csanádi Gábortól. Mától, hétfőtől ugyanis új üzlettel gyarapodik Szeged kereskedelmi hálózata. Ráadásul nem is akármilyennel: a Dugonics téri zenélő szökőkút mögött (a volt munkaruházati bolt helyén) olyan üzletet álmodtak az új tulajdonosok, ahol európai minőségű, de megfizethető árukat kínálnak: Angol nyelvű közgazdász­­képzés Angol nyelvű közgazdászképzés kezdődik szeptember elsején a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egye­temen, a tavaly megalakított Inter­national Studies Centerben. Az ünne­pélyes tanévnyitón - amelyet szom­baton tartottak az egyetem tanács­termében - Andorka Rudolf, az egye­tem rektora köszöntötte a négyéves képzésben résztvevőket; jelenleg hét országból érkezett 17 hallgatót. Ezu­tán Be­rács József, a Nemzetközi Ok­tatási Központ igazgatója megnyi­tójában elmondta: az ISC egyik célja, hogy a hallgatók tanulmányaik során elsajátítsák a szakterület által megkö­vetelt hagyományos diszciplínákat, ugyanakkor alaposan megismerjék a közép-kelet-európai régió, főleg Ma­gyarország gazdasági-politikai sajá­tosságait. Az itt végző diákok a kép­zés során érdeklődésük szerint vá­laszthatnak gazdálkodási, társada­lom- és politikatudományi, valamint nemzetközi kapcsolatok szak között. Hazájukba visszatérve segíthetik a Magyarországgal, iletve az egész közép-kelet-európai régióval kiala­kított kereskedelmi, gazdasági kap­csolatok fejlődését; szakértőkként működhetnek közre a közös válla­latok létrehozásában. Az itt végzett magyar hallgatók a hazai bankélet és vegyes vállalatok szakemberei lehetnek. Az ISC kedvező lehetőséget ad arra is, hogy az őszi és tavaszi vagy nyári szemeszterre a világ minden tájáról hallgatókat fogadhassanak részképzésre, illetve külföldi profes­­­szorok vendégprofesszorként Buda­pesten tanítsanak, s szorosabb kap­csolat alakuljon ki az európai és a tengerentúli közgazdasági egyete­mek, valamint business school-ok között. Az ISC nyitott lenne a ma­gyar és kelet-európai diákok számá­ra, amennyiben ösztöndíj áll rendel­kezésükre. Ezáltal kelet-európai nemzetközi oktatási központtá vál­hat, tanárai és hallgatói révén hozzá­járulhat a régió nemzetközi integ­rációjához. A HELYZET 3 A GENETIKA OKTATÁS­ÁB­AN AZ ALBÁNOKKAL VETEKSZÜNK - TÍZ ÉVVEL HOSSZABB ÉLET - NEM LESZ ÚJ HITLER A II. Magyar Genetikai Kongresszus A genetika szó hallatán, azt hiszem, a legtöbben úgy gondolják, hogy tudják, miről van szó, holott, mint beszélgetésünkből is kiderül, egy egészen új életszemlélet alapja lehet. A múlt héten, csütörtökön és pénteken tartották a II. Magyar Genetikai Kongresszust a Szegedi Biológiai Központban. Az első kongresszus négy évvel ezelőtt volt, azóta valahogy nem akadt senki, aki megszervezze. A következőre talán már nem kell négy évet várni. Hogy miért (és más kérdésekre is), a kongresszus két szervezője, Maróy Péter és Szabad János válaszol. M. P.: A genetikát ideológiai okokból hosszú időn át nem fogadták el nálunk. Azt mondhatom most, hogy végre magához tért a genetika, és a kutatók nemzetközi színvonalon dolgoznak. Az idén közel kétszáz résztvevő előtt az elmúlt évek kutatási eredményeiről számoltunk be a kongresszuson. - Azt hiszem, az emberek többségét elsősorban a kutatási eredmények gyakorlati vonatkozásai érdeklik. Mégis, leegyszerűsítve hogyan képzeljük el a kutatások alapját? Sz. J.: Az élőlények létének alapja a kromoszóma. A biológia jövőjét jelenti, hogy a genetika odáig fejlődjön, hogy a DNS-en keresztül megértsük az összes szerves biológiai anyag szerveződését, működését és funkcióját. A DNS változásai összefüggésbe hozhatók bizonyos betegségekkel is, így már a születés után megállapítható, hogy ki, milyen betegségre hajlamos, és a betegségek megelőzése sokkal eredményesebb lehet, mint a már meglévő gyógyítása. Magyarországon az emberek 64 százaléka olyan betegségben hal meg, amelynek vannak örökletes tényezői. Megfelelő módszerekkel kiszűrhetők a veszélyeztetettek. Ez egyébiránt kiváló befektetés lenne az országnak, mert kis költséggel nagy bajokat lehetne megelőzni. Méghozzá nem is a gazdag, hanem a szegényebb országoknak kifizetődő ez, ahol például az egészséges étkezés sokba kerül.