Dunántúl, 1937. december (27. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
XvFFl eiTolyEffl "7^ —— fLOFiZETESI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA a-50 PENGŐ EGYES SZÁMARA ia FILLER. 16 OLDALA» to FILL, KEZIRATOt NEM ADUNK VISSZA ftiiv • ,'*x1 Am I«» fmer 1957. december 1. Szerda SZERK.RSZTOLEQ LYCEUM-UTCA 4 S% TELEFON SZÁMA 394» HADOHIVAI A| LYCEUM-UTCA «■ S, TELEFONSZAM 132- BIRPETE | PÍJSZABAS SZERINT Szociális munka Az idén is megjelent a genfi nemzetközi munkaügyi hivatal szociális évkönyve, amely az 1936. év fontosabb szociális munkásságát, valamint a most folyó év első negyedének ugyanezen a téren elért eredményeit közli. Az évkönyv egyik főfejezete a katolikus egyház szociális munkájáról szól és ebből a fejezetből veszünk ki néhány adatot. Egyik legfeltűnőbb és legfontosabb körülménynek ítéli az évkönyv azt, hogy az elmúlt év folyamán vala- mennyi ország és világrész püspökei milyen nagy számmal serkentették a külön pásztorlevelekben híveiket a szociális kötelezettségek elvégzésére. Ausztriában Innitzer bíboros érsek tett pásztorlevelében súlyos szemrehányásokat azoknak az üzemeknek, amelyek a munkanélküliség és a rossz gazdasági helyzet kihasználásával sértik meg a szociális igazságot. Lengyelországban két püspök is adott ki hasonló értelemben pásztorlevelet, míg az angol püspöki kar közös pásztorlevélben szállt síkra a szociális igazság mellett. A belga és a francia püspökök nem is egy alkalommal hangsúlyozták a legnyomatékosabban, hogy a kereszténység nem szolidáris a kapitalizmussal, súlyosan elítéli az osztályharcot és mindennél fontosabbnak tartja, hogy az azonos hivatásban dolgozók, munkások és munkaadók egyaránt egyetértésben munkálkodjanak együtt. Kiemeli az évkönyv a nemzetközi jellegű megmozdulások között az 1936. év szeptemberében Rómában tartott nemzetközi katolikus újságírókongresszust, melynek során különösen nagy jelentőséget tulajdonít Pacelli bíboros beszédének. Ebben a katolikus újságírókat a kommunizmus, az újpogányság és a szabadkőművesség elleni küzdelemre hívta fel a bíboros államtitkár. A mechelni és a franciaországi szociális témával foglalkozó kongresszusok mellett kiemeli az évkönyv a Budapesten ,,Krisztus és a falu“ jelszóval rendezett katolikus nagygyűlést, amely szintén az egyház korszerű szociális gondolkozásának volt élénk tanúbizonysága. Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott a szociális enciklikák gyakorlati megvalósítása iránt a Kanadában, Belgiumban, Brazíliában, Lengyelországban, Franciaországban, Hollandiában és Angliában rendezett szociális tanulmányi hetek, illetve szabadegyetemek keretében. Azonkívül számos új katolikus szociális intézmény is előtérbe lépett az utolsó évben s ezek között külön kiemeli az évkönyv a magyar dolgozóleány mozgalmat, amelynek 46 csoportja működik már. Örömmel adjuk vissza a genfi nemzetközi munkaügyi hivatal megállapításait, amelyek az Egyház szociális téren végzett munkásságát igazolják. Ez a munka folyik tovább, hogy az emberiség földi életét biztosítsa. A miniszterelnök a kormányzónál Darányi Kálmán a berlini útról nyilatkozott a sajtónak Budapest, november 30. Darányi Kálmán miniszterelnök ma délelőtt féltizenegy órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzó előtt, akinek jelentést tett berlini útjáról. A kihallgatás több mint másfél óra hosszat tartott. A miniszterelnök délben fél egy órakor érkezett a képviselőházba, ahol visszavonult dolgozószobájába és először Ivády Bélát, a Nemzeti Egység Pártja országos elnökét fogadta, később eltávozott a Siebert bajor miniszterelnök tiszteletére adott villásreggelire. A sajtó képviselői megkérték a miniszterelnököt, hogy mondjon néhány szót berlini benyomásairól, amire Darányi Kálmán a következőket mondotta: — Mint megérkezésemkor is kijelentettem, hálás vagyok a sajtónak az utazásommal kapcsolatos teljesen megértő viselkedéséért. Az újságírók ezután azt kérdezték, hogy mi a benyomása a távolléte alatt itthon történt eseményekről. — Mialatt távol voltam — mondotta —, általában különösebb esemény nem történt itthon, csak azt hallottam, hogy akadnak olyanok is, akik a királykérdést is meg akarták oldani Ez a kérdés az összes illetékes alkotmányos