Délvilág, 2004. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-31 / 203. szám
EDD, 2004. AUGUSZTUS 31. Nem fogott vastagon a megyében a vendéglősök ceruzája Ellenőrök az éttermekben Kisebb hiányosságokat szinte valamennyi vendéglátóhelyen észleltek a Csongrád megyei fogyasztóvédők, de arra nem volt példa, hogy a vendéget durván becsapták volna a mögöttünk álló idegenforgalmi szezonban. Az adminisztratív jellegű hibákat külön mérlegelte a Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a nyáron megtartott mintegy 200, kifejezetten a vendéglőket vizsgáló próbavásárlásokon, ugyanis apró mulasztásokra szinte mindenütt fény derült. Nem volt azonban pardon, ha az ellenőrök azt vették észre, hogy az üzletekben nem tájékoztatták az előírásoknak megfelelően a vendégeket, avagy nem tárolták az előírások szerint az élelmiszereket - mondta Pálkúti Istvánné, a megyei felügyelőség vezetője. A vendéget ugyanis egyértelműen kell tájékoztatni arról, mi a választék, és hogy az ételek, italok mennyibe kerülnek. Pálkútiné szerint jellemzően az italboltok és büfé jellegű vendéglátó helyek vétenek az alapvető szabályok ellen. A melegkonyhás éttermekben az árlap már a bejáratnál pontos információkat nyújt a kínálatról. Az ellenőrök figyelmét azonban nem kerüli el, milyen italokat tüntetnek fel gyümölcsléként (ennek kritériuma ugyanis a 100 százalékos gyümölcstartalom), melyeket nektárként és gyümölcsitalként. Csak felvilágosításképpen: a nektár 50, a gyümölcsital csak 25 vagy annál kisebb százalékban tartalmaz valódi gyümölcsöt. A gyakori hibák közé tartozik, hogy az italokba előre belepottyantják a jeget a felszolgálók. Ezt azért nem szabad, mivel a hígítás rontja az ital minőségét, és a fogyasztóvédők minőségvédelmi bírságként azonnal 50 ezer forintot kérhetnek. Csongrád megyében különben nem sajnálják a vendégtől az ételt, a porciók mennyisége körül mindent rendben találtak az ellenőrök a próbavásárláskor. A fagylaltra minden idegenforgalmi szezonban kényesek a fogyasztóvédők, a nyalánkságot ugyanis elkészítésétől számítva mindössze 72 óráig szabad árusítani, erre pedig a fagylaltforgalmi napló a fő bizonyíték. Akadt persze olyan cukrászda, ahol nem is vezettek naplót, a legdurvább eset pedig egy étteremben fordult elő: ott 14 napos fagyira bukkantak a hűtőben. Az ellenőrök különben nem fogadják el mértékegységként a korsót és poharat: pontosan fel kell tüntetni, hány liternek, avagy decinek az árát tüntetik fel az étlapon a kocsmárosok. A legmagasabb összeg, amit büntetésként a nyáron kiróttak, 250 ezer forint volt, ami lehetett fogyasztóvédelmi bírság, avagy kétfajta büntetés: fogyasztóvédelmi, valamint minőségvédelmi együttvéve. F.K. A fagylaltra különösen kényesek a fogyasztóvédők Fotó: Schmidt Andrea NINCS BECSAPOTT KÜLFÖLDI A fogyasztóvédőkhöz egy olyan panasz sem futott be e nyáron, hogy külföldi vendég keserű szájízzel távozott volna a megyéből, mivel vastagon fogott a vendéglős ceruzája. Maguk az ellenőrök is mindössze tízszer találták magukat szemben túlszámlázással - a vásárlók megkárosításával. Egyik-másik esetben szándékosságot nem is észleltek, ugyanis szembeszökő volt a felszolgáló gyakorlatlansága, emberi botlása. ■AKTUÁLIS* Mónika-fillérek a bajokra Összesen 17 millió forinttal segít kilenc, nehéz helyzetbe jutott Csongrád megyei települést a belügyminiszter. Lamperth Mónika a „működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása" néven létrehozott keretből segíti a pályázó falvakat, városokat. Az érintettek örülnek a pénznek, a valós igényt azonban a legtöbb helyen nem sikerült kielégíteni. Az elbírálások mostani, harmadik ütemében országszerte 278 önkormányzat kapott összesen 526 millió 200 ezer forintot kapott Lamperth Mónika belügyminiszter alapjából. Ám idén az ilyen címen szétosztott támogatás mértéke elérte az 1,1 milliárd forintot. A hivatalos indoklás szerint ebből a keretből azok az önkormányzatok kaphatnak, „amelyek nehéz anyagi helyzetbe kerültek és további támogatásra van szükségük oktatási, egészségügyi és egyéb feladataik ellátásához. Az összeg odaítéléséről a belügyminiszter saját hatáskörében határoz, döntésében a tényleges rászorultságot veszi alapul". A keretből Ambrózfalva egymillió, Ásotthalom másfél millió, Balástya kétmillió, Csanádalberti