Dunántúl, 1924. április (14. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-30 / 99. szám
ekintetes XIV. évfolyam Ssf község- de Ára 1200 korona Előfizetési ár hi*sra szállítva vagy postán Egy bóra------------24.000 K Egyes szám ára 4 oldalas 800, b oldalas 1200, hajónél több 1500 korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Pécs, 1824. április 30. Szerda Szerkesztőség, líceum-utca 4. szím) Szerkesztőség telefonja 050. szám. Kiadóhivatal: Líceum-utca szánt' Kiadóhivatal telefonja, 222. szám. Hirdetés díjszabás szerint. Az ország létérdeke A Nemzeti Bank. A magyar kormány felhívással fordul a magyar társadalom összességéhez a Magyar Nemzeti Bank megalapításához szükségelt tőke részjegyzéseérdekében. Ez a felhívás az újjátépítés első pozitívuma, amelynemcsak visszhangra fog találni m minden jó magyar polgár lelkében, ki az ország talpraállását kívánja és nemzete jövőjéért áldozatkészen tenni is akar, hanem javval az eredménnyel is fog járni,hogy megszűnik pénzünk ingadozása, a papíros bankjegy inflációja miatt tekintélyében lerontott kor rona visszakapja régi jogait és egyemzeti aranyértékalap összegyűlésével diadalmasan visszatér bakánk gazdasági vérkeringésébe az éltető erő. Örömmel üdvözli az országos közvélemény az évek óta tartó tervezés és fontolgatás után a cselekvést jelentő elhatározást, melya Nemzeti Bank alapításánakvégrehajtásával az államfinanciák szanálását és a közgazdasági újjáépítés tervét a megvalósulás útjára juttatja. Ha visszagondolunk az elmúlt esztendőkre, amidőn a háború utáni kaotikus idők rendezetlen közgazdasági viszonyai között elértéktelenedett vagyonunk és életnívónk áldozatul esett, a kül- és belföldi spekulánsok nemzetgyilkos összejátszásának és amidőn állami gazdálkodásunk a magyar valuta leromlása miatt állandóan küszködni volt kénytelen, hogy államháztartásunk, egészen el ne merüljön az önfentartásért folytatott, harc ádáz viharaiban, akkor meg kell állapítanunk, hogy az aranyalapra fundált Nemzeti Jegybank felállítása olyan elhatározás és sikerrel kecsegtető tőkeösszegyűjtése olyan vívmány, mely valóban alkalmas, hogy államiságunk és nemzeti létünk irányt vetett hajóját a megrázkódtatások és bajok zátonyaiból révbe vezesse. Vissza fog térni gazdasági életünkbe a becsületes számvetés és a józan takarékosság elve s feléledhet az a szellem, mely békeidőben a munkával szerzett vagyon feleslegét tőkésíteni merte és elhelyezte biztos kamatozásra takarékpénztári betétek alakjában. De fel fog támadni az egészséges hitelélet is, mely lehetővé tesz gazda és iparos számára céltudatos beruházást s a kereskedelmi élet normális mederbe való visszatérését elősegíti. Át kell olvasnia mindenkinek a magyar kormány által a Nemzeti bank alapításáról kibocsájtott tervezetet s akinek módjában áll, sietve részt kell vennie a Jegybank részvényjegyzésében, ha tiszta képet akar nyerni arról, hogy mit jelent Magyarország számára ennek a nemzeti banknak létesítése s ha maga is részesévé kíván lenni annak a nemzetmentő és jövőt biztosító akciónak, mely a magyar állam gazdasági életének megerősítésével mindnyájunk jobb megélhetését s a társadalom egészének boldogulását alapozza meg. Kétség nem fér hozzá, hogy kereskedelem, ipar és mezőgazdaság félretéve minden ellentétet, lelkiismeretére hallgatva, egyesül, hogy a maga jól felfogott gazdasági érdekében is kifejezésre juttassa Isten, világ és történelem előtt a magyar nép élethez való ragaszkodását. Eltekintve attól, hogy a Jegybank részvényjegyze t a BBBB BBBBBBBSBBBBBSZ- jében való részvétel legjobb vagyon- és értékbiztosító alkalom s mindenki számára a legtanácsolhatóbb tezaurálási művelet, ez a bank jelenti a nélkülözhetetlen külföldi kölcsön legfontosabb előfeltételének biztosítását is, az állami gazdálkodás elválasztását a valutapolitika irányításától, de jelenti meg inkább annak a kínos bizonytalanságnak eloszlatását, amely miatt eddig gazdasági életünk kétségbeesésekkel viaskodott. A magyar kormány hívószózaját meg kell hallania mindazoknak, akiknek megadatott módjuk és megkívánja érdekük a gazdasági konszolidáció megszilárdulását. Fel hát a nemzetmentő munkában való nemes versenyre! ■IBaHniBBIB Május 26-ára összehívták a nemzetgyűlést A szociáldemokraták hívatták össze a Házat Budapest, ápr. 29. — (MG'14)? A nemzetgyűlés elnökségénél ma délelőtt 12 órakor megjelent a szociáldemokrata párt megbízásából Ped Gyula, Esztergályos János és Kulka Lajos, a függetlenségi középpárt megbízásából pedig Ruppert Rezső