Demokrácia, 1948. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1948-02-01 / 5. szám
lomtída. Eláraszt a nemzetközi filmipar szemetje Míg egyik oldalon a KIMORT, MAFIRT, ORIENT és SARLÓ vállalatok mindent elkövetnek, hogy a huszonöt éven át — nem hatástalanul — szellemi méreggel átitatott közönséget szórakoztatva vigyék előre egy becsületes és jó úton, addig a magántőkés érdekeltséggel bíró és gyakran rossz szellemet sugárzó kölcsönzők, akiknek a filmbehozatal jelentős része van a kezükben, kizárólag üzleti szempontokat tartva szem előtt, válogatás és szelekció nélkül hordják be az országba a nemzetközi filmipar politikai és esztétikai szemléletét — a mai Amerika imperialista szellemét sugárzó filmekkel együtt. A népi demokráciák államosított filmszakmái harcban állanak: a haladó szellemért, a porhintés és a háborús uszítás kikapcsolásáért! Ebben az irányban egységesen haladnak azok az országok mind, ahol az uralom a nép kezében van. Minden bizonnyal eredményesebb ez a küzdelem, ha a kultúrterületek politikai határaikra való tekintet nélkül tudnak együttműködni. Egységes, nemzeti érdekeket szolgáló szervezet létrehozása szükséges tehát, mert nehezen képzelhető el filmtéren együttműködés két ország között, ha az egyik államosított filmgyártásának a másikkal való kollaborációért kis cégek heterogén és egymással gyakran ütköző érdekeivel kell megbirkóznia. Egységes filmipari vezetés A magyar film vonalvezetése széjjelporlad a különféle magánérdekek szirtjei között. Ahhoz, hogy egységesen tudja szolgálni a magyar dolgozók társadalmának adott kívánalmait, hogy képviselhesse egységes, nemzeti érdekeit, olyan szervezetet kellene létrehozni, mint a francia Office General du Cinema. Akkor egészen biztos, hogy nem fordulhatna elő az, ami a közelmúltban megtörtént, hogy egy Budapesten forgatott nagy nemzetközi produkciónak gyártás közben kellett különféle anyagi és személyi problémák miatt leállni. A demokráciák filmipari vezetésének együttműködése kölcsönösen létérdek. Rövid átmeneti időt leszámítva, jelentős részben saját maguknak kell ellátniuk mozijaikat filmmel. Magyarország 530, Jugoszlávia több mint 300, Románia több mint 350, Lengyelországnak ugyanennyi filmszínháza kb. azonos filmszükségletet jelent. Bulgária 240 mozija ugyancsak nem jelentéktelen, önellátásról a viszonylag kis nyelterületek miatt nem lehet szó és nem is az a helyes út. A művészi és politikai színvonalnak azon az úton kell járnia, amelyen Csehszlovákia már elindult. (Kb. 2000 filmszínházával Közép-Európa filmpolitikájának súlypontja ...) Megfelelő nívó, lehetővé teszi a kisállamok filmtermékeinek kicserélését. Elősegíti ezt az a tény is, hogy a Dunamenti államok problémái azonosak, útjuk a haladás útja! A dömpingfilm veszedelme " Ebben az összefogásban helye van más népeknek is. A hatalmas francia nemzet filmkultúrája, filmipara egyelőre még tehetetlenül, de egyre türelmetlenebb és céltudatosabb eréllyel rázza az igát, amelyet a Blume Byrnes-egyezmény rakott a nyakába. (Az elsőrendű nemzeti iparok közé tartozott filmgyártás dolgozóinak 70 százaléka van munka nélkül és ugyanakkor az amerikai dömpingfilmek özöne szinte elárasztja Franciaországot — telik a kölcsönből!) Az amerikai filmemberek szívesen jelentik ki — és ez magyarországi képviselőik álláspontja is —, hogy ők nem politizálnak, ők csak kereskedők. Valóban így