Délvilág, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-22 / 93. szám
HÉTFŐ, 2002. ÁPRILIS 22. Tizenhat bográcsban főtt az ebéd Bakson Karamellás és almás pörkölt Ételkülönlegességeket is kóstolhatott, aki szombaton ellátogatott Baksra, a marhapörköltfőző versenyre. Felvidéki karamellás, erdélyi almás marhapörkölt mellett harcsa, birka is motyogott bográcsokban. Közép-Európa legjobb halsütője is tiszteletét tette szombaton Bakson. Igaz, ezt a kitüntető címet Don Szabics, alias Szabó Lajos csak szűkebb hazájában, Csanyteleken érdemelte ki. Szakácstudománya a marhapörköltfőző verseny zsűrijét is elkápráztatta. Az egyéb kategóriában második lett. Don Szabicsot csak öccse, Zoltán tudta lekörözni. Az „öcsike" harcsapaprikása vitte el a pálmát. A harmadik Szent György-napi baksi marhapörköltfőző versenyre 16-an neveztek - tudtuk meg a házigazdától, a „Krónikás" Park fogadó tulajdonosától, Makalicza Lajostól. Csongrád megye több települése mellett külföldi csapatok is képviseltették magukat. Felvidékről, pontosabban Dunaszerdahelyről érkezett ötfős társaság igen speciálisan készítette el a marhapörköltet. Hamisítatlan csallóközi recept szerint a 90 százalékban kész pörköltet szegfűszeges és karamellás forralt borral rotytyantjuk meg - árulta el a titkot egyikük, Varga Mária. A Kolozsvárról jött Bíró Gáspár is igazi csemegét hozott. - Saját magam kísérleteztem ki évekkel ezelőtt ezt a módszert - mesélte. A lényeg, hogy vörös helyett fehérbort önt bográcsba, valamint jóval több hagymát pirít meg, mint ahogy nálunk szokták. Ráadásul a tíz kilónyi lábszárhoz mintegy kilónyi almát is vág. Ettől lesz különleges az étel. Azért a Csongrád megyeiek sem akartak elmaradni a főzésben. Huszonöt lelkes mindszenti most a kakasokban bízott. - Minden évben mást főzünk, így esett a választás a tarajosokra - tudtuk meg Szőke Istvántól. A fortélyokba nem avatott be, csak annyit jegyzett meg, hogy mindent bele kell tenni a bográcsba. És Mindszenten házilag gyártott tarhonyával szabad csak felszolgálni a kakaspörköltet. Szatymaziak két bográcsban is főztek. - Az egyikben borjú, a másikban pedig birka fő - mondta vezetőjük, Rácz László. Szerinte attól lesz jó a pörkölt, ha mindig a hús korának megfelelően kerül bele hagyma. - Ha fiatal az állat, keveset, ha öreg, akkor bőségesen teszek bele hagymát - árulta el. A szakács két segítséggel dolgozott. A két kukta, Lengyel István és Nacsa Zoltán mellett még a technika, a találékonyság is besegített. Rácz László nagy vasgyűjtő hírében áll, így két kiszuperált mosógépből kreált szélfogót a tűz köré. Ráadásul elektromos forgató gondoskodott arról, nehogy leégjen a pörkölt. Amíg a zsűri kóstolta a különféle finomságokat, addig a színpadon citerások, nép- és társastáncosok szórakoztatták a vendégeket. A harmadik baksi főzőversenyen az alábbi eredmények születtek. Marhapörkölt kategóriában elsők lettek az erdélyiek, másodikak a felvidékiek, harmadik helyen pedig Rácz László végzett. Az egyéb kategóriában a két csanyi testvér mögött ugyancsak a szatymazi szakács lett a harmadik. KORMOS TAMÁS A marhapörkölt kóstolva jó. Fotó: Kálnok Csaba ■ AKTUÁLIS* A vásárhelyi Szántó Kovács János iskola hete Bemutatók és versenyek Intézményi hetet rendez mától a vásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskola. A hagyományos rendezvény idei programja szerint a gyerekek ma reggel 8 órakor az iskola aulájában emlékeznek meg névadójukról, és adnak ünnepi műsort a 6. osztály diákjai. A mindszenti íjászklub kedvcsináló foglalkozásán 9 órától vehetnek részt. Kedden 8 órától Papp Béla diaképes beszámolóját láthatják a gyerekek Egyiptom közelről címmel. Gobelinfoglalkozást 11 órától tart Szendi Horváthné Molnár Margit, míg délután fél 3-kor kezdődik az intézményben a 6. osztályosok városi biológiaversenye. Szerdán 10 órakor gyermekportré-kiállítás nyílik Magyari Gyula munkáiból az iskola aulájában, bevezetőt mond: Sonkoly Tibor művésztanár. Csütörtökön 9 órakor rendhagyó történelemórát tart Herczeg Mihály helytörténész, Vásárhely 18-19. századi életéről. Pénteken 10 