Dunakanyar, 1978 (15. évfolyam, 1-2. szám)
1978 / 1. szám
A vízlépcső beruházással kapcsolatban megoldódik a Nagymaros és Zebegény közti dunaparti 12-es számú út rekonstrukciója, mivel annak elárasztására kerülő szakaszai miatt az egész útszakasz a jövőbeni vízszint fölé emelve át kell építeni. Az elkészült területrendezési terv javasolja, hogy a vízlépcső építés Budapestről történő szállításainak lebonyolítására a KPM által kitűzött időtávlat előtt, vagyis a VI. ötéves térben épüljön meg az M 2 számú autópálya fél szélességben Újpesttől Vácig és ott csatlakozzon be a cementgyár mellett a Nagymaros felé vezető 12 számú útba. Ez feltétlenül szükséges, mivel a teherforgalom héthönapokon, a kirándulóforgalom hétvégeken már jelenleg is jelentős dugulásokat okoz a 12-es számú útnak ezen a szakaszán. A vízlépcsőépítés időszaka alatt a helyzet tarthatatlanná válna. További, ma még meg nem oldott problémát jelent a nagymarosi vízlépcsőbe épített erőmű áramának fele-fele arányban külön távvezetéken a magyar oldalon Dorogra, a csehszlovák oldalon pedig Sturovóba való vezetése. Az ERŐTERV régebben elkészült terve a bal parton a Hegyestetőn, a jobb parton pedig Dömös fölött, a Rámszakadék környékén tervezett légvezetéke, amelyhez 40 m szélességű vágás létesítése is szükséges olyan dunapart feletti erdőkben, amelyeket a terv készítése óta részben természetvédelmi, részben tájvédelmi területté nyilvánítottak. Ez a Dunakanyar legszebb tájának képét oly mértékben rontaná, hogy azt a DIB nem engedheti meg. Ezért az OVIBER máris megrendelte olyan távvezeték térváltozatok kidolgozását, amelyek a természet- és tájvédelmi területeket nem érintik. Az új változatok egyeztetése és előzetes tárgyalása a DIB feladata. A távvezetékek kérdésének kivételével a Nagymarosi Vízlépcső a sok oldalról elhangzott aggályok ellenére nem fogja negatívan befolyásolni a Dunakanyar legszebb táját, a tulajdonképpeni Duna-kanyart. Sok példa van arra európai hegyvidékeken, hogy egy duzzasztó gát jelentős táji értéket képvisel és újabb érdekes látnivalót nyújt a mögötte felduzzasztott tározóval együtt. A vízlépcső rendszer területrendezési terve tárta föl, hogy a Pilismaróti síkság térsége a budapesti építkezéseket ellátó kavics kibányászásra alkalmas. Ez módosította a terveket. Kiderült, hogy jelentős mennyiségű, jó minőségű és összetételű kavicsréteg terül el a pilismaróti síkság alatt. Ennek kibányászása már két éven belül elkezdődhet és ezzel alakul ki az új pilismaróti tározó tó. Az újonnan készült terv félsziget helyett szigetet létesít a vízi sport központ számára, a tározó pedig lényegében egy új Duna-ág lesz. Ennek Pilismarót felőli oldalán levő kavics rétegben a Budapestet ellátó új ivóvíz kutakat lehet mélyíteni és ezáltal a pilismaróti tározó-tó létesítése hármas komplex feladatot fog ellátni. Az építkezés 10 éve alatt nagyrészt Pilismarótról oldható meg a budapesti építkezések kavicsellátása. A Dunakanyar területét érinti az a tény is, hogy a vízlépcső építéséhez szükséges kőmennyiség nagyobb részét a dunabogdányi kőbánya fogja termelni és szállítani. A szállítás a Dunán, vízi uton fog történni. Az erre szolgáló berendezések rendelkezésre állnak. A másik építőanyag, amely a Dunakanyarból kerül a vízlépcső építkezéséhez, a váci cementgyár cementje. Ez a jelenlegi feltételek mellett csak közúton, cementtartályos teherkocsikon volna lehetséges. Ez a szállítási mód ésszerűtlen, mivel háromszorosan kevesebbe kerülne a víziúton történő szállítás, azonban az ehhez szükséges kikötő és rakodó még nem létesült. Mivel a váci üzemi cementrakodóra a vízlépcső megépítése után is szükség lesz a budapesti és a megépítendő győri és almás