Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-06 / 235. szám
PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 6. Gáli József darabja Darvasi László átiratában Pesten A Szabadság-hegy napi aktualitása A budapesti József Attila Színházban ma este tarják a Szabadság-hegy bemutatóját, amit kollégánk, Darvasi László Gáli József azonos című drámája alapján írt. Az eredeti darabot felolvasó színházi változatban jövő szombaton az SZTE Dugonics téri aulájában hallhatja a szegedi közönség. A tragikus sorsú író, dramaturg Gáli József 1930-ban tehetős gyulai zsidó családban született, édesapja a tüdőszanatórium főorvosa volt. Bár a család katalizált, 1944-ben mindannyiukat elhurcolták Auschwitzba. Egyedül Gáli József élte túl a megsemmisítő tábort. Felvették a színművészeti főiskola dramaturg szakára, ahonnan mint „osztályidegent" 1949-ben eltávolították. 1951-ben József Attila-díjat kapott, és a főiskolára is visszavették. 1956. október 6-án - Rajk László újratemetésének napján - Gobbi Hilda főszereplésével mutatta be a pár hónappal azelőtt megalakult József Attila Színház diplomamunkáját, a Szabadság-hegy című drámát. A premieren Nagy Imre is jelen volt, ez is közrejátszott abban, hogy Gálit december 5-én ellenforradalmi felforgató tevékenység címén letartóztatták, majd írótársával, Obersovszky Gyulával együtt 1957 júliusában halálra ítélték. A nemzetközi tiltakozás hatására büntetését 15 évi börtönre mérsékelték. 1961-ben amnesztiával szabadult, más vélemények szerint valójában azért „rúgták ki" a börtönből, mert olyan beteg volt, hogy már nem sok időt jósoltak neki. Sokáig munkanélküli volt, német fordításaiból tartotta fenn magát. Végül az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának munkatársa lett. 1981-ben élettársa, Balla Margit képzőművész kiállításának rendezése közben szívinfarktust kapott és meghalt. Napra pontosan 50 évvel az ősbemutató után, Darvasi László átiratában, Léner Péter rendezésében ma este ismét bemutatja a Szabadság-hegyet a József Attila Színház. A főbb szerepeket Galambos Erzsi, Mihályi Győző, Beseríczi Árpád, Timkó Eszter, Schnell Ádám, Sztankay István, Józsa Imre, Varga Klári alakítják. Egy kommunista család történetéről szól az 1954-ben, egy budai régi polgári villában játszódó darab, amely a szabadság, az igazság és a hazugság problematikáját vizsgálja. Elavultnak tartott nyelve és halvány cselekménye miatt úgy gondolták, nem lehet eredetiben bemutatni, ezért kérték fel Darvasit, hogy írja át. Nagyon érdekesen rájátszik a mai helyzetre ez a darab: beszél korunkhoz, diskurzusba keveredik a mai közállapotokkal. Izgalmas lesz a premier azért is, mert épp a parlamenti szavazás és a Kossuth téri nagygyűlés után kerül rá sor - mondja Darvasi, aki csak néhány napja érkezett haza Amerikából. H. ZS. FELOLVASÓEST AZ AULABAN Gáli József jó barátja volt Galkó Bence, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze, aki felolvasószínházi formában tavaly már bemutatta az SZTE aulában Gáli hetvenes években betiltott Válás Veronában című tragikomédiáját. Galkó rendezésében a szegedi egyetemi kulturális fesztivál programjában jövő szombaton este 8 órától a Dugonics téri aulában az eredeti Szabadság-hegyet is felolvassa Fekete Gizi, Janik László, Borovics Tamás, Márkus Judit, Pataki Ferenc és Szívós László. Verbunk a Regiórában A Magyar Televízió 1-es csatornáján ma délután 15 órakor ismét jelentkezik a szegedi stúdió körzeti magazinja, a Regióra. A műsorban