Délvilág, 1997. december (54. évfolyam)
1997-12-13
Szombat, 1997. Dec. 13. postabontás Karácsonyi levél Kedves szülők, kedves nagyszülők! Karácsony közeledtével szeretném emlékezetetekbe idézni Jézusnak minden emberhez intézett szavait: „Engedjétek hozzám a gyermekeket!" Miért hívja magához őket? Azért tudjuk a Bibliából - mert szereti és szeretné megajándékozni őket. Mivel? Elsősorban azzal az örömhírrel, hogy Isten szereti a gyermekeket és nagyon szép terve van velük. Ezt a tervet, mely életünket széppé teheti a világ végéig hirdeti egyháza által az embereknek. Ezért épülnek a hatalmas templomok, ezért épülnek az egyházi iskolák, egyetemek, a számos közintézmény, ahová várják a Jézushoz induló gyermekeket. Várják, hogy az Isten üzenetét elmondják nekik. Elmondják, hogy az Isten által teremtett világban hol a helye, mi a feladata az embernek. Az ember csak akkor lehet boldog, ha helyét megtalálta ebben a világban és megkapta hozzá Isten segítségét, hogy ezt a helyet el is tudja foglalni. Mert Isten nemcsak parancsokat adott, kijelölve helyünket a világban, de segítséget is adott hozzá, ha kérjük, hogy legyen erőnk azt elfoglalni, azon az úton járni. Ma egyre több fiatal kerül olyan útra, ahonnét a rendőröknek kell őket visszahozni. Ilyenkor legtöbbször már késő Jézushoz vinni őket. Nem akarnak oda menni. Ezért nyomatékosan kérjük, hallgassatok lelekiismeretetek szavára, hallgassatok Jézus invitálására: „Engedjétek hozzám a gyermekeket!” Azt gondolom, hogy annyit legalább tud minden megkeresztelt szülő, hogy jó helyen van gyermeke, ha Jézus közelében tartózkodik. Ha mi nem visszük Jézus közelébe, ahol a szép élet lehetőségét megtanulja, akkor majd ő maga keres magának olyan helyet, ahol a különféle életlehetőségekre kioktatják, és nem biztos, hogy ez majd az Önök elképzelésének is megfelel. Az biztos viszont, hogy Jézus, meg fog kérdezni mindegyikőtöket, hogy miért nem vettétek komolyan a kérését. A karácsonyi ünnepekben Makó minden templomában szeretettel várjuk a Jézushoz induló, a szép életre vágyó gyermekeket. Ezért kérjük a szülőket, nagyszülőket, hogy hozzák el őket, kérjék rájuk és saját életükre is Isten áldását. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk kegyelmekben gazdag, áldott karácsonyi ünnepeket minden jóakaratú embernek. Katona Pál esperes, plébános, Makó • Ünnepre készül a vásárhelyi „karácsonyfa-szakértő" Fenyőliget • Munkatársunktól Régi kedves, visszatérő Mikulásunk a vásárhelyi Matók István ezúttal is szépséges fenyőfával ajándékozta meg szerkesztőségünket. De nemcsak nálunk pompázik az ünnepek - immár feldíszített - szép fája, hanem a szakértő Kígyó utcai virágboltjának udvara is fenyveserdővé válik így karácsony táján. A város népszerű virágkereskedője ugyanis jelentős részt vállal a karácsonyfa iránti kereslet kielégítésében. Luc, fekete, normann, kaukázusi és douglasi fenyő kapható nálunk gyökeresen, illetve vágva is, és „konténeres", azaz előre beültetett fenyőket is árulunk — tudtuk meg tőle. A kereskedő elmondta, a tömegigények kielégítésére elsősorban az olcsóbb fenyőfajtákat árusítja, de az egyedi igények kielégítésére alkalmas fák is megtalálhatók a boltjaiban, azaz a Kígyó utcai üzletben, illetve a Frézia virágboltban. A karácsonyfák szakembere nem titkolta, leginkább az olcsó fenyők a legkeresettebbek. Ugyanakkor igény van az exkluzív, borsos áron megvásárolható fenyőkülönlegességek iránt. A Kígyó utcából már 300 forintért is mutatós fácskát vihetnek haza a vásárlók. Matók István szerint a legtovább az öntözhető, konténeres fák maradnak szépek. Gyökeres fenyőt csak annak érdemes vennie, aki tavaszig képes raktározni valahol a fát, az örökzöldeknek ugyanis csak a tavaszi ültetéssel van esélyük a tartós túlélésre. Matók István további hasznos tanácsokkal is szolgál a vásárlóknak az Andrássy úti parkolóban, ahol az ünnepig árulja a szebbnél-szebb fenyőket. Matók István fenyőkertjében már háromszáz forintért is akadnak szép fácskák. (Fotó: Tésik Attila) • „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény" Nekünk (sz)épül a Népstadion Jövő év augusztusában „egyébként" az atlétikai