Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-15 / 137. szám
1949 JÚNIUS IS. NAPLÓ r is olyan egyszerű munkásnő volt, mint mi — mondják a dolgozó asszonyok, akik nagyon büszkék az első női miniszterre „A magyar népi demokrácia nemsok arra büszke, hogy a dolgozó ép gyermekei előtt minden kaput felesre nyitott, hanem arra is, hogy egyre növekvő mértékben alástja meg a nők egyenjogúsítást” mondotta Rákosi elvtárs áprils 19-én Angyalföldön tartott besedében. És ez is, úgy mint mind én, amit Rákosi elvtárs és a Maláj Dolgozók Pártja ígért, valóra tölt, nem is egész két hónap sutva. Megalakult az új kormány és az iszonyok, akik különös szeretettel, ■agaszkodással várták megalakulást, örömmel és büszkeséggel látják benne az első női miniszterünket, az első munkásasszonyt, aki idáig elütött, Ratkó Anna elvtársnőt. Szomor Hona hidasi parasztlány törvénye, már az első női miniszer kezébe kerül. Ilona ápolónő szeretne lenni s most adta be páyázatát a kétéves tanfolyamra. — Olyan nagy öröm mindegyikünknek, hogy olyan fontos helyen így asszony van és én is, de minden falusi lány és asszony bízik az ír miniszterben. Rajczy Sándorné rámosolyog Szomor Ilonára. — Nem csak ti, mi is bízunk lenne nagyon, mi a városiak — mondja jóleső melegséggel a hangjéban. . Egész nap kalapok fölé hajol Szalay Mária. Formálja, díszíti, vasalja őket. S álmodozik is fölöttük. De nem úgy, mint régen, amikor a álmodozás volt az egyetlen, ami megszínesítette az életét, ma az álomterv. — Mert ma minden asszony, minden dolgozó nő tudja azt, hogy ebben az országban nemcsak papíron, de az életben is egyenrangú a férfivel s ezt bebizonyítja a népi demokrácia azzal, hogy feladatokat és méghozzá nem is kis feladatokat, mint például a miniszterség, bíz az arravaló, hűséges, becsületes asszonyokra. Három gyermeke van Hartmann Lajosné pécsbányatelepi bányászasszonynak. Rájuk is gondolt, amikor boldog örömmel olvasta az újságokban, hogy Ratkó elvtársnő került a népjóléti minisztérium élére. — Tudom én, hogy sok gondja lesz az első női miniszternek minden kis magyar palántára, törődik majd azzal igaz asszonyi gonddal, hogy minél jobb, egészségesebb legyen az életük. A városházán dolgozik már sok éve Ekámp Sarolta. Ott, ahol legfeljebb irodaigazgató lehetett régen a nőtisztviselőből. — Boldog voltam akkor is, mikor itt a városnál kinevezték az első női tanácsnokot és most el sem tudom mondani, milyen örömet jelent számunkra, hogy női miniszterünk is lehet. És talán legbüszkébbek az üzemiek Ratkó Annára. — Ő is egyszerű gyári munkásnő volt mint mi — mondja Friedl Antalné. — Tudja, milyen a munkánk, tudja mire van szükségünk, hogy minél tisztább, napfényesebb, szebb munkahelyen végezzük a munkánkat. Segítségünkre lesz napközikkel, bölcsődékkel, szülőotthonokkal és számtalan más intézménnyel, amit most az ő kezére bízott az egész magyar nép. Sokat beszéltek már erről a gyárban is, összedugták a fejüket az asszonyok az újság fölött. Büszkén nézték: .......Ratkó Anna népjóléti miniszter.. — Ez a tárca olyan, hogy igazán női kézbe való, a felmerülő problémákat egy asszony itt könnyebben és jobban oldja meg mint esetleg egy férfi — mondták az asszonyok az üzemben. De nemcsak ott tudták ezt. Tudja és hirdeti a Magyar Dolgozók