Dunántúl, 1922. december (12. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
2. oldal. r Pécs város gazdasági ügyei Pécs, dr/u. 7. — A december 18-án tartandó városi közgyűlés tárgysorozatának gerincét, amint már röviden jeleztük, a gazdasági ügyosztály referálja. Ez ügyek közül néhány már a szombati pénzügyi bizottság elé kerül. Az ügyosztály ezeken kívül javaslatot tesz a kéményseprési díjak a városi ingók és ingatlanok tűzkár ellenibiztosítása ügyében. Visszaveszi a város az Irányi Dánieltéren a Máv, internátus céljaira annak idején átengedett telket. Igénybe veszi a felső kereskedelmi iskolának és a szegényháznak a pécsi egyetem elhelyezésével kapcsolatban történt költözésének fedezésére a kultuszminiszter által kiutalt 3 milliót, amely csak alig fedezi az átköltözés költségeit- A Mecseken új erdei utakat fognak építeni. A pécsi kereskedelmi és iparkamara javaslatot tett a városnak, s forduljon felirattal a népjóléti miniszterhez, történjék tételes intézkedés arról, hogy a szolgálatból kiváló gyári munkás köteles legyen elhagyni természetben élvezett lakását. Zsolnay Miklós halálával megüresedett a pécs-bátaszéki vasút igazgatóságában egy Pécs városának fentartott hely, melyet a közgyűlés tölt be. Az aszfaltburkolathoz szükséges anyagok fuvarozásának költségeit felemelni kérik. A város új fedeztetési állomást létesít. Megbeszélik a kislakásos városi lakóházak eladásának tervét. Bejelenti a gazdasági ügyosztály, hogy az egyik 4 darab két szobás lakásból álló épület már vevőre is talált Kirchhof Rikárd és neje személyében. Visszaveszik a felmondott bérleti földeket és általában szabályozzák a legutóbbi gazdasági évre fizetendő haszonbéreket. Rende Gáspár apó* Irta: Géza bácsi. Gáspár apó felrezzent gondolataiból. Megijedt a nagy csendtől és csodálkozva körülnézett — Hol vagytok gyerekek? Mordizom adta, igy szeretitek ti a nagyapót, hogy magára hagyjátok?. Nem kapott választ Felkelt és az ajtó felé tipegett: — Hol vagytok gyerekek? Elbújtatok, ugye? No majd megkereslek.Benyitott a másik szobába. Fia és annak felesége ott ültek az asztal mellett. Előttük újság hevert. Nagyon szomorúak voltak. — Mi baj van, gyerekek? Talán ismét összezördültetek? Ej, ejt No, jöjjetek ide és csókoljátok meg egymást. Nem szeretem a haragos embereket. Azok ülve maradtak. Szomorúság sírt le az arcukról. Mintha valóban sírtak is volna. — Ej, ej, fiaim, hát így haragusztok egymásra! Nem is akartok • Mutatvány a napokban megjelent fim bácsi könyvek kibékülni? Most már parancsolom, hogy csókoljátok meg egymást* Tréfás haraggal toppantott egyet. — Egy, kettőt Az asszony erre hangos sírásra fakadt és kiszaladt a szobából. A férfi pedig hirtelen elhatározással Gáspár apó elé állt: — Nagyapó, édes nagyapó, nem haragszunk mi egymásra. Valamit olvastunk az újságban, azért ijedtünk meg oly nagyon. — No, no, esde nem a török, vagy a tatár közelget? A férfi egész testében megremegett a szivében dúló indulattól: — Se a török, se a tatár nem jön, édes nagyapó, hanem annál rosszabb... az osztrák. Gáspár apó gúnyosan felkacagott: — Ha, ha, hal Az osztrák? És mit akar itt az osztrák? Nincsenek erre nyulak! A szállás férfi megragadta Gáspár apó kezét. — Nem is a nyulra jönnek az osztrákok, hanem azért, hogy elfoglalják ezt a falut. A