Délmagyarország, 2014. december (104. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 2014,12.01, hétfő NEM LESZNEK INGYENES SZTRÁDASZAKASZOK Fizetős marad az M43-as szegedi elkerülő­je 2011-es átadásakor nem sikerült ingyenessé tenni az M43-as sztráda Szegedet északról elke­rülő 7 kilométeres szakaszát. Pécsi példát találtunk arra, hogy a jövőben sem lesz díjmentes el­kerülő az országban. &ONGRÁD MEGYE F. K. - A Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium nem tervezi a díjmentesen igénybe vehető útszakaszok kö­rének bővítését. A Pécs déli elke­rülő út az e-útdíjas és e-matricás rendszerben is fizetős M60 foly­tatásaként épül meg - ezt vála­szolta a bama.hu-nak Arzt Ger­gely, a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium kommunikációs fő­osztályvezetője. Pécsen még kész sincs - 2015 tavaszára ígérik az ava­tást -, de már nagy a vissz­hangja annak, hogy fizetőssé teszik a Kertváros tehermente­sítésére tervezett elkerülő utat , amelyet már 2012-ben át kel­lett volna adni. A pécsiek a ko­rábbi ígéretek alapján abban A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem ter­vezi a díjmentesen igénybe vehető útsza­kaszok körének bőví­tését, bíztak, hogy hasonlóan más nagyvárosok elkerülő útjai­hoz, itt sem kell majd fizetni. Holott 2008 óta nem jelöl­nek ki ingyenes szakaszokat a hazai sztrádákon és gyorsfor­galmi utakon. A Csongrád me­gyében élők is hiába lobbiztak azért, hogy díjmentesen le­hessen autózni az M43-as Sze­gedet elkerülő, az 5-östől a 47-es főútig elérő közel 7 kilo­méteres szakaszán. Lassan fe­ledésbe merül, mekkora elé­gedetlenséget váltott ki a dön­tés, amely az M43-as 2011. áp­rilisi átadása kapcsán derült ki. Botka László országgyűlési képviselőként és szegedi pol­gármesterként kérte az ingye­nességet, megindokolva, hogy a díjfizetés miatt jelentős for­galom zúdul a városra. INGYENSZAKASZOKAT 2008 ELŐTT JELÖLTEK KI Az M5-ös sztráda 2005 decemberében ért el Szegedre: ekkor egy füst alatt megépült az M43-as M5 és 5-ös út közötti 3 kilométeres szakasza is, amely máig ingyen használható. Mint ahogy ingyenes lett és maradt is a 2006 márciusában felavatott M5-ös Szegedet elkerülő, országhatárig elérő 15 kilométeres része. Díjmentes az M1 Győrt és Mosonmagyaróvárt, az M3-as Hatvant, Nyíregyházát, az M35-ös Debrecent, az M5-ös Kecskemétet, az M7-es Székesfehérvárt elkerülő szakasza, valamint a teljes M0-s. Völner Pál, a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium akkori infrastruktúráért felelős állam­titkára levélben közölte vele, hogy az elmúlt 3 évben nem je­löltek ki újabb díjmentes szaka­szokat a gyorsforgalmi útháló­zaton, például az M7 és az M6 mentén sem. - Nem célunk újabb díjmenetes szakaszok ki­jelölése a gyorsforgalmi útháló­zaton, hanem a jelenlegi díjsze­dési rendszer alapvető átalakí­tásával egy igazságosabb, a használó és szennyező fizet elv alapján működő rendszert kívá­nunk mielőbb hazánkban is megvalósítani - állt a levélben. Botka úgy érvelt: a díjfizetési kötelezettség „ellenkezik az au­tópályák építése során eddig már tapasztalt szabályozással, miszerint nagyobb városok mel­lett haladó - elkerülő útként is funkcionáló - pályaszakaszok ingyenesen