Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

i OJ DONANTCL 1948 JANUÁR i 11947 — a népek békéjéért való harc eszte Ezerkilencszázneg­yvenhét első hetei a béke­tárgyalások jegyében zajlottak le.Február 10-én Paris­ban aláírták Magyarország, Bulgá­ria, Románia és Olaszország béke­szerződését. A hosszú hónapokig tartó tanácskozások után szaba­don lélegzett fel a világ, egye­lőre elhárult a szövetségesek kö­zötti szakítás veszélye. Alig szá­radt meg azonban a tinta a párisi békeokm­ányon, amikor Truman március 12-én meghirdette 400 millió dolláros görög-török segély­­programját, hogy ezzel háttérbe szorítsa a közelkeleti és délkelet­európai országok haladó mozgal­mán segítséget nyújtson a görög és török fasisztáknak és állandó­sítsa a balkáni tűzfészket. A Tru­man elv egyetlen kivezető útnak látszott az amerikai nagykapitalis­­ták számára, hogy megmenekülje­nek a fenyegető gazdasági válság­tól amely a termelésben mutat­kozó zavarokban, a növekvő munkanélküliségben és a költség­­vetés egyensúlyának felborulásá­ban jelentkezett A Truman elv külpolitikai megnyilvánulásai mel­lett, amelyek során szovjetelle­nes és világuralomra törő célzat­tal dollárk­ölcsönöket juttattak fegyvervásárlás céljaira a béke ellenségeinek, belpolitikai vonalon áprilisban beterjesztették a széná­iu ® elé a Taft Hartley munkás­­ellenes rabszolga törvényt, hogy a munkásságot megfosszák alap­vető emberi jogaitól. A Truman elv folyományaképpen május 4-én törvénytelenül kiszorították a kor­mányból az olasz kommunista pártot, majd az amerikai nyomás következtében május 28-án De Gasperri a két olasz munkáspárt kizárásával jobboldali kormányt alakított Franciaországban is ki­­szorítottak a kormányból a mun­­kásáruló Francia szocialisták se­gítségével az ország legnagyobb pártját, a francia kommunista pár­tot amely tagjainak tízezreit ál­­iorta, a németellenes felszabadító ‘'Arcban és amely nem volt hal­andó az országot áruba bocsátani a külföldi nagytőkének Megbukik a dollárdiplomácia A Truman elv elleni nyilt el­án­..­. azonban arra késztette az a­erkai nagytőkéseket, hogy a népeknek visszatetsző, durva fe­­nyegető és zsaroló politika helyett M utakon próbálják megszerezni a világ feletti uralmat. Június '-én Marshall amerikai külügy­­mnnszter a Harvard egyetemen bejelentette tervét, amely szerint az USA 29 milliárd dollárral ki­zár. Európa „megsegítésére" azonban a dollárdiplomácia fi­­omabb formája sem vezetett eredményre. Június 26-án Bevin, ^lidault és Marshall előzetes ta­­nácskozása­ után szovjetellenes­zándékaik leplezésére Molotovot s meghívták a francia fővárosba. A szovjet külügyminiszter csakn­e­­m­ átlátott a szitán és leleplezte az amerikai imperialistáknak és nyugateurópai kiszolgálóiknak nép­el­enes terveit. A nyugati orszá­­gok­­ külügyminiszterei tizenhat e­rópai országot hívtak meg Pa­­isba, azonban a július 12-én meg­­ezdődött értekezlet többnapos tn­ácskozás után eredménytelenül ért véget. Magyarország és a többi délkelet európai állam­, el sem utazott Parisba, az északi ál­lamok pedig szintén hangoztatták, hogy nem hajlandók függetlensé­g béke és az emberi haladás ellenségei számos fronton folytat­ták harcukat. Elsősorban Német­országot, a német militarizmust kívánták feléleszteni amely az utóbbi évszázadban már harmad­szor bontotta lángba a világot. Moszkvában március 10-én ült össze a négy nagyhatalom kül­ügyminisztere. A tanácskozások során Molotov a potsdami vadai és teheráni megegyezések szelle­mében egy békeszerető és demok­ratikus Németország megteremtése mellett szállt sík­ra. Április­­ 4-én miután