Diósgyőri Munkás, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-03 / 27. szám
•7 llnökeink átvették megbízólevelüket Üzemi szakszervezeti alapszervezetek taggyűlésein jelölték ki azokat a dolgozókat, akiket az újabb választási időszakban bírósági ülnökként akarnak viszontlátni a gépgyár dolgozói. A városi tanácson történt megválasztásuk után pedig június 26- án a gépgyár műszaki házában 65 bírósági ülnök tette le az esküt és kapta meg megbízólevelét. Az ülnökök tájékoztatását és az eskütételt dr. Farkas József, a járásbíróság elnöke tartotta. A megyei bíróság ülnökeinek megbízólevelét dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-titkára, a városi, járási ülnökök megbízólevelét pedig dr. Tóth István, a városi tanács vb-titkára adta át. A gépgyári ülnökök jó munkáját bizonyítja az is, hogy a megválasztottak 98 százaléka már az előző választási időszakban is gyakorolta az ülnöki teendőket. Feladatukat, az államélet, a fegyelem, a rend védelmét kívánjuk, hogy a következő időszakban is hasonlóan jó eredménnyel végezzék. Megnyílt a gépgyár képviseleti irodája Belgrádban Újabb külföldi városban létesül gépgyárunknak képviseleti irodája. Ezúttal — az eddig is szoros — jugoszláviai kereskedelmi kapcsolataik erősítését szolgálja az új belgrádi iroda, melynek vezetője Kuszman Károly, a gépgyár műszaki és kereskedelmi főosztályának eddigi vezetője lesz. Belgrádba családostól és négy évre utazik, közvetlen munkatársa pedig a szintén több nyelven beszélő felesége lesz. Azt várják a jugoszláviai képviseleti iroda beindulásától is — amit a hasonló moszkvai már bizonyította a kereskedelmi kapcsolatok megerősödését. DIÓSGYŐRI MUNKÁS „Sokat tanultunk Diósgyőrben" Egy német barátunk cikke a freitali sajtóban A baráti NDK-ban a freitali testvérüzem nem ismeretlen kohászatunk dolgozói előtt. Sok és sokoldalú barátság kötődött a két üzem között. Ebben nem ritka a tapasztalatcsere, egymás őszinte segítése. Januárban, mint még sokan emlékeznek, a földgáztüzelésű kemencék tapasztalatait tanulmányozták német barátaink. Rübarsch elvtárs, első olvasztár, a freitali üzem 450-es hengersorán igen elégedett és meleg hangú cikket írt az üzem „Friedenstahl” című lapjába. Úgy gondoljuk, sokan örülnek majd annak, ha ezt a cikket, ha rövidített fordításban, de a lényeget teljesen meghagyva közre adjuk: íme, a baráti levélnek is elfogadható cikk: „Amikor Miskolcra érkeztünk, nagyon barátságosan fogadtak bennünket. Röviden ismertették velünk a gyár fejlődését és történetét. A gyár megtekintése után külön csoportok alakultak (a gyárunkban levő munkahelyek szerint). Minden csoport kapott egy patronálót, egy magyar mérnököt, valamint egy magyar kollégát tolmácsként, aki egykor a mi üzemünkben is dolgozott. Minden nap a termelő üzemben voltunk, hogy megtanuljuk és lássuk, hogyan dolgoznak a földgázzal. A magyar elvtársak többek között arra is alkalmat adtak, hogy mi magunk gyújtsunk be egy kemencét. Kifaggattuk a magyar szakembereket és ők az évek során összegyűjtött tapasztalataikat fenntartás nélkül átadták nekünk. Láthattuk hogyan üzemelnek a kemencék, valóban megismerhettük azok technológiáját. Sok kérdésünk volt a magyar szakmunkásokhoz és a patronálókhoz és ők — minden szakértő — megnyugtató választ adtak kérdéseinkre. Természetesen olyan részletesek voltak, hogy azokat csak a helyszínen lehetett tisztázni. Ezeket a mi megbízottjaink összegyűjtötték és továbbadták. A szakmérnökök, a hengermű vezetője, a főenergetikus és mások számoltak be nekünk nyílt, őszinte légkörben és olykor vélemények harcában, és gyakran nem kíméltek sem időt, sem fáradságot, hogy kérdéseinkre válaszoljanak. Sokat tanultunk Magyarországon, Diósgyőrben és sok aggodalmunk oszlott el, de nyíltan meg kell mondanunk, hogy azoknak a kollégáknak, akik a jövőben földgázzal fognak dolgozni, meg kell tartaniuk a szükséges gondosságot és a fegyelmet, hogy a baleseteket, az üzemzavarokat