Diósgyőri Munkás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 4. szám
2 Az első kiskórus... Munkásőreink országos kezdeményezése A városi munkásőrzászlóalj ünnepi egységgyűlésén mutatkoztak be először. Az énekkarnak nagy sikere volt, lelkes tapsot kapott, amely azt is jelentette, nagyszerű kezdeményezésnek tekinthető az első zászlóalji énekkar létrehozása. Még az elmúlt év közepén, Ankli Sándor, az LKM III. munkásőrszázadának parancsnoka vetette fel a gondolatot, hogy jó lenne a zászlóaljon belül egy kórus létrehozása. A gondolat helyeslésre talált, és a megvalósulás útjára lépett, amikor Schirger Antal karnagy — aki a MEO-nál dolgozik — vállalta az énekkar megszervezését, vezetését. Nos, így alakult meg 1970. november végén a 32 tagból álló első vidéki, munkásőrzászlóalji énekkar, kohászati és gépgyári dolgozókból. Amint már írtuk, első szereplésük sikeres volt, s a jó bemutatkozás tovább fokozza a kedvet, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy a próbákon minden énekkari tag pontosan megjelenik, készülnek a további szereplésekre. A Bartók Béla Művelődési Központ vezetősége is segített a megalakulásban, egy pianinót ajánlott fel a kórusnak. Végül arról is kell beszélnünk, hogy az énekkar tagjai ezúton is hívják mindazokat a munkásőröket körükbe, akiknek jó hangjuk van, vagy már régebben tagjai voltak valamilyen más kórusnak. Akik hajlamot éreznek hozzá, jelentkezhetnek minden héten kedden és csütörtökön délután 4 órakor az LKM munkásőrlaktanyájában, ahol a próbák folynak. DIÓSGYŐR! KONKÁS Köszöntjük kitüntetettjeinket Mint arról előző lapszámunkban már beszámoltunk, a munkásőrség Miskolc városi zászlóalja megtartotta év eleji értékelő zászlóaljgyűlését. Ebből az alkalomból több, a Lenin Kohászati Művekben és a Diósgyőri Gépgyárban dolgozó munkásőrt tüntettek ki. Ezúton is köszöntjük kitüntetettjeinket, a következő elvtársakat: KIVÁLÓ MUNKÁSŐR JELVÉNY: LEM Klaj Sándor, Földi Géza, Hevele István, Bagi József, Csorba Ferenc, Kelemen János, Csomós István, Teodoru Szotirisz, Kovács András, Hankovszki József, Jófalvi János, Járdán Ferenc, Turcsoki József, Dudás Ferenc, D. Varga József, Dreiszig Jenő, DIGÉP Schmid Béla, Varga László, Varga István, Radványi Sándor, Kovács József, Benke László, Szalai Gyula, Török József, Tomolya János, Turcsoghi Béla, KIVÁLÓ PARANCSNOK JELVÉNY: LKM Nagy Bertalan, Bihari Attila, Skultéti Dezső. DIGÉP Csikós József, Laczházi Géza, Deli Ferenc, Czibula András, Horváth József, Tamás György. TÍZÉVES SZOLGÁLATI ÉRDEMÉREM: LEM Bazin Gyula, Rácz Sándor, Gőz János, Rákár János, D. Varga József. DIGÉP Benke László, Iván József, Kiss József, Újhelyi Tibor, Brecska Géza, Bogyik János, Juhász Jakab, Orosz János, Réti Bertalan, Rankasz Dezső, Szepesvári Sándor. KISZ—élet — ÉRDEKES TÉMÁRÓL tárgyaltak ülésükön a hengermű KISZ-csúcsvezetőségének tagjai. Saját szempontjaikat figyelembe véve megvitatták a kollektív szerződés pontjait. Beszéltek arról is, hogy mi a feladata az ifjúsági szervezet tagjainak a szerződés megvalósításában. * — Csütörtökön befejeződik a gépgyárban a KISZ-alapszervezetek taggyűléssorozata. A fiatalok január 15-én ültek össze először, s azóta minden alapszervezet tagsága megtárgyalta, milyen feladatokat állítanak maguk elé az idei évre. Beszéltek az 1971. évi események előkészítéséről és megtárgyalták azt is, hogy az alapszervezetek közös kasszájából mire mennyit költhetnek. * — ÖSSZEÜL A SZERVEZÉSI munkabizottság ma délelőtt a gépgyári KISZ-bizottságon. Megvitatják idei feladataikat és részletesen beszélnek első félévi munkatervükről. A megvitatásra kerülő terveket a munkabizottságok készítették el. 1971. január 26. Döntő: májusban A gépgyári fiatalok jelentkezése a S/DI- versenyekre Ismét megkezdődtek a gépgyárban a Szakma ifjú mestere versenyei. A nemes vetélkedőre öt szakma fiataljai jelenkezhetnek Az esztergályos, a lakatos, az egyéb forgácsoló (fúrós, horizontos, marós), a villanyszerelő és a kovács szakmákban április közepéig lezárul a versengés. A mozgalom történetében az idén előrelépést jelent az, hogy a két utóbbi szakmában megrendezik a vállalat legjobb fiatal kovács, illetve villanyszerelő