Dunaferr, 2011 (60. évfolyam, 1-51. szám)

2011-05-13 / 19. szám

ROHO A KAMARA GALÉRIÁBAN Kifényezett zsoltár Ismét egy nagyszerű kiállí­tás megnyitóján találkoztak városunk képzőművészei és barátaik péntek este a Vállal­kozók Házában. Ez alkalom­mal Rohonczi ROHO István képei kerültek a hétköznap­okon élettel teli folyosó fala­ira. A hely adottságai elho­zatták a képzőművész rej­tegetett munkáit, és egyben lelkének ismeretlen zugait is megmutatták. Egy sorozatot láthatunk Gemitus címmel, amelynek minden darabja a lét eleme­it, a fájdalom megélését vetíti fényes színekbe, hagyja elme­rülni tompa feketékbe. Meg­lepő, hogy ugyanaz az elme, ugyanaz a szív, ugyanaz a kéz festette ezeket a képeket, mint amely kifaragta fából a világ legpuhább kispárnáját. Zavar­ba ejtő, ahogy kitárulkozik, ahogy betekintést enged gon­dolataiba, érzéseibe, életébe. Megnyitó köszöntőjében Deák Nóra, a KMI igazga­tója Rohóról, az emberről, a barátról, a tanárról beszélt a megnyílt kiállítás és a helyszín kapcsán. Emlékeztetett a nyolcva­nas években az Uitz Terem pincei műtermében dolgozó művészre, beszélgetéseikre, a közös hitre, miszerint „a mű­vészet erejével egy jobb vilá­got építhetünk, értelmes, kre­atív embereket nevelhetünk és boldogabbá tehetjük saját kortársainkat”. Szólt Deák Nóra a segítő­kész, problémamegoldó, csa­patépítő Rohóról, majd az új művészgeneráció felnevelőjé­ről. Kiemelte reneszánsz em­beri voltát, aki az úgynevezett szakemberekkel szemben az egészet látja, nem elveszve a részletekben, akinek élete kü­lönböző területei összefügg­nek, erősítik, segítik egymást. Rámutatott Deák Nóra Roho művészetének sokszínűségére, megemlítve komplett instal­lációit, gyönyörűen megmun­kált fa kisplasztikáit, köztéri szobrait, festményeit, készülő ólomkatonáját. Valamennyi al­kotásban felismerhető a mű­vész természethez való vonzó­dása, különös nyugalma. Utalt a kiállítás címére, a halotti zsoltár kezdő sorára, figyel­meztetve a művészt az összeg­zés távolba tűnő idejére. Végül köszönetet mondott az iparkamarának, hogy fel­vállalta a dunaújvárosi képző­művészek bemutatását. Utalt Demján Sándor miskolci egye­temen tartott beszédére, ben­ne a középiskolai művészeti szakkörök betiltásának kez­deményezésére. Helyénvaló volt a tanár Roho kiállítás­megnyitóján az üzenet, mi­szerint „azokból a gyerekek­ből lesz a legjobb mérnök, orvos, közgazdász, akik meg­ízlelhették a művészet adta örömöt, kreativitást, másként gondolkodást, és ne fosszuk meg a magyar társadalmat az innovatív, teljes életet élő, művelt fiataloktól.” A különleges hangulatú tár­lat címadásáról Roho árulta el vívódásait. Fontosnak tar­totta, hogy a hely adottságait figyelembe véve válasszon ki munkái közül egyfajta gondo­lat köré csoportosítható alko­tásokat. Egy képzőművésznek nagyon nehéz címet találni, tö­mör mondatba sűríteni anyag­gal, formákkal, vagy mint most, színekkel közzé­tett gondola­tait, érzéseit. Sóhajtás, sóhaj, nyögés, zaj, zúgás, tompa hang, fájdalom lehet a gemitus szó fordítása. Folytatható a katoli­kus zsoltároskönyv 17. zsoltár 56. versével — „Körülvesz en­gem a halál sóhaja, a pokol kín­ja, az élet lehelete, a mennyek gyönyöre.... körülvesz engem a lét” — a művészt foglalkoztató, élet, halál, elmúlás, pillanatnyi­­ság kérdéseivel. mára KÖVETVE A VÁLTOZÁSOKAT Új képeslapok Sajtótájékoztatón mutatták be a múlt héten a Tourinform Irodában az új dunaújvárosi képeslapokat. Emlékeztetett dr. Bocsi Andrea, az iroda vezetője arra, hogy legutóbb 2002-ben jelentettek meg képeslapokat, amelyek már nem igazán köz­vetítik a város mai hangulatát. Elég sok változás történt az utóbbi években, és érdemes az utcák és terek látványosságát egy új szemszögből bemutatni. Céljuk volt, hogy megmutassák a város zöld és virágos oldalát, megtörve a szürke iparváros imázsát. A most kiadott három ké­peslap fotóit részben Koller Balázs és Koltai Zoltán ké­szítette, illetve felhasznál­ták az iroda archívumát is. Grafikusként Prosek Zoltán teremtett harmóniát a fotók között. Az egyik képeslap szokatlan látószögből mutatja be a Dózsa mozi előtti te­ret, megragadva és közvetítve nyári hangulatát. Jellegzetes római városrészi látképet vil­lant fel a másik képeslap, fotó­szalagon megjelenítve a panel lakóteleptől elütő városrésze­ket. A harmadik képeslap főhelyén a Martinász-szobor kapott helyet emlékeztetve a város hatvanéves gyökereire, mellette az élményfürdő vala­mint a főiskola előtti tér sze­repel az újdonság erejével. Hiánypótlók a dunaújváro­si üdvözlő lapok, amelyeket a Tourinform Irodában vásárol­hatnak meg százötven forintos egységáron a városunkba ér­kező turisták. Most folynak a tárgyalások arról, hogy a duna­újvárosi képeslapok elérhetők legyenek a város postahivata­laiban, szálláshelyein valamint az élményfürdőben. Tervezik további képeslapok kiadását is. Szeretnék a jövőben bemutat­ni Dunaújváros hangulatos zu­gait, alig ismert részleteit. m. a. 6 DUNAFERR 2011. május 13. — 19. szám

Next