Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

2 NAPLÓ Miért maradt le a begyűjtés, másodod vény­vetés, tarlóhántás terén a békearatásban élenjáró villányi járás ? felütötte fejét az elbizakodottság, az opportunizmus A villányi járás dolgozó parasztjai, élükön a kommunistákkal, versenyre hívták a siklósi járás dolgozóit,, a bé­kearatás gyors befejezésére. A villá­nyi dolgozók lelkes munkával meg is nyerték az aratási csatát, azonban az első helyről a negyedikre kerültek a tarlóhántásban,­a másodnövények el­vetésében, de lemaradtak még a ba­romfi és tojásbeadásban is. A villányiak már többször megmu­tatták az országnak, hogy tudnak jó munkát, végezni. Az elmúlt évben győztesként kerültek ki , legjob­ban teljesítették beadásukat az egész megyében. Most is az élen jártak, most is az elsőnek kellene lenniük. Most azonban oda jutottak, hogy a negyedikek lettek a másodverés­ben! Nagy a visszaesés, ezt maguk a dolgozó parasztok is látják. Alaposan lemaradtak, mert a siker elbizakodot­tá tette őket. Azt gondolták, hogy már nem is előzhetik meg őket má­sok. A járás kommunistái is megelé­gedtek az eredménnyel, maga a já­rási pártbizottság sem vitte elég har­cosan a felvilágosító munkát, nem serkentette új győzelemre a pártszer­­­­vezeteket és a kommunistákat. Marenics János elvtárs, a villányi JB-titkár tisztán látja azt, hogy mu­­­lasztást követtek el, nem ellenőrizték kellőképpen a tanácsok munkáját, eb­ből adódott aztán az, hogy nem megy a tarlóhántás és a másodvetemények elvetése sem. A kommunisták helyett a huták „magyarázott“ Nem dolgoznak a kommunisták — „dolgozik" helyettük az ellenség. A járás több részéről jelentették: a gép­­állomásokon nem jól megy a munka, sorozatosan törnek a gépek. Az el­lenség ott lapult, ahol a hibák meg­mutatkoztak. Az újpetrei gépállomás helyettes vezetője, Hauptman József­­né keze ala­tt sorozatos hibák fordul­tak elő. A dolgozók megtalálták ben­ne az ellenséget, Hauptmanné apja a siklósi vár parancsnoka volt. A vár­­parancsnok sanyargatta a kezére bí­zott deportáltakat és politikai fog­lyokat. Ráadásul Hauptmanné a ro­konát, Gere János kulákot mezőgaz­dásznak állította be. A másik rokona mint főgépész működött a szentlő­rinci gépállomáson. Lábra kaptak a kulákok is, igye­keztek kihasználni a lehetőségeket. A munka kerékkötője Gutrai Lajos kulik Kisjakabfal­­ván még a növényápolási munká­kat sem végezte el. A másodnö­vények elvetését meg sem kezd­te, pedig volt vetőmagja. A kulákok befolyása megmutatko­zott, egyesek kezdték fújni azok sza­vát. A kulákok nyelvén beszélt az illocskai tszcs elnöke, ifj. Mészáros József, aki azt hangoztatta, hogy nem szántják fel a tarlót, mert „ki­szárad" és nem lehet majd elvetni a másodnövények magját. Nemi ü­rődömség, „megelégedettség“ A nemtörődömség eluralkodott, ezt mutatja a bezedeki tszcs példája is, ahol előfordult az, hogy a kölesmag közel egy hétig elfeküdt a magyar bólyi vasútállomáson. Több helyen beszéltek arról, hogy nincs elég vető­mag, de nem tettek semmit, hogy fel­­világosító munkával meggyőzzék a dolgozó parasztokat arra, hogy néz­zenek szét és kutassák fel a vetőma­got. A párttitkárok közt is akadt né­hány „megelégedett". Tóth