Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

Kedd, 1992. Febr. 11.Társadalom 7 Fotó: Szundi György A hibás döntések is segítik a civiltársadalom megszerveződését Interjú Szájer Józseffel Szájer József neve akkor került igazán a figyelem középpontjába, amikor az ország­gyűlési választásokon Sopronban megelőzte Pozsgay Imrét. Ahogy a Fidesz történetéről kiadott könyv szerényen mondja: „a soproni győző”. A 32 éves alkotmányjogász azóta a párt egyik meghatározó egyénisége, a parlamenti frakció vezető-helyettese lett. Vasárnap délután a kongresszus értékeléséről beszélgettünk vele.­­ A tanácskozást többen kiemelkedő jelentőségűnek nevezték. Milyen értelemben? - Elsősorban lelkileg. A szervezet ezidáig a kongresszusain általában önmagával foglal­kozott. A ’89-es programhirdetés kivételével a szevezeti és működési szabályzat javítgatásával teltek el a kongresszusok. Most viszont a két év múlva következő választások kihívásában tartalmi és szervezeti kérdésekkel tudtunk foglalkozni. Megint van tétje annak, amit csinálunk, s ez nagyon fontos változás. Van aztán egy tartalmi különbség is. A Fidesz parlamenti pártként változáson ment át. Ez eddig a szervezet szintjén kevésbé jelent meg. Ez volt az első igazi alkalom, hogy nyilvánvalóvá vált: radikális fiatalos mozgalomból öntudatos és pragmatikus, kormányzásra készülő párttá fejlődött. - A Fidesz hivatalosabbá, konszolidáltabbá, pártszerűbbé is vált. - Az a folyamat, amit leírtam, valaminek a kialakulása, egyben valami másnak az elmúlása is. Ám ami kialakul, az szintén egy egységes, izgalmas és önmagában megszerveződő dolog. S az is alapvető következmény, hogy a tagságnak a belső struktúrája, az attitűdjei máshogyan fognak elrendeződni.­­ Mondhatjuk azt, hogy a Fidesz most kísérletet tett az ellenzék vezetésének átvételére?­­ Egy helyzetre reagált, amely leírható ezzel a kifejezéssel. Az SZDSZ meggyengülése, és az MSZP meg nem erősödése szükségképpen hozta, hogy az ellenzék fontos tényezőjévé vált a Fidesz, még ha parlamenti számszerű befo­lyása nagyon alacsony is. A mi 22 képviselőnk még a mintegy 150 fős ellenzék általános méreteihez képest is kevés. Természetesen nem numerikus értelemben nőtt meg a Fidesz befolyása. De az elmúlt félévben többször megnyilvánult a magyar társadalomnak az az igénye, hogy lásson alternatívát a kormány működésével szemben. Úgy vélem, s a vissza­jelzéseim ezt igazolják, ezt ezidáig leginkább a Fidesz tudta megjeleníteni. Ez a kongresszus tulajdonképpen ennek kifelé és befelé való megmutatása.­­ Orbán Viktor hosszú vitaindítójában sokat beszélt a különböző pártokról. A Fidesz legfőbb szövetségesének tartott szabaddemok­ratákról viszont mindössze egyetlen bővített mondatot...­­ Ez részben a célok közösségéből ered, hiszen fölösleges elemezgetni azt, ami ugyanaz. A másik pedig, hogy fölöslegessé vált annak állandó hangoztatása, hogy a két párt nem ugyanaz; a közvélemény már világosan elkülönít bennünket. A beszéd nem bizonyos pártok elemzésére épült, hanem egy politikai helyzet­értékelésre. Az SZDSZ-t jelenlegi helyzetében nagyon nehéz elemezni. Tudjuk, hogy mi volt, azt viszont nem tudjuk, hogy mi jelenleg, s azt sem, hogy milyen irányba megy. - A Fidesz­ről gyakran mondják, hogy nagyon jó vezető politikusai vannak, jó szakértői, de a második vonal, és a helyi csoportok meglehetősen