szakmunkása címért folyó versenyt. A többi szakmában pedig a vállalat legjobb fiatal szakmunkása 1-es és 11-es kategóriájának versenyében vehetnek részt a fiatalok. A Szakma ifjú mestere mozgalom idei fordulójának forgatókönyvét már elkészítették. Ez februárban minden érdeklődő fiatalhoz eljut, jelentkezési lappal együtt. A jelentkezési lapokat március 1-ig kell visszaadniuk a versenyzőknek. A versenyzés üzemi szinten folyik, a termelési bizottság ehhez elméleti kérdéseket, és útmutatásokat ad. Maga a folyamat a SZOT és a KISZ KB irányelvei alapján zajlik le. Az idén hangsúlyt kap a SZIM-versenyek tömegesítése, a szakmai színvonal növelése. A versenyzés ideje alatt a fiataloknak hét elméleti előadást tartanak az FMKT mérnökei. Újdonság, hogy a mozgalom résztvevőinek politikai képzettségükről is számot kell adniuk. Bár a verseny gyakorlatilag még nem kezdődött meg, máris ismerjük a két döntő dátumát: május 16. és 19. Az üzemi demokráciáról napjainkban A szocialista vállalat a népgazdaság gazdaságilag elkülönült önálló szervezeti alapegysége, amelynek tulajdonosa a társadalom. Feladatát állami szervek, központilag a népgazdasági terv határozza meg, tehát szervezett és tervszerűen irányított vállalkozás, kinevezett egyszemélyi felelős vezetéssel. ■ A szocialista vállalatnál alapvetően két fontos tényezővel találkozunk: a dolgozóval, aki munkaereje révén kapcsolatba kerül a másik tényezővel, a termelési eszközökkel, amelyek társadalmi tulajdonban vannak. Szocialista építésünk egyik legnagyobb problémája, hogy a dolgozók felismerjék, a társadalmi tulajdon az ő tulajdonuk, tudatukban ez így jelentkezzen, és ennek megfelelően cselekedjenek. Az emberi tevékenység egyik alapvető kérdése, hogy milyen az emberek közérzete. Ez pedig szorosan összefügg a munkahely, az üzem politikai légkörével, elsősorban azzal, hogy helyileg a párt politikáját hogyan hajtják végre. A termelőerők gyors fejlődése az üzemekben előtérbe állítja az emberekkel való személyes foglalkozás állandósításának, hatékonysága fokozásának, módszere fejlesztésének a szükségességét. A szocialista vállalatokon belül a vezető-irányító tevékenység központjában a társadalmi termelés minél jobb megszervezése, a hatékony, értékalkotó munka feltételeinek megteremtése áll. A szocialista vállalat vezetőjének egyidejűleg kell képviselnie az egész társadalom érdekét és a vállalati kollektíva érdekét. Ez a követelmény jut kifejezésre a vállalatnál érvényesítendő egyszemélyi felelősség elvében és az üzemi demokratizmusban. Az iparvállalat sajátos vonása, hogy a termelőtevékenység során nemcsak a szükségletek kielégítését célzó termékeket állít elő, hanem társadalmi szerepet is betölt. Lehetőséget, teret ad az ember alkotótevékenységének kibontakoztatására, a jól végzett munka örömére, felkelti a megelégedettség érzetét. Az emberek é életük jelentős és legaktívabb részét a vállalatnál töltik el. Munkahelyükön hatással vannak egymás magatartására, szemléletére a társadalmi élet sok-sok kérdésében. Szocialista társadalmi viszonyok között az iparvállalat olyan szervezet, amelyben tervszerű nevelő munka is folyik. A vállalat összeköti az embereket a szocialista rendszerrel, és tulajdonképpen a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszony kialakításának az iskolája. A munkásosztály vezető szerepe érvényesülésének, és annak, hogy a különböző munkahelyeken dolgozó munkások, általában a beosztott dolgozók kézzelfoghatóan érzékeljék is ezt a vezető szerepet, alapvető feltétel a szocialista demokrácia, ezen belül is az üzemi demokrácia megfelelő érvényesülése. Szocialista, társadalmi rendszerünk lényegéből következik, hogy a dolgozók alapvető joga, de kötelessége is részt venni, az üzem vezetésében, a termelésben, a munka és az elosztás ellenőrzésében. A szocialista vállalatok dolgozóinak részvétele a feladatok megtervezésében, végrehajtásában, az irányításban, az ellenőrzésben az üzemi demokrácia keretei között valósul meg. A dolgozók bevonása az üzem életének irányításába a társadalmi termelés ellenőrzésének is fontos eszköze, ugyanakkor a szocialista tulajdonosi tudat fejlesztésének is módszere. A vállalati kollektívák