sok részletben megegyez­tek, a külügyminiszteri tanácsko­zásokat az őszre halasztották. Közben az amerikai imperialista végrehajtották az angol ás ameri­kai zónák egyesítését Korlátlan befolyásra tettek szert a Ruhr tá­­dék felett, minden erejükkel tá­mogatták a náci trösztöket meg­akadályozták a földreformot és a­ nyugati zóna demokratizálását. Ezek után nem kel­tett meglepetést, hogy november közepén a londoni külügyminiszteri konferencián már Marshall azzal a szándékkal ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy az értekezletet idő előtt felrobbantja. A külügyminiszteri konferencián a Szovjetunió határozott békejavas­lataival jelentős sikereket ért el és meghiúsította az amerikai dip­­­omáciának azt a szándékát, hogy a kudarcot a Szovjetunió nyakába var­va konfliktust idézzen elő. November 7-én ünnepelte egész haladó világ a nagy­ok­"­béri szocialista forradalom éves évfordulóját, kifejezés- adva sze­­re­terének a szocialista ház­ iránt. Lenin és Sztálin nagy műve nemcsak az első világháború után, intervenciós tervekkel szemben­­nemcsak a második világháború­ban a náci­ hadsereg és szövetsége­sei ellen állta meg a helyét, ha­nem élen jár a békéér a nem­zetek függetlenségéért és szabad­ságáért folytatott küzdelemben Felszámolták az ötödik hadoszlopo 1947-ben a demokratikus, dél- keleteurópa- országok sorozatos Csapásokat mértek az imperialis­ták ügynökeire, az ötödik had­­oszlop embereire, akik a régi fa­siszta uralmat akarták visszaállí­tani a népi demokrácia útján ha­ladó országokban. Július 29-én a hazaáruló Mamut akkor tartóztat­­ták le, amikor repülőgépen aka­r elszökni Romániából. November közepén Mamiut életfogytiolen­ börtönre ítélték­. Bulgáriában be­rliiket a dollár kedvéért sem árulhaj bocsátani. Mindinkább nyilván­­­­valóvá vált, hogy a népek szabad­­­sága dollármilliókkal nem vásá­­­rolható meg­ fejeződött a hónapokig tartó Pet­­kov-per és az amerikai imperializ­mus bulgáriai ügynökét a több­szöri angolszász tiltakozó jegyzé­kek ellenére halálra ítélte a bol­­gár népbíróság. Október végén Mikolajczyk lengyel ellenzéki ve­zér repülőgépen külföldi ügynö­kök segítségével szökött ki haza­,harmadik úton" felosztotta ö­ i­­ magát és egyesült a jobboldali ke­­­resztény­demokrata párttal. Azon­ban a munkáspártok nagyrészt nem hajlandó a harmadik ütői­­ hatodni. A román kommunista é szociáldemokrata pártok a múl esztendőben határolták el, hogy megalakítják az egységes munkás­pártot. Olaszországban a többség szocialista pártból kivált Saraga al­ig párezer szavazatot kapott, míg a római községi választásokon ha­­talmas győzelmet aratott a mun­­­­káspártok egységes arcvonaa. A­­ kormány­­ terrorja ellenére ismét­­ a francia kommunista párt lett az­­ ország legnagyobb pártja az őszi I. községi választásokon. A négy hé­­­­tig tartó nagy francia sztrájkmoz­­­­galom csak részletes eredménye­­­ket tudott elérni, a munkásegy­­­­ség segítségével nagy győzelmet­­ ért el a milánói, a római orto­mányi és a szicíliai általános­­ sztrájk. Az elmúlt esztendő Közép- és Kelet-Európában közel hozta egy­máshoz az eddig annyiszor egy­másnak uszított kis nemzeteket, amelyek a múltban csak já­ték­szerek voltak a német imperializ­mus vagy más országok nagytőké­sei kezében. Groza, május 2-án Budapestre látogatott, hogy meg­pecsételje a magyar-román ba­rátságot, amelynek legszilárdabb pillére az erdélyi magyarság tel­jes egyenjogúsága. Május á-én meg­kötötték a román-bolgár, később a csehszlovák-bolgár és csehszlo­­v­ák-román egyezményeket, július­ban a Groza Szófiába látogatott Dimitrov pedig Belgrádban írta