Józsefné elvtársnőnek, a magyarbólyi tszes párt­titkárnak eszébe sem jutott a má­sodvetésekkel való törődés, így volt ez Kisjakabfalván, de így volt Illocs­­kán is, ahol a párttitkárok nem tö­rődtek kellőképpen sem az ellenőr­zéssel, sem a munkák menetével. Nem csoda, hogy előfordulnak olyan esetek is, hogy a villányi gépállomás traktorosai nagy rögökbe szántották fel a tarlót, s nem törődtek azzal, hogy a rögöket összetöressék, így nehezítették a másodnövények elve­tését. A békearatásban kivívott győzelem után a tszcs-k is megfeledkeztek ar­ról, hogy az aratást új harcok köve­tik. Az elmúlt szombaton tizenhat traktornak kellett állni azért, mert a tszcs-k kevés kivételével nem gereblyézték össze a gabo­nát, így hátráltatták a tarlóhántás meg­kezdését. A járási tanácson az a helytelen hangulat uralkodik, hogy , nem kell nekünk mindig az elsőknek lenni.." Ezt a megalkuvó opportunista szelle­met fel kell számolni. A járás területén megkezdődtek a cséplések is, de itt is dolgozik az el­lenség. A villányi gépállomás által kija­vított cséplőgép, a bezedeki Sza­badság tszcs-ben nyolc zsákra való búzát hullatott szét, amit a­­ gép alól kellett összeszedni. Új­­petrén egy középparasztnál folyt a cséplés három napon keresztül. Az elcsépelt mennyiséget hat óra alatt kellett volna elvégezni. Pécsdevecseren egy teljes napig állt a cséplőgép, géphiba miatt. Mindezek a mulasztások megmutat­ják azt, hogy miért esett vissza az első helyről a villányi járás. Az el­bizakodottság hatalmába kerített egyes pártszervezeteket, tanácsok­at, és községeket.­ Emiatt tompult el az éberség és az ellenség kifejtette rom­boló tevékenységét. Akarva-akaratlanul, kár származott ebből nemcsak a villányi dolgozó parasztoknak, hanem az egész or­­szágnak is. Most itt az alkalom, a pártszervezetek vegyék kezükbe az irányítást, leplezzék le az ellenséget. Vigyék győzelemre a villányi járás dolgozói a másodvetemények elveté­sét, a begyűjtés ügyét. A Mohácsi Selyemipari Vállalat fe­lsőterme sztahanovista üzemrész lesz alkotmányunk ünnepére Nap, infét nap közelebb kerülünk augusztus 20-hoz, nap mint nap szé­lesebb méretekben bontakozik ki a dolgozók alkotmányunk ünnepére, indított munkaversenye. A Mohácsi Selyemipari Vállalatnál is készülődnek a dolgozók, hogy so­ha nem látott eredményekkel ünne­peljék meg ezt a­­napot. A nagy eredményekért vívott harcot a párt­­szervezet vezeti és a népnevelők jól végzett felvilágosító munkájával újabb és újabb erőt ad hozzá. A pártszervezet első sorokban harcoló egysége, a népnevelőgárda 42 lelkes elvtársból áll. Felvilágosító munká­jukban a legdöntőbb érv, a saját ki­váló teljesítményük. A dicsőségtáb­­lán elhelyezett fényképek között itm sorakoznak Embersits Júlia, Aczél Gyula, Bartalovits Katalin, Iványi Istvánná népnevelők képei is, akik egytől-egyig sztahanovisták, de még sokan vannak rajtuk kívül, kiváló munkás és sztahanovista szinten dol­gozó agitátorok. A népnevelők munkájuk ered­ményeit és feladataikat kéthetenként értekezleten beszélik meg. — E mellett — mondja Králl La­jos elvtárs, népnevelő,­­ rendszere­sen olvassuk a Szabad Népet, a Me­gyei Pártbizottság lapját és a Nép­­nevelőt. Rendszeresen