szerepe a vállalat gazdasági, politikai fejlődésében elsődleges, illetve kiemelkedő jelentőségű. Az iparvállalatok a gazdaságirányítás megváltozott viszonyai között egyre bonyolultabb feladatokkal találják szembe magukat. A gazdaságirányítás mai rendszere a népgazdaság egészében már kedvezően érezteti hatását, ugyanakkor a vállalatok szintjén számtalan nehézség akadályozza gazdaságpolitikai céljaink hatékony megvalósulását. Egyre határozottabban megfogalmazható az a gyakorlati tapasztalat, hogy a vállalati belső irányítási rendszer, felelősségi rendszer korszerűsítése és továbbfejlesztése nélkül nem valósítható meg a gazdaságirányítás reformjának teljes kibontakoztatása. Mivel a gazdaság — ezen belül a vállalati tevékenység — további fejlődése szorosan összefügg az üzemi demokrácia mechanizmusának fejlődésével, jelenlegi körülményeink között előtérbe került általában a szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi demokrácia erősödése, fejlesztése. Az elmúlt évek üzemi tapasztalatai szerint még hosszabb idő szükséges az egyszemélyi felelősség és az üzemi demokrácia együttes fejlesztésének megvalósításához, a helyes gyakorlat kialakításához, a meglevő ellentmondások megszüntetéséhez. A gazdaságirányítás reformja a vállalatok önállóságának növelésével reális alapokat teremtett az üzemi demokrácia fejlődéséhez. Mivel az anyagi eszközök a vállalat hatáskörébe kerültek, a vállalatra, annak vezetésére hárul az elsődleges felelősség, így minden olyan döntésért, amely a központi gazdaságpolitikai célok elérését, az eszközök célszerű felhasználását, a munkát, a munkakörülményeket, az eredményből való részesedést, annak elosztását befolyásolja. A vállalati belső mechanizmus — ezen belül az üzemi demokrácia — fejlesztése döntően a vállalatok hatásköre. Ebben a rendkívül fontos kérdésben a beidegződött hibás módszerek következtében igen sok tisztázni, tennivaló van. A vállalati döntések szférája, a vállalaton belüli mechanizmus további korszerűsítése még fokozottabb követelményeket, korszerű vezetői felkészültséget, tájékozottságot, új eszközöket és módszereket kíván. A vállalati dolgozók tevékenységének hatékonyabbá tételét a vállalatoknál működő párt- és társadalmi szervek mindenekelőtt azáltal kell elősegíteni, hogy minden szinten gondoskodnak a tervszerű munka tárgyi és személyi feltételeiről. Az üzemi demokrácia kibontakoztatása munkamegosztást és összehangolt munkát igényel a társadalmi és az állami — gazdasági szervek között. A gazdasági építőmunka fejlődése, a társadalmi élet növekvő aktivitása szükségessé, de egyben lehetővé is teszi, hogy a társadalmi és gazdasági szervek differenciáltabban és hatékonyabban végezzék munkájukat. Az üzemi demokrácia tartalmából következik, hogy érvényesülése szorosan összefügg a vállalati kollektíva gazdasági, társadalmi, politikai viszonyaival, ezért sikeresen csak valamennyi társadalmi és állami — gazdasági szerv tevékenységének kölcsönhatásában valósulhat meg. Az üzemi demokrácia lényege Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része, a gazdasági élet irányításának, a vállalati vezetésnek formája, módszere. A dolgozók bevonása a vállalat, az üzem életének alakításába, nem egyszerűen vezetési módszer vagy elhatározás kérdése, hanem szükségszerű követelmény. Az üzemi demokrácia biztosítja, hogy a dolgozók részt vegyenek az állami vállalatok irányításában, a tervezésben, a döntések meghozatalában, a végrehajtásban és a végrehajtás ellenőrzésében. Ha felszínesen összevetjük a termelés irányítását és az üzemi demokráciát, a kettő egymással ellentmondásosnak tűnik, s nem látható köztük 5 szoros kapcsolat. A termelés meghatározott technológiai, technikai feltételek és gazdasági szabályozók szerint folyik. Ezek kialakítása és betartása nem a többségi úton kialakított döntés vagy szavazás útján történik. A vállalat egészét érintő kérdésekbe nem szólhat bele közvetlenül minden dolgozó. Mégis, e látszat ellenére, igen szoros a kapcsolat a gazdaság, a termelés irányítása, és az üzemi demokrácia között, hiszen a termelésnek nemcsak műszaki, technológiai, hanem számottevő emberi vonatkozása és politikai hatása is