alá a jugoszláv-bolgár szerződést. Ci­­rankievic lengyel miniszterelnök Prágában folytatott tanácskozásai nyomán véget vetettek az évszáza­dos csehszlovák-lengyel ellentét­nek, majd szeptemberben Groza látogatott a cseh fővárosba Az augusztus 31-i magyar választáso­kon elért demokratikus és kom­munista győzelem után a délkelet­­európai népek mindinkább közel­­jutottak országunkhoz. Október közepén Belgrádban aláírták a jugoszláv-magyar kulturális egyez­ményt, majd bolgár kormánykül­döttség érkezett Magyarországra. November végén Bukarestben ke­rült aláírásra a román-magyar kulturális egyezmény, majd Tito marsall a felejthetetlen látogatásá­nak befejezése után, december S- án Budapesten jugoszláv-magyar barátsági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést kötöttünk. Ma­gyarország végre kilépett nemzet­közi elszigeteltségéből. Nem va­gyunk többé egyedül, helyünk a népi demokrácia és szocializmus útján haladó és a békéért harcoló nép­ demokráciák oldalán van, amelyekkel közösen védjük or­szágaink függetlenségét és az em­beri szabadság nagy ügyét. Pajzs István setm Befellegzett az atomlegendának Az amerikai imperialisták új fegyver után néztek. Az atom­­diplom­ácia segítségével próbálták megfélem­líteni a Szovjetuniót és a többi európai országot. Az UNQban résztvevő amerikai kiküldöt­tek visszautasították a szovjet delegáció javaslatait, amelyek az atomfegyver nemzetközi ellenőrzését és az atombombakészletek megsemmisítését célozták. Azonban az atomdiplomácia is kudarcra volt ítélve. Kiszejev ukrán kiküldött az UNO szeptember 16-i köz­gyűlésén bejelentette, hogy atombombára­l atombomba is lehet a válasz. Ezután már nem keltett meglepetést Molotov szovjet kül­ügyminiszter beszéde, aki megmondta, hogy az atombomba titka nem titok többé. Az atombomba legendája a Reuter angol hírszol­gálati irod­a egy novemberi jelentése mérte az utolsó csapást,­ amely ismertette a Szovjetunióban június 15-én lefolyt atombomba­­kísérletet, amelynek során Szibériára ledobták az első szovjet atombombát. Játék a német fasizmus tüzével a­­z<> 4 kommunista pártok varsói értekezlete Az év legnagyobb jelentőség­­ eseménye a kilenc kommunista párt varsói értekezlete, amelynek határozatait október 5-én hozták nyilvánosságra. A varsói határo­zat megállapítja, hogy a világon két egymással szembenálló front, a demokrácia és az imperializmus tshrir­i nil Jimerii­íní trasírtáníc és a nemzetközi reakció új hábo­­­­rút készít elő és fenyegeti a Szovjetúnió, a keleteurópai népi demokráciák és a világ szabadság­szerető népeinek békéjét. Az anti­­demokratikus táborral szemben közös frontba kell tömörülniök a kommunista pártok vezetésével a béke erőinek. Megszilárdul a hélkeret európai békés ront JANUÁRBAN nyi­vánosságra hozzák a Dálnok­i Veres Lajos fővezérsége alatt álló­ összeesküvés részleteit. Letaróz­­tatják Mistéth Endre minisztert és Saláta Kálmánt, Nagy Ferenc lá­nyának vőlegényét. 21-én elfogják a bujkáló Dalnoki Veres Lajost, a partment kiadja Jaczkó, Kiss és Vatay kisgazda kép­visel­őket. FEBRUÁRBAN tovább folyik az összeesküvés fe­­l­számolása. A Szociáldemokrata­ Párt kongresszusa sajnálatos mó­don csak megbélyegezteti Peyert és nem zárja ki a párból. Kovács Bek kisgazdafőtitkár ügyében meg­kezdődik a huza­vona, a parlament nem adja ki, azonban a szovjet hadsereg ellen elkövetett bűncse­­lekményeiért a Vörös Hadsereg főparancsnoksága letartó^atja. MÁRCIUS az össz-­­esküvők főtá­rgyalásá­nak jegyében zajlik­­. A Szovjetunió­­ v.»