Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

2 NAPLÓ 1955 FEBRUÁR 1 (rotvtarts tál. oldalról) Egy bizonyos vonatkozásban egyenlő a Szovjetunió álláspontja mind Indokínával, mind Kínával és bármely más térséggel kapcsolatban, nevezetesen abban, hogy a Szovjetuniónak érdéke a nemzetközi feszültség enyhítése. A Szovjetunió kész támogatást nyújtani mindannak, ami elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését, s ami valóban előmozdítja az ilyen cél elérését. Ehhez azonban az kell, hogy a javasolt intézkedések valóban a nemzetközi feszültség enyhülésére irányuljanak. Egyes államoknak más államok ügyeibe való beavatkozása viszont nem segítheti elő e cél elérését. A realizmusra vonatkozó megjegyzéshez ő, Molotov szeretné hozzáfűzni, hogy nézete szerint a mai Kína iránti realista bánásmódnak másnak kell lennie, mint amilyent egyes külföldi gyámok a múltban megszoktak. Jelenleg Kínában a központi kormány igazgatása alatt egyesült Kína egész területe, ami nemrégiben még neki így volt. A kínai nép érzi, hogy ezt nagy nehézségek árán érte el és ezt nagy nemzeti győzelmének tekinti. Kína területe ilyen vagy olyan részének elszállítása annyira ellentmond a kínai nép nemzeti érzelmeinek, hogy a leghatározottabb tiltakozást és felháborodást váltja ki belőle. Ezért, ha a dolgok állását realista szemszögből nézzük, akkor meg kell mondani, hogy a mai Kína olyan állam, amely — ma sokkal inkább, mint valaha — megköveteli nemzeti jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását. Csak a kérdés ilyen megközelítése és ilyen értelmezése mellett fejlődhetnek mindkét fél javára a Kínával való kapcsolatok. Ami a Szovjetuniót illeti, Kínához fűződő kapcsolatait az egyenjogúság, a barátság és a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján fejleszti, ami pozitív eredményekkel jár. Kingsbury Smith közölte, hogy ő is, Hearst is megérti az említett kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspontot. Úgy látszik azonban, hogy a legkomolyabb probléma még akár ideiglenes megoldást is találni, amely megakadályozná a konfliktus kiterjedésének és annak veszélyét, hogy olyan tűzvésszé válik, amely veszélyeztetheti az egyetemes békét. Molotov válaszában hangsúlyozta, hogy Kína senkit sem fenyeget és jó lenne, ha őt serte fenyegetné senki. Ez az, ami a legszükségesebb a béke megszilárdításához és ahhoz, hogy egészséges viszonyok jöjjenek létre Tajvan térségében. Hearst felvetette a kérdést ha az amerikai kormány felhasználja jószolgálatait annak érdekében, hogy tolmácsolja kínai barátainak — vagyis Csang Kaj-seknek — a békés rendezésre való törekvést, vajon hajlandó lesz-e a szovjet kormány is hasonló módon eljárni kínai szövetségeseinél a tűzvész kiterjedésének megakadályozása érdekében? Molotov hangoztatta, Hearstnek tudni kell, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és az úgynevezett Csang Kaj-sek kormány nem egyenlő felek. A Kínai Népköztársaság kormányának minden alapja megvan annak követelésére, hogy állítsák helyre Tajvannal kapcsolatos törvényesjogait. A kínai nép által elvetett Csang Kaj-sek kormány számára pedig elérkezett az idő, hogy eltakarodjék másvalahova és ne rontsa az államok közötti kapcsolatokat, mint ahogyan azt most teszi azzal, hogy az Egyesült Államok segítségével ott marad, ahol nem kellene. Mindaz, ami előmozdítja a probléma megoldását, a szovjet kormány támogatására talál. Véleményünk szerint — folytatta Molotov — magának az Egyesült Államoknak lenne érdeke, hogy elősegítse a normális helyzet visszaállítását Tajvan térségében és az egész Távol-Keleten, figyelembe véve a dolgok reális állását és a Kína, valamint az egész Távol- Kelet fejlődésében végbement történelmi változásokat. Kingsbury Smith megkérdezte, hogy milyen lesz a szovjet kormány álláspontja egy ideiglenes, körülbelül egyhónapos tűzszünet