lemaradtak... - Én messze nem vagyok megelégedve a Fidesz helyi közéletben betöltött szerepével, de ebben nem látok jelentős különbséget a többi párthoz képest. Ez a mostani helyzetből következik, amikor az emberek politikától való eltávolodásának minden párt áldozatává válik. Természetesen nem azt mondom, hogy ebben a pártok nem vétkesek, de egy 40 év alatt kialakult rendszerből az átmenet nem mehet olyan gyorsan, hogy minden illúziót, amelyet a pártok az új rendszerrel, a demokráciával szemben megjelenítettek, azt szinten tudnánk tartani. De azért nagyon sok teendő van. Szerintem ennek a pártnak egyik erénye, hogy mozgalmi jellegét úgy tudta megőrizni, hogy tudott váltani, a direkt politikától némileg eltérő irányokba, a kultúra vagy a sport felé, s ez szerintem hasznos dolog. - Az összes magyar pártnak 30-40 ezer tagja lehet... - A Népstadionban elférnének. - Kérdés, melyik volna az a meccs, amely mindet odavonzaná... Ön szerint emiatt bánkódnunk kell, vagy szükségszerű dolog? - Szerencsésebb lenne, ha minden pártnál nagyobb lenne az aktív tagság. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez egy olyan állapot, amelyben tisztán szubjektív okok miatt jött volna létre. Fontosabb az, hogy ezek a pártok az országos politikában alternatívákat tudjanak megje­leníteni. S az, hogy a tagságuk nem olyan nagy, mint például Németországban, ez sok mindentől függ, például a hagyományoktól. Nálunk most nem népszerű egy párt tagjának lenni. Inkább mindenki örül annak, hogy kiszabadult abból a béklyóból, ami eddig szorította. A nyugati nagy pártok tagjai nem olyan aktívak, számukra a párttagság inkább értékválasztás. Nálunk inkább egy pártokkal szembeni kultúra alakult ki. Nem érték az, hogy valaki párttag, s az sem alakult ki, mit tehet valaki, aki egy pártnak a tagja. A kisebb városokban, falvakban éppen a legtekintélyesebb emberek tartózkodnak a pártoktól. Pedig, ha nem is a pártok, de legalább bizonyos civil szervezetek számára meg kellene ezeket az embereket nyerni.­­ Az önkormányzatoknak is lehet ebben szerepük? - Igen, az önkormányzatok nagyon fontos civiltársadalomképző­ elemek, de paradox módon épp a hibás döntéseikkel. Azzal, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyeknek direkt hatásuk van az emberekre - a Parlament döntéseinek hatása jóval áttételesebben jelentkezik. Ezek ellen az emberek megszerveződnek, és ennek során rájönnek, hogy bizonyos érdekek kép­viselete nem lehetséges azon a szinten. Ez a megszerveződés mindenképpen jó fejlemény. Ők jönnek? M.T. Pártvezérek A Fidesz legfőbb vezető testü­lete két kongresszus között az Országos Választmány, amely­nek 13 tagja van. A választás során - mint már több régebbi kongresszuson - ezúttal is Fodor Gábor kapta a legtöbb szavazatot. A „második helyen” Orbán Viktor futott be. Fodor Gábor 274 Orbán Viktor 270 Áder János és Tirts Tamás 250-250 Medgyesi Balázs 246 Kövér László és Németh Zsolt 227-227 Rockenbauer Zoltán 215 Selmeczi Gabriella 214 Glattfelder Béla 212 Módos Márton 183 Nagy Gábor 179 Baráth Gergely 152 Póttagok: Trombitás Zoltán 135 Vas József 107 Zárt ülésen a helyi csoportokról A szekcióülések közül egyetlen volt, melynek ülése nem volt nyilvános. Ez pedig a FIDESZ-csoportoknak a helyi közéletben betöltött szerepét vizsgálta. Érdeklődésünkre ifj. Lippai Pál a szekció vezetője elmond­ta, hogy