beszámolnak a hamarosan induló, egész Békés megyét megmozgató amatőr művészeti fesztiválról, és arról, hogy a kerékpárbalesetek megelőzésére hogyan keresik ugyanott a „megvilágosodás" napját. A Szeged Táncegyüttes vezetője a néptáncmozgalom szerepéről, elismertségéről vall, s az együttes tagjai verbunkost járnak. ■ KULTÚRA* 7 A szentesi kötődésű Balázs Ádám ősbemutatója a Carnegie Hallban Hősök útja Új zeneművet komponált a Szenteshez kötődő Balázs Ádám az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. A felkérésre született Hősök útja című szimfonikus zenekari alkotás ősbemutatója New Yorkban lesz október 15-én. Az amerikai 1956-os emlékbizottság és a New York-i főkonzulátus kérte fel a fiatal zeneszerzőt, Balázs Ádámot, hogy a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára komponáljon egy darabot. Az új mű szerzőjét nem kell bemutatni Csongrád megyében, hiszen ezer szállal kötődik a régióhoz. Szentesi születésű édesapja, az Erkel-díjas zeneszerző, a város díszpolgára, Balázs Árpád kibocsátó fészeknek szokta emlegetni e vidéket, ahol a nyarakat töltötte Ádám is a jó pár esztendeje elhunyt nagypapája, Balázs András zenepedagógus-karnagy szentesi, Rákóczi utcai kertjében. A 33 éves komponista a Hősök útja címet adta a szimfonikus zenekari alkotásának, amelynek az ősbemutatója a New York-i Carnegie Hallban lesz október 15-én. A darabot az ünnepi gálakoncert közönsége hallhatja - egyetlen kortárs műként - Liszt, Erkel, Bartók, Kodály, valamint Berlioz szerzeményei mellett. A premier előtt New York Állam kormányzója, George Pataki emlékezik az októberi forradalomra és szabadságharcra az amerikaiak nevében. A Los Angelesben élő Balázs Ádám sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne a muzsika eszközeivel méltóképpen adózni a forradalom eseményeinek. Végül olyan darabot alkotott, amely a ma szemével láttatja a történteket. - Segít az Amerikába menekült magyaroknak felidézni a szülőföldről való távozás napjait, s az azóta eltelt fél évszázadot - fogalmaz a filmzenéiért jelentős díjakat nyert komponista. A mű hőse szerinte bárki lehetne azok közül az 1956-os magyarok közül, akiket befogadott Amerika. Ez a képzeletbeli hős idézi meg a darabban a „megélt múlt és az élő jelen állomásait". Balázs Ádám programzenének, szimfonikus poémának nevezi szerzeményét. Az egytételes zenekari műben olyan motívumok vannak, mint például a forradalom eufórikus és tragikus pillanatai, a viszontagságos út az új hazába, az időskori megbékélés és vele együtt a bölcs visszatekintés. Az emlékkoncert védnökei között több jeles személyiség mellett ott van Amerika egykori külügyminisztere, Henry Kissinger is. BALÁZSI IRÉN -1956 emlékére A Szenteshez kötődő komponista, Balázs Ádám szimfonikus poémája a New York-i ünnepi gálán csendül fel először DV-fotó Németh László naplói az író legviharosabb óráiba engednek bepillantást Megőrzött személyes vallomások Németh László levelei után most a korábban már több részletben kiadott naplói is megjelentek egy kötetben a Tiszatáj Könyvek sorozatában. MUNKATÁRSUNKTÓL Németh László életművében a naplókat igen jelentősnek tartotta, 1944-ben az összes írása közül csak ezeket ásatta el. A hatvanas évek végén az életrajzi kötetbe szánt naplórészletek egy csoportját az előszóval együtt összeállította. A kötet végül csak halála után két évvel, 1977-ben jelent meg, ennek előszavában írta: „Ezek a naplók legviharosabb óráimba engednek bepillantást - aki belső életemről