létrehozásának lehetőségével kapcsolatban. Erre azért volna szükség, hogy elősegítsék Csang Kajsek csapatainak kivonását a kínai partmenti szigetekről (Tacsen) és hogy elkerüljék azokat a nagy áldozatokat, amelyek mindkét részről valószínűek, ha kísérlet történik e szigetek erőszakos elfoglalására. Ez elősegítheti azt is, hogy elháruljon a konfliktus kiterjedésének veszélye, ami pedig a jelen körülmények között lehetséges. Kingsbury Smith ehhez hozzáfűzte, hogy ezt ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni és talán első lépésnek az egész probléma esetleges rendezése felé, abban az esetben, ha ez idő szerint nem lehet állandó tűzszünetet teremteni a két fél fegyveres erői között. Molotov közölte, hogy erre röviden válaszolhat: ha Csang Kaj-sek ki akarja vonni csapatait bármiféle szigetekről, akkor ebben őt aligha akadályozza meg bárki is. Kingsbury Smith megkérdezte, azt jelenti-e ez, hogy ha Csang Kaj-sek úgy dönt, hogy kivonja csapatait, akkor a kínai szárazföldön lévő csapatok nem támadnak rá a csaratok kivonása során, de nem támadják meg azokat a hajókat sem, amelyeket az ilyen csapatkivonások elősegítésére használhatnak fel? * Monitov azt válaszolta, nincs felhatalmazása arra, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nevében nyilatkozzék és ezért ezt a kérdést a kínai kormányhoz kell intézni. Kingsbury Smith megkérdezte hajlandó lesz-e a szovjet kormány ezt a kérdést az Egyesült Államok nevében a Kínai Népköztársaság kormánya előtt felvetni. Molotov megkérdezte: „Vajon az Egyesült Államok kormánya kér-e bennünket erre?!" Hearst Molotovnak azzal a megjegyzésével kapcsolatban, hogy nincs felhatalmazása a kínai szárazföldön lévő kormány nevében nyilatkozni, kijelentette, ő, Hearst szeretne rámutatni arra, hogy sem ő, sem Kingsbury Smith nem Cang Kaj-sek, vagy az Egyesült Államok kormánya nevében nyilatkozik, vagy tesz javaslatot. Hearst ezután közölte, hogy már feltették a Távol-Keletre vonatkozó valamennyi őket érdeklő kérdést és megköszönik Molotov válaszait. Hearst engedélyt kért Molotovtól arra, hogy az európai ügyekre vonatkozó néhány kérdést intézhessen hozzá. Molotov beleegyező választ adott. Hearst azt mondta, hogy G. M. Malenkov miniszterelnök az amerikai néphez intézett és egy amerikai televíziós vállalat által közvetített újévi üzenetében közölte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségnek az a fő oka, hogy amerikai katonai támaszpontok hálózatát létesítik a Szovjetunió és a vele kapcsolatban lévő államok közül Avégett, hogy a fegyveres e vek fokozatos csökkentésével meginduljanak a leszereléshez vezető úton, továbbá az egymás mellett élés számára kedvező helyzet megteremtése érdekében, hajlandó lesz.egy a szovjet kormány még mielőtt Ausztriával megkötik a békeszerződést, felszámolni a maga ausztriai megszállási övezetében lévőkatonai és légitámaszpontjait, azzal a feltétellel, hogy a nyugati hatalmak hasonlóképpen járnak el a maguk övezetében. Hearst kérte, Molotov vegye tekintetbe, hogy ezt a kérdést szintén mint újságíró teszi fel. Molotov azt válaszolta, hogy itt két kérdésről van szó. Az első Ausztriára, a másik pedig a Szovjetunió körül létesített amerikai katonai támaszpontokra vonatkozik. Ami az osztrák kérdést illeti, ő, Molotov feltételezi, hogy Hearst eléggé jól ismeri a Szovjetunió nézetét. _ Ami a Szovjetunió és a népdemokratikus országok körül létesített amerikai katonai támaszpontok kérdését illeti, ez a kérdés valóban bonyodalmakat okoz az egész nemzetközi helyzetben mert e támaszpontok arról tanúskodnak, hogy a felek egyike — nevezetesen az Egyesült Államok — barátságtalan álláspontot foglal el a Szovjetunióval szemben és a szovjet határok közelében létesített támaszpontokkal fenyegeti a Szovjetuniót. Az ilyen helyzet nem segítheti elő a nemzetközi feszültség enyhülését, s nem könnyítheti meg a