órától Együtt a veszéllyel... címmel tart tájékoztatót és bemutatót a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság veszélyhelyzeti felderítő csoportja. A tanítónő innovációs oklevelet kapott érte Városkerülő társasjáték Szentesről Az innovációs alap elsősorban a műszaki tudományok, az ipar, a mezőgazdaság területén született fejlesztéseket díjazza, de a Pályázati Figyelőben megjelent felhívásában szerepelt az „egyéb" kategóriában a társadalmi hasznosság érvényesülése. A Borsodi Ágnes, szentesi Klauzál iskola tanítónője 2000-ben készítette el az önkormányzat támogatásával Városkerülő társasjátékát, és osztatlan sikert aratott vele. A környékbeli nagyvárosokból is érdeklődtek nála a játék felől, mely egyesíti magában a tudást és természetesen a játékot, a szórakozást. Egy alkalommal Csete György Kossuth-díjas építész kezébe is került egy példány, s olyannyira megtetszett neki a szentesi tanítónő munkája, hogy az innovációs pályázat mellé egy ajánlást is írt. A dobozban hatféle játék található, összesen 250 színes fotóval, melyek Szélpál István munkái, a grafikai szerkesztés a szegedi JOB Művészeti Stúdiónak köszönhető. A játékosan megoldandó feladatok helytörténeti, néprajzi, művészettörténeti emlékeket tartalmaznak, és természetesen a közvetlen környezetről, a városról szólnak. A játékból is kiderül, Szentesen ötven műemlék található, a földrajzi- és utcanevekről tudhat meg egyre többet a játékos. Az evangélikus templom oltárának képét például az a Hegedűs László festette, akiről utcát, és helyőrségi klubot neveztek el Szentesen, a festmény pontos mása pedig New Yorkban található. A Kispaté úthoz fűződő legenda szerint a török időkben ellenséges katonák rabolták el a város református papját, és váltságdíj fejében a Nagypaté úton engedték haza. Mindezek olvashatóak Zsíros Katalin néprajzkutató Szentes földrajzi nevei című kötetében, mely az egyetem régészet szakán kötelező olvasmány. Borsodi Ágnes tanítónő a játék megalkotásakor felhasználta a nevelőanyjaként tisztelt Zsíros Katalin munkáit, hiszen az közkincs, és a játék révén közelebb kerül az iskolásokhoz, felnőttekhez egyaránt. A kártyajáték mellett a Szentes mindennapi életét megjelenítő memóriajáték, többek között puzzle is szerepel. A Városkerülő társasjáték kiérdemelte az innovációs alapítvány díszoklevelét, melyet a szentesi tanítónő a Parlament kupolatermében vehetett át ezen a tavaszon. B. G. Borsodi Ágnes tanítónő ötlete díszoklevelet érdemelt a Magyar Innovációs Alapítványnál. Fotó: Tésik Attila HÍREK INGYENES TANÁCSADÁS Ingyenes jogi tanácsadást tartanak kedden délután fél 6-tól a vásárhelyi Hódtói Olvasókör Hódtó utca 77. szám alatti helyiségében. CUKORBETEGEK TALÁLKOZÓJA Összejövetelt tart a vásárhelyi Cukorbetegek Klubja kedden délután 3 órától a központi rendelőintézetben. OLASZ ATTILA TÁRLATA Olasz Attila kiállítása nyílik meg hétfőn este 6 órakor a vásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola aulájában. Bevezetőt mond Szuromi Pál művészeti író. A tárlat április 26-ig látható, minden nap délelőtt 9 és délután 6 óra között. Osztrák virág-nagykereskedő lőtte ki az eddigi megyei csúcsot Rekordtrófea Földeákról Még jószerivel el sem kezdődött az idei őzbakvadászati szezon, Földeákon hatalmas bakot lőttek. Új Csongrád megyei rekord születetett, ami az országos ranglistán 5. helyet ér. Az Országos Trófeabíráló Bizottság által megállapított pontszám 208,37, a súly 758 gramm, a szakemberek szerint igen öreg bakról van szó. Az eddigi Csongrád megyei rekordot a két évvel ezelőtt Árpádhalmon lőtt bak tartotta, amelynek agancsa 682 grammot nyomott, s egy nemzetközi bizottság 208,13 pontra értékelte. Ezzel eddig a magyar lista 5., a világranglista 7. helyét foglalta el. Előtte a megyei rekordot egy 1966-os szőregi bak tartotta (644 g, 190,05 pont). Az új rekordbakot a Földeáki Dózsa Vadásztársaság gencsháti területén lőtték ki. Érdekes, hogy az előző években nem ismerték az állatot. - Februárban láttam először - meséli Lele Csaba hivatásos vadász. - A területhatár közelében, egy búzavetésen és