nagyhatalmak Ausztriának ítélték Nyugat- Magyarországot, a mi kis falunkkalegyütt Ennek a híre van az újságban... Most már tudod, miért sírtunk az előbb! Gáspár apó nem értette a beszédet. Hogy a nagyhatalmak másnak adták Nyugatmagyarországot? És ép az osztrákoknak? Nem lehet ez igaz! A földnek kellett kifordulni a sarkaiból, ha ez megtörténhetett . Édes fiam, ne űzz velem tréfát, öreg ember vagyok én már, hogy elhagyjem ezt a hírt. Az apa felvette az asztalról az újságot: — Itt van, nagyapó, olvassa. Az öreg átolvasta, azután egész testében megingott és felhördült. — Ah, a kutyák! Hát nem volt elég a lecke, amit 48-ban kaptak! Most is a mi húsúnkra fáj a foguk? Titokzatos tűz gyűlt ki az arcán. Csendben letette az újságot és visszatipegette a szobájába. Kinyitotta a kopottas szekrény ajtaját és rendre előkereste féltve őrzött ruháit- A kék bársony leffentyűs sapkát. A dolmányt, Kossuth nadrágot és a cipőt. Felöltözött. Azután előkereste nemzeti szallagos kardját és a vállára akasztotta. Az imakönyv mellől elővette a kis dobozt és mellére tűzte a búza kalászos érmet. Az apa megbűvölve nézte az öreget. — Mit akar, nagyapó? Az öreg kiegyenesedett, mint a sziklai szálfa. — Mit akarok? Még kérdezed?! Szembe szállok az osztrákkal! ismerem őket még 48-ból. Tudom, hogy kicsodák. A sírból is kikelek, ha azt hallom, hogy jönnek az osztrákok. És ha nem akad más, akkor felkelnek a sírjukból mind az elesett bajtársak, akikkel valamikor a Lajtán át Bécs ellen vonulunk, hogy megleckéztessük őket. Ki is poroltuk már egypárszor őket. Sokszor láttam a hátuk közepét. Most ismét ide merészkednek? A hitványak, a gyávák, akik mint a piócák, úgy szívták a vérünket! És amikor megmozdultunk, gyáván elszaladtak A világ leggyávább katonái, akiket mindenütt és mindig megvertek! A nyomorultak! És most ezt a földet akarják elvenni tőlünk, amelyhez semmi jussuk sincs. Hát csak jöjjenek! Én magam állok velük szembe! Fiatal vagyok, megsebzett oroszlán vagyok ismét. Halál fia, akit ,előttem találok ! DUNÁNTÚR Péntek, 1922. december 8. zik a szállodai szobákba történt tiszti beszállásolások anyagi kérdéseit, amit már régóta sürgetnek a szállodások. A Mecsek-Egyesület városi segélyét az 1920. évtől kezdve felemelik. Állást foglal a közgyűlés a laktanyák fentartása kérdésében. A szénárak megállapítása ügyében felír a kormányhoz. A belvárosi plébánia javadalmához tartozó üszögi villamostelep közelében levő területet eladják az Eisner Dóci cégnek-Szó lesz a temetőről is. Megállapítják az 1904-ben megnyílt központi temető egyes már belelt parcelláira vonatkozólag az elévülési időt, de módosul maga a temető kezeléséről szóló szabályrendelet is. Végül a családi konyhakertek céljaia szolgált területek további sorsát is ez a közgyűlés dönti el. A város tanácsa erősen megrostálta a közgyűlés elé kerülő ügyeket, de a tárgysorozat, bár véglegesen még nincs összeállítva, így is legalább félszáz pontból fog állni. aaaeoaeo«ao«eocoeas»aooioee««ia«a aeo«ooeeoooeeoo«oqeeooc Lesz-e önálló lakáshivatal Pécsett? A pénzügyi bizottság ülése Pécs, dec. 7. — A város pénzügyi szakbizottsága december 9-én délután 5 órakor a városi székház kistanácstermében (I. em. 5. sz.) az addigra Pécsre visszaérkező Nendtvich Andor polgármester elnöklete alatt ülést tart a következő