elbeszélge­tünk a dolgozókkal, emlékeztetjük őket a múltra, a nyomorúságos élet­re, a háborúra, amikor a Dunán ke­resztül ágyúzták a gyárunkat. Az el­múlt hat évről is sok szó esik. Nem­régen még a legjobbak is csak két gépen szőtték a selymet, aztán né­gyen, most pedig már nyolc gépen dolgoznak a legjobbak. Több és több árut adtunk, többet is kaptunk az államtól. Teniszpályát, fürdőmeden­cét, kultúrházat, jobb életet, így ke­rült Karácsonyi­­elvtárs, sztahánovis­­tánk Galyatetőre­ nyaralni. Ezt az életet szándékoltak szétrombolni Grőszék, ezek az aljas bitangok — mondja megvetően Králl elvtárs —, de méltó választ kaptak tőlünk. A felső szövőterembe­­n dolgozók fel­ajánlották, hogy a­ugusztus 20 ra el­érik a sztahánovis­ta szintet. És tartja most izgalomban az egész gyárat. Ebben az üzemrész­ben minden munkán nyolc gépen dolgozik majd, és a­z ország első sztahánovista selyemszövő üzemrésze lesz. Nem elég azonban tervezni, a ter­vet meg is kell valósítani. A nép­nevelők itt is segítséget adtak a dolgozóknak. Karácsonyi és Králl elvtársak készüléket­­szerkesztettek, ami szálszakadás esetén megállítja a gépet, és szinte nullára csökkenti az ebből származó selejtet. Augusztus 20-ra mindegyik gép ezzel dolgozik majd és így mindenki könnyen elér­heti a 80 százalékos minőségi mun­kát, ami a sztahánovista szintet je­lenti. Tímár elvtársnő új kivál­ó munká­sokat nevel a sztahánovista műhely részére, olyanokat, mint Pi­ntér Er­zsébet tanuló, aki máris két­ gépen dolgozik. Jávor elvtárs , gyártásvezető...ugyan­csak népnevelő, megszervezi az üzem­részben a munkát és felajánlotta, hogy 10 százalékkal csökkenti jó mun­kaszervezéssel a 100 százalékon a tul teljesítők számát. így viszik harcba a mohácsi se­lyemszövőgyár népnevelői a do­lgo­­zókat, fáradhatatlanul­ tanítva, át vél­ve őket, az újabb győzelmek félti, a sztahanovista üzemrész, az élna­em kitüntető címe felé. Nyikoláj Brenjk szovjet traktoros gyorscséplési műszerével­ újabb győzelmek születnek A csobokapusztai állami gazdaság gyorscséplőbrigádja Fábián Vilmos és Makkai György vezetésével július u-­án újabb kimagasló eredményeket ért el. Öt óra alatt 139 mázsa 90 kiló ősziárpát csépeltek ki. Ez azt jelenti, hogy óránként átlagosan 27 mázsa 98 kilót, a régi módszer szerinti ered­mény kétszeresét érték el, annak el­lenére, hogy az oszt­agokat mesz­­szire rakták , egymástól, é­s így a gé­pet többször kellett állítani. Megkezdődött az újítás gyors el­ter­jesztése is. Ezidáig a Földművelés­ügyi Minisztérium, az Országos Ta­­lálmányi Hivatal, a HE­FOSZ és s a hírközlőszervek képviselőin kívül­ óráról-órára érkeznek az állami gaz­daságok gépészei, hogy megtekintsék a gyorscséplést és a gazdaságokban Nyikoláj Brodjuk útmutatása szerint átszereljék a cséplőgépeket. A sátor­helyi püspökhólyi, károlymajori, bari és a m­ohácsszigeti gazdaságok gép­­csoportvezetői már megtekintették az újítást és elhatározták, hogy áttérnek­­a gyorscséplésre. Sátorhelyen már teljes ütemben folyik is a garattá­rak átalakítása. Miért nem tudtak arról a harkányi tsz brigádjai, hogy az üzemterven felüli termés negyedrészét munkaegység arányában a brigádok tagjai kapják prémiumként? A