használhatók”. Az M43-as autópálya átadása óta üröm az örömben, hogy adóelkerülőként is funkcionáló pályaszakaszért is fizetni kell. FOTÓ: KARNOK CSABA HA TÖBBEN FIZETNEK TAGDÍJAT, MARADHAT A MAGÁNNYUGDÍJ Ragaszkodnak a kasszájukhoz Veszélyben a maradék ma­gán-nyugdíjpénztári befizeté­sek, mintegy 62 ezer ember 200 milliárd forintja. Kedd este több ezren tüntettek Budapes­ten a „manyup” mellett. Varga Mihály már nyugat. CSONGRÁD MEGYE F. K. - Volt bennem egy jó adag „csakazértis” 2011-ben, ami­kor nem adtam oda a pénze­met az államnak - mondta Attila. - Nem akartam elhin­ni, hogy megvonhatják tőlem az állami nyugdíjat. Mára közel 6 millió forintom gyűlt össze, ami nyugdíjas éveim legbiztosabb hátteré­nek tűnik, és ha valami tör­ténne velem, megörökölhetik a gyerekek. -15 évig voltam az OTP ma­gánnyugdíjpénztár tagja, ami­kor 2012 végén megszűnt, a 3 és fél millió forintos befizeté­semre 1,9 millió forintos hoza­mot számoltak ki - kezdte el a történetét Zoltán, a 2 gyerme­kes családapa. - Azért nem ijedtem meg a fenyegetéstől, hogy nem lesz állami nyugdí­jam, mert kiszámoltam: legko­rábban 25-30 év múlva hagy­hatnám abba a munkát, ad­digra ki tudja, mi lesz az álla­mi nyugdíjrendszerrel. Zoltán máig jó döntésnek tartja, hogy maradt: munkabé­re után jelenleg vonják az álla­mi nyugdíjjárulékot, emellett fizeti a tagdíjat a magán-, vala­mint az önkéntes nyugdíjpénz­tárának is. Nála megvalósult a „3 pillér”.­­ Szeretném, ha megmaradna a magánkassza, ezért hajlandó vagyok a műkö­dési költségekhez is hozzájá­rulni. Abban reménykedem, hogy a tagok rájönnek, érde­mes havi befizetésekkel támo­gatni a pénztárukat. A mostani, parlamenthez benyújtott javaslat szerint, ha MARADÉK VAGYON az összvagyon a megmaradt négy kasszában. Ennyit lehet még elvenni: a magánkasszatagok 70 szá­zaléka nem fizet tagdíjat, vég­­elszámolással meg kell szűnnie a pénztárnak. Mivel ez a feltétel a megmaradt 4 kassza - Horizont, MKB, Bu­dapest, Szövetség - egyikénél sem teljesül, az összeset be lehetne zárni. Jelenleg a ta­goknak csak a 10 százaléka is­ A magánnyugdíjrendszer 1998. ja­nuár 1-jén indult el Magyarorszá­gon. A 3 pilléres rendszer az álla­miból, a magán-nyugdíjpénztári­ból és az önkéntesből állt. 1998-tól a 24 százalékos munkál­tatói járulék az államkasszába folyt be, a 8 százalékos munka­vállalói járulékot azonban a ma­gánnyugdíjpénztárba fizették be a tagok. Azt ígérték, a nyugdíj 75 százalékát az államtól, 25 százalé­kát a pénztártól várhatják majd. Két tagdíjat, a döntő többség ugyanis otthagyta az ös­­­szegyűlt pénzét, de havonta már nem utal rendszeresen. Varga Mihály a napokban már nyugtatta a népet: a törvény nem lesz visszamenőleges ha­tályú. Az MNB szerint 2014 első félévének végére már csak 61 ezer 520 tag maradt a „manyupokban”. Ők 127 mil­lió forint tagdíjat fizettek be, ami fejenként havonta mind­össze 344 forint. Az összes va­gyon közel 200 milliárd. A pénztárak jól teljesítenek: 2013-ban 4-10,5 százalék kö­zötti reálhozamot értek el. SORÁLLÁS 2011-BEN A parlament 2010 decemberében fogadta el, hogy a magán­nyugdíjpénztári járulék is csak az állami nyugdíjalapba folyhat be, és nyugdíj se jár annak, aki marad a magánkasszájánál. Az államhoz átlépők adómentesen felvehették a reálhozamot. Ha valaki mégis maradni akart, annak 2011. január 31-éig személyesen, hosszú sorbaállással nyilatkoznia kellett a szándékáról. Csongrád megyéből 3803-an voltak, akik nem adták a pénzüket. 