Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

2 80000 juhot fürösztöttek meg Baranyában A baranyai juhászatokban eddig minden esztendőben je­lentős károikat okozott a rü­­hösség. A beteg állatok leso­ványodtak, gyapjúk nagy ré­sze kihullott és gyakran el is pusztultak. Az idén — a Föld­művelésügyi Minisztérium ren­deletére — mindjárt a gyapjú­nyírás befejezése után meg­kezdték a birkák fertőtlenítő oldatos vízben való lefürtasztá­sét. Tizennégy nagy aluminium­­kád vándorolt faluról falura, nyártól nyárig és az állatorvo­sok irányítása, ellenőrzése mel­lett minden állat részesült a háromperces kényszerű, de hasznos fürdőzésben. Eddig kö­rülbelül 80 000 anyajuhot, kost és bárányt fürösztöttek meg, s már csak azok a nyájak van­nak vissza, amelyek a lakott helyektől távol eső legelőkön, vagy valahol a Mecseken ván­dorolnak. A nagy munkában összesen 87 baranyai állator­vos vett részt és csaknem 24 mázsa fertőtlenítőszert — úgy­nevezett Bentocidot — hasz­náltak fel. Rühösség­tömi fürösztést más években is végeztek már a megyében, de ez volt az első eset, amikor valamennyi bir­kára sor került A fürösztések máris éreztetik kedvező hatá­sukat. A nyár elején még 11 baranyai faluban volt rühös­ség és eddig már kilencben el­múlt, s hamarosan a hátra­levő két községet is felszaba­dítják az állatorvosok a zárlat alól. A fürösztés a lappangó rühösséget is kipusztítja. Ép­pen ezért az idei évtől kezdve minden nyáron lefürösztik a megye egész juhállományát □ A MOHÁCSI Bartók Bé­la Művelődési Házban augusz­tus 2-án este nyolc órakor hangversenyt rendeznek, 1 961 ISMERETTERJESZ­TŐ előadást tartottak a múlt évben Pécsett. Az előadások­nak összesen 103 547 hallgató­juk volt. Az eszme legyőzhetetlen Negyven évvel ezelőtt, 1919 augusztus elsején mon­dott le a Magyar Tanácsköz­társaság kormánya. A külső ellenforradalmi erők, szövet­kezve a belső ellenforradalmi erőkkel, megdöntötték a ta­nácsköztársaságot és Magyar­­országon megkezdődött a nyílt ellenforradalmi diktatúra vé­res korszaka. A Peidl elnök­letével megalakult úgyneve­zett „szakszervezeti“ kormány, az amerikai,­­ angol, francia burzsoázia és a magyar ellen­­forradalom hűséges szolgája­ként augusztus harmadikén feloszlatta a vörös hadsereget, és a vörös őrséget, ezzel hiva­talosan is kiütötte a magyar proletáriátus kezéből a fegy­vert, amellyel oly sok dicső­séget szerzett a fiatal prole­tárdiktatúrának. Majd ezek után hozzálátott a szakszerve­zeti kormány a tanácsköztár­saság valamennyi vívmányá­nak a megsemmisítéséhez. Visszaállították a régi bur­­zsoá bíróságot, az ipari és ke­reskedelmi vállalatokat vissza­adták a kapitalista tulajdono­soknak, a földet a földesurak­nak, felemelték a lakbéreket, leszállították a munkabéreket, megkezdték a kommunisták üldözését. Hat nap alatt — eddig volt uralmon a Peidl­­féle „szakszervezeti“ kormány — előkészítették a nagybirto­kosok és nagytőkések nyílt, fasiszta diktatúráját, a Horthy féle darutollas banda rém­uralmát. A negyven évvel ezelőtti augusztus elseje a magyar munkásosztály és a magyar nép történelmének nagyszerű korszakát zárta le. 1919. már­cius 21-től augusztus elsejéig a forradalmi harc élvonalában menetelt a magyar proleta­riátus, Szovjet-Oroszország után elsőként ragadta meg a hatalmat és