azért rendeltek el zárt ü­lést, mert a kongresszus konkrét politikai kérdésekkel foglal­kozott - ennek az egy szekci­ónak a kivételével. Egyedül itt volt szó arról, ami a korábbi kongresszusoknak a jelentős részét kitette: a párt belső problémáiról. Ez véleményük szerint nem tartozik a nagy nyilvánosságra, csak azok a kérdések, melyekben egyetértés van. Ennek megfelelően a szekció iránt igen nagy volt az érdek­lődés. A Fidesz egyetértett abban, hogy pártként az önkor­mányzatokban és a Parlament­ben egyaránt a legjobb teljesít­ményt kell nyújtani, s ezzel megszerezni a kormányzati felelősséget a következő válasz­tásokon. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a társadalom prob­lémái megoldódjanak. A fej­lődés egyetlen biztosítéka a demokratikus politikai kultúra. Ennek kialakításában a Fidesz továbbra is katalizátorszerepet kíván játszani. A szervezet szeretné meg­őrizni mozgalom­ szerepét­, ez olyan apró dolgokat is jelent, mint kispályás labdarúgó-baj­nokság vagy filmklubok szer­vezése. Ezek mind-mind a helyi közélet fórumai, önértéket képviselnek, hiszen önálló gondolkodású csoportok vagy egyének szervezik ezeket. Fontos szerepet játszanak a civiltársadalom kialakulásás­­ban. A mozgalmi működésnek van három olyan színtere, amely komoly fejlődésnek indult. Egyik­ a Narancs Klub hálózat. Az országban körü­lbelül 100 ilyen klub működik­­ a FIDESZ-hez közel. Ezek értékét jelzi a pécsi Narancs Fesztivál. A második, hogy nagyon megemelkedett a környezetvédelmi aktivistáik száma. A harmadik pedig, hogy a helyi csoportok sok helyen újságokat szerkesztenek és adnak ki. A helyi közéletben a helyi csoportok mellett önálló erőként jelentek meg a Fidesz önkormányzati képviselői. Jelenleg a pártnak mintegy 13 ezer tagja van, s az aktív tagok száma ennek körülbelül a fele. A kongresszusi küldöttválasztó gyűléseken körülbelül 4 ezren vettek részt. A helyi csoportok száma 4-500. Urasodás Ez az urasodás kongresszusa volt. Most, Pécsett Fodor Gábornak (Fodor úrnak) kihullott az első pár szál haja, Orbán Viktor (Orbán úr) beszerezte az első két ősz szálat üstökében, s talán még Deutsch Tamás (Deutsch úr) is komolyan fontolóra vette, hogy belátható időn belül rövid, konszolidált frizurát vágat. A Fidesz - ahogy Szájer József is mondja - radikális fiatalok csoportosulásából komoly, felnőtt párttá változott. Elég látványos külsőségeket teremtettek ennek demonstrálására. A Liberális Internacionálé elnöke Lambsdorf gróf szinte körbeudvarolta őket. „ Mindenhol köd volt, de itt világosságot tapasztalok... A megfigyelői státusra nincs szük­ség, hiszen jól ismerjük már egymást. ” Efféléket mondott. Elhívták aztán az ifjú demokraták polgármestereiket, alpolgármestereiket, frakcióvezetőiket, meg egy csomó szakértőt. A sajtót nem is kellett szinte hívni, jött magától. Orbán Viktor a közönség között ingujjban szaladgált, de ha kiállt a pulpitusra, vendégeket fogadott vagy a sajtót tájékoztatta, mindig gondosan fölkötötte nyakkendőjét, fölvette zakóját. A párt a külsőségekben is azt igyekezett sugározni, amit szónokai minduntalan ismételgettek: hogy kormányképes erővé vált. Persze ha valaki ezt magáról kijelenti, az még édeskevés. Én is mondhatnám magamról, hogy kormányképes vagyok, a kutya nem hinné el. Persze itt azért sorakoztathatók az argumentumok: a kiemelkedő népszerűség, a teremben lévő nagy tömeg, az önkormányzati szerep. Az állítás igazság­­tartalma azonban csak a következő választásokon ellenőriz­hető, a szavazóhelyiségekben dől majd el. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha valakit szeretek, az még nem jelenti azt, hogy rá is szavazok. Ebben a kérdésben folyamatosan érezhető az aggodalom: mi lesz, ha a választók keze majdan megremeg, s mégoly szimpatikus fiatal demokraták helyett érettebb, tapasztaltabb, (őszebb, kopaszabb) vezetésű pártokhoz húzzák az ikszet. Az elmúlt 3-4 évben Orbánék különös konoksággal ismételgették, hogy ők nem az SZDSZ óvodája, hanem attól különböző, bár velük barátságos párt. Alighanem a következő két esztendőt a felnőttség bizonyításával fogják tölteni. A Fidesz­nek fontos erőforrása volt eddig, hogy az egyetlen politikai tömörülés, mely az ifjúságot meg tudta szólítani. Az MDF és az SZDSZ kísérletei, hogy lértrehozzák saját ifjúsági szervezetüket, sorra kudarcba fulladtak. Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) működik ugyan, de befolyása nem túl jelentős, a Született Demokraták Szövetsége (ugyancsak SZDSZ) pedig lényegében meg sem alakult. A Fidesz a jövő pártja. Tagjai huszonévesen szerzik meg azokat a politikusi, parlamenti, vezetési tapasztalatokat, amelyeket más pártok tagjai 40-50-60 évesen tanulnak most. Az urasodás persze kiábrándulással jár együtt. Sokan épp azért szerették és támogatták a Fidesz­t, mert fiatalosak voltak, szókimondók, kócosak, farmeresek. Ezek az emberek - unokák és nagymamák - most talán kiábrándulnak belőlük. Az egyenleg egyelőre bizonytalan. Szavazókat, támogatókat nyernek az egyik oldalon, de vesztenek is a másikon. A korhatár eltörlését már most kilátásba helyezték. Kérdés, hogy ezt az alapvető változást szavazóik, tagjaik miképpen fogják tolerálni. Paradox helyzet, feloldhatatlan. Logikus folytatása viszont a szervezet eddigi fejlődésének. Az első lépés a párttá alakulás volt, s a döntés, hogy elindultak a parlamenti választásokon. A második, hogy be is kerültek az Országházba. Most a kormányzat megcélzása következett. A döntés szükségképpen centralizációt is eredményez. Az 13 tagú Országos Választmányba 9-en kerültek be a parlamenti frakcióból, kilátásba helyezték az elnöki poszt bevezetését. A sajtó persze rögtön találgatni kezdte, ki lesz a miniszterelnök-jelöltjük. Két név van forgalomban, Orbán Viktoré és Fodor Gáboré. Noha a folyosói beszélgetések során többen kifejezték, hogy Fodor (azaz Fodor úr) nyugalma, tekintélye jobban megfelelne ennek a pozíciónak, a pártvezetéshez közelálló emberek lehűtötték a találgatásokat: kizárólag Orbán Viktor a poszt várományosa. Előnye persze neki is van: talán jobban képviseli azt az imázst, mely a pártot népszerűvé tette. Mindez azonban nem meglepő, várható volt. Az azonban feltétlenül hasznos volna, ha a Fidesz urasodása nem jelentene úrhatnámságot, ha alapvetően megőrizné stílusát: a pragmatizmust, a szókimondást, az igaz beszédet, az intellligenciát, a szakértelmet. Amely értékeket a magyar társadalom - közvéleménykutatások bizonyítják - a legjobb politikusi tulajdonságoknak tart. S egyben elkerülnék a képmutatást, az önteltséget, a köpönyegforgatást, melyet az emberek leginkább elítélnek. Ez elengedhetetlen, ha valóban kormányzati alternatívát akarnak felmutatni. Marok Tamás Fodor úr kólát iszik

Next