van: „adják“ a nekik üzletileg és politikailag megfelelő filmeket, árukat, kölcsönöket, valóságos ötödik hadoszlopot nevelnek az imperializmusnak. Vannak pedig a Roosevelt-i Amerika idején az antifasizmus, a nemzetközi együttműködés szellemében készült filmjeik, dehát ezeket nehéz kihozni a „safe“-ekből ezekkel (Mission to Moscow, Oroszország dala, Az óra körbejár, stb.) nem „kereskednek“. További helyár csökkentés Az elmondottak alighanem rávilágítanak arra, hogy Magyarországon Február 1-én 2 órakor IOCsJETX«». FILMVILÁGBAN? Felemás helyzet a mozifronton A filmipar, a filmszakma túlnőtt azokon a kereteken, amikor még egy-két ember, néhány család nyerészkedésének eszköze lehetett, nemzetek, népek nevelőjévé lépett elő és ebből folyóan régi alkatát szétvetve harcolta és harcolta ki a demokratikus országokban a maga számára azt az irányítást, amely a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja.A szomszéd államokban, a népi demokráciák nagy részében, Csehszlovákiában és Jugoszláviában éppen úgy, mint Lengyelországban a film- és moziszakmát államosították és meghagyva alkotóművészeik teljes szabadságát, képesek voltak megteremteni népi filmgyártásukat a nép filmiparát. (Csehszlovákiába etez a teljes nemzetközi elismerés hangja mellett történt.) Nálunk Magyarországon a helyzet teljesen más formák között alakult. Összesen 526 mozgóképszínház játszik az ország területén és ebből168-at a pártok, illetve közületek, tehát a demokrácia vezet. Ez a filmszakmának a tömegekkel közvetlen kapcsolatban levő része. Nem érvényesül ugyanez azonban a mozik működését lehetővé tevő „anyagbeszerző“ vállalatoknál, a filmkölcsönzőknél. Egyszázharminckilenc magánkézben levő kölcsönzővel szemben a pártok kezében levő kölcsönzők száma mindössze négy, a filmszakma helyzete (felemás konstrukciója következtében) nem a legkönnyebb. Határozott célkitűzésű és szervezett filmipar kell ahhoz, hogy a nehézségekkel megbirkózva a fejlődést meggyorsítsák. Egységes filmipar kemény kézzel tudna a közeljövő problémáihoz nyúlni. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a kiszolgált és lassan használhatatlanná váló gépi berendezéseket utánpótlás váltsa fel, mert ha így marad, egy-két éven belül egymás után csukják be kapuikat a mozik a gép hiányában. Meg kell teremteni a további helyárcsökkentés lehetőségét. Ez fokozni fogja a múlt keserves örökségének felszámolását, ahol a mozi csak a kiváltságosoknak volt rendszeres szórakozás, a dolgozó tömegeknek pedig csak egy része jutott hozzá, az is csak alkalomszerűen. Sok új mozit — nagyszámú keskeny mozit — kell teremteni. Főképpen olyan helyeken, ahol mozgóképnek eddig még hírét sem hallották. Ez a giccstől még meg nem fertőzött szűz talaj, a haladó filmek ideológiáját szomjasan issza majd fel A filmszakmából — a kapitalizmus fejőstehenéből — csak egységes konstrukció képes a nép filmiparát megteremteni. Komjáth István (Nem mindenben értünk egyet cikkíróval, de fontosnak tartjuk a magyar film fejlődési útjának megkeresését s ezért helyt adtunk érdekes cikkének. Szerkesztő.) Vízszintes sorok. A Jimétánia keresztrejtvénye 1. Alexis Carrel meghatározása az emberről ..Az ismeretlen ember c. művében. 12. Szepesmegyei bányaváros. 13. Jellegzetes ízű angol sör. 14. A nap egyhuszonnegyed része. 15. Állóvíz. 16. A háború istene a rómaiaknál keverve. 18. Színez. 20. Ismeretlen adakozó névjele. 