egy szántáson tartózkodott, március óta egyedül járt. Igen sokat feküdt és aludt. Láttam, hogy különleges az agancsa, de a szára nem volt túl hoszszú, ezért 500 gramm körülire becsültem, nem gondoltam, hogy ekkora. Az elejtő Josef Mayer Salzburgból érkezett hozzánk vadászni. A gratuláló kézszorítás után megtudom: otthon virág-nagykereskedése van, s mint mondja, minden pénzét vadászatra költi. Mit szól ehhez a felesége, vetem közbe. El van ragadtatva, feleli széles mosollyal, ő is sok vadászkirándulásomra elkísér. Mayer úr megfordult már Romániában, Oroszországban, Törökországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Pakisztánban is. Hozzánk 17 éve jár szarvasra, őzbakra és fácánra. Kezdetben Csongrád, az utóbbi években Békés megyében vadászott. Idén tért vissza Földeákra, ahol 10 éve lőtt már egy 560 grammos bakot, amely saját jellemzése szerint olyan volt, mint egy jávoragancs. Véber János, a Földeáki Vadásztársaság elnöke érezhető megindultsággal kommentálja az eseményt. - Ez a bak is igazolja, hogy helyesen gazdálkodunk az őzzel. 13 ezer 800 hektáros területünkön idén tavasszal 500 darabra becsültük az állományt, 45 bak és 80 suta-gida lövésére kaptunk engedélyt. Nagy harcok árán sikerült elérnem, hogy őrre csak hivatásos vadásszal lehet vadászni, így el tudjuk kerülni a hibás lelövéseket. A terület adottsága nagyszerű, a genetika kiváló, van mire építeni. Rengeteg szálas, és szemes takarmányt megetetünk a télen, és adunk őztápot is, mindenütt vannak sózóink. - Csongrád megye adottságai kiválóak az apróvad-, és az őzgazdálkodáshoz - mondja Szél István, a vadászati felügyelőség vezetője. -Az őz számára különösen a tiszántúli feketeföldes területek biztosítanak jó élőhelyet. A vadászati törvény 1997-es hatálybalépése óta a megyében több, kisebb vadászterület alakult, s egészséges versengés indult meg. A gazdálkodás intenzívebbé, szakszerűbbé vált: a vadászok több az etetőt, itatót, sózót működtetnek, több vadföldet alakítanak ki, s ennek az eredménye meg is látszik. Ennek a baknak az ára a hivatalos árlista szerint 16 ezer 700 euró, de egy „sima” aranyérmes 500 grammos ezért is kb. 3 ezer eurót fizetnek a bérvadászok. Jó bakokra van kereslet, s a bevételekből tudjuk finanszírozni a vadgazdálkodás fejlesztését. Megyénkben a vadászati lehetőségek nagy turistavonzó erőt jelentenek. Az itt élőknek pedig bevételi forrást, a megélhetés egy lehetőségét. A rekordbak agancsa egyelőre az OTB páncélszekrényében pihen. Az ilyen trófeákat a földművelésügyi miniszter általában nemzeti értékké nyilvánítja. Ez azt jelenti, hogy az agancs múzeumba kerül, nem szabad megsemmisíteni és csak engedéllyel lehet kivinni az országból. Ebben az esetben a bakért járó pénz háromnegyedét az állam fizeti ki a vadásztársaságnak, az elejtő csak egynegyedet fizet, s ezért egy gipszmásolatot kap a trófeáról. Az OTB még nem döntötte el, hogy most kezdeményezi-e a nemzeti kinccsé nyilvánítást. - Magyarország és Csongrád megye ismét bizonyította, hogy vadászati nagyhatalom - hangsúlyozza Szél István. - Az itt elért eredmények komoly nemzetközi rangot jelentenek nekünk. Ezért kötelessége mind a törvényalkotóknak, mind a hatóságoknak, mind a vadászoknak, hogy ezeket az értékeket megőrizzük. M.T. A salzburgi Josef Mayer a hatéves rekord megdöntésével tért vissza Csongrád megyébe. * Fotó: Veréb Simon MEGBESZÉLÉS A BELVÁROSIBAN Megbeszélést tartanak a vásárhelyi Belvárosi Nyugdíjasklub tagjai kedden délután 3 órától, az Andrássy út 32. szám alatt. KERTBARÁTOKNAK A MÉHEKRŐL A szentesi Király István Kertbarát Kör következő összejövetele hétfőn délután 6 órakor kezdődik a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A program szerint Harangozó László, a helyi méhészegyesület vezetője tart előadást A méhek a kertész segítői címmel. KIÁLLÍTÁS A KÖNYVTÁRBAN Halasiné Duzs Julianna és Kovácsné Horváth Katalin kiállítása nyílik meg ma délután 6 órakor a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. Bevezetőt mond: Hegedűsné Dékány Magdolna kulturális referens, közreműködik: Witner Ágnes Veronika.