elkerüljék. Megtanultuk továbbá, hogy valamennyi részvevőnek szoros együttműködésre van szüksége, hogy a berendezéseinket üzemünkben sikeresen működtethessük. Már a miskolci tartózkodás után úgy éreztem, hogy képes vagyok egy földgázzal üzemelt kemencét kezelni, bár az elméleti tanulásra még szükség van. Feladatom most az is, hogy második olvasztáromnak és egy másik műszak olvasztárainak átadjam az általam gyűjtött tapasztalatokat és ismereteket.” Tudomásunk szerint az NDK-beli üzem kemencéit már át is alakították, s azok a magyar gyakorlati tapasztalatok felhasználásával üzemelnek. 1913. július S. r érvényesül (Folytatás az 1. oldalról) A nőkkel való megkülönböztetett törődés megmutatkozik munkabérük javításában is: itt fokozatos fejlődésről számolhatunk be. 1961-hez viszonyítva a nők átlagos keresete dinamikusabban emelkedett mint a férfiaké: ez a mutató az említett időszaknak megfelelően a nőknél 23,3 százalék, míg az összes munkásállományú dolgozóké 19,9 százalék. Már 1972-ben elérte kohászatunk, hogy a nők munkabérének emelése, néhány munkahelyet kivéve, magasabb volt, mint a férfiaké. Az ez évi bérfejlesztést hasonlóan oldottuk meg és számottevő az emelkedés, külön ki kell emelni a takarítói munkaköröket, ahol az idei bérfejlesztés elérte a 25 százalékot. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy van még tennivaló „az egyenlő munkáért, egyenlő bért” elvének megvalósításában. Van tennivaló a kádermunkában, a nők nagyobbarányú vezető beosztásba való állításában, van mit tenni a fiatalokkal való foglalkozásban, hogy megszeressék gyárunkat és ezen belül is a fizikai munkát, munkaterületet. Viszont az említetteken túl és a feladataink mellett dicsekedhetünk kommunális, oktatási és kulturális eredményeinkkel. A nőkkel való fokozódó törődés, mint azt a műszaki konferencia határozatban is rögzítette, évről évre megújuló és bővülő feladat. Lapunk is visszatér e munkára gondjaink, problémáink, eredményeink ismertetésére. Cs. E. a fokozottabb megbecsülés I A foropL összehangolása a lehet a szocialista világrendszerre jellemző új jelenség a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az együttműködés e formája hasznosítja a szocialista munkamegosztás előnyeit és a KGST-országok anyagi erőforrásait, lehetővé teszi a KGST-országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének komplex megoldását. A megoldásra váró problémákat a tagországok közötti szerződések ölelik fel. E szerződésekben rögzítik a műszaki tudományos haladás és együttműködés fő céljait, a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztésének feladatait, közös beruházások eszközlésének módját, a kölcsönös áruszállítások és szolgáltatások nomenklatúráját, határidejét és gazdasági feltételeit. A tervek összehangolása után az egyes kérdésekben az illetékes gazdasági szervek kormányközi megállapodásokat hosszú lejáratú szerződéseket kötnek. Az 1971—1975. évi népgazdasági tervek összehangolása folyamán például kidolgozták az üzemanyag- és nyersanyagkészletekkel, gépekkel és műszerekkel való ellátás problémáját, valamint a közszükségleti cikkek fokozott termelésével összefüggő kérdéseket. A KGST-országok egy része közös erőfeszítéssel tárja fel az ásványi kincseket. Ez a szocialista közösség valamennyi országa számára lehetővé teszi a nyersanyagbázis kiterjesztését. A kölcsönös együttműködés ragyogó példája a Barátságkőolajvezeték, amelynek költségei két év alatt megtérülnek. Ennek alapján kiépült a KGST-országok nehézvegyipara, ami óriási lendületet adott a műanyaggyártásnak. Az utóbbi 10 évben a tagországok műszáltermelése 11-szeresére nőtt. Napjainkban igazolódik be, milyen óriási jelentőségű az az olajvezeték. A jelenlegi ötéves terv időszakában a Szovjetunió 243 millió tonna kőolajat szállít a KGST többi országainak, nagyrészt a Barátságolajvezeték útján. Míg 1964- ben, működése első évében a vezeték 8,3 millió tonna olajat továbbított, 