Dunántúl, 1935. október (25. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-22 / 241. szám

­­oltja. A magánalkalma­zottak problémái Ismeretterjesztő előadás a pécsi keresztény magántisztviselőknél Pécs, okt. 21. — A Keresztény­­szocialista Magántisztviselők Orszá­gos Szövetségének pécsi csoportja Munkácsy Mihály utca 9. sz. alatti helyiségében vasárnap este tartotta meg nagy érdeklődés mellett évad­nyitó kulturestélyét. K­e­­­n­r­á­t­h Willibáld László, az egyesület agilis elnökének megnyi­tója után az előnyösen ismert do­hánygyári dalárda Szentkeres­z­­t­i Elemér karnagy vezetése alatt több énekszámot adott elő, majd Brettner Edének, az egyesület buzgó titkárának gyújtó prológusa után Sáfrány István dr. okt. taní­­tóképezdei tanár, polg. isk. h. igazga­tó beszélt a „Kultúra és a nőkérdés­­ről". A tanulságos és gondolatokban gazdag előadás általános tetszést váltott ki. Schneider József énekművész énekszámait H­a­r­m­o­s Kálmán zenetanár kísérte zongorán. A kitűnő énekes csengő hangjával nagy tapsvihart aratott. Általános fi­gyelem mellett lépett az emelvényre L­­ 11­­­n József, a kér. szoc. orszá­gos szakegyesületek főtitkáa, a fő­városi gázművek igazgatóságának és az­­ OTI elnökségének tagja, aki a „Magánalkalmazotti problémákról" beszélt. A magántisztviselőket, ma­gán- és kereskedelmi alkalmazotta­kat egyaránt érdeklő s keresztény és nemzeti alapon felépített előadását s a felvetett problémákat a jelenlé­vők összessége szívesen hallgatta s a jeles előadót és szónokot nemcsak előadása végeztével, hanem beszéde közben is többször megéljenezte. Kiss Béla, az egyesület tagja So­­mogyváry Gyula „Mementó" című költeményét szavalta el, meglepő ha­tást váltva ki, nagy precizitással. A magántisztviselők a múltban is oszlopai voltak a magyar polgári kö­zéposztálynak és ma is támaszai a társadalmi rendnek és hogy sorsuk gazdasági problémává nőtte ki magát, az az általános gazdasági helyzet le­romlásában keresendő. A keresztény magántisztviselő egyesület a gazda­sági problémák mellett szakoktatás­sal és ismeretterjesztő előadásokkal is foglalkozik, mint ahogy a csoport elnöke is a kultúra és a munka je­gyében nyitotta meg az ünnepélyt. Az egyesület szerény kereteiben lüktető élet folyik s a vezetőség meg­ragad minden alkalmat, hogy alkal­mas tanerők és előadók bevonásával az egyesületi életet a klubestek mel­lett is úgy tegye változatossá, hogy tagjainak érdeklődését mindenkor felkeltse. Az egyesület vezetőségének az a kérése a munkaadókhoz, hogy ők is támogassák teljes mértékben e szak­egyesületet, minthogy közös meg­értéssel óhajtanak építő munkát vé­gezni. Végül közli az elnökség, hogy egy­előre minden csütörtökön este tar­tanak ismeretterjesztő, illetve szak­előadást, amikor is a tagok kérései, panaszai is előadhatók. A tagfelvé­telekre is akkor lehet jelentkezni. Liszt-emlékünnep Budapest, okt. 21. A Liszt Ferenc emlékévet ma délelőtt a budavári koronázó főtemplomban tar­tott ünnepi mise nyitotta meg. A misét Glattfelder Gyula Csanádi püspök celebrálta, a kormányzót H­ó­m­a­n Bá­lint kultuszminiszter, a kormányt Bor­nemisza Géza ipazügyi miniszter képviselte. O­M­­­Á IN T C L Kedd, 1935 október 22. Krisztust kell belevinni a politikába — hangoztatta a keresztény párt vasárnapi gyűlésén Wolff Károly A belpolitika mozgalmas vasárnapja Pécs, okt. 21. — Vasárnap a pár­tok még egy utolsó rohamot intéztek a közigazgatási bíróságok által meg­semmisített mandátumok birtokáért. Budapesten, a kereszténypárt nagy­gyűlésén Wolff Károly beszélt, aki többek között a következőket mon­dotta: — Krisztust kell belevinni a poli­tikába, a törvényhozásba, a gazda­sági