Dunaferr, 2007 (56. évfolyam, 1-52. szám)
2007-05-25 / 21. szám
MEGÚJUL A SZABADSÁG HÍD, MINDJÁRT KÉSZ A DUNAÚJVÁROSI, ÉS ÉPÜL AZ MO ÉSZAKI IS Hidak évadja Magyarországon A hídépítésben dolgozó szakemberek a megmondhatói, hogy igen ritkán fordul elő olyan év, amikor egyszerre több „hidas" nagyberuházás is folyna az országban. Volt már olyan időszaka a magyar hídépítés történetének, amikor évtizedekig nem épült jelentősebb vízi átkelő. Ezért is számít szinte példa nélkülinek a 2007-es év, amikor is párhuzamosan három, különböző stádiumban lévő hídépítési projekten dolgoznak a szakemberek. Megkezdődött az M0-s körgyűrű északi Dunahídjának építése, a dunaújvárosi híd beruházása már a végéhez közeledik, a budapesti Szabadság-híd csaknem másfél évre tervezett felújítása is elindult. Mindhárom témáról beszámoltak a projektek vezető szakemberei a közelmúltban Dunaújvárosban megrendezett IX. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencián. Régi fényében tündököl majd Az 1896-ban épült Szabadság híd — hozzáértők szerint is a világ egyik legszebb Gerberrendszerű hídja — az 1980- as években esett át utolsó, jelentős felújításán. Teljes rekonstrukciója rendkívül aktuálissá vált tehát, amelyet a négyes metró építése miatti huzamosabb használaton kívüli időszakra terveztek. A felújítás során sor kerül a teljes tartószerkezet megújítására, a díszítőelemek korhű helyreállítására, a hossztartók, pályalemezek, járdák átépítésére és az ivóvízvezeték-rendszer teljes felújítására is. Fontos szakmai újdonság, hogy az acélszerkezetben olyan rögzítési módokat találtak ki a mérnökök, amelyek az eredeti, szegecselt rögzítési módot a legjobban megközelítik, de hosszú élettartamúak, és nem növelik tovább a híd saját tömegét. A híd legnagyobb megterhelését jelenleg a villamosforgalom jelenti, ideális esetben ennek teljes felfüggesztése lenne a legjobb. Miután azonban a villamosforgalom adott, a híd terhelését nagyobb teherbírású, kevésbé zajos sínrendszerrel igyekeznek csökkenteni a tervezők. A mintegy ötmilliárd forintba kerülő beruházás miatti forgalomkorlátozások egészen biztosan próbára teszik majd a fővárosban közlekedők türelmét, de cserében a jövő év végére ismét régi fényében tündökölhet majd a rendkívüli szépségű ipari műemlékhíd. A leghosszabb folyami híd Az MO-ás körgyűrű északi Duna-hídjának tervezése már 1993-ban megkezdődött, a kivitelezés megkezdését azonban hosszú éveken át különböző akadályok hátráltatták. Tavaly januárban azonban az építtető Nemzeti Autópálya Zrt. és az építési tendert elnyerő MO Északi Duna-híd Konzorcium képviselői aláírták a szerződést, és a munka végre megkezdődhetett. Az öt szakaszból álló híd, hazánk leghosszabb folyami átkelőhelye összesen 1862 méter hosszú lesz, és 27 nyílással rendelkezik, a sorban pedig ez a híd lesz a Duna magyarországi szakaszán a tizenkilencedik. Az új híd a Budapestet körülvevő M0 körgyűrű már forgalomban lévő, M3 autópálya és a 2/a számú főút közötti szakaszának folytatásaként létrejövő északi szektor nyomvonala Budapest határánál keresztezi majd a Duna főágát, a Szentendreisziget déli részét, a szentendrei Duna-ágat és az árterületeket. A hídon 2x2 sáv vezeti majd át a közúti forgalmat, de a tervezés lehetőséget nyújt a későbbi esetleges plusz egy-egy sáv kijelölésére is. A hídépítés a legmodernebb technológiákkal valósul meg: az ártéri hidakat feszített vasbeton keresztmetszettel és előretolásos módszerrel építik, a Szentendrei Dunaági híd pedig a szerelőtéri összeállítás után a többek között Dunaújvárosban is jól bevált beúsztatásos módszerrel kerül a helyére. Szakmai szempontból mindenképpen újdonság lesz a főági híd építészeti megoldása, hiszen Magyarországon még nem készült eddig ilyen, legyezőszerűen felfüggesztett ferdekábeles megoldású hídszerkezet. A tervezésnél külön hangsúlyt fektettek a szakemberek a környezetvédelmi szempontokra, hiszen a híd természetvédelmi területen épül. A tervek szerint 2008 augusztusában indulhat majd meg az átkelőforgalom az új hídon. Neve még nincs, de mindjárt kész A dunaújvárosi híd építésének egyes fázisairól csaknem heti rendszerességgel beszámolt hetilapunk is, így jól ismert olvasóink előtt, hogy éppen hol tartanak a munkálatok. Már a legutolsó műveleteket végzik a hídépítők a véghajrában, a festési munkálatok mellett a világítási rendszer szerelése folyik. Hogy a június végi átadási határidőre az utolsó simításokkal is elkészülnek-e a kivitelezők, az most már csak az időjáráson múlik. A konferencia közönsége nagy érdeklődéssel hallgatta a két előadót, akik a mára már megvalósult munkálatokat idézték fel, számos látványos helyszíni fotó segítségével. A „legek hídjaként" emlegetett dunaújvárosi folyami átkelőnek egyébként valóban több műszaki paramétere is egyedülálló. A mederhíd 307,9 méteres fesztávja a saját kategóriájában, tehát a kosárfüles ívhidak között világrekord, szokatlanul nagy a 8600 tonnás tömege is, emellett többek között rekorder abban is, hogy az első olyan magyarországi híd, amelynek minden kötése hegesztett. A technológiában pedig szintén szakmai bravúrt, sőt világrekordot jelentett az a módszer, amellyel beúsztatták és beforgatták a helyére a 41 méter széles és 51 méter magas hidat a 2000 tonna tömegű és 15 méter magas alátámasztó állványzattal együtt. A beruházásból hátralévő néhány hét munkálatai mellett legalább olyan fontos lesz egy kifejező, méltó nevet találni a hídnak, amely új távlatokat nyithat majd a térség gazdasági fejlődésében. Sz. I. 6 DUNAFERR 2007. május 25. — 21. szám