Európa-bajnoksággal ünnepli fennállásának 45. évfordulóját hazánk legnagyobb sportlétesítménye, a Népstadion. A jelenleg másfél milliárdos felújítás Molnár Zoltán főigazgató szerint nem befolyásolja a kontinensviadal sikerét. Az viszont máris biztos sikertörténet, hogy az intézménynek sem az adóhatóság, sem a tébé felé nincsen tartozása. Sűrű „tejfölben” érünk a fővárosba, ám Budapest a csodás, mit sem érez Kelet-Magyarország ködbe burkolózásából. A vidéki ember előtt viszont az a „homályos”: mi is történik az ország legnagyobb sportlétesítményében? Molnár Zoltán főigazgatóval délután háromra beszéltünk meg találkozót, mi jöttünk korábban... A titkárnő tájékoztat: a főnök a készenléti rendőrséggel tárgyal. A prospektusokat böngésszük: „Tervező főépítész: ifj. Dávid Károly. Az első kapavágás: 1948. július 13- án. Huszonhét hektáron 664 ezer köbméter földet mozgat Budapest népe... 45 ezer köbméter vasbeton, 25 ezer köbméter kavics, 139 ezer mázsa cement... Ötven kilométer hosszú széksor... Fényerő: 2000 lux... Hangerő: 3500 watt... Befogadó képesség 72 ezer fő... Megnyitó: 1953. augusztus 20-án...” Hogy többet lássunk, terepszemlére indulunk. A harmadik emeleti MLSZ-székház üres. Talán a közgyűlésüket pihenik ki... A toronyépület második emeleti teraszán nagy a nyüzsgés. Kőtörőkalapácsok, toronydaruk, betonkeverők és szekercék zaja keveredik az I-es és a IX-es szektor között. Szemben, az „ábécés” lelátókat már a bordó padsorok borítják. A B-közép is üres... A gyep - mely még emlékszik a 7-1-es magyar-angolra és az 1-2-es magyar-izlandira - most is olyan zöld, mint májusban. Egy idősebb munkás - Pillér felirattal a hátán -, egy negyed téglával a kezében keres valamit... Az eredményjelző még mindig helet mutat... A mi óránk viszont hármat: a főigazgató pontos. Molnár Zoltán először arról tájékoztat bennünket, hogy az elmúlt negyven-egynehány év alatt elmaradtak a felújítások, így most a jövő évi atlétikai Európa-bajnokságra szükségessé vált, hogy az európai standardhoz igazítsák az arénát. '93-ban indult az építkezés - akkor egymilliárdos tervvel -, ma az infláció és az OTSH „közbenjárásával” másfélmilliárdnál tartanak. Rajtuk nem fog múlni - mondja a Augusztus 18-23. között már a sportok királynője kedvéért telik meg a stadion. (Fotó: Tésik Attila) Molnár Zoltán főigazgató büszke rá, hogy olyan intézményt vezet, aminek nincs adó- és tébétartozása. (Fotó: Tésik Attila) Marad a név! Tifogyhogy nem kezdték ki még a nevük miatt? - Le. kérdeztem a minap Molnár Zoltántól, a Népstadion és Intézményei főigazgatójától. „Érdekes, hogy ezt most, a választások előtt ismét egyre többen megkérdezik tőlem” - válaszolta. Majd sorolta, hogy bizony, a rendszerváltás idején ebben a kérdésben más is volt. A Népstadiont sokan kommunista szimbólumként tartották számon, amiben talán volt is valami. Nagyon kemény politikai szándék vezérelte az 1953-as építkezést - fejtegette tovább. De utána 23(!) atlétikai világrekord, közel nyolcszáz válogatott labdarúgómeccs (nem mindegyiken hagytuk el vesztesként a pályát), a Queen együttes első szocialista országbeli turnéja, a pápa fogadása, könnyes szemű tízezrek előtt a rendszerváltás idején az István, a király mind-mind itt zajlott. Az emberek többségében mindez pozitív élmény - vélte a főigazgató. A Népstadionban, melyet a világon mindenütt ezen a néven ismernek. Még a zárt közösséget alkotó Európai Arénák Szövetségében is, aWembley-, a Práter-, a müncheni és a barcelonai olimpiai stadionok, valamint számos nagynevű létesítmény között. Oda pedig nem lehet csak úgy jelentkezni, meghívják az érintetteket, mint az EU-ba, vagy a NATO-ba... Aztán itt születtek a magyar sport kiemelkedő eredményei, s innen kerül a legtöbb forint a magyar sport kasszájába. No és az is tény, hogy - méretüknél fogva - itt vesznek el legnagyobb teret a sporttól a műemlékké nyilvánított szocialista ihletettségű pléhszobrok. Szóval, ezek után nem lehet kérdés: változatlan marad-e a Népstadion neve? R. J. fődirektor - az 1998 augusztus 18-23. közé tervezett kontinensbajnokság sikere. Mi meg a 2004-es foci EB- vel és a fedett lelátóval hozakodunk elő. Molnár