teremtette meg a proletárdiktatúrát. Ezzel ha­talmas lendületet adott egész Európa forradalmi mozgalmai­nak fejlődéséhez és cselekvés­­re ösztönözte, a szovjet-orosz példa követésére serkentet­te valamennyi ország prefletá­­riátusát. Alig négy és fél hónapig állt fenn a tanácsköztársaság, de soha el nem­ feledhető példát állított a magyar munkásosz­tály és valamennyi ország munkásosztálya elé. A tanácsköztársaság a dol­gozókat tette az ország urai­vá, a népnek hatalmat és jo­gokat adott, társadalmi tulaj­donba vette a bányákat, üze­meket, bankokat és olyan szo­ciális intézkedéseket tett a dol­gozók érdekében, amelyet az­előtt egyetlen kormány, egyet­len uralkodó sem adott meg a magyar dolgozóiknak. A ta­nácsköztársaság kivívta az or­szág dolgozóinak támogatását, szeretetét. A Magyar Tanácsköztársa­ság létrejötte megdöbbentő hatást gyakorolt a nyugati imperialista hatalmakra is. Megzavarta a Szovjet-Orosz­ország elleni intervenció ter­veit és nyugatabbra vitte a proletárforradalom tüzét. Ami­kor már biztosra vehető volt, hogy a Tanács­ Magyarország önmagától nem omlik össze, az imperialisták szövetsége ha­bozás nélkül elhatározta, hogy fegyveres erővel támad a ma­gyar proletárállamra. 1919. áprilisában a románok meg­kezdték a támadást, és velük egyidőben a cseh és a jugo­szláv imperialisták is Magyar­­ország ellen küldték csapatai­kat. A magyar munkásság hő­siesen védelmezte az ország határait, habozás, nélkül fegy­vert­ ragadtak az üzemek dol­gozói. Új zászlóaljak és ezre­­dek születtek napok alatt és mentek a frontokra.­ A Magyar Tanácsköztár­saság azonban­ nehéz helyzetben volt a támadókkal szemben. Mindössze néhány hetes lélegzetvételi­ szünet után kellett a fiatal proletár­államnak a fegyveres harcot felvenni a túlerőben lévő kül­ső intervenció­k ellen. Az ország kis területén­­ nem volt manő­verezési­­ lehetőség, úgy, mint ahogyan az adva volt Szovjet- Oroszországban. A feledhetet­len emlékű vörös hadsereg így is nagyszerű győzelmek­kel adta tudtául a világnak: a magyar munkásosztály nem adja könnyen meg magát. A külső ellenség túlereje és a belső árulás azonban végül is legyőzte a hősiesen harcoló vörös hadsereget. Ez, a hatal­mas túlerővel támadó imperia­lista intervenció volt bukásá­nak legfőbb oka. A fiatal Ta­nács-Magyarország nem tudott ellenállni a külső ellenség ösz­­szefogott katonai erejének. Oka volt a tanácsköztársa­ság bukásának az is, hogy a forradalom vezérkara, a Kom­munista Párt a szociáldemok­ratákkal való egyesülés során a párt soraiba nem való ele­mekkel felhígult, aminek kö­vetkeztében gyengült a pán forradalmi következetessége, a szociáldemokraták soraiból a pártba került kispolgári ele­mek ingadozást vittek a párt soraiba, nem egy közülük egyenesen a munkásosztály ügyének árulójává vált és aknamunkájával elősegítette az intervenció győzelmét. Igaz, a tanácsköztársaság negyven évvel ezelőtt elbu­kott. De a bukás ellenére, a négy és fél hónapig fennálló proletárállam története a ma­gyar és a nemzetközi munkás­­mozgalom történetének a leg­ragyogóbb fejezetei közé tar­tozik. A Magyar Tanácsköztársa­ság hősi harcaival bizonyos mértékig elvonta az erőket a Szovjet-Oroszország elleni in­tervenciós háborútól, így hoz­zájárult Szovjet-Oroszország győzelméhez, az első