21. Dánia első érseke. 23 Becsukat. 25 Fiú — közismert idegen szóval. 26. E jogról sok vita folyt az UNO ülésein. 28. Dicsőség bére. 29 Valamely tudománynak kérdésekben és feleletekben való feldolgozása. 30. Modern harci eszköz — mássalhangzói. 32. NEN. 33. Német névelő 34. Ókori görög város Dél- Itáliába, itt tanított Pytha újjas. 37. Női rév. 39.. Bécsi tojás. 40. Bibliai alak. Mózes bátyja (ék. hiba). 41. Leveskocka-fajta. 42. Mássalhangzó. 43. Vármegye a Magyar Középhegység vidékén, székh. Balassagyarmat. 46 A sertésbonda pásztora. 48. Egy — Berlinben. 49. Sűrű, telt, tömött. 51. Siófoki Yacht Club. 52. Rívó. 54. Mezőgazdasági szerszám. 56. Vissza figyeli. 58. Lángoló. 59. Főleg folyadék tárolására használatos. 61. ... e sziget, franciául. 62. Libabeszéd (ék, hiba). 63. Vissza: utat szegélyez. 64. Ritka női név. 66. Személynévmás. 67. Stabilizáció része. 68. Hajó halála. 70. Ilyen rend is van(l) Függőleges sorok. 2. Görög mitológiai alak, aki gyermekei halála feletti fájdalmában kővé meredt. 3. Vissza: összetett mássalhangzó. 4. Olasz város Dél-Tirolban az Adige mellett. 5. Ruhakellék. 6. Film- és regényhős. 7. Hamis. 8. A vers valamennyi szakaszának végén változatlanul ismétlődő sor. 9. Írógépmárka. 10. Felfog. 11. Vissza rangjelző. 15. A vizsz. 1. folytatása. 17. Sérülés. 19. Londoni fül. 22. Férfinév. 24. Tamási Áron jellegzetes alakja. 25. Főnemesi rang. 27. Az „öt tó“ közül a legkisebb. 29. Tompa és Petőfi költőtársa, a harmadik, aki megénekelte az „Erdei lak“-ot. 31. Az Iszlám szent könyve. 33. Két pestmegyei község neve, az egyik „Alsó“, a másik „Felső“. 35. „Folyó“ — Délamerikában. 36. Ez viszont egy orosz folyó — vissza. 37. Szín. 38. Vadász teszi. 44. A kormány egyik tagja. 45. Bor lesz belőle. 47. Cigány megszólítás. 49. Mezőgazdasági gép (de városi háztartásokban is található.) 50. Téli közlekedési eszköz. 53. Járom. 54. Végtag. 55. Török férfinév 57. Napszak. 59. Taszíts! 60. Vissza, megtörtént eset. 63. Riu... japán sziget. 65. . . . a, az indogermán nyelvcsalád egyik ága. 67. Angol köszöntés vége. 60. Sértetlen, egész. 71. Igen — oroszul. 1 2 3 1□ 6 7 8 9 10/ F 1 Ш 12 .■ 13Ш 14 N 15 Ж 16 ' 17ш 18 19 □ 20 21 22Ж 23 24ш 25 L26 27Ж 28ш F 1 3D 31В 32/ В 33щ зТ""35/ 36ЖЖ 37 38 3^TMШ IUш 41 ■ 42 43 14Ж 45Ж 46 47 а■ Ж 19 5(10 ] 52 51 □ 55т 56 57 58 1 596«»в 61 Ж 53 Ж □ >5ш 68 гт 85 6 691 _____1Ж 701 с³_L Legyőzzük a füLa-milnésis Mit jelent a gyakorlatban Mansfeld professzor nagyjelentőségű felfedezése Dr. Mansfeld Géza professzor, a Budapesti Egyetemi Élettani Intézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia orvososztályának elnöke, a kísérleti orvostudománynak eddig is világhíressége volt. Nevét eredményei és felfedezései nyomán az egész szakirodalomban lépten-nyomon megtalálja az egyetemi ifjúság, a kutató ifjúság és a gyógyító orvos. Most a budapesti orvosegyletben tizennégy évi munkájának az egész orvostudományra nézve döntő eredményéről számolt be dr. Mansfeld Géza professzor. Ez az eredmény nem kisebb dologról szól, mint arról, hogy a fertőző betegségek ellen a szervezet miképpen immunizálható. Mansfeld felfedezése merőben új princípiumot talált: az új Mansfeldtétel szerint is a tételt tizennégy év kísérletei bizonyítják —, minden baktérium toxinja és a betegséget okozó vírus, ha a szervezetbe jut, az agy velő sejtjein keresztül az idegpályák mentén