1975-ben ez a mennyiség eléri az 50 millió tonnát. A szocialista orsz^g anyagbázisának bővítése szempontjából nagy jelentőségű a Szovjetunió északi részét a KGST-országokkal összekötő, Északi Fény elnevezésű földgázvezeték, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió növelje a Csehszlovákiába és Lengyelországba irányuló földgázszállítást, az NDK-t, Magyarországot és Bulgáriát pedig bekapcsolja a földgázellátásba. A mostani ötéves terv idején ezek a szállítmányok 33 milliárd köbméterre nőnek. Ezáltal a KGST-országok olcsó üzemanyagot és vegyipari alapanyagot kapnak. A KGST illetékes bizottsága már megtárgyalta a cellulóz- és papíripar, a foszfortartalmú nyersanyagtermelés, egyes élelmiszeripar ágazatok, valamint a mezőgazdaság távlati fejlesztését. Az ezekkel kapcsolatos prognózist felhasználják mind a távlati és az 1976— 80 évekre szóló tervek összehangolásánál. A szocialista közösség országai most kétoldalú tanácskozást folytatnak a következő ötéves időszak terveinek egyeztetéséről. Az érdekelt országok képviselői a megbeszéléseken előzetes rendeléseket adnak egymásnak nyersanyagok, üzemanyagok, villanyenergia és gépi berendezések szállítására, majd kidolgozzák a konkrét feladatokat. Így 1972. júliusában Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió általános egyezményt kötött arról, hogy a Szovjetunióban felépítik az évi 500 000 tonna fehérített szulfátcellulóz előállítására alkalmas Uszty-llim-i cellulózgyárat. Tisztázták az érdekelt országok együttműködésének feltételeit a szovjet területen építendő kijembajevi azbesztbányát és dúsítóművet illetően is.* A komplex program értelmében a KGST szervei most tanulmányozzák azokat a javaslatokat, amelyek szerint közös erővel termelnének vasércet és vaskoncentrátumot, valamint bizonyos fajta vasötvözeteket, továbbá a kurszki mágneses anomália bázisán évi 12 millió tonna acélt előállító kohászati kombinátot építenek. Tárgyalnak izoprén kaucsukot előállító vállalat és egy titándioxidot termelő gyár létesítéséről is. A KGST 27. ülésszaka kétségkívül nagy figyelmet fordított mindezekre a problémákra. A Tervezési Bizottság és a KGST többi szervei tovább javítják a szocialista országok gazdasági együttműködését. Alekszandr Alekszejev a közgazdasági tudományok doktora. A KGST Titkársága osztályvezetője A terv az integráció alapja A kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 27. ülésszaka után A nők helyzete Gépgyárunk nagy kollektívájában egy egészen friss adat szerint több mint 2581 nő dolgozik. Védelmük, élet- és munkakörülményeiknek javítása a napi feladatok közé tartozik. Június 20-án a vállalati párt-végrehajtó bizottság tűzte ülésén napirendre e kérdést az MSZMP KB ismert nőpolitikai határozata, valamint a kapcsolódó, a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról szóló kormányhatározat alapján. Természetes a vb sem először foglalkozik e témával. Az ezzel kapcsolatos igen sokoldalú munkáról átfogó, a politikai és gazdasági vezetés munkáját, eredményeit és feladatait jól tükröző jelentés került a vb elé. A nőpolitikai határozat vállalati szintű végrehajtásának eddigi eredményeiből elöljáróban is megállapíthatjuk, hogy a pártszervezetek, a KISZ, a szakszervezet, valamint a vállalat gazdasági vezetése a határozatok gyakorlati megvalósításával, annak folyamatosságával egyre inkább kivívta a nők kollektívájának megelégedését. Az egyik legfrissebb és a közérdekű témák közé tartozik a legutóbb végrehajtott bérfejlesztés, amely gépgyárunk gyakorlatában, a dolgozó nők nagyobb megbecsülését figyelembe véve igen példás: a szakmunkásnők átlagos bérfejlesztése nem kevesebb, mint 15 százalékos volt, szemben a férfiak 13,4 százalékos átlagával. Érdemes néhány részadatot is külön megjegyezni: a betanított munkásnők bérfejlesztése 9,6 százalékos volt, a férfiaké 7,9 százalék. A segédmunkásnőknél, javukra a 9,6 százalékos fejlesztéssel 2,5 százalékos többlet