hárommillió, Csanádpalota másfél millió, Csongrád kétmillió, Eperjes és Magyarcsanád egymillió, Óföldeák pedig négymillió forintot kapott. Az önkormányzati szlengben Mónika-filléreknek nevezett támogatás minden fillére jól jön a tanévkezdés előtt a helyhatóságoknak. Magyar Mihályné, Balástya jegyzője azt mondja, természetesen örültek a kétmilliónak. Ebből az alapból az előre nem tervezhető feladatokra lehet pénzt kapni, ilyen lehet például a hirtelen leromlott külterületi utak kezelése, vagy a megnövekedett szociális kiadások fedezése. Sokat elmond, hogy a kilenc településből öt Makó térségi, Csanádalberti és Ambrózfalva közös körjegyzőségben működik, mindkét község harmincmillió forintot megközelítő forráshiánnyal küzd. A most kapott hárommillió, illetve egymillió természetesen jól jön, a problémáknak azonban csak egytizedét oldja meg. Ványai László körjegyző arról számolt be, hogy mivel hivatalos értesítést mostanáig nem kaptak erről a mostani segítségről, nemrég eldöntötték: hitelt vesznek fel, mert csak így tudják kifizetni az intézményekben dolgozók és a tisztviselők bérét. Mivel egyik településen sincs számottevő iparűzésiadó-bevétel, reményt csak az önhiki-pályázat következő fordulója jelent. Nem csökkentette a másfél millió forint a csanádpalotai polgármester, Perneki László tanácstalanságát sem. Az önkormányzat képviselő-testülete a költségvetés elkészítésekor 72 milliós forráshiányt állapított meg, azaz: ennyivel kevesebb pénzt kapott a település az intézményeinek működtetésére az államtól. Pedig már a létszámot is csökkentették. Az első forráshiányos pályázatukkal nyertek 29 milliót. A palotai iskola működtetése 131 millióba kerül, iparűzési adóból ugyanakkor csak 15 millió folyik be. El is határozták: a második félévben, ha törik, ha szakad, csökkenteni kell az intézmények kiadásait 15 százalékkal. Azt azonban még nem tudják, ezt a döntést hogyan is hajtják végre. BAKOS ANDRÁS Csanádalberti önkormányzata hárommillió forintot kapott, harmincra lett volna szüksége Fotó: Gyenes Kálmán Kiskundorozsma szerepét az unión kívüli városok vehetik át Romániába tart a Ro-La A MÁV kamionszállító kocsijainak karbantartására nincs pénz, a román vasút viszont 260 új Ro-La-vagont vett. A hazánkat érintő, úgynevezett „kísért kamionforgalom" közben folyamatosan nő. A dorozsmai terminál mellett hamarosan Déváról is közlekednek ilyen vonatok, Szabadkán terminált terveznek, Aradról duplájára nőtt a járatok száma. Látványosan fejlődik a romániai gazdaság, lassan magára talál a szerbiai termelés is, így újabb és újabb fuvaroztatói igények jelentkeznek Nyugat-Európa felé. Az unió viszont kvótát szab a közúti forgalom számára, így a kamionosok kénytelenek egyre növekvő számban vonatra szállni. A kiskundorozsmai Ro-La (Rollende Landstrasse, azaz gördülő országút) terminál forgalma jelentősen nőtt az utóbbi időben. Csakhogy közben Déva és Gyulafehérvár is tervezett végállomása a Nyugat-Európába induló kamionszállító vonatoknak, sőt még Szabadka is fölmerült lehetséges Ro-La-terminálként. A román vasút „nagy ugrásra" készül: 260 vadonatúj Ro-La-vagont vett, ősztől a MÁV-val közösen beindítanák a dévai terminált. A szabadkai Ro-La lehetőségét viszont egyelőre csak vizsgálják a szakemberek. A verseny erős. A Kiskundorozsma-Wels viszonylat konkurenciája az osztrák vasút és az Intercontainer által működtetett Arad-Wels útirány, amely jól fejlődik: a napi vonatszám egyről két párra nőtt. Igaz, Dorozsmáról újabban már esetenként napi 5 pár kamionszállító vonat is útnak indult Welsbe. Folyamatos igény esetén az ötödik vonat naponta indulhat, a feltételek adottak. A MÁV közlése szerint Kiskundorozsma forgalmát nem csökkenti az új román projekt, hiszen jelenleg is nagy a forgalom, hiába erősítenek Aradnál a roma-ÁLLNAK A KOCSIK IS A MÁV saját tulajdonú Ro-La-vagonjainak egy része a Debreceni járműjavítóban áll, mert nincs, aki kifizesse a fővizsga (karbantartás) árát. A MÁV azt szeretné, ha a költségeket a Ro-La-forgalmat bonyolító Hungarokombi átvállalná, de a tárgyalások nagyon lassan haladnak. A MÁV kívánságlistáján a régi vasúti kocsik felújítása mellett további 50 vagon beszerzése, a Ro-La kísérő kocsik felújítása és állami támogatás szerepel a forgalom növelése érdekében. A kormányzat ebben egyelőre