íizaut«si­­ja a magyar belügyek­­be beavatkozó am­erikai jegyzéket. Március 11-én megegyeznek a koa­líciós pártok a hároméves tervben és az összeesküvés felszámolásá­ban. Sulyok Dezső m g?lapítja a Szabadságpártot, a nyomdai mun­kásság azonban megtagadja a nép ellen u­yitó Holnap előállítását. ÁPRILISBAN folynak a tárgyalások e baloldal pártok között a hároméves terv összeegyeztetésére a Kisgazdapárt azonban még nem készítette el tervjavaslatét a párton belül is­mét előretört a jobboldal. A hó­nap elsején íél­etet hird­enek az összeesküvők perében, Dalnok, Veres, Doná­tot és Andrást kö­­télákos­i halálra ítélik MÁJUS 10-én Rákosi Mátyás nagy beszél­yet ruo­nd A fúriát bejelentésének 1 évfordulóján kiadja a jelszó:­­fi­zessenek a gazdagok!“ Követeli a vagy­on­dé­zsmá­t és a nagybankok államosítását. 14-én Rákosi e elvtárs levélben kéri a hadifoglyok haza­szállítását Sztálintól, ennek nyo­mán megindulnak a hadifogolyvo­­natok. Május 28-án «izonnali bsza­­térésre szólítják fel az összeeskü­vő Nagy Ferencet, aki május hó 31-én lemond. JÚNIUSBAN megalakul a Dinnyés kormány. 3-án Varga Béla a Ház elnöke is megszökik. Nyilvánosságra hozzák a MKP­­ 3 éves tervjavaslatát, a pártok megegyeznek a bankok ál­lamosításában. A Szovjetunió vis­szautasítja az újabb USA jegyzé­ket. A Magyar Kommunista Párt választási szövetsége­ ajánl a koa­líciós pártoknak az elkövetkező vá­s­ztások. JÚLIUS 25-én miután a há­m­éves tervről szóló törvény, elfogadták és meg­hozták a válas­ztójogi törvényt, fel­oszlatják az országgyűlést. A par­lamentet szeptember 16-ra hívják újra össze. — Magyarország gaz­dasági szerződést köt­ a Szovjet­unióval. Megalakul a koalíciós párok választási szövetsége. AUGUSZTUS 7-én megkezdődik a hároméves terv. Fdsőnek hozza nyilvánosság­ra a MKP képviselőjelöltjeinek listáját, m­elyen a dolgozó nép minden rétege képviselve van. A MKP választási felhívása rendért, jólétért és függetlenségért szál síkra SZEPTEMBER A MKP az ország első pártja, a koalíció és ezen belül a balol­dali blokk abszolút többséget ka­pott. A MKP 1.1WU,OslO so vozatot nyert, a par­amen­tben 11H1 kép­viselővel rendelkezik. A párt kor­­­­mányprogramja a bankok áramo­­sítását, a kettős árrendszer beve­zetését, a munkásbíróságok felál­lítását követeli. Meghiúsul a Kis­gazdapártban a pfeiferáták puc­­­csa, majd Nagy Imre elvtársa; választják meg a Ház elnökévé. — Szeptember 24-én megalakul az új Dinnyés kormány. OKTÓBERBEN megkezdődik a választási bíróság tárgyalása, leleplezik a pfeifferis­­ták csalásait és hamisításait. — A kilenc kémre uin­s !A párt varsói ér­tekezlete mély visszhangot kelt Magyarországon. Révai elvtárs az Országgyűlésben jelenti be Ma­gyarország elszán­tságát, hogy meg­védi sta­bildságát az imperialisták hódító tervei ellen. NOVEMBER Rákosi elvtárs b­szédében be­jelent: a demokrácia hatalmas ará­nyú ellenctámadását. A mentelmi bizottság a népügy­észség kikérésé­re kiadja Pfieffer Zoltánt, az ös­szeesküvők egyik vezetőjét, aki a bíróság elől Amerikába s­zökik.­­ Leleplezik Peyer szerepét az ös­­­szeesküvésben, elfogják a város­háza pokolgépes merénylőit, majd a statáriális bíróság ítélete után kivégzik őket. Az Országos Nem­zeti Bizottság megállapítja, hogy a Pfeiffer Párt törvénytelenül indult a választásokon, a kormány fel­oszlatja a Pfeiffer párt­ot és résg­­semmisí­' képviselőinek ree dátu­mait, a m­agyar demok­rácki további meg­erősödőét hozzza. Megkezdik mű­ködésüket a mun­kásbíróságok, •­ a parlament elfogadja a bankok ii­­larcosításáról szóló törvényt, meg­­kezdődik a gyakorlatban is a hi­telélet állam­osi fása. A­ magyar demokrácia szilárd lép­ékke: ha­­ad már a fe­l emelkedés u­tán. DECEMBER

Next