tárgysorozattal: Az ülés első tárgya az önálló városi lakáshivatal kérdése. Ebben az ügyben először Sárkány Ármin dr. ügyvéd, városi bizottsági tag nyújtott be indítványt a város tanácsához. A beadványt annak idején részletesen ismertettük is. Majd az ügyvédi kamara foglalkozott a kérdéssel és ugyanerre az álláspontra jutott és részletesen megindokolva hasonló irányú előterjesztést tett A harmadik e tárgyban intézett beadvány a pécsi kereskedelmi és iparkamarától származik. Mind a három indítványt a pénzügyi bizottság együttesen veszi tárgyalás alá. Az ülés többi tárgyai: Köberling Nándor dr. I. osztályú aljegyző és Schmidt Boldizsár ny. városi rendőrkapitány részére a háború alatt teljesített arcvátalbeli szolgálatukért átmeneti személyi pótlék engedélyezése. A Pécsi Nemzeti Színház támogatása. *— Egyes városi alkalmazottak részére az ellenséges szerb megszállás és a törvénytelen városi vezetőség alatti magatartásukból kifo■ jólag szenvedett károsodásért kárpótlás nyújtása. Katona János tb. főmérnök külön működési pótléka. A Baranyai és Pécsi Gazdák Szeszfőző Szövetkezete üzletrészei névértékének felemeléséből folyólag a város közönsége tulajdonában levő 1000 drb. üzletrész után járó különbözeti összegek befizetése. A pincértanonc szakiskola városi segélyének felemelése. A kövezetvám és helypénz tarifa tételeinek felemelése. Esetleges indítványok. Az összesen 11 pontból álló tárgysorozat igen érdekes és hoszszabb vitára van kilátás úgy, hogy az ülésnek valószínűleg csak 8 óra felé lesz vége. év előtt Pécs, dec. 7. — 1822-ben és 1821-ben is a székesfehérvári magyar szinjátszó társaság tartotta Pécsett téli előadásokat. A játszási engedélyért a kérvényt Kolossváry Pál, Fejérvármegye főszolgabírója, mint az ottani „nemzeti játékszín főigazgatója“ küldte be a városhoz. Az 1822. évi téli idényre Pécsre pályáztak még: Kilényi Dávid, a „magyar színjátszó társaság igazgatója Pesten“, aki ott aug. 1. óta játszott és december végén akart Pécsre jönni, továbbá Dung Ferenc 12 tagú budai német, társulat igazgatója, ki aug. 6 án kelt levelében óhajtotta a pécsi téli szezont magának biztosítani. A két utóbbit el kellett utasítani, mert a fehérváriak megelőzték őket. A fehérvári társulat később, 1832-ben „Dunántúli színjátszó társaság’* néven Komlósy Ferenc igazgatói és Kisfaludy Sándor főigazgató vezetése alatt kért Pécs várostól engedélyt előadások tartására, a német színészek eltávozása utáni böjti időre. Mikor 1821-ben a város Szedelmayer-ösztöndíjat adott ki pécsi gimnazistáknak, a hatodik osztályból Ranolder Ferenc pécsi kéztyűs mesternek János nevű fia is jelentkezett, aki az előző ötödik osztályban 61 osztálytárs között a negyedik eminens volt, de pályázott ugyanazon osztályból a tizedik eminens is. Peitler János pécsi kávésnak Antal nevű fia. Ránolder kapott ösztöndíjat, Peitlernek nem jutott. Rámilder diákból idővel veszprémi megyéspüspök lett. Peitler diákból váci megyéspüspök. Két püspök egy iskolai osztálybeli Osztálytanáruk Petresics Lajos cisztercita volt. a Nitzky János gróf soogymegyei nagybirtokosé volt a Máriautca és főtér sarkán az a későbbi Oertzen-féle emeletes ház, melynek kibővítéséből a királyi táblai épületlétesült. Somogy vármegye 1821-ben arról értesítette Pécs városát, hogy Nitzky gróf vagyonát