Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-05-14 / 20. szám
VI. évfolyam Dombóvár, 1922. május 14 Előfizetési árak: egész, évre 100’— K, félévre 50’— K, negyedévre 25 K. Egyes számára : 5 korona; pályaudvaron 3 K. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap, 20. szám Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal és nyomda: Esterházy utca 17. szám. Saját ház. (Telefon : 40. szám.) A megyéspüspök bérznautja Dombóváron. Meleg és elfelejthetetlen ünnepe volt Dombóvárnak a bérmálás két napja. Olyan volt a városka képe, mint a bérmálandók lelke s a lányok fehér ruhája. Ünnepi érzés ült ki nemcsak az emberek arcára, hanem ezt az ünnepi hangulatot magára öltötte egész Dombóvár is. Különösen a bérmálás második napján tűnt fel ez a vasárnapi hangulat az utcákon, templom körül, amikor a májusi napfény is előbukkant a szürke tavaszi felhők körül. A fogadtatás. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök szombaton érkezett meg dr. Gebauer Miklós püspöki titkár társaságában a déli személyvonattal. Az állomáson nagyszámú és előkelő küldöttség fogadta a főpásztort. A küldöttség soraiban ott láttuk a vármegye képviseletében Szévald Oszkár vármegyei főjegyzőt, Kenézy László főszolgabírót, dr. Gebhardt Antal vezető járásbírót, Dőry Hugó nagybirtokost, Varga Ferenc főgimn. igazgatót, Offenmüller Zsigmond szentszéki tanácsost, Vozáb József rendőrkapitányt, Illés Gyula főjegyzőt, Hollósy Andor főjegyzőt, Dömötör Mihály gazdasági felügyelőt, Farkas Ferenc községi birót és még másokat. A főpásztort Szévald Oszkár üdvözölte az ujdombóvári Állomáson a vármegye nevében. Nagyméltóságu Püspök ur, Kegyelmes uram ! Midőn annyi megpróbáltatás, szenvedés és nélkülözés után Nagyméltóságod hivatalos minőségben először lép Tolna megye területére, engedje meg, hogy e kiváló alkalmat felhasználhassam, hogy a vármegye közönsége nevében, mint az alispán törvényes helyettese, tiszteletteljesen és hódolattal üdvözölhessem. — Legyen meggyőződve nagyméltóságod, hogy az a méltatlan és embertelen bánásmód, mely nagyméltóságod íenkölt személyét és magas környezetét a szerb megszállás alatt a gaz rablóbanda részéről értő, e nemes vármegye közönségénél valláskülönbség nélkül a legmélyebb részvétet és fájdalmat váltotta ki. Istenbe vetett hitünk minden más érzésnél hatalmasabb, a reményünk a gyémántnál keményebb volt, hogy a rabbilincsek lehullanak és nagyméltóságod felszentelt személye érintetlenül, fényesebb glóriával körülfogva kerül ki. Boldog vagyok, hogy én lehettem szerencsés nagyméltóságodat ez alkalommal fogadni, akit nemcsak a tanulóévek feledhetetlen kedves emlékei fűzik nagyméltóságodhoz, hanem a törhetetlen ragaszkodás, nagyrabecsülés és mélységes szeretet. Midőn a dombóvári, tamásii és értényi esperesi kerületekben a bérmálás szentségének kiosztása végett most megjelenni méltóztatott, kivánom, hogy a jó Isten áldása kisérje és vezérelje főpásztori működésében. Az Isten hozta nagyméltóságodat. A főpásztor meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Ezután a főpásztor és kísérete a templom elé hajtattak. A templom körül az úttest mindkét oldalán a hívek s a dombóvári iskolásgyermekek nagy serege várta a püspököt ünneplő ruhában, kezükben virággal. Mikor a főpásztor kocsija a templom elé ért s kilépett kocsijából, virágeső hullt az útjára s igy vonult a templomba az apró gyermekek sorfala között. Megható és festői vett az iskolás gyermekek azon csoportja, amely közvetlenül a templom bejárata előtt állt a mellükön ott díszelgett az Isten hozott kedves üdvözlő mondata. A főpásztor amikor a templom kapuján belépett, felcsendült az Ecce sacerdos gyönyörű hatszólamu éneke. Az énekkart a gimnázium növendékei és a helybeli dalárda tagjai adták elő művészi interpretálásban. A sikerült éneket Marton Kálmán kántor dirigálta s a betanításban segítségére volt Bugaila Béla áll. el. ig. tanító, főgimnáziumi énektanár. A szokásos főpapi ima és halotti litánia elvégzése után ugyancsak a kis iskolás gyermekek sorfala között vonult át a főpásztor a plébániára. Iskolai látogatások. Szombat délután a megyéspüspök a helybeli iskolákat látogatta meg. Első útja a kir. kat. főgimnáziumba vezetett, hói erre az alkalomra az osztályokban összegyűltek a növendékek. Az intézet kapujában Varga Ferenc igazgató fogadta és kalauzolta a megyéspüspököt. Minden osztályt megtekintett s mindegyikben volt pár jóságos szava a növendékekhez. Külön felkereste a tanári kart s velük hosszabb ideig elbeszélgetett. A főgimnázium után a katolikus elemi iskolát tekintette meg. Az osztályokban a tanítók fogadták s egy-egy növendék köszöntötte fel a megyéspüspököt gyermekszívből jövő kedves szavakkal. Minden osztályban a