megoldást a fegyverzet csökkentése kérdésében, pedig ez széles körök érdeke minden országban Természetesen a Szovjetunió határai közelében lévő amerikai katonai támaszpontok kérdése egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek akadályozzák több más kérdés és nemcsak az osztrák kérdés rendezését, minthogy e támaszpontok létrehozása arról tanúskodik, hogy amíg a Szovjetunió az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megjavítására törekszik, addig az Egyesült Államok részéről ezzel ellenkező törekvés figyelhető meg. Kingsbury Smith azt mondta, hogy ő és Hearst természetesen nem érthet egyet azzal, hogy az Egyesült Államok cselekedetei a támaszpontok kérdésében barátságtalan lépést jelentenek. Ezek a cselekedetek biztonsági meggondolásán,kar és a béke biztosításának óhajával magyarázhatók. D. Kingsbury Smith azonban feltételezi, hogy ha hozzálátnak a Szovjetunió közelében, Ausztriában lévő támaszpontok felszámolásához, akkor ez idővel kiterjeszthető más térségekre .S. Hearst megjegyezte, hogy valahol el kell kezdeni. Molotov azt kérdezte Hearsttől, mi a véleménye arról a lehetőségről, hogy egy térségben megkezdve más térségekre is kiterjesszék a katonai támaszpontok felszámolását. Hogyan képzelik el annak lehetőségét, hogy Ausztriával kezdjék és más térségekben folytassák a támaszpontok felszámolását. Kingsbury Smith megjegyezte, hogy ez maga után vonhatja a többit. Molotov a maga részéről megjegyezte, hogy ha csak egy ilyen reményből indulnak ki, akkor ez aligha lesz elegendő. Hearst azt mondotta, hogy ha az amerikaiak és a szovjet emberek jobban megismernék egymást, ez segítene a dolgo. Mindenesetre az Egyesült Álamok egész történelme soránsohasem indított semmiféle támadó háborút. Hearst újból miegismétli, hogy valahol mégis csak meg kell kezdeni. (T.i a támaszpontok, felszámolását — szerk.) Molotov azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok közelében sem katonai, sem egyéb szovjet támaszpont nincs. Ámi pedig az Egyesült Államokat veti, kiderül, hogy biztonsága szempontjából elengedhetetlen számára támaszpontok fenntartása például a Szovjetunióval határos Norvégiában, Törökországban, amely szintén határos a Szovjetunióval, sőm kishíjján Pakisztánban is, nem is szólva Európa és Ázsia maividékeiről. Az is kiderül, hogy biztonságának szavatolása szempontjából Tajvanra is szüksége van az Egyesült Államoknak , ilyen szélesen értelmezik az Éét Államok bílságit, akkor akár azt is állíthatják, hogy biztonsága szempontjából valamennyi államban támaszpontokra van szükége. Az ilyen temek aligha találhatnak rokonszenvre e megértésre olyan népeknél amelyek tudják, mi az a szuverenitás, függetlenség, tudják mit jelentenek a nemzetközi jogok és érdekek. Molotov hozzáfűzte, a Szovjetuniónak megszilárdult az a véleménye, hogy az Egyes Államok mindezekkel a támaszpontokkal semmitt érhet el, sem saját érdekei sem a béke érdekei szempontjából. De melyik tárgyilagos ember érthet egyet azzal hogy a sok országban, nevezetesen egy másik állam határa közelében létesített katonaimaszpontok az Egyesült Államok biztonsága érdekeire következnek. Molotov azt gondolja, hogy ilyen naiv ember nem akad. Mindez nem magyarázható az Egyesült Államok biztonságának érdekeivel, mert az Egyesült Államo biztonságát senki sem fenyegeti. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, az egyáltalán senkit, egyetlen országot sem fenyeget. A Szovjetunió a maga belső ügyeivel foglalkozik amilyen akad elegendő és természetesen érdeke a béke biztosítása éppúgy, mint ahogy ez más népeknek is érdeke. Ami pedig azt illeti, hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítése nem tanúskodik a Szovjetunióval szembeni barátságtalan magatartásról, erre a következőket lehet megemlíteni: az országaink közötti kapcsolatok megjavítását sokban elősegítené e támaszpontok felszámolása és az olyan helyzetre való áttérés amely az egymással egészséges kapcsolatokat fenntartó államok között rendszerint kialakul. Kingsbury Smith azt mondta, hogy ő és Heanst tüzetesen megmagyarázhatná azokat az okokat, amelye miatt az Egyesült Államok kormánya és népe úgy véli, hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítése megfelel biztonsági érdekeinek és az egyetemes béke ügyének, ő és Hearts azonban attól tart, hogy ha elindulnak ezen az úton, akkor dialektikus vitába sodródnak Molotoval és meggyőződésük, hogy nem állhatják meg a helyüket vele szemben. Ezenkívül minthogy már túlságosan igénybe vették Molotov idejét, elnézést kérnek és köszönetüiket fejezik ki. a nekik szentelt időért és figyelemért Befejezésül Hearst köszönetet mondott Molotovnak azért, hogy fogadta őket és azért, hogy Molotov annyi időt szentelt kérdéseiknek megválaszolására. A. A. Szoboljevnek, a Biztonsági Tanácsban működő állandó szovjet megbízotthelyettesnek levele a Munróhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez New York (TASZSZ). A. A. Szobolijev, a Biztonsági Tanácsban működő állandó szovjet megbízotthelyettese január 30-án Munróhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez levelet intézett. Megbízásom értelmében arra kérem önt, Elnök úr — hangzik a levélben — hogy sürgősen hívja össze a Biztonsági Tanács ülését avégett, hogy megtárgyalja az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan térségében folytatott agresszív cselekményeit. A tevéihez mellékelt határozati javaslat szövege a következő: „A Biztonsági Tanács megtárgyalta az Egyesült Államoknak az általa megszállott szigetek — Tajvan, Penghu és a kínai partvidék közelében élkivő más szigetek — térségében a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekedetennek kérdését, amely az Egyenlít Államok által ellenőrzött fegyveres erők részéről Kína egyes városai és partmenti területei ellen intézett nemletpro vakéit fegyveres támadásokban, az Egyesült Államok haditengerészeti és a légierőinek az említett térségben történt összevonásában, valamint amerikai államférfiak olyan hivatas nyilatkozataiban jutottak kfejeztésre, amelyek az ameriikai fegyveres erőknek a Kínai Népköztársaság elleni alkalmazásaival fenyegetőztek; a Biztonsági Tanács úgy vél, hogy az Egyesült Államok említett cselekedetei agressziót jelentenek a Kínai Népköztársaság ellen és szöges ellentétben állnak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok vállalt magára a Tajvan és a Kínai Népköztársaság nemzeti területének elidegeníthetetlen részét alkotó más szigetek kérdésében történt nemzetközi megállapodásokban; a Biztonsági Tanács megállapítja továbbá, hogy az amerikai fegyveres erőknek Tajvan és más kínai szigetek térségében folytatott műveletei durva beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe, sértik az ENSZ alapelveit, forrásai a távolkeleti feszültségnek és fenyegetik e körzet békéjét és biztonságát; a Biztonsági Tanács elítéli az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen elkövetett agresszív cselekedeteit;javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy haladéktalanul intézkedjék az említett agresszív cselekmények megszüntetése érdekében, hagyjon fel a kínai belügyekbe való beavatkozással;javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy haladéktalanul vonja vissza valamennyi légi-, tengeri- és szárazföldi erejét Tajvanról és a Kínához tartozó más területekről. Arra szólít fel, hogy egyik fél se engedélyezzen hadműveleteket, hogy így megkönynyítsék a Kínai Népköztársaságnak nem alárendelt összes fegyveres erők kivonását akörzet szigeteiről.” Kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határa Washington, (MTI). Mint az AFP hírügynökség jelenti, AFP -----„„.....