életbe. Minél szegényebb egy nemzet, annál nagyobb érdeke, hogy Krisztus ott járjon mindenütt. Hi­szen itt a bizonyíték: Oroszország példája, hogy kultúra nélkül nem lehet élni. Egyenként hozzák vissza azt, amit eddig eltöröltek. És miért? Mert az emberiség nem tud kultúra nélkül élni s egyetemes kultúra csak egy van, az, amit Krisztus hozott. Amikor a válasz­tók ezeken a gyűléseken megjelen­nek, a kultúrát szolgálják. Pártot nem lehet hatalommal csinálni, annak, aki a teljes hatalom birto­kában van. Ha csak egyéni érdek szerint fognak össze a politikában, nagyon hamarosan zátonyra fut ez a hajó. Ha a hatalommal csinál valaki pártot, mihelyt lekerül a ha­talomról, a párt szétesik. — Ebben az országban a nem­zetfenntartó elem a kereszténység. A nemkeresztények pedig vegyék tudomásul, hogy nekik be kell illeszkedni ennek a többségnek az akaratába. Szokjanak hozzá, hogy megváltoztak az idők, vége a liberá­lis és demokratikus jelszavaknak, amelyek állandóan faji érdekeket takartak, de nem merték megmon­dani, hogy faji érdekről van szó. Frázislapon nem lehet nemzetet irányítani. Meg kell változtatni éppen ezért egész hitelrendsze­rünket Griger: Az országot és nem a királyi családot akarjuk restaurál­ni­­ A Legitimista Néppárt Budapesten tartott gyűlésén G­r­i­ge­r Miklós be­szélt. — Akár haragszik Gömbös Gyula — mondotta — akár fumigálja az ellenzéket, abból a hitből táplálko­zik, hogy ő Isten helytartója ebben a szegény országban. Azt mondta a miniszterelnök úr, hogy a magyar nemzet nem szerette a jármot, ame­lyet a Habsburgok raktak a nya­kára. Erre azt feleljük, hogy a Gömbös-járom igazi elnyomatást jelent. Mi nem a királyi családot akarjuk restaurálni, hanem az országot. — Gúnyosan jegyezte meg a mi­niszterelnök a lovardában — foly­tatta Griger Miklós _, hogy Euró­pában már sehol sincsen demokrá­cia. Nem csodálom, hogy így be­szélt ő, aki a barna birodalmon kí­vül semmit sem lát és igy nem ve­szi észre, hogy Európa legművel­tebb államai mind a demokráciá­hoz ragaszkodnak és abban élnek. Két miniszter beszéde Debrecenben Debrecenben tetőfokára hágott a választási propaganda s vasárnap minden párt több helyen is gyűlést tarolt. Lázár Andor igazságügyminiszter, aki a kormánypárti listát vezeti, pro­grambeszédében párhuzamot vont az 1848-as szabadságharc és az 1918-as októberi forradalom között. A 18-as bukás — mondotta — a magyar nem­zetre oly csapás, amely hosszú ideig nem engedi meg, hogy a magyar büsz­kén vallhassa magát magyarnak má­sok előtt. — Nemcsak a kormányzatot ter­­heli felelősségérzet azért, amit hir­det és tesz, de a választópolgársá­got, hogy azokat támogatja-e, akik építeni akarnak, vagy azokat, akik rombolni szeretnének. Könnyű az ígérgetőknek, akik tudják, hogy nem fogják beváltani ígéretüket, az alkotás azonban nehéz munka, mert a vágyakhoz és azok kivitelé­hez meg kell építeni az utat. Bornemisza Géza az ifjúság munkájáról beszélt. — Az utóbbi tizenöt év alatt — mondotta — 600.000 csecsemő pusztult el népbetegségek követ­keztében. A sok szörnyű betegség mellé azonban odasodorhatjuk a lel­ki népbetegségeket is, amelyek vég­zetesen pusztítják a magyar nem­zetet. A kormány gazdasági politi­kájának a fő célja nem lehet más, mint a nép életszínvonalának az emelése. Ezt azonban csak a munka megbecsülése útján lehet elérni. Eckhardt Tibor Beszédet mondott vasárnap Debre­cenben Eckhardt Tibor is. __ Az ellenzéknek, — mondotta egy kötelessége lehet, hogy össze­fogjon és leleplezze a diktatórikus törekvéseket. Ma az a tudat hatja át az ellenzéki pártokat, hogy kö­szönetet kell mondanunk Gömbös Gyulának, aki megteremtette az igazi nemzeti egységet, de