tanítók vizsga-félét is tartottak. Legmelegebb ünnepségben az Orsolya-zárda részesítette a megyéspüspököt. Valóságos kis ünnepély keretében köszöntötték a szeretett főpásztort a zárda nagytermében. Dr. Pinkovich Sándor főgimn. tanár alkalmi darabját adták elő a növendékek a énekkaruk egy szép melódiájú köszöntőt énekelt el Parti József igazgató dirigálása mellett. Ezután megtekintette a zárda új épületét s a látottak felett örömét és megelégedését fejezte ki az intézet fáradhatatlan tevékenységű főnöknője előtt. A küldöttségek fogadása. A főpásztor az iskolai látogatások után visszavonult a parókiára, hol a nagyszámú küldöttségek tagjait fogadta. Elsőnek Szévald Oszkár vm. főjegyző kereste fel a megyéspüspököt, akivel mint iskolatárs kedélyesen elbeszélgetett. Azután sorban tisztelegtek a katolikus hitközség tagjai Offenmüller Zsigmond plébános vezetésével, Gaál József evangélikus lelkész, az izr. hitközség, az Esterházy kegyúri hitbizomány nevében Dvorzsák Rezső felügyelő, a járásbíróság és rendőrség nevében dr. Gebhardt Antal vezető járásbíró és Vozák József rendőrkapitány, a dombóvári járás nevében Kenézy László főszolgabíró, Dombóvár és Ujdombóvár politikai községek Illés Gyula és Hollósy Andor vezetésével, az ujdombóvári vasutasságot Bedő Simon és Molnár Endre vezették, a tantestületek közül a főgimnázium tanári kara Varga Ferenc igazgatóval élén, a Faicsféle magánpolgári leányiskola tanárnői Faics Irén igazgató vezetésével, a róm. kat. el. iskolát és iparosiskolát Marton Kálmán kántortanító és Lenkei Géza igazgató képviselték, a hattagú állami el. népiskola tantestületét Duchon Árpád igazgató vezette, tisztelgett a helybeli Mária Kongregáció nagyszámú küldöttsége, az Oltáregylet, az Általános Jótékonysági Egyesület, a dombóvári Szr. Nőegylet s a dombóvári Kat. Legényegylet Dobszay János világi elnök vezetésével. A küldöttség minden egyes tagjával a legszivélyesebben és legmelegebben elbeszélgetett az aranyszívű főpásztor. A küldöttségek fogadása után a megyéspüspök átvonult kíséretével a templomba, a hel részt vett a májusi litánián. A főgimnázium sampionos menete. Szombaton este 8 óra felé a templom és a parókia közi teret hatalmas tömeg lepte el. Itt volt a város apraja-nagyja, intelligenciája és munkássága. Várták a főgimnázium lampionos menetét. Nyolc óra után néhány percre az Esterházy utca felől csakugyan előbukkant a tanulóifjúság lampionos- és fáklyásmenete. Az esti szellő meg meglóbálta a körülbelül hatvan lampiont. Nagyon kedves látvány volt. Az ifjúság a plébánia nagyebédlőjének ablakai alatt sorakozott fel s pár pillanat múlva felcsendült az ifjúsági dalárda köszöntő és üdvözlő éneke. Az ének alatt kinyíltak a parókia ablakai s az egyikben megjelent gróf Zichy Gyula megyéspüspök, akit nagyon meghatott ez a nem várt ünneplé . A köszöntő elhangzása után Veszelei Andor Vili. oszt. tanuló üdvözölte a megyéspüspököt. Megköszönte a főpásztornak, hogy megjelent körükben s a bérmálandó ifjúság nevében hódolatának adott kifejezést, egyben tanulótársai nevében a hála szavaival tolmácsolta azt a boldogságot, hogy van nekik főgimnáziumuk s ebben legnagyobb érdeme éppen a pécsi megyéspüspöknek van, aki támogatásával kivívta, hogy a dombóvári ifjúság a családi tűzhely melegénél folytathatja középiskolai tanulmányait. A főpásztor zúgó éljenzés közben köszönte meg a meleg ünnepeltetést s az ifjúságot arra kérte, hogy olyan munkásai legyenek ennek a Letiport hazának, hogy megaláztatásából minél gyorsabban ki tudjon emelkedni. A püspök szavai után az ifjúsági dalárda még elénekelte az Éljen soká éneket. A kart Bugaila Béla főgimn. énektanár tanította be ügyesen. A vasárnapi bérmálás. Szürke felhők úszkáltak vasárnap reggel a májusi égen. De ez nem tartotta vissza a férfi bérmálandókat, hogy már a reggeli órákban zsúfolásig meg ne töltsék a templomot és a Szent Háromság környékét. A főpásztor 8 óra után vonult át papi kíséretével a templomba a bérmálás megkezdésére. A templomajtón belépve, felzendült az Ecce sacerdos magasztos dallama, minek végeztével Offenmüller Zsigmond plébános a püspök engedélyével a szószékre lépett s elmondta a bérmálandókhoz intézett szavait s egyúttal üdvözölte a főpásztort is bérmautjában. Ezután kezdetét vette csendes főpásztori szentmise. A mise alatt a a Hölgykongregáció énekelte Goller szines latinmiséjét. A kart Marton Kálmán vezette, aki az orgonálásban is brillírozott. A mise végeztével a megyéspüspök, ünnepi ornátusban az oltártól főpásztori szózatot intézett híveihez, amelyben a hit, a remény és szeretet békéjére hívta fel hallgatóságának figyelmét. Az ünnepi beszéd után kezdetét vette a bérmálási ceremónia. A püspök a szentély előtt ülve végezte a bérmálást,