tényezők egybehangzó nézete szerint nem időszerű és nem tesznek jó szolgálatot az ország érdekeinek azok, akik mai helyzetünkben felszínre hozzák, vagy felszínen tartják. Ennek a kérdésnek az utóbbi napokban történt módon való felvetése sem egyéb, mint éretlenség. Azt hiszem, hogy az egész magyar közvélemény osztja ezt az álláspontomat. A nyilatkozat a nemzeti szocialistáknak december 28-i debreceni nagygyűlésén elhangzottakra vonatkozik. ge «3 A francia miniszterek elhagyták Londont Hivatalos jelentést adtak ki a tárgyalásokról London, nov. 30. — Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter ma délelőtt kevéssel 11 óra után a miniszterelnökségre érkezett, hogy folytassa a hétfőn megkezdett megbeszélést Chamberlain angol miniszterelnökkel és minisztertársaival. Az angol-francia tárgyalások délután 1 óra 15 perckor befejeződtek. Az angol és francia államférfiak később Chautemps és Delbos elutazása előtt még egyszer összeültek, hogy megállapítsák a tárgyalásokról kiadandó közlemény szövegét. A hivatalos közlemény szerint a tárgyalásokon Lord Halifax ismertette Hitlerrel folytatott megbeszéléseit, tanácskoztak Delbos közép- és keleteurópai útjáról, szóba került a spanyol, földközitengeri és be nem avatkozási kérdés, végül a német gyarmati kívánságok és a keletázsiai helyzet. A német gyarmati kérdésben nem döntöttek, mert az több állam érdeke. A délelőtti tanácskozások után György király ebédet adott a francia vendégek tiszteletére, akik fél 5 órakor utaztak vissza Párisba. Az angol lapok ma reggeli cikkei szerint a tegnapi angol-francia megbeszélések jelentékeny részét Lord Halifax beszámolója töltötte ki, amely a déli szünetben sem ért véget és ebéd után háromnegyed három órakor továbbfolytatódott. Az összes lapok egybehangzó értesülése szerint Anglia és Franciaország megegyezett abban, hogy a volt német gyarmatok visszaadásáról csak akkor lehet szó, ha Németország kész a világbéke fenntartását célzó intézkedésekről tárgyalni A Daily Express diplomáciai levelezője szerint a gyarmati kérdés megoldása két fejezetből állna: A nyíltkapu politikája a gyarmati birodalmakban Németország javára, amely nyersanyagforrásokat és piacokat kapna a gyarmatokban; a volt német gyarmatokra vonatkozó népszövetségi megbízás újbóli szétosztása, de csak az általános béketerv részeként. A felsőház jogköréről szóló törvényjavaslatot tárgyalta kedden a képviselőház Budapest, november 30. A képviselőház a tíznapos szünet után ma folytatta a felsőház jogköréről szóló javaslat vitáját. Tars Tibor beterjesztette a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság jelentését a Nemzeti Színházról szóló törvényjavaslatról. Somogyváry Gyula a finn és észt kultúregyezményről szóló jelentést ismertette. A felsőházi javaslat vitájának első szónoka Györki Imre volt, aki az ennek többszöri figyelmeztetésére adott okot és a javaslatot nem fogadta el. Vitéz Balogh Gábor szerint nem a parlamentarizmusban van a hiba, hanem a működési zavarokban. A javaslatot elfogadja. Bródi Ernő a felsőházi jogkör kiterjesztésére nem lát semmi olyan okot fennforogni, amely ezt a javaslatot megokolttá tenné. Csik József hangoztatta, hogyha két Ház van, azoknak egyenjogúaknak kell lenniök. Helyteleníti a születési előjogokat. Egyedül a szellemi arisztokráciának szabadna ,csak érvényesülnie politikai téren is. A titkos választójoggal együtt mielőbb meg kell alkotni a képviselői összeférhetetlenséget szabályozó törvényt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy hét évvel ezelőtt a képviselőház 250 tagja közül csak 50 képviselő nem tartozott valamelyik iparvállalat érdekkörébe. A képviselőház egyik tagja 28 vállalatban, egy felsőházi tag pedig 46 vállalatban volt annakidején igazgatósági tag. Hogy lehet ezektől azt várni, hogy megszavazzanak olyan törvényt, amely megrendszabályozná a kartelleket. A törvényjavaslatot elfogadta. Csik József felszólalása után Kornis Gyula elnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 11 órakor tartsa és azon folytassa a felsőházi törvényjavaslat vitáját, a bejegyzett 16 interpelláció elmondására pedig fél 12 órakor térjenek át. A Ház az elnök napirendi indítványát elfogadta és ezzel az ülés háromnegyed 2 óra után véget ért.