mutatkozik. Mint azt a jelentés is megállapítja ilyen arányú bérfejlesztésre, ilyen széles körben gépgyárunkban még nem volt példa. A gyár gazdasági vezetése a helyi igényeknek megfelelően gondoskodik a nők egészségügyi és testi védelméről. Megfelelő védőberendezéssel látták el azokat a munkahelyeket, amelyek korábban az egészségre ártalmasak voltak. A B-gyáregységben például a daruvezető nők részére átalakították a feljáró létrát és melegítőt szereltek fel a darukossárba. A komplett és ó üzemben dolgozó nők részére fürdőt építettek, s több területen korszerűsítették a női fürdőket, öltözőket. Elismeréssel szólhatunk a nők továbbtanulásának lehetőségéről. Jelenleg 10-en tanulnak egyetemen, illetve főiskolákon, az 1973/74-es tanévre pedig hasonló szintű iskolákba 20-an jelentkeztek. Több mint 200-an tanulnak technikumban, gimnáziumban, illetve szakközépiskolában. Külön figyelmet érdemel a női dolgozók létszámának dinamikus emelkedése, munkásállományban például 1967-hez viszonyítva 39,1 százalékos. Sok fiatal kislány kap munkalehetőséget a gyárba: a hatórásak létszámának emelkedése az említett időt figyelembe véve mintegy 86 százalékos. Ebben a rendkívül sokoldalú munkában külön is nagy és felelősségteljes feladata van a KISZ-bizottságnak, a KISZ-szervezeteknek és hasonlóan a szakszervezeteknek is. Noha, egyes területeket külön is lehet választani, azért itt együttes, kollektív munkáról van szó. KISZ-bizottságunk a határozat megjelenése óta figyelemmel kíséri a vállalatnál dolgozó fiatal lányok, asszonyok helyzetét. Munkatervét, akcióprogramját úgy állította össze, hogy a leghatékonyabban hozzájáruljon a párt nőpolitikai határozatának végrehajtásához. Gondoskodnak fiataljaink rendszeres politikai neveléséről, tanulásáról és szórakozásáról. Az Ifjú Gárda század például nagy gondot fordít a hazafias nevelésre. A századon belül működő leányszakasz igen aktívan kapcsolódott be a honvédelmi és egyéb rendezvények szervezésébe és lebonyolításába. A szakszervezet is megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a dolgozó nők helyzetével, életével. A közelmúltban átfogó vizsgálatot tartottak a nőbizottsággal együtt, amelyet a vszb. is megvitatott. A vizsgálat, mint itt számos példa is bizonyítja minden területen megnyugtató tapasztalatokkal ért véget. Természetes, mint azt a vb is megállapította, a nőpolitikai határozat végrehajtása még nem ért véget, csak elkezdődött, ám az elért eredmények biztosítékai lehetnek a további munka eredményességének, mert tennivaló még bőven akad. A tennivalók között külön kiemelte a végrehajtó bizottság a káderfejlesztésben tapasztalható hiányosságokat: nem kielégítő az az előrelépést, melynek értelmében a nők nagyobb számban kell, hogy hozzájussanak egy-egy vezető beosztáshoz. Őszintén el kell ismerni azt is, hogy az előrehaladás jórészt központi intézkedések eredménye. Fontos tehát, hogy a munkahelyen a dolgozó nők közvetlen közelében induljanak el a kezdeményezések. A vb feladatként szabta meg, hogy az alapszervezetekben, KISZ-szervezetekben a negyedik negyedévben tűzzék napirendre a nőpolitikai munka értékelését, majd ezt követően legyen ez taggyűlési téreg is. Határozat született arról, hogy augusztusban kommunista nő-aktívaértekezletet hívjanak össze, ahol szintén értékeljék az eddigi munkát, és szabják meg a soron következő feladatokat. Százötvenezer teherautó évente Egyre bővülnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatai, többek között a gépkocsigyártásban is. Az amerikai National Ingeneering cég a Naberezsnije Cselniben épülő Kárnai Gépkocsigyár számára gyárt berendezést. Az idén a nagy teherbírású gépkocsik első szériája hagyja el az üzemet. Európa egyik legnagyobb gyárának tervezett kapacitása: évi 150 000 teherautó és 250 000 Dieselmotor. A Kamaz gépkocsik első kísérleti példányait északi 50 fokos hidegben, délvidéki forróságban, és a távoli vidékek úttalan útjain próbálják ki.