nem maga mellett, hanem maga ellen. A miniszterelnök úr idegbajos fé­lelemnek mondotta legutóbbi sze­replésemet. Közölhetem, hogy a ha­záért való félelem késztet arra, hogy járjam az országot és felszó­lítsam a népet: vigyázzatok, mert ha egyszer a szolgaság bilincseit éles kritikáid rád rakják, azt soha többé levenni nem lehet. —Soha miniszterelnök hat hónap alatt még le nem járatta magát úgy, mint Gömbös Gyula, aki ma már csak azért van hivatalában, mert még nem találták meg az utódját. Azt is mondotta a miniszterelnök, hogy keresztény és nemzeti gondolkodású magyaroknak egy táborban a he­lyük. A keresztény gondolat az alá­zatosság jegyében él. A keresztény ember nem nevezi ki magát vezér­nek — fejezte be beszédét Eckhardt — mert van a magyar nemzetnek vezére, a kormányzó úr. Budapesten a Polgári Szabadság Párt tartott nagygyűlést Ruhagyűjtés az ínségesek részére A pécsi belvárosi egyházközség kérése Az évről-évre nagyobbodó nyomot mindinkább sürget bennünket, hogy segítsünk rászoruló embertársainkon. Jön a tél és sok, nagyon sok a sze­gény, lássuk meg őket meleg szívvel és forduljunk feléjük segítő kézzel. A belvárosi egyházközség okt. 23— 24 között ismét útnak indítja lelkes gárdáját plébániája területén, hogy kopogtassanak be minden lakás ajta­ján, hogy a szegények részére a jó­lelkű adakozóktól a használt ruhát, cipőt, stb. össze­gyűjtsék. A krisztusi szeretet nevében kérünk mindenkit, nézze át ruhatárát és egy­­egy fölösleges és nélkülözhető ruha stb. darabját juttassa nyomorgó em­bertársának, hogy a tél hidege ellen didergő tagjaikat ők is betakarhassák. Az egyházközségnek állandóan nagy gondja, hogy hogyan tudja kielégíteni a hozzáforduló sok szegény kérését. Számtalan olyan esettel találkozunk, melyek mellett nem mehetünk el részvétlenül még akkor sem, ha a szükséges segítséget bármily nehezen tudjuk is megszerezni. Azért bizalommal kopogtatunk jó híveink izgalmas szívén és hajlékuk ajtain, hogy egy nélkülözhető ruha­darabbal gondoskodjanak ínséges testvéreiken is és ne engedjék üres kézzel elmenni azokat, akik az Úr Jé­zus nevében kérnek, hogy örömet tudjanak varázsolni az elkeseredett szívekbe. „Az Úrnak ad kölcsön, aki a szegé­nyen könyörül és jutalmát megfizeti neki". (Péld. 19. 17.) Kívánatra készséggel elküldünk a felajánlott ruhaneműekért Belvárosi Egyházközség (Megye­ utca 18. Tele­fon: 18.78.) Öngyilkos aggastyán A mozdony elé vetette magát egy okorági szegényházi ápolt Pécs, okt. 21. — Vasárnap dél­után — mint rendesen — az unatko­zó és kiváncsi falusiak tarka tömege ácsorgott az okorági vasúti állomá­son, érdeklődéssel figyelve az egy­másután beérkező vonatokat. A pécs—zalátai vonat befutása előtt sétált ki az állomásra Szabó Jó­zsef 78 éves szegényházi ápolt s ha­marosan belevegyült az állomáson várakozók nyüzsgő tömegébe. Ami­kor a vonat begördült, Szabó a ki­váncsiakkal együtt a kijárat felé sodródott. Sötét szándékát természe­tesen senki sem sejtette , így meg sem tudták akadályozni abban, hogy a vonat elé vesse magát. A las­san kigördülő vonat derékban szelte ketté a szerencsétlen em­bert. A vonatot természetesen azonnal leállították, de ekkor már a halálra­­szánt aggastyánban nem volt élet. A vizsgálat megállapítása szerint Szabót gyógyíthatatlan betegsége és nyomora tette életunttá. A borzalmas öngyilkosság az ün­­neplőruhás falusiak között érthetően mély megdöbbenést keltett. Ülést tart a külügyi bizottság Budapest, okt. 21. A képviselőház külügyi bizottsága ked­den, a felsőház külügyi bizottsága pedig szerdán délelőtt ülést tart.. A bizottságok ülésein Kánya Kálmán külügyminiszter és Gömbös Gyula szólalnak fel

Next