van. Az üzemi demokrácia problémája hatalmi kérdés. A dolgozók részvétele a vállalat és ezen keresztül a népgazdaság irányításában a munkásosztály hatalmának egyik — nagyon fontos — gyakorlati megnyilvánulása, ez a termelési eszközök társadalmi tulajdonából következik, és szorosan összefügg a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésével. Az üzemi demokrácia tehát azt jelenti, hogy a vállalat dolgozóit közvetlenül vagy közvetve (képviselőik útján) bevonják a termelés irányításába, biztosítják annak feltételeit, hogy mind nagyobb mértékben hozzászólhassanak és állást foglaljanak az őket érdeklő és érintő kérdésekben. Az üzemi demokrácia tehát a hatalom gyakorlásában való részvételnek, a dolgozók tulajdonosi mivoltának és az ebből következő érdekellentmondások megoldásának mozgásformája, megnyilvánulása. Ami a munkaviszonyban álló dolgozók számára jog — részvétel a vállalat vezetésében, a vezetők munkájának ellenőrzésében —, az a vállalati vezetők számára kötelezettség; biztosítani a feltételeket a dolgozók részvételéhez, bevonni a dolgozókat a feladatok meghatározásába, a vezetésbe, az ellenőrzésbe. Az üzemi demokrácia mechanizmusa A demokratizmus és a centralizmus dialektikája az üzemi demokrácia fejlődésében is szükségképpen érvényesül. Az üzemi demokrácia mindenekelőtt a demokratikus centralizmus sajátos érvényesülését jelenti az állami vállalatoknál. Lényege, hogy párosítja a dolgozók kezdeményezőkészségét a központi akarattal, az alá- és fölérendeléssel, a fegyelemmel. Társadalmi értelemben központilag határozzák meg a dolgozók jogait az üzemi demokrácia keretei között. E jogok terjedelmének meghatározása, a vezetésben való részvétel formája és módja politikai döntést igényel, mérlegelve az objektív helyzetet, a társadalom fejlettségi szintjét. Az állami és társadalmi szervek vezetési módszereinek egyesítése eredményezi végső soron a gazdaságban a szocialista vezetési stílust, amelyben az üzemi demokrácia és a centralizmus egymást kiegészítve, feltételezve és kölcsönhatásban érvényesül. Az üzemi demokrácia fejlődése elősegíti a helyes döntéseket, amelyek ismét pozitív irányban viszik előre a demokratizmust. Vállalati — tehát konkrét helyi — vonatkozásban az üzemi demokráciában a helyi pártszervezet eszmei-politikai vezetése, koordináló tevékenysége jelenti a centralizmust. Az üzemi demokrácia ugyanis olyan sajátos mechanizmuson keresztül valósul meg, amely a sokféleképpen jelentkező demokratikus elemek szintézise. Ide tartozik a demokrácia, a szakszervezeti demokrácia, a KISZ-ben érvényesülő demokratizmus és a gazdasági vezetés által működtetett demokratikus formák rendszere is. Ezek közül elsőbbsége csak a pártdemokratizmusnak lehet, a pártnak az egész mechanizmusban betöltött vezető szerepe alapján. Ez az üzemi demokrácia szempontjából olyan sajátos centralizmust jelent, amely az eszmei-politikai irányításon, és nem az operatív beavatkozáson, a meggyőzésen, s nem az utasításokon alapul. Azonban az együttes vezetés mellett érvényesülnie kell a párt, a gazdasági, a szakszervezeti, a KISZ-szervek külön-külön vállalt felelősségének is — a kialakult sajátos munkamegosztás és annak összehangolása alapján —, figyelembe véve, hogy a helyi pártszervek tevékenysége meghatározza a többi társadalmi szervezet munkájának tartalmát és színvonalát is. A pártszervezetek az üzemi demokrácia kibontakoztatásában és továbbfejlesztésében is politikai irányító szervei az üzemi demokrácia vállalati mechanizmusának. Arra törekszenek, hogy irányításukkal és segítségükkel tökéletesebbé váljon a vállalati pártszervezet, a gazdasági és szakszervezeti szervek közötti munkamegosztás és felelősségi rendszer az üzemi demokrácia fejlesztésében. Indokolt, hogy az üzemi demokrácia mechanizmusát válasszuk külön a gazdasági vezetéstől, hiszen ennek éppen az a célja, hogy biztosítsa a társadalmi kontrollt a gazdasági vezetés felett. Ezért az üzemi demokrácia mechanizmusán a társadalmi szervek működését kell értenünk, vagyis a párt, a szakszervezetek és a KISZ egymással és a gazdasági vezetéssel való kapcsolatát. Juhász György a megyei pártbizottság politikai munkatársa (Folytatjuk)