harkányi ,.Első megyei tanács­kozás" tsz még az év kezdetén jól megszervezte a munkát. A csoport földterületét felosztották brigádokra és munkacsapatokra. A brigádok és munkacsapatok egész évben a ré­szükre kiadott földterületen végzik a munkákat, így lehetővé vált, hogy meg tud­ják állapítani melyik az a bri­gád, amelyik jobb munkát vég­zett, mert mindegyik brigád a részére kiadott földön végezte állandóan a munkát. I# "A Petőfi- és Kossuth-brigádok az ■ egész évre versenyre hívták ki egy­mást a magasabb termésátlag elére.­­­táért. A brigádok számára a m­agas tennésá­lag elérése külön is kedvező hisz a minisztertanács rendeltje is kimondja, hogy az a brigád, melyik az üzemtervben előírt termésátlagot túlteljesíti, az a túlteljesítésnek negyedrészét a brigád tagjai között munkaegység arányában eloszthatja. A brigádok számára ez nagyon kedvező, amit mutat a harkányi ter­melőszövetkezet Kossuth-brigádjának példája is. Az üzemtervben 9,30 má­zsa az előirányzat búzából, rozsból 8.50 m­ázsa, ősziárpából 12 mázsa tavaszi­ búzából hét mázsa tavasziár­­pából kilenc mázsa, zabból 10 mázsa Ezzel szemben a Kossuth-brigád búzából 1­ 1 mázsás, rozsból 10 mázsás, ősziárpából 18 mázsás, tavaszibúzából 10 mázsás, tavaszi­ árpából 14 mázsás, zabból 13 mázsás termésátlag elérésére szá­mít, ami, mint a tszcs elnöke mondja, jó­val több is lehet, így a brigád tagjai jó munkájuk eredményeként az ütemtervben élő irt mennyiségen felül termeltek, te­­h­át a többtermés negyed részét a brigád tagjai között munkaegység arányában osztják fel. A harkányi „Első megyei tanács­kozás" tsz brigádjai lelkesen verse­nyeznek és végz­ik a munkát, pedig még nem tudnak arról, hogy a bri­gád tagjai, ha többet termelnek, a több termés negyedrészét egymás között oszthatják el.­­ Pedig ez még nagyobb lendülettel vinné a termelő­­szövetkezet tagjait a mun­kában és elősegítené a két brigád közötti jobb verseny kialakulását. Helyiben az," hogy Fazekas Imre elvtárs, a termelőszövetkezet igazga­tója nem ismertette a tsz tagjaival a rendeletét, pedig azzal saját munkáját is meg­könnyítette volna. Azonkívül panasz­kodnak a termelőszövetkezet tagjai, hogy ritkán tart közgyűlést a ter­melőszövetkezet és a feladatokat nem beszéli meg az igazgatóság tagjaival. — Ha többször tartanánk csoport­­értekezletet, — mondja Piro­ Ödön­né igazgatósági tag —, jobban meg­tudnánk szervezni a munkát, nagyobb eredményt érnénk el. Nem fordulna az elő, mint ma is, hogy a brigád­­vezetők, Haltender Mihály, Gyön­gyösi Gábor nem beszélték meg a termelőszövetkezet elnökével, Fazekas Imre elvtárssal a feladatokat, így a brigádvezetők rosszul értesítették ki a csapatvezetőket, aminek eredménye az tett, hogy a munkát nem tudtuk szervezetten végezni. Hisz az aratás idején is tapasz­lapunk: eredményes, jó munkát csak úgy tudunk végezni, ha minden tag­ ismeri az aznap rá váró feladatot és a brigád, csapat jól megszervezve, közösen végzi a mun­kát. Ma pedig a munka szervezetlen­sége miatt arra a gyapottáblára, aho­va kevesebb munkaerő elég­­lett vol­na, oda sok ment és fordítva. Ezért van az, hogy most, akkor, amikor jó gyapottermésünk érdekében minél előbb szeretnénk befejezni a munkát