munkás nagyhatalom létrejöttéhez, amely új korszakot nyitott a világtörténelemben. A Magyar Tanácsköztársa­ság a forradalom tüzét Közép- Európában is lángra lobban­­totta. Tapasztalatai, hibái és eredményei gazdag tanulságul szolgálnak a világ munkás­­mozgalmai számára, és arra tanítanak, hogy erős, egységes és fegyelmezett kommunista párt nélkül a munkásosztály nem győzhet és nem szilár­díthatja meg a hatalmát. A Magyar Tanácsköztársa­­­ságot a nemzetközi reak­ciónak, az imperialista inter­venció túlerejének sikerült megdöntenie. De a tanácsköz­társaság eszméit soha nem is sikerült és nem is sikerül megsemmisíteni. A tanácsköz­társaság eszméin nevelkedtek a magyar munkásosztály leg­jobbjai a huszonötéves fa­siszta ellenforradalom elnyo­mása alatt is. És a tanácsköz­társaság eszméit váltjuk való­ra, ma is, amikor pártunk ve­zetésével építjük szocialista hazánkat. A munkásmozgalom nemcsak győzelmekből áll. Vereségek is érik a harcban állókat. 1919-ben vereséget szenvedett a tanácsköztársaság is. De az eszmét, azt nem győzték le akkor sem. Mert az eszme, a munkásosztály és az elnyomottak felszabadításá­nak, a szocializmus, a kommu­nizmus felépítésének eszméje , legyőzhetetlen! Új fúrási szakrendelő nyílik­­ Szigetváron Egészségügyi ellátásunk év­tizedek alatt nem fejlődött annyit, mint napjainkban és ez elsősorban vidéken szembe­tűnő. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése a biztosítottak számának megnövekedését, ez­zel együtt az egészségügyi el­látás decentralizálásának szük­ségességét hozta magával. Ez tette indokoltá Szigetvá­ron is az új járási szakren­delő intézet létesítését, amely egy hónap múlva megkezdi munkáját nyolc szakorvossal és 10 tagú asszisztenciával, hogy a több mint 13 ezer biz­tosítottal megnövekedett járás­ban is érvényesüljenek a szo­cialista betegellátás előnyei. Ez év márciusában kezdték meg az új szakrendelő építé­sét, amely korszerű laborató­riumával, röntgennel ellátott fogászati rendelőjével, továbbá gyermekgyógyászati, sebészeti, belgyógyászati, orr-fül-gége, valamint nőgyógyászati ren­delőjével a modern gyógyászat legkorszerűbb felszerelésével, hamarosan megkezdi tevékeny­ségét. Egy-egy szakrendelés napi 60—80 beteget lát el, vagyis az öt szakrendelő na­ponta 350—400 beteget viszgál, kezel, illetve utal kórházi, kli­nikai ápolásra. Amíg eddig a kórház a sa­ját zsúfolt munkája mellett látta el a szakrendelést, elke­rülhetetlen volt, hogy a bete­gek nagy része jelentéktelen megbetegedésekkel igen sok­szor egyszerű fogászati be­avatkozás miatt Pécsre utaz­zék, ami rengeteg munka­kiesést, de igen sokszor a be­tegség súlyosbodását vonta magával. Az új járási szakrendelőben a kisebb műtéti beavatkozá­sokra is alkalmas felszerelés­­s­el elejét veszik majd az ed­digi nehézségeknek és a beteg­ellátás vidéken is egyre in­kább szocialista tartalommal tölti be a legdrágább kincs, az egészség védelmét (— sgy —) NAPLÓ I II NIK A ceglédi járás 140 úttörője tanulmányi kirándulásra városunk­ba érkezett. A mecseki kisréten ütötték fel sátraikat. Megtekin­tették a város nevezetesebb üzemeit, köztük a Pannónia Sör­gyárat is. Képünkön a ceglédi paktások a Széchenyi térrel ismerkednek. , (FOTÓ: ERB JÁNOS) — A PÉCS-Szigeti Élelmi­szerker­esked­el­mi Vállalat au­gusztus 