­­ Nincsenek a hajlamosság megállapításának etikai kérdései? Mert például nem lehet könnyű az embernek azzal a tudattal élni, hogy hajlamos, mondjuk a rákra. M. P.: Ez csak most, innen nézve jelenthet gondot, mert­ a genetikai kutatások ilyen irányú felhasználása általános civilizációs színvonal-emelkedést, egy egészen új életszemléletet követel meg. Ezt az oktatás szintjén kell elkezdeni. Csakhogy Európában Albánia mellett mi vagyunk a másik ország, ahol az egyetemeken nem lehet genetikából szakvizsgát tenni. És amíg a felsőoktatásban ilyen a helyzet, nem várhatunk túl sok jót. Ezenfelül az egészségügynek is olyan színvonalat kellene elérnie, hogy a betegségre hajlamos embernek minden reménye meglegyen a gyógyulásra. Egyébként ezekkel a megelőző szűrővizsgálatokkal Ameri­kában körülbelül 10 évvel kitolták a várható élettartamot.­­ Mégis milyen remény van arra, hogy nálunk is bevezetik a megelőző szűrővizsgálatokat ? Sz. J.: Egyelőre a nullán állunk. Csak a súlyosabb genetikai betegségeket diagnosztizálják, azokkal nem foglalkoznak, amelyeknek bizonyos genetikai hátterük van. A genetikával való foglalkozásnak intézményesített háttérrel kellene rendelkeznie, ami nálunk még nincsen meg, s erre a politikusok figyelmét is jó lenne ráirányítani. Sokszor tűzik zászlójukra a környezetszennyezés elleni védekezést. A genetika ebben is tud segíteni. Csak egy egyszerű példát: a szúnyogok elleni védekezést úgy oldjuk meg, hogy a nyakukba és a nyakunkba szórunk egy csomó DDT-t (ezzel szennyezve a környezetet is), holott megfelelő genetikai beavatkozással a „szúnyogkérdés” is megoldható. Vagy másik példának felhozva, a klasszikus növénynemesítés mellett genetikai úton is előállíthatók a megfelelő tulajdonságú növények, s ez a pillanatnyi gazdasági helyzetünket tekintve igen fontos lenne.­­ Sokaktól hallottam már, hogy Amerikában piros is meg nagyszemű is a málna, szóval kívánatos, csak éppen íze nincs. Bezzeg a miénk kicsi és löttyedt, de az íze az utolérhetetlen. Szóval az amerikait olyan műgyü­mölcsöknek képzelik el az emberek. M. P.: A genetikai beavatkozásnál erről szó sincs. Olyan növényt, gyü­mölcsöt állíthatnánk elő ízre, színre, méretre, ami megfelel az igényeknek. Az ilyen fajta beavatkozásnak nem lehetnek negatív következményei. És itt kell megjegyezni, hogy a genetikával kapcsolatban szó sem lehet sci-fibe illő illúziókról. Természetesen rossz célokra alkalmazhatják, de ez általában a politikusok szokása, a genetikusok lelkiismerete tiszta.­­ Nemrégiben hallhattunk a klónozásról, s olyan rémhírek terjengtek vele kapcsolatban, hogy például egyetlen génből mondjuk Hitlert is reprodukálni lehetne. Si. J.: Éppen az egyik előadásban bizonyították, hogy a klónozós elszaporítás lehetetlen, nem lehet identikus kópiát előállítani. Az élőlények egy bizonyos fejlettségi szint felett csak két ivarsejt találkozásával jöhetnek létre.­­ A megnyitó beszédben elhangzott, hogy mindinkább lehetővé kell tenni az átjárást az alapkutatások és az alkalmazott tudományok között. Ebben a kérdésben h­ozott-e valamilyen fejleményt a kongresszus? M. P.: Ha megnézzük a műsorfüzetet, abból kiderül, hogy e két terület előadásai párhuzamosan futottak, s azt hiszem, ez mindenképpen jó jel. POOMANICZKY SzlUKD

Next