éri el azt a szervet, amelyben a betegség létrejön. A kiállott betegség utáni immunitás pedig az által jön létre, hogy az agysejtek többé nem eresztik be a fertőző csirák mérgét . Az elsőő lépés Megkérdeztük Mansfeld Géza professzort, mi volt felfedezésének első lépése? — Több mint harminc év előtt — kezdi visszaemlékezését — észrevettem valamit. Azt, hogy a fermentumok, amelyek segítségével a baktériumok táplálékukat megszerzik, csak károsított sejteket tudnak megemészteni. Ezért a baktériumok csak akkor tudnak a szervezetben betegséget okozni, ha az élő sejteket toxinjaik segítségével károsítják. Későbbi vizsgálataim azt mutatták, hogy olyan kis mennyiségek, mint a toxinok, vagy vírusok csak úgy tudják a szervezet sejtjeit károsítani, ha előbb az agyvelő sejtjeibe hatolnak s onnan az idegek útján lopázkodnak be a szervek sejtjeibe. Nagy haladást jelentett, amikor kísérletes vizsgálatokkal sikerült beigazolni, hogy például a sulfamidok (ultraseptil, ronin stb.) nem a baktériumokat ölik el a szervezetben hanem az agysejteket blokkírozzák, azaz nem engedik a toxinokat beléjük jutni, így a baktériumok, nem tudván a szervek sejtjeit károsítani, elpusztulnak, vagy elvándorolnak a szervezetből. A kísérletele — Milyen kísérletek vezették Professzor Urat ehhez a felismeréshez? — Vizsgálataim azt mutatták, hogy az immunitás azzal fejlődik ki, hogy ugyanazok az agysejtek, amelyek a toxint, illetőleg a vírust magukba engedték, a betegség kiállása után többé ugyanezeket a mérgeket nem veszik fel — vagyis amint már mondtam, blokkírozva vannak egy következő hasonló fertőzés esetére. Erre nézv sikerült egy döntő kísérletet csinálni, megfertőzünk egy állatot valamely csirával, például himlővel és a betegség lezajlása után megvárjuk azt az időt, amidőn az állat már immunissá lett. Amikor ez bekövetkezett, összevarrjuk az immunis állatot egyik testvérével úgy, hogy közös vérkeringésük legyen. Ha a vérben keringő immunanyagok okoznák az immunitást, mint ahogyan eddig sokan gondolták, akkor a hozzávarrt állatnak is immunissá kellene válnia. Az összes kísérletek ennek az ellenkezőjét bizonyították, s ez megerősítette azt a feltevésemet, hog, az immunitás igazi oka az agysejtekben rejlik. — Miért éppen az agynak tulajdonítja Professzor Úr ezt a különös képességet? — Két okból Először is olyan kísérleteim voltak, amelyek bizonyították, hogy vírusok és baktériumok csak olyan szervekben képesek betegséget okozni, amelyek a központi idegrendszerrel idegek útján összeköttetésben állnak. Ha átmetsszük a megfelelő idegeket, akkor a fertőző betegség kifejlődése elmarad, de ami a legérdekesebb, ennek ellenére kifejlődik az immunitás, azaz, az azonos fertőzéssel szemben való védettség. Ez nagyon amellett szól, hogy ilyenkor a kórokozó csira a vér útján el tudott ugyan jutni az agyvelő sejtjeibe, de onnan nem tudván az átmetszett idegeken keresztül a szervekbe vándorolni, betegség létre nem jöhetett. Minthogy azonban az immunitás ennek ellenére bekövetkezik, ez csak úgy értelmezhető, hogy az immunitás lényege az agyvelőben keresendő és abban áll, hogy a bejutott toxin a sejteket úgy változtatja meg, hogy azok ugyanazt a toxint újra beengedni nem tudják. További bizonyíték, az agynak eme különös szerepére: vannak fertőző betegségek, amelyek az egész életre immunitást adnak, viszont minden szervnek sejtjei állandóan