Gerely József: A sajtókérdésről (Kassa, 1910)
A SAJTÓKÉRDÉSRŐL Mindenekelőtt már előre is szíves elnézésüket kérem, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, ha egy kissé hosszasabban fogok beszélni; ennek oka nemcsak a téma kimeríthetetlensége és mondanivalóim nagy tömege, hanem az időm rövidsége is ezeknek tömörebb földolgozására. S azért bátran idézhetem Pascal szellemes mondását (Lettre Provincial XVI): „Je n’ai fait celle-ci plus longue, qtie parceque je n’ai pás eu le loisir de la faire plus courte.“ Azért írtam ilyen hosszan, mert nem volt időm rövidebben írni. Amint a meghívókról látom, hegyetek most azt várják tőlem, hogy a katholikus sajtóról beszéljek. Ez tévedés. Mert én épen ellenkezőleg, a nem-katholikus sajtóról fogok beszélni. És ha azután kisül, hogy mégis csak a katholikus sajtóról, ennek szükségességéről lesz itt szó, hát épen ez lesz a dologban különös és figyelemreméltó. Előadásomnak tárgya tehát a sajtókérdés. De hát vájjon egyáltalában kérdés-e, probléma-e a sajtó ? Bizony igen, mélyen tisztelt Hallgatóság. A sajtó ma már probléma gyanánt ül a nyakunkon. A nagy közönség, a társadalom ennek talán még nincs teljes tudatában, a társadalom- és államtudománnyal, politikával s kulturális, gazdasági közkérdésekkel foglalkozó tényezők ma még az általános választói jog, a közgazdaság, a népművelés, a közjog, a munkásmozgalmak, militarizmus, feminizmus, egyház és állam, szekularizáció stb. kérdéseiben látnak megoldást követelő problémákat, de hogy a sajtó is ilyen, azt ma még nem veszik észre vagy nem merik észrevenni. : - 1 !