ezeknek alapján akar képet alkotni, mégis durva tévedésbe esik..." A tévedésnek ezt a lehetőségét akarták csökkenteni, amikor helyenként olyan kis naplószerű írásokat is közreadtak a Napló címmel a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelentetett új kötetben, amelyek Németh László életének egy-egy eseményét, gondolatait rögzítik, s tényleges lelkiállapotát jobban tükrözik. A kötet legkorábbi naplóbejegyzése 1933 áprilisából származik, a legutolsó írás az úgynevezett gyakorlófüzetből való, 1974 áprilisából. „Szomorú és tanulságos olvasmány ez a könyv. Lapjain egy kiváló elme boncolja életét és korát. Úgy érzi, életének a célját, hogy segítsen a magyarságon, orvossága tudjon lenni nemzetének, elvesztette, keresi kudarca okát: nem volt alkalmas a szerepre? nem tudta jól szeretni az embereket, olyannak elfogadni, amilyenek voltak? vagy túl fellengző, érzékeny volt? Tele van kérdéssel: ő volt a hibás, a nemzet, vagy a korszellem - s én úgy gondolom, mindhárom" - zárja az utószót az író leánya, Németh Ágnes, aki a kötetet összeállította és a szöveget gondozta. A kötet borítólapja Ma este mutatják be a népszerű Mozart-operát Szegeden Don Giovanni - testközelből a nemzeti színházban A Szegedi Nemzeti Színházban ma este 7 órától tartják az évad első premierjét: Mozart Don Giovanni című operáját Bagossy László rendezésében, Oberfrank Péter dirigálásával mutatja be a társulat. MUNKATÁRSUNKTÓL A Don Giovanni tragikomikus jellegét kívánja hangsúlyozni Bagossy László, aki a népszerű Mozart-darabot élete első operarendezéseként állította színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. A magyar nyelvű előadás érdekessége, hogy nemcsak a szereplők és a kórus, hanem a közreműködő Szegedi Szimfonikus Zenekar is a színpadon kapott helyet. A zenekari árkot lefedték, a rendező testvére, Bagossy Levente olyan díszletet tervezett, amely mintha a neobarokk színház páholysorának folytatása lenne. Az így kialakult körben játsszák és éneklik el a történetet, amit nem kötnek konkrét korszakhoz. Az operák operájának tartott Don Giovanni műsorra tűzése mindig nagy kihívás a színházak számára. Szegeden most Mozart születésének 250. évfordulójához is kapcsolódva két szereposztásban láthatja a közönség a darabot. A ma esti premieren Réti Attila alakítja a nőfaló kalandort, Wittinger Gertrúd, Kóbor Tamás, Konkoly Balázs, Vajda Júlia, Altorjay Tamás, Simon Krisztina és Cseh Antal mutatkozik be a további szerepekben. A produkció karmestere a"teátrum korábbi zeneigazgatója, Oberfrank Péter, aki az utóbbi időben több Mozart-opera dirigálásával is nagy sikert aratott Budapesten, és évek óta most vezényel itt újra először. - Mozart muzsikája fantasztikus, izgalmas, sokszínű. Már önmagában a zenekari anyag is szinte egy mindent kifejező szimfonikus költemény, amit az énekesek megszólalásai tovább gazdagítanak. Ezúttal testközelben, egészen más aspektusból láthat bennünket a közönség, hiszen a zenekar előtt állunk, nem választ el bennünket a fényfüggöny a nézőtértől - ajánlja az előadást Vajda Júlia, aki most énekli először Donna Elvira szerepét. - Remélem, a nézők számára is ugyanolyan izgalmas lesz a produkció, mint nekünk, és ez a szokatlan előadásmód hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsék az operát. Kóbor Tamás (Don Ottavio), Wittinger Gertrúd (Donna Anna), Simon Krisztina (Zerlina), Cseh Antal (Masetto), Vajda Júlia (Donna Elvira) és középen a címszereplő, Réti Attila .ford: Schmidt Andrea