úr mosolyog, mert bízik benne, az is meglesz... Aztán arra tereljük a beszélgetés fonalát: milyenek a hétköznapok? Több mint egymilliárd az éves működési költség - halljuk, a Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető utáni hatodik főigazgató válaszából, aki huszonnégy éve, vízvezeték-szerelőként lépett be a Népstadion és Intézményei ma négyszáz fős kollektívájába. Zárójelben megjegyzi: hat éve, amikor ebbe a székbe került, még 900 ember főnöke volt. Ennek az irgalmatlan nagy összegnek - folytatja - kilencven százalékát saját bevételből termelik ki, Dunavarsánytól a BS-ig, de hogy hány helyen, azt még ő sem tudja fejből... Ismeri viszont a húsz sportágat, melynek felkészüléséhez és versenyeztetéséhez helyet biztosítanak, meg tud a 160 millióról, amit „állam bácsi” biztosít. Persze az is igaz, hogy a mai magyar sportintézmények közül azon kevesek egyike az NSI, amelynek sem tébé-, sem adótartozása nincs! De a közüzemi díjaik is rendezettek, pedig a villanyszámlájuk meghaladja a 200 milliót... Ja kérem, ma tudni kell gazdálkodni! S nem kell szégyellni a kutyakiállítást, a koncertet, a cipőbörzét, meg a többit, ha hozza a pénzt! Aztán elkomorul. Ez a húr már a végsőkig feszült - mondja. Végezetül rátérünk a biztonságra. Elsőként tudjuk meg, hogy érkezésünk előtt együttműködési megállapodást kötött - a szomszédban - a Készenléti Rendőrség parancsnokával. A ránk szánt negyedóra leteltével, még kapunk némi útravalót is kaptunk, könyv formájában. A 100 éves Millenáris emlékkönyvét felütve, egy Kölcsey-idézet tárul elénk: „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény.” A Himnusz költője csak tudja!... Révész János A Helyzet 7 • Keresik a szemtanúkat Kishomoknál átvágódott a Seat • Tudósítónktól Tegnap 10 óra 10 perckor a 47-es úton egy, a Szegedről Vásárhely felé tartó Seat személygépkocsi kezdett előzni egy másik személygépkocsit és egy IFA járműszerelvényt. A Kishomok és az Anno vendéglő közötti útszakaszon haladó Seat vezetője e manőver közben valószínűleg megijedt, mert bevágott a teherautó elé, majd kisodródott az útpadkára és a fák mellett állt meg. A rendőrség kéri az IFA sofőrjét, a Seat és a teherautó között haladó személygépkocsi utasait, hogy a baleset körülményeinek tisztázása érdekében jelentkezzenek a vásárhelyi kapitányság közlekedési alosztályán, vagy az ügyeletesnél. Betörtek a Libanyak kocsmába • CV-információ Betörők jártak a tegnapra virradó éjszakán a kiszombori Libanyak Kocsmában. A hívatlan látogatók magukhoz vették a kocsmában lévő színestévét, ugyanakkor dohányt és készpénzt is vittek magukkal. A vendéglátóegység tulajdonosa több mint kétszázezer forinttal lett szegényebb. A rendőrség megkezdte a nyomozást. Citroennel a fának... • Tudósítónktól Citroennel rohant a fának tegnap, a kora reggeli órákban A. I. vásárhelyi lakos, a 45-ös úton Szentes határában. Az úttestről folyamatosan lehaladó gépkocsivezető balesetét feltehetően kimerültség okozta. A baleset következtében A. I. súlyosan megsérült, járművében pedig kb. negyedmilliós kár keletkezett. Csongrádi diszkóláz • Tudósítónktól Feltörtek 3-4 kocsit, magukkal vittek néhány rádiós magnót, majd azokat pár méternyi „cipekedés” után eldobták. Mindezzel fiatal srácok tették eseménydússá csütörtökre virradóra azon csongrádiak életét, akik a Dózsa György téri tízemeletes ház melletti parkolóba állították le előző este a járművüket. Minden bizonnyal a közeli Ifjúsági Házban újraindult diszkóban próbált hétközbeni kikapcsolódást keresni a fiatalemberek, de 3 óra tájban a tánc helyett autók pillangóablakát felfeszítve elektronikus zsákmányszerzésre adták a fejüket. A késő esti órákban több helyen érdeklődtek, merre lehet a városközpont lakóinak „örömére” újfent zenés-táncos szórakozóhelyként üzemelő intézmény. Kissé pityókásak voltak, ráadásul egyikük korábban a pubertáskori pattanásait sem kezelhette megfelelően, mert arca meglehetőesen sebhelyes volt, így néhány járókelő könnyedén emlékezetébe véste őket. A rendőrök várják a további bejelentéseket is, mivel gyanítják: azon az éjszakán nem csak egy parkolóban jártak a feltehetően vidéki fiatalok.