kicserélődnek az egyetlen agy kivételével, amelynek sejtjei elkísérnek a születéstől a halálig, hiszen ez az oka annak, hogy öreg embernek is vannak gyermekkori emlékei... Az életre szóló immunitás székhelye tehát csak az agyvelő lehet. A gyakorlati Unsz■ nősítés — Professzor úr elméletét már átvihetőnek tartja a gyakorlattal . Minden törekvésem az, hogy a gyakorlati orvostudomány számára is új utat nyissak a fertőző betegségek leküzdésében. Minthogy a két világháború nyomán Magyarországon még inkább pusztít a tuberkulózis, — megpróbáltam elsősorban ez ellen a betegség ellen felhasználni új felfedezésemet. Arra gondoltam, hogyha az immunitás székhelye az agyvelő, akkor tuberkulózissal fertőzött állatok agyvelejében is meg kell lenni az immunitás materiális okának, ami talán átvihető más szervezetre. Ez a feltevés helyesnek bizonyult, mert tuberkulózissal fertőzött nyíllak agyveleje, amely mint tudjuk, magát a tuberkulózis-bacillust nem tartalmazza — amiről minden esetben külön meg is győződtünk —, állatokba befecskendezve védelmet nyújt egy tuberkulózis-fertőzés ellen. — Professzor Úr eredményei alapján lehet-e már az új eljárással emberek gyógyítására gondolni? — Tekintettel arra, hogy a fertőzött állatok agyveleje magát a fertőző csirát nem tartalmazza, hanem csupán annak toxinját, semmi veszéllyel nem jár az ilyen agyvelőnek befecskendezése emberbe, — ami igen nagy előnyt jelent a gyakorlati alkalmazás tekintetében. Mivel a tuberkulózis egy igen lassan, lappangva fejlődő betegség, igen lehetségesnek tartom, hogy ez az eljárás nemcsak, mint védőoltás bír majd jelentőséggel, hanem legalább is a betegség kezdeti szakában, mint gyógyító módszer, amely talán megakadályozza a betegség további kifejlődését. — Ez csak a tuberkulózisra vonatkozik? — Jósolni ugyan háládatlan feladat, de minthogy a kísérletek egy teljesen új princípiumnak felismerésére vezettek, erős a reményem, hogy ez más fertőző betegségek leküzdésére is használható lesz — természetesen abban az esetben, ha a kérdéses emberi betegség valamilyen állatra átvihető—, mert hiszen csak állatoknak az agyával lehet oltásokat végezni. A kultuszminisztérium támogatja a további kutatást Mansfeld professzor bejelentése nemcsak a magyar orvosi társadalomban, hanem az egész világon valóságos tudományos forradalmat idéz fel és a szakemberek szerint beláthatatlan mennyiségű új munkaprogramot adott a kutatásnak. Felkerestük dr Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnököt, a kultuszminisztérium felsőoktatási és tudományos ügyosztályának vezetőjét és beszélgetést folytattunk vele Mansfeld Géza profeszszor kutatásairól. — Hogyan támogatja a kultuszminisztérium Mansfeld professzor munkásságát? — kérdeztük. — Mansfeld professzor kutatásait a kultuszminisztérium eddig a legnagyobb erővel támogatta — felel dr. Zsebők Zoltán. Félévi munkával többszázezer forintnyi költséggé helyreállíttatta a miniszter úr Mansfeld professzor élettani intézeténél helyiségét és tanszékét azért, hogy kutató munkáját zavartalanul folytathassa. Az egyetemi élettani intézet felszerelésére — hogy a kutatás elemi feltételeit biztosíthassuk —, Mansfeld professzor a kultuszminisztériumtól százezer forintot kapott és egészen természetes, hogy a további eredményekkel kecsegtető kísérletekhez is minden rendelkezésre álló támogatást hajlandó megadni a kultuszminisztérium. (*»«