és átnyújtották Szcítovszky Béla elnöknek azt az ívet, amellyel 30-nál több képviselő kéri a Ház azonnali összehívását. Szcítovszky elnök a ház, szabályoknak megfelelően intézkedett, hogy a Ház május 2-án délelőtt 11 órára összehivassék. Az ülés tárgya az összehívás megokolása és további munkarendjének megbeszélése lesz. A Ház egybehívását kérő ívet 25 szociáldemokratán kívül Rupert, Drózdy, Beck Lajos, Szilágyi Lajos, Hegymegi Kiss Pál és Meskó Zoltán írták alá. Beavatott forrásból vett értesülésünk szerint a Ház csak pénteken fog ülést tartani, azután az elnökség indítványára újból elnapolja magát. A szociáldemokraták a nemzetgyűlés összehívását a nyomdászsztrájkkal, valamint a lapok betiltásával indokolják. A pénteki ülés előreláthatólag viharos lesz, de több, mint bizonyos, hogy a nemzetgyűlés újból elnapolja magát. Budapest, ápr. 29. —- A nemzetgyűlés elnökségéhez a mai napon 31 képviselő aláírásával ellátott beadvány érkezett, amelyben a Ház azonnali összehívását kérik. Szcitovszky Béla elnök a házszabályok rendelkezéseinek megfelelően május 2-án délelőtt 11 órára egybehívta a Házat. IBB1 IBBÜ BUB Megindult a Nemzeti Bank részvényjegyzése Pécs, ápr. 29. .— A Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzésének első napja a legnagyobb érdeklődés mellett folyt le. A nyilvános részvényjegyzések esetében a jegyezni kívánók rendszerint nem valami nagyon sietnek a jegyzéssel, de ezúttal feltűnő nagy érdeklődés mutatkozik a jegyzések iránt. A pénzintézetekhez tömegesen érkeznek be a részvényjegyzéshez való igénybejelentések és azokkal egyidejűleg az aláírt mennyiségű részvény árfolyamának félértéke nemes valutában. A részvényjegyzéshez szükséges deviza és valutakészlet befizetések céljából a devizaközpont bizonyos megkönnyítéseket hozott be azonban a pénzintézetek még az eddigi könnyítéseken túlmenő intézkedéseket várnak a mai napon. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Tébe körlevélben hívta fel üzletfeleit a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére. A körlevél szabatos formában ismerteti az alakuló bank szervezetét és üzletkörét és kiemeli a jegybank részvényeknek, mint értékpapíroknak különleges jelentőségét és értékét. Budapest, ápr. 29. — Az Esti Hírek írja. Tegnap kezdődött msA. x Magyar ■ Nemzeti Bank részvényjegyzése. Tegnap volt az első hivatalos részvényjegyzési nap. A fegyintézet és a pénzintézzeti központ főintézete, valamint vidéki expozitúrai teljes felkészültséggel kezdtek hozzá a munkához. Az egész országban fokozódó érdeklődés mutatkozik a részvényjegyzés iránt. A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésével kapcsolatban a M. kir. állami jegyintézeti budapesti főintézete mint devizaközpont vezető aranyrudakat is átvesz még pedig színarany kilogrammját 3280 aranykoronáért a következő feltételek mellett: Az aranyrudaknak legalább 0.898 szinaranyt kell tartalmazniok, és kilogrammonként nyerssúlyként 4 aranykorona váltódíjat számítanak le, ezenfelül leszámí-j tanak még kilogrammonként 6 aranykorona pénzverési díjat. A felajánlások tekintetében az érdeklődőknek a jegyintézet rész-vényjegyzési csoportja ad felvilágosítást. SflBBNBBBHBHBBBIBI: A nyomdászsztrájk végét várják, Budapest, ápr. 29. — Nincsen kizárva, hogy a pénteki napon már véget ér a nyomdász-* sztrájk, amennyiben most már, mint illetékes helyről értesülünk, úgy a munkások mint a munka- adók He tényi főkapitályhe-lyettest kérték fel közvetítésre, itj A mai nap folyamán az újságírók egyesülete nevében Pajkos József nemzetgyűlési képviselő, Lázár Miklós és Czebe László fent jártak a miniszter-elnökségen, ahol a sajtófőnökkel tárgyaltak arról, hogy a miniszterelnök lépjen közbe és ő közvetítsen a munkások és a munkaadók között. Ennek folytán bizonyos, hogy rövidesen megindulnak a tárgyalások, amelyek minden valószínűség szerint eredményre fognak vezetni. Az átvizsgáló bizottság megszüntetése Budapest, ápr. 29. — A szanálási törvényjavaslat végrehajtása során a takarékossági elv megvalósítását szemmel tartva több olyan intézmény megszűnését vették tervbe, amelynek működésére a gazdasági helyzet szanálása folytán nem lesz szükség. Ezek közé tartozik az árvizsgáló bizottság is, amely az eddigi tervek szerint július 30-án szüntetné be tevékenységét. Komlósy István az Országos Iparospárt ügyvezető elnöke érintkezésbe lépett a kormánykörökkel és kérte a kereskedelmi kormányt, hogy az árvizsgáló bizottság működését nejúniusban, hanem már május fo■ syrmán szüntessék be.