—a hétfőre virradó éjszaka kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határán. San Joséba érkezett közlemény szerint egy Costarica őrjáratot Penas Blancastól délre megtámadták a nicaraguai nemzetőrség tagjai. A costaricai vezérkar sürűen összeült és a polgárőr egy századát rendelte ki helyszínre. Ugyanakkor a kmány az incidensről érte tette az amerikai államok vezetét és kérte, küldjön határra nemzetközi megfigyőket. (MTI) Csehszlovákiában készítik a világ legkisebb röntgenkészülékét Brno (ADN). A CTK jelentése szerint Brnoban négy kilogramm súlyú röntgentkészülő bot gyártanak. Ez a világ legkisebb röntgenkészüléke és a fogorvoslásbam használható fel. A Szovjetunió, a KiTM Népköztársaság és a nyugta országok nagy érdeklődést te musolfolntak az új törpe-röntgei készülék iránt. A begyűjtési miniszer rentest KlThZ. • kötelezettség elengedésének szabályozására A begyűjtési miniszter az nöki Tanács 1953. évi 27. szervényerejű rendeletében fogott felhatalmazás alapján az abbiak szerint szabályozta egség, munkaképtelenség és fő tényleges katonai szolgái esetén a beadási kötele■ttség elengedését. Termény- és húsbeadási kedvzményre jogosultak a 65. etévüket betöltött férfiak, a főleg 60. életévüket betölti nők, továbbá a munkatptelen, vagy az első tepülési katonai szolgálatot . teljező beadásra kötelezett termék abban az esetben, ha más munkaképes, illetve önló keresettel rendelkező, ellátásira kötelezhető családtgra. E feltételek esetén figyelemmel kell tenni a terelő családi és szociális helyére. Nem lehet kedvezényben részesíteni többeközött azt a termelőt, aki mai, vagy akinek munkaképesaládtagja munkaviszonyban .1, vagy aki rendszeres pénztn vagy természetbeni juttassra jogosult (kivéve a nyugiját, kegydíjat, rokkantsági s baleseti járulékot), aki ildjét részben haszonbérbe dja, vagy maga vesz bérbe ildet, továbbá ha ipari vag kereskedelmi tevékenységet olytat. Három katasztrális holdon túli szántó- és rétterület után teljes termény- és húseadási kötelezettséget, három atasztrális holdat meghaladó sántó- és rétterület esetén aermény- és húsbeadási kötehárom katasztrális holdra eső mennyiségét kell elengedni. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt terület után megállapított kedvezményes termény- és húsbeadási kötelezettséget nem lehet törölni. Munkaképtelennek azt a beadásra kötelezett termelőt kell tekinteni, aki egészségi állapota miatt rendszeresen (előreláthatólag egy éven át) nem tud mezőgazdasági munkát végezni. A kérelmet a megfelelő igazolásokkal együtt minden évben február 10-ig kell a begyűjtési megbízotthoz benyújtani. Az elengedés ügyében az illetékes járási, vagy városi begyűjtési hivatal nyolc napon belül, fellebbezés esetén végső fokon a megyei begyűjtési hivatal dönt. A kedvezményekhez szükséges korhatárt személyi igazolvánnyal, vagy anyakönyvi kivonattal, a katonai latot az illetékes kai rancsnrvWA * __..„.vel,jelenséget , vosi bizonyítvánnyal tolni. Ha a kedvezménye beadási kötelezettel korábban teljesítetteljesítést — a termel soga szerint — vagy felvásárlási áronzenni, vagy a köve kötelezettségének jó leszámítani. Ezek a rendelkező azokra a termelőkre vak, akik a többi gyűjtési rendszer életkor (1954. január 1 adásra kötelezett voltak, kivéve azokat a időpont után öröklömén tulajdonukbagatlanok alapján adásra kötelezette Tanácstagok fogadóór Magyar Ferenc városi és Debreceni László II. ker. tanácstag febr. 2-án 18—20 óráig a Nagy Lajos Gimnáziumban (fsz. 6.) . Zahorcsek Alfonz városi és Tatár Béla II. ker. tanácstag febr. 3-án 17—19 óráig az Ágoston téri ált. iskolában Vaskuti József városi és Kodolányi János II. ker. tanácstag febr. 4-én 17—19 órá i g a Leőwey Gimnázium Törjéki Istvánná vá Kovács János II. ker. t tag febr. 8-án 17—19 a Cementáruipari Vállalási út 10. sz. alatti útban Fekete Józsefné vára Mezei András II. ker. t tag febr. 15-én 17—19 a Kertvárosi Általános sok fogadóórát tart.