idehaza a háztartási munkát kell, hogy végezzük. Sortai Sándorné, Da­­nada Mária és több asszonnyal együtt. Fazekas Imre plytársnak, a terme­lőszövetkezet igazgatójának hasznos tanulság ez és ezért a termelőszövet­kezetben a munka megjavítása és nagyobb eredmény elérése érdekében tartsák meg rendszeresen a tsz tag­­gyűléseket, az intézőbizottsági tago­kat pedig vonja be a termelőszövet­kezet életének irányításába. A brigá­dok továbbra is fokozott lendülettel induljanak harcba, egymással ver­senyezve a magasabb terméseredmény eléréséért az egész nép és saját élet­színvonaluk emeléséért. 1&51 2VLTUS JR „Felírn­k minden becsületes papot és battitkus hívét, hogy eiég egységesebben tömörüljenek kormányunk mögé“ A Barannya megyei Katolikus Papok Bék­ebizottsága határozatában mélyen elítéli az össz­eesküvő Grősz-banda hazaáruló tetteit szóesküvésével szemben. Az értekezleten felszólalt Faludi Ádám, nagynyárádi esperes-plébános is, aki elmondotta, hogy falujában minden dolgozó paraszt mélységes fel­­háborodással ítélte el. Grősz és tár­sai bűnös tevékenységét s erre azzal válaszoltak, hogy egy héttel a határ­idő előtt befejezték az aratást. Az ülésen számos felszólalás hang­­zott el, majd az értekezlet résztvevői egyhangúlag határozatot hoztak: „Megdöbbenéssel vettü­k tudomásul —, mondja a határozat —, mindazt, amit a vallomások, a bizonyítékok a Grősz-perrel kapcsolatban napvilágra hoztak. Minden tettük, minden cselekedetük távol állott a krisztusi szeretettől, a békétől, a nép építő munkájától. Az emberiség halálos ellenségeivel, az új világháború prófétáival, a koreai­ hők és gyermekek gyilkosaival szövetkez­­tek. Elárulták népünket és egyházun­­kat, éppen ezért nem azonosítjuk ma­gunkat velük, még akkor sem, ha egy­­házi feletteseink is voltak. Rossz pél­dát adtak. Délelőtt kormányzatunk­­ka­l tárgyaltak, mindent megígértek­­, délután meg hitszegő módon összees­küdtek és az ellenséggel cimboráitak. Mi, a néphez hű baranyamegyei de­mokratikus papok, nem egyházüldö­zést látunk a demokrácia által hozott jogos és igazságos ítéletben, nem is az egyház papjait, hanem hazáját, hűtlenül eláruló honpolgárait látjuk a vádlottak pa­dján, akik elszakadtak a néptől, hogy az imperialista nagytő­ke szolgálatába álljanak és a háború­­ra spekulálva, a nép szabadságára törjenek és romlásba döntsék a békés magyar nép hazáját... . Mi a megegyezés őszinte hívei va­gyunk. Kormányunk vállalt kötelezett­ségeinek maradéktalanul eleget tett és mi újból megerősítjük fogadalmunkat, hogy honpolgári és egyházi kötelezett, sé­gjeinket maradéktalanul­­teljesíteni fogjuk. Válaszul a hazaáruló Grősz és tár­sainak, felhívunk minden becsületes papot és katolikus hívőt, hogy még szorosabban, még egységesebben tömö­­rü­ljenek kormányuk mögé éppen itt, Baranyában, ahol békés életünkre le­selkedik Tito és háborús uszító ban­,­dója. Fokozzuk a békeharcot, hogy a vi­lág békeszerető népeivel együtt­, a vi­­lágbéke útjáról soha le ne térjünk, hanem népi demokráciánk alkotmá­­nya és törvényei értelmében, mint pa­pok, jó példával járjunk híveink előtt, mint jó hazafiak pedig, honpolgári kötelességünknek tartjuk népünk bé­kés életét védelmezni minden belső és külső­­ellenséggel szemben, még akkor i­­s, ha ez az ellenség az egyház leple­i­iatt bújik is meg. Erre a békés együttműködésre hí­­v­unk fel minden becsületes dolgozót, hívőt és papot egyaránt­, mert nem pu­sztulást, nem háborút, hanem világ­­hák­ét akarunk.