2011-ben az állam 3 millió tag 3 ezermilliárd forintos vagyonát vonta el. TÖRTÉNET Aktuális3 ÁLLÁSPONT TÍMÁR KRISZTA ÚJSÁGÍRÓ Adni jó D­íszbe öltözött a belváros, lassan minden üzlet­re felkerül a karácsonyi dekoráció, és tegnap este meggyújtottuk az első gyertyát is az ad­venti koszorún. Ilyenkor mindenki elkezdi egy kicsit ünneplőbe öltöztetni a lelkét, és ráhan­golódik az év legszebb ünnepére. Csakhogy a karácsony egyre több család számára nem a boldogságot, hanem a szomorúságot hozza el. Miközben a szomszédok boldogan bontogatják az ajándékokat, és a jó meleg szobában finom ételeket esznek szeretteik köré­ben, ők éppen ezen a napon érzik a legrosszabbul magu­kat. Mert nekik nincs ajándék, nincs étel, de sok helyen még fény és meleg sem. Az ő gyerekeik nem a legújabb XBoxot és tab­­letet kérik a Jézuskától, hanem hogy egyszer le­gyen egy fürdőszobájuk, ahol kényelmesen meg­fürödhetnek, vagy hogy kössék vissza az áramot, hogy ne gyertyafényben olvas­son az anyukájuk esti mesét. Ezeken a családokon szeretnénk segíteni a következő 24 napban. Olvasóink jóakarat forintjaiból teszünk csodát - ezek az emberek másban már úgysem bízhatnak. Mi vi­szont tudjuk, hogy az összefogásnak milyen ereje van, ne­gyedik éve bizonyítják ezt sikeres akcióink. Támogassák azt a családot, amelynek a története a leginkább megérin­ti önöket, majd jöjjenek ki este a Klauzál térre, és éljék át velünk együtt, milyen jó érzés adni. Legyenek önök is velünk együtt a karácsony angyalai, te­gyük szebbé együtt 24 család ünnepét. A karácsony egyre több család számára a szomorúságot hozza el. MEGKÉRDEZTÜK SZEGEDI OLVASÓINKAT TAKARÉKOSKODIK A NYUGDÍJAS ÉVEIRE? JENEI MARCELL egyetemi hallgató: - Egyelőre nem takarékoskodom, de már tervezem, hogy majd egy külföldi pénzinté­zetnél kötök nyugdíjbiztosítást. Terveim is vannak már a nyugdí­jas éveimre: utazni szeretnék majd mediterrán és ázsiai orszá­gokba. NAGY BENJÁMIN egyetemi hallgató: - Még nem taka­rékoskodom, vi­szont már utána­néztem néhány lehetőségnek, ami szóba jöhet ilyen téren. Szeretném, ha gondtalanok lennének a nyugdíjas éveim, mert szeretnék majd sokat utazni, például Ame­rikába. KÁROLYI BELLA geológus technikus: - Takarékoskodni takarékoskodom, de nem a nyugdíj­ra. Egyelőre még a családalapításra spórolok. Még nem igazán gondolkod­tam a lehetőségeken, de mint min­denki, nyugodt nyugdíjas életet szeretnék sok unokával és a csa­láddal. BÁNVÖLGYI LÁSZLÓ szobrászművész: - Igen, mert úgy gondolom, hogy a mai gazdasági helyzet megköve­teli, hogy hamar elkezdjünk erről gondoskodni. Van már nyugdíj-előtakarékosságom, ami egy életbiztosítással van egy­bekötve, ez hosszú távú megtaka­rítást eredményez. szakü­zlet, minőség, garancia Szeged, Gogol u. 4. • Tel.: 62/423-322 • Nyitva: h­ p. 9-17 óráig Szemvizsgálati idol^ TÖBB ÉLMÉNY! multitoi"an­si­erTGsel<re VARÍLUX A Maximális Látásélmény­­ AS 1 + 1 akció 1 v ©^20% Santomai#5 „I íT kedvezmény!

Next