1-én, szombaton reg­gel 9 órakor nyitotta meg ön­­kiszolgáló boltját a Sallai utca 20. szám alatt. .. — PÉCS megyei jogú város Tanácsának Végrehajtó Bizott­sága augusztus 7-én tartja leg­közelebbi ülését. Ez alkalom­mal megtárgyalja az augusz­tus 19-én tartandó ünnepi tanácsülés anyagát, valamint az 1959. I. félévi költségvetés felhasználását. □ MOHÁCSON megnyílt a város első önkiszolgáló boltja. □ JELENTŐSEN csökkent a bukott tanulók száma Hida­son. Tavaly több, mint 100 bu­kott tanuló volt, az idén ez le­csökkent hatvanra.­­ A VÁROSI Idegenforgal­mi Hivatal a jövő héten már új helyiségében kezdi meg mű­ködését, a városi tanács épüle­tében, a volt IBUSZ átalakí­tott, modern helyiségében. 58 Reggelenként a törzsőrmes­ter felsorakoztatta az üteget. Fényes krómcsizmában, fe­szesre húzott derékszíjjal — a békeidők példaszerű őrmeste­reként — gőgösen lépdelt el a sor előtt. Szeme nedves, ál­mos és ettől különösen szigo­rú, dús hajfürtjeibe szalmaszál tévedt — hát igen, az őrmester nem az ütegnél törötte az éj­szakát. A fedezéknél pedig egy kis­macska ült a napon, lábacs­káival mosakodott és­ hunyor­gott a fényben. A harcosok vi­dáman mutogatták egymásnak. — Csend legyen! — kiáltott rájuk a törzsőrmester. Nappal hőség, rekkenő me­leg, a kertekben érik az almat. Amikor éjszakánként száraz­­villám cikázik, az alma a sö­tét lombok között fehérnek tűnik. Ezt a csendet, békességet ritkán töri meg egy-egy nagy magasságban elszálló gép. Ha német gép, kiszaladnak, hogy megnézzék: érdekes, de még nem volt szálka a szemükben. Egy ilyen rekkenő nyári napon, amikor a folyó vizét, a levegőt, a faleveleket, mindent perzselt a nap, Belicsenkót be­küld­ték a faluba, hogy hozzon el egy megjavított traktort, s egyúttal vételezzen cukrot az ütegnek. Már elmúlt dél, amikor visz­­szafelé ment. A vezetővel együtt rázódott a traktor ülé­sén, kezében porcukorral meg­töltött sisak. A raktár írnoka nem talált papírt, s egy sisak­ban púpozta fel a cukrot. Csak szigorúan figyelmeztette, hogy a felszerelést „juttassa” vissza. És most Belicsenko a gödrök­ben bukdácsoló traktoron vi­dáman egyensúlyozta a sisa­kot, és arra gondolt, hogy nem­sokára megérkezik az üteghez, és ez után a forró nap után megfürdik a patakban. Befordultak az erdőbe. Itt, a fenyőfák között, puha homo­kos út vezetett. Már alig száz méterre voltak az ütegtől, jól látták, hogyan olajozzák a lö­­vegeket. A balszélső lövegnél a csövet tisztogatták. A harcosok csizmában, terepszínű nyári nadrágban, derékig meztelenül — izzadságtól fénylő, napbar­nította testük csillogott a nap­fényben — párosával vezették a csőtisztítót s hó­rukkok kö­zepette tették be a csőbe. Kissé oldalt tőlük, fehér ingben, le­sült nyakkal, foga közé rövid pipát szorítva, a szakaszpa­rancsnok állt. Belicsenko még egyszer visz­­szanézett a falura. Attól, hogy leereszkedtek egy kis mélye­désbe, a falu és az egész táj, szinte kiemelkedett a háttér­ből és jól látszott. És Belicsen­ko észrevette, hogy ugyanarra az útra, amelyen ő elindult, poros német tankok fordulnak ki a faluból. Hat darab. Hang­talanul, lövés nélkül, mint amikor a moziban pereg a film, de elfelejtették bekap­csolni a hangot Az ütegnél ez alatt vidáman tisztogatták az ágyúkat. A lö­­vegek háttal álltak a falunak, a