nem segít az állami cégnek nek. Ugyanakkor a MÁV árufuvarozási üzletágának kereskedelmi igazgatója korábban azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy a Ro-La feladási állomás fokozatosan Aradra, Dévára, Gyulafehérvárra helyeződik át. A Ro-La-forgalmat bonyolító cég, a Hungarokombi divízióvezetője, Fári János szerint a Szerbia felől érkező, várhatóan növekvő forgalom a jövőben is a kiskundorozsmai terminált veszi majd igénybe. A román, bolgár, török ügyfelek egy része választja majd a Déváról, Gyulafehérvárról tervezett vonatokat. Jelenleg a román kamionosok a leggyakoribb utasaik, a kamionok harmada pedig Szerbia felől jön. A Hungarokombinát Románia és Bulgária uniós csatlakozásáig a forgalom növekedésére számítanak. Utána megszűnik a kvóta, így bizonytalan, mekkora lesz az igény a Ro-La-szolgáltatásra. Egyelőre nem járnak a vonatok Kiskundorozsmáról Ljubljanába. A MÁV azonban azt tervezi, hogy újraindítja a járatot. A cég kommunikációs igazgatóságán azt közölték, hogy a most működő Budapest-Ljubljana mellett a fuvaroztatói igény megmarad a Kiskundorozsma-Ljubljana irányon is, lévén utóbbi már 11 éve működik. Úgy tudjuk, jelenleg a ljubljanai és a welsi vonatok menetrendjének ütközése miatt nem működhet mindkét összeköttetés. MOLNÁR B. IMRE A tavalyinál jóval nagyobb a forgalom a kiskundorozsmai Ro-La-terminálon Fotó: Kálnok Csaba 3 Tisza-parti BÁTYI ZOLTÁN Ugyan ki emlékszik már a sok magyar dicsőséget hozó olimpiák után is szomorkodókra ? Pedig ott ültek ők a Tisza-parti kiskocsmák asztalánál, s azt jósolták: nemhogy ők, de még unokáik sem fogják megérni, hogy egyszer szegedi klub versenyzőjének nyakába akasszák az olimpiai aranyérmet. Mi tagadás, pesszimizmusuk nem volt alaptalan. Hiszen száznál is több év eltelt az újkori olimpiai játékok rajtja óta, de a dobogó legfelső fokára Szegeden „bejegyzett" sportembernek soha nem sikerült felállnia, pedig Csongrád megye, s így székhelye is, tengernyi kiváló sportolót nevelt. 2004. augusztus 27-e, péntek óta azonban láthatjuk: lám, a türelem - de leginkább az áldozatos munka és tehetség - győzelmet terem. Míg aznap Storcz Botond - mint az első, szegedi egyesületben versenyző, olimpiai aranyos - nevétől volt hangos a város, egy nappal később már Janics Natasát éltettük. Ő ugyanis nem csak a kajakkirálynő címet érdemelte ki, hanem a népes magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője is lett Athénban. Szeged, s így Csongrád megye örömét persze nem csupán az aranyérmek hizlalhatják. Hiszen Storcz Kammerer párjaként egy ötödik hellyel is büszkélkedhet, Vajda Attila bronzérme is het, de fényesen csillog, s Joób Márton is ott lapátolhatott a kenusok döntőjében, végül a 7. helyet érdemelvén ki. S bár Haller Ákos 11. helyezése - ismervén a tehetséges sportember képességeit - némileg csalódás a Tisza-partján, újra csak tapsra lendül minden kéz, amikor Mezei Richárd, Laluska Balázs és Ilyés Ferenc neve kerül szóba. A kézilabdapályák harcosai nem kis részt vállaltak abban, hogy a magyar válogatott a legjobb négy közé került, így aztán nekik is éppen úgy ott a helyük a szegedi sport dicsőségét zengő lantosok dalában, mint a többi, Athénból hazatért szegedinek. Most pedig számoljunk csak egy kicsit! Ha végigtekintünk a neveken, kiderül: a napfény városát nyolc versenyző képviselte Görögországban. Ennyien még soha nem mondhatták el magukról az olimpiai faluban: szegedi klub sportolója vagyok. Olimpiás élsportunk tehát nagy magasságokba jutott. Ünnepeljük e tényt tisztességgel, az Athénban helytállók nevét soha ne felejtse el a város, s ne feledkezzünk meg olyan, Csongrád megyéből elszármazott kiválóságokról sem, mint az úszó Risztov Éva, a kézis Nagy László, a vízipólós Molnár Tamás és Fodor Rajmund. Amikor pedig elcsitul a pezsgős vidámkodás hangja, dugjuk össze fejünket mi, szegedi, Csongrád megyei polgárok, város- és sportvezetők, edzők, gyermeket nevelő szülők, pedagógusok. És keressünk választ a kérdésre: vajon mit tehetnénk együtt, s összefogva azért, hogy Athén sikere megismétlődhessen, mind több ifjonc válassza a testet és lelket megedző sportot, létesítmény, klub is legyen elegendő, ahol fogadják őket. Mert legyünk őszinték, legalább magunkhoz: ma még korántsem mondhatjuk el, hogy feltártuk minden tartalékunkat.