“ A Baranya megyei Katolikus Papok Béncebizottságának értekezletén mint­egy félszáz népéhez hű katolikus lel­kész emelte fel tiltakozó szavát Grősz József és társai áruló, népellenes ősz. Kétszer annyi termett­ a Csoportban, mint nákim , ősszel már én is közöttük leszek Családommal együtt megbeszéltük hogy az őszi munkát már nem vé­gezzük egyedül, belépünk a December 21 tszbe. Világosan látom, hogy hiába dolgozom éjjel-nappal, nem tudok olyan eredményt, elérni, min­t a nagyüzemi gazdálkodásban elérnek. Az elmúlt nyáron csak figyeltem a munkájukat Míg én 25 mázsa kuko­­ricát termeltem egy hold földön, ad­dig a tsz-nek 10 holdon átlagosan 50 mázsa termett. Az ő nagy táblá­­jukat gépekkel művelik és a géri munka után nagyobb az eredmény. A szövetkezeti gazdálkodás fölénye csak most, csépléskor mutatkozik meg igazán. Az egyénileg dolgozó parasztok között nekem volt a legszebb ár­pám és t6 mázsa termést hozott, míg a szövetkezeté 18-at holdan­ként. Búzából hét mázsa 00 kiló átlagot értem­ el és a szövetkezet­nek legalább 12—13 mázsás ered­ménye lesz. A terméseredményeken kívül sok minden megmutatja még, hogy meny­nyire helyes volt megfogadni Rákosi elvtárs tanácsát, hogy a dolgozó pa­rasztok szövetkezetbe tömörüljenek A szövetkezet hatalmas búzatáblá­jára megjelentek a gépek, nappal arattak, éjjel tarlót bántottak. Július hatodikán már egyetlen szál nem állt a lábán. Én még egy újságot sem érek rá elolvasni, lassú járású ökreim­mel szaporátanul halad a munka a keskeny parcellákon is. A szövetke­zet tagjai tanulnak, olvasnak, mert erre is van idejük. A­­ December 21 tsz nagyon jól dol­gozik, ezt mindenki láthatja. Esc­lán még guuikkal jobban fog dolgozni, mert az elnööke, Kaszapovics András elment a para­szt­küldöttekkel a Szovjetunióba és sok .i gazdag tapasztalatot hoz, amit itt m­eg­valósítunk. Nem egyedül va­gyok Kártolyban, aki megláttam, hogy milyen­­ tetves a nagyüzemi gazdálko­­dás. Már­ több délszláv dolgozó pa­raszt­társa­­m­ mondta, hogy ősszel ő is bejön a­ szövetkezetbe. Ha a köz­ség szöve­­tkezeti falu l lesz, még job­ban megs­zilárdul a magyar és dél­szláv dolgozók egysége is. " Mielőtt azonban belépnék a szö­­vetkezetb­e, elvégzem a tarlóhán­tást, min­denben túlteljesítem az állammal szembeni kötelezettsé­­gemet Családommal­ együtt meggyőződtem arról, hogy fia szövetkezeti tagok le­­szü­nk, könnyebb munkával sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el, mint így. Nem fordul elő olyan do­log, mint előfordult a nyáron, hogy elvehettem a cukorborsót, de a sok munka mellett nem tudtam va­lameny­­nyit leszedni. A szövetkezet mind le­­szedte, ami v­olt neki és sok pénzt kapott érte.." én pedig elvesztettem egy csomó pluszt. — Nem érdemes egyénileg gazd­­álkodni kis parcellá­kon, látom én tovább nem dolgozom így, az őszi szálatás-vetést már a kö­­zösben­ végzem.­ ­Elmondta: Szabó Fábián 9 holdas dolgozó paraszt, Károly.

Next