tankveszélyesnek számító mező és országút felé fordítot­ták őket. A sisak hirtelen megbillent Belicsenko kezében, alig tudta megtartani, a cukorhegy gyor­san behorpadt és tölcsért al­kotott. Első dolga volt, hogy gyorsan befogja tenyerével a lyukat, nehogy az egész cukor kiömöljék. Aztán észrevette, hogy a mellette ülő trak­toris­­ta lassan előredőlt és puhán lecsúszott a gépről. A traktor pedig lassan, csörömpölve és csikorogva haladt tovább az úton, de Belicsenko most már egyedül ült rajta. Minthogy mind a két keze foglalt volt, hirtelen nem tudta, mit te­gyen. Végül is elhajította a sisakot, leugrott a traktorról, és sza­ladni kezdett az üteg felé. Itt már nekirugaszkodtak, hogy megfordítsák az ágyúkat; azt az ágyút is, amelynek csőfára­­tát tisztították, bár lőni nem lehetett vele. És mindez együtt: a tankok, amelyek fel­sorakoztak a falu előtt, ahol az előbb vételezett cukrot, a félmeztelen katonák, az üres úton emberek nélkül haladó traktor — mindez lázálomnak tűnt fel. Csak amikor a mögé állt, és meglátta a szé­les, csillogó lánctalpakon felé­jük gördülő tankokat, amelyek úgy közeledtek, mintha csata hadgyakorlaton lennének, ka­pott észbe Belicsenko, hogy mit is kell tennie. A negyedik lövésre, már egészen az ütegállás közelében, kilőttek egy tankot, de a töb­bi rátört az ütegre. Belicsenko megsebesült, s egy robbanás odább dobta. Felnézett és látta, hogy há­rom tank a folyó felé szorítja a katonákat, és tüzel rájuk. A katonák egyre fogytak, s már csak az ingujjra vetkőzött szakaszparancsnok és a máso­dik üteg zömök irányzótüzére szaladt a tan­kok előtt. Aztán a szakaszparancsnok is elvá­gódott, de felemelkedett, és feltérdelve kezével lökte el magát a földtől, lábra akart állni, öklét rázta a közeledő tankok felé. Száját elöntötte a vér, valamit kiabált. Az egyik tank mellbe vágta és letapos­ta. Senki sem érte el a folyót. A tankok megálltak a parton, a németek kiugráltak belőlük. Nagy port verve lefutottak a folyóhoz, s hamarosan kiálto­zás és vízcsobogás hallatszott: fülledt meleg volt. (Folytatjuk.) aeiGoe/FiSJferjfjrozr. 1959. AUGUSZTUS 1. A TERMELŐI igazolvány nél nélkül árusított a Bajcsy Zsi­linszky utcai nagypiacon Pál Istvánné földműves, nagyár­­pádi lakos. Ezért a II. kerületi tanács igazgatási osztálya 150 forint pénzbírsággal sújtotta. — A MOHÁCSI­ Vöröske­reszt rendezésében július 30-á­n dr. Fehérvári Endre gyermek­­orvos tartott­­előadást a Bartók Béla művelődési­.házban.- ^Ho­gyan védekezzünk- 'a‘gyermek­­paral­ízis ' el­eh“/cím­me­l.­Az elő­adást, amelyet filmvetítés, kí­­­sért, mintegy 600 szülő hallgat­ta meg. □ MENTŐ repülőgép szállt el Pécs városa fölött pénteken délután. Ezzel a repülőgéppel a huszonhét éves Beczi Ká­­rolynét, a Megyei Kórház se­bészeti osztályáról tetanusz fertőzéssel szállították Buda­pestre a László kórházba.. . KÖZTUDOMÁSÚ: Hogy több iparágban bevezetik a rö­vidített munkaidőt, Pécsett a Sopiana Gépgyárat is érinti ez a rendelkezés, mert öntödé­jében több munkafolyamatnál — az öntő üresítőknél, rámo­­lóknál, öntvénytisztítóknál, konyhakőműveseknél és a fes­tők egy részénél — be kell ve­zetni a rövidített munkaidőt. Az előkészületeket máris meg­kezdték. PALOTABOZSOKON a lövegpajza úi községfejlesztési terv 90 szá­zalékát végrehajtották. 1