Pártja, mely a felszabadulás óta szívós harcot és munkát folytat a nők egyenjogúságának megvalósításáért, s azért, hogy mindenki olyan munkahelyen dolgozzon, ahol képességei szerint a legmegfelelőbb munkát tudja végezni. Tevoszján lett a Szovjetunió minisztertanácsának helyettes elnöke A TASzSz moszkvai jelentése szerint a Szovjetunió legfelső tnácsának elnöksége Tevoszjánt a Szovjetunió minisztertanácsénak helyettes elnökévé nevezte ki és egyidejűleg felmentette kohóipari miniszteri tisztéségétől. A legfelső tanács elnöksége Kuzmint nevezte ki kohóipari miniszterré. Egész Malájában fellángolt a partizánháború A malájai népfelszabadító mozgalom növekvő sikerei komoly riadalmat okoznak az angol amerikai gyarmatosítók táborában, mert egyre inkább meggyőződhetnek arról, hogy nem lehet véres terrorral és fegyveres erővel megtörni a szabadságszerető maláji nép akaratát. A „nyarokáspárti" vezetők ezért mirt deniféle cselszövéshez folyamodnak, hogy megbontsák Malaji népének egységét. Az angol gyarmatosítók nagy igyekezettel alkalmazzák kipróbálni módszerüket: a nemzetiségek közötli gyűlölet szítását. A brit hatóságok azonban nem tudták megakadályozni az elégedetlenség kitörését. Ehhez a kitöréshez elsősorban a brit rendőrségnek a sztrájkoló szingapúri munkások elleni támadása szolgál, alapul. A népi felkelés hatalmas felszabadító mozgalommá fejlődött. Egész Malájában fellángolt a partizánháború a brit gyarmatosítók ellen. Az angol módszer az „Oszd meg és uralkodjj"-politika komoly vereséget szenvedett Malájában. ,titedieczky, ehdót*, iteled elvívt 'NAGYNYÁRÁD FELKÉSZÜLT A CSÉPLÉSRE ÉS A GABONAGYÜJTÉSRE 1 község másik Olyan jó így este hazajönni. A '■ovacska fáradtan poroszkál, de a falu közelében meggyorsítja lépteit, őt is várja otthon a ropogós ablak, az illatos, finom széna. Olyan jó így este haza jönni. * így érzi ezt ifj. Hobor István nagynyárádi újgazda, mikor estefelé hazatér a kukoricakapálásból. Ellátja a lovat és a tehenet, megmosakszik, aztán leül az asztalhoz, ahol már gőzölög az étel és Hoborék hozzáfognak vacsorázni. részén talán ép ebben apillanatban ül le a vacsorához Szeghalmi József is. Is most jött haza a munkából, csakhogy ő nem kukoricát, hanem valami egészen mást kapált Gyapotot Nincs messze a föld a házától, de azért ma mégis, mintha egy kicsit tovább tartott volna az út, adni ahogy azokott Talán ma nagyon is elgondolkozott a múlton és a jövőn, főleg a gyapoton. Most,” amikor már gyönyörűen hozza a lombleveleit a gyapot, és minden* reménye megvan rá, hogy szép térfűtés lesz belőle, sokszor eszébe jut,* földmívelésügyi minisztériumba, akkor még csak válaszra sem méltatták a levelét, nemhogy vetőmagot küldtek volna. Persze akkor még, az azóta már elítélt hortysta bitangok voltak az urak az FM-ben. A pártközpontnak kellett intézkednie, hogy id. Hóbor Istvánnal, Kucsera Lajossal, Virt Józseffel, Szőnyi Józseffel és Hardi Sándorral megkapják a magokat. Ma azonban már ajtndnyájuké szépen fejlődik — és az FM-ben is más szelek fujdogálnak. közben Még vacsora Nyugodtan Tavaly tennünk a cséplési ellenőrök kijelölésére — kezdi meg az ülés tárgysorozatát ifj. Hóbor elvtárs csöndesen beszél, a többiek sem igyekeznek „lezavarni” az ülést. A község becsületéről is szó van. Tehát jól meghányják vetik a kérdést és egymás után írják fel a papírra kicsit nehézkes, fáradt kézzel Békési István, Rajcsányi Lajos és a többiek nevét. Tizenegy óra is elmúlik már, mire ezzel végeznek. Tulajdonképen ez lett volna az ülés tárgya hivatalosan, most már haza is mehetnének, ha nem vetődne fel a begyűjtés kérdése. De ennek bizony elő kellett volna jönnie, mert mindnyájan gondoltak rá és ha az egyik nem jött volna elő vele, előhozta volna a másik. — 106%-ra teljesítettünk tavaly — mondja Bódi elvtárs — és voltak olyanok is, mint Paksi József, aki 150% -ra teljesített. Az idén még többet kell elérnünk. Ebben megegyeznek mindnyájan és mintegy végszóra ekkor lép be Medveczky György elvtárs, több, mint 8 mázsával adtam be többet — kapcsolódik bele rögtön, amint meghallja, hogy miről van szó. De az idén is ki akarok tenni magamért. És azt hiszem, nem teszek egyedül, mert ma már mindenki megérti a községben, hogy mit köszönhetünk az ipari munkásságnak. A földet, a jó pénzt, az olcsóbb kaszát, kapát, a kisgépet, a traktort, a műtrágyát így tudjuk meghálálni. Az idő gyorsan rohan, már éjfél is elmúlik, midőn csendesen hazafelé indulnak. Búcsúzásnál Szeghalmi elvtárs megrázza Medveczky György kezét: Biztos, hogy nem leszel ,egyedül, veled, velünk lesz az egész falu. Békés József. 5_ A B/Bgatiav Andersen meséire beszélnek, a német békéről hallgatnak A külügyminiszterek tanácsának legutóbbi ülésén megvitatták a harmadik napirendi pontot: „A Németországgal kötendő békeszerződés előkészítését.” Az ülés elején Visinszkij emlékeztetett arra,, hogy a szovjet küldöttség javasolta, létesítsenek Németország keleti és nyugati övezeteiben jelenleg meglévő német gazdasági szervek alapján egységes német államtanácsot. A feladat megoldható — jegyezte meg Visinszkij, — a nyugati hatalmak azonban a javaslatot ennek ellenére elutasították. A Szovjetunió küldöttsége javasolta, állítsák vissza a németországi szövetségi ellenőrző tanács működését a korábbi alapon a nemzetközi együttműködés elveinek és a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően. Állítsák helyre szabad választások útján egész Berlin egységes városi tanácsát. A nyugati hatalmak — folytatta a Szovjetunió külügyminisztere —, a szovjet javaslatokat egymásután elutasították. Semmi meggyőzőt sem hallottunk tőlük, mi több, egyes miniszterek egyszerűbbnek találták nem a békeszerződésről, hanem Andersen meséiről, amerikai vidéki bírókról vagy éppen a hollywoodi orákulumról beszélni. A szovjet külügyminiszter egymásután cáfolta meg Acheson, Bevin és Schumannak a tárgyalások meghiusítását célzó érveit. Acheson tegnapelőtt a szovjet kormánynak az ellen a javaslata ellen fordult, amely a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítését kívánja és indítványozza, hogy a békeszerződésbe vegyék bele a megszálló csapatok kivonását a békeszerződés aláírása után bizonyos megszabott határidőn belül. Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban felkiáltott: „Mit jelentenek ezek a szavak, hogy a békeszerződés megkötése után? Ez talán 50 év múlva lesz!” A nyugati hatalmak — a felkiáltás szerint — nyilvánvalóan, legalábbis még igen hosszú ideig, nem akarnak békeszerződést kötni Németországgal. Elutasítják a Szovjetunió világos, pontos és valóban a béke ügyét szolgáló javaslatait, amelyek kimondják, hogy a négy hatalom kormánya háromhónapos határidőn belül terjessze a külügyminiszterek tanácsa elé a Németországgal kötendő békeszerződés terveit, hogy ezekben a tervezetekben írják elő a Németországban tartott megszálló csapatok kivonását a békeszerződés aláírásától számított egyéves határidőn belül. Ezután Acheson, az Egyesült Államok minisztere szólalt fel és jelentékeny mértékben megismételte azokat, az érveket, melyeknek tarthatatlan voltát Visinszkij előbb bizonyította be. Acheson ..érveire jellemző volt, hogy ahol nem tudott Visinszkij felszólalására válaszolni, egyszerűen kijelentette: „Ezt a vitát nem folytatom”. Acheson nyomán Bevin is hangoztatta, hogy „lehetetlen a csapatok kivonásának kérdését eldönteni.“ Visinszkij válaszolt a nyugati hatalmak képviselőinek megjegyzéseire. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió küldöttsége továbbra is javasolja a békeszerződés előkészítésének meggyorsítását és három hónapos határidőn belül teljesen reálisnak találja a békeszerződés tervezetének előterjesztését. Bevin és Acheson, akik mindketten másodízben szólaltak fel, továbbra is ellenezték a szovjet küldöttség javaslatait. Felszólalásuk zavart árult el. Hosszas vita után az elnöklő Berisinszkij javasolta, hogy a következő ülésen térjenek vissza az első ► és második napirendi pont bizonyos kérdéseire. Emlékeztetett arra, ami s EGY Ausztráliába készülő ifjúnak! ÚTRA VALÓ ! XÍgy szeretném leírni, ahogy történt. Moziban ültünk. Mellettem ültél egy társaddal az egyik oldalon. A másik oldalon is egy barátod ült, akivel úgylátszik, nem egyszerre váltottatok jegyet, de véletlenül egy sorba kerültetek és akivel Te rajtam keresztül beszélgettél. Ott a moziban arra gondoltam, előbb kellett volna azt, amit később tettem: helyet cserélni ezzel a fiúval. De ha most visszagondolok arra, amit így kénytelen végighallgattam, mégsem fiánom, hogy így történt. — Napokban fent voltam Pesten, keresni akarjalak, de nem jutottam hozzá, a minisztériumban futkostam — kezdte barátod, is sokat ’ ffncL°i ^f5Jaap°tJ ^ — Kár, hogy nem jöttél,biztos otthon találtál rá, de nincs sox _ egy csönd _ m van a dospoddal? s ” c f Erre számomra ismeretlen jelet „adtál le" neki kezeddel. — Áh, nem lehet szó róla, azt mondták, ha engem egyszer onnan kirúgtak, vissza nem vesznek. De most máshoz kezdek. Beiratkozom a gyógypedagógiai főiskolára, ha kikerülök, kezdő fizetés hatszázhúsz. Elismerően bólintottál. Én pedig egy mecsekszabolcsi tanítónőre gondoltam, aki minden követ megelnökl és tmozdított, nyáron a szabadsága ideje alatt tanlehessen. Tudod _____ ____ _ ______________ Hanem azért, mert bék, csendes beszélgetés folyik. #hivatásának érzi az elveszett emberpalántákat vissza-Természetesen először az idő, a mer eladni az életnek. Most pedig abban bízom, hogy nem ütés jön szóba. Aztán az alakulóban foog sikerülni kijátszanod a demokrácia éberségét. Vevő termelőcsoport kérdése vetődik# fel. Beadták a kérelmet, most tizen- ( - M * hh á.ulóriásoddal .* — vett ul hatan várják, hogy megjöjjön az ffordulatot a beszélgetés. Engedély, hogy aztán ősszel együtt ! — Megfőtt a beutazási engedélyem áthassanak neki a munkának, mondtad leplezhetetlen büszkeséggel. Nem sokáig folyik azonban a be- fgógusunk csekintett.szélgetés, mert megérkezik Bódi Fe- —Ez igen! No de a kiutazás? — Jene községi bíró is és id. Hobor tmed.be. Nem tudom sajnos leírni azt István, a Défosz irodavezetője & az *pökhendi hangot, ahogy felmél.ülést megkezdik. — Ki vár arra? — s miután nagyon szellemes-Mai ülésünkön javaslatot kellőnek találtad, többször elismételgetted: Ki vár arra? Ideje elgondolkodni, mert képi bizottsági ülésre kell mennie. Gyorsan végez hát a vacsorával, demég így is majdnem tíz óra van, amikor a községháza elé érkezik. Az ajtóban találkozik ifj. Hóbor Istvánnal, a párttitkárral, együtt üzennek be a tanácsterembe. Nagy Antal Dérosz __ _______ _______ „ ------------.. Hegyi Gyula Défosz jegyző már vartfotyamra ment, hogy gyógypedagógussák őket. Míg a többiek megérkez-Nem a hatszázhúszért. Hane Közben elkezdődött a híradó. Magyar filmhíradó. „A Diákvilágszövetség kiküldöttei Pesten.” Milyen nagyszerű érzés nézni ezeket a fiatalokat, azzal a fénnyel az arcukon, hogy tudják, milyen erőt képviselnek, tudják, mit jelent szavuk. Várjon Te mire , gondoltál, amikor őket nézted? Mivel vigasztaltad magad, amiért nem válthatod közéjük valónak magad. Ausztráliával? Új kép. A Ganz-gyárban a fiatal munkásokat és i[ a gyengébb munkamódszerrel dolgozó munkatársainkat tanítják az „öreg” munkások, azok, akik jobb, könnyebb munkamódot találtak. Feléd fordultam egy pillanatra. Nyugodtan nézted a képet. Most nem gondolsz rá, de egyszer — ha valóban kijutnál — otti kint eszedbe jut majd ez a kép. Mert ott téged senkit sem fog tanítani jobb, könnyebb munkamódszerekre, hogy többet keress, jobban élj. Gyűlölni fogjátok egy'mást, kenyérharc lesz közöttetek, és aki boldogul, vmn kijelentette: „Nem jutottunk hamajd nagynehezen, azt egy kanál vízben megfojta-atározott döntésre és úgy tűnik, hogy nak a többiek, kimerítettük ezt a kérdést. Igy hol-Azt gondoltam magamban, ha módomban állna, nap áttérhetünk a napirend követkesein akadályoznám meg kiszökésedet. Menj, mert 7g pontjára, amely az osztrák szerző* megérdemled. » désről szólvé ha valamit érzel most, míg elolvasod ezeket* a sorokat, gondolj arra, hogy azért téged nem uta- t ■ sítanak innen ki, nem mondjuk azt, hogy nincs szük-\^ ségünk rád. Maradhatsz. Most nem vagy érték. De? mi ismerünk fiatalokat, akik l!)45-ben még azzal acs . . . ... egyetlen ténnyel mutatták „demokratikus” voltukat,\, l.1!t'zterok megegyeztek, hogy fenni azthogy a Madisz helyiségeiben táncoltak és szórakoz- (Jó visszatérés lehetőséget olyan tak és ma SzIT kultúrvezetők, nívós műsorral járják, kérdésekre, amelyeket megvitattak, a vidéket, van köztük olyan, aki Petőfi Académián.]de amelyekben nem egyeztek meg, tamil, néphadseregünk büszke katonája. , Bevin kijelentette, hogy amit Visin-Leszaladt a híradó. A Köztársasági Indulónk«* ,P‘n!lí, f,rr,l '•neTM cmJctLszik. A hangjai zárták. Nem mondok semmit már Neked. Tef ''0Isn . feljegyzésekhez kellett foci akarsz menni, szökni akarsz. Egyszer még fü- ’'a'nodni. Ezeknek szövege bebizdedbe fog csengeni ennek a~indninnnv lelkesítő ('nyitotta Visinszkij állítását, úgyhogy erejeit a „rossz endékezőtehetséges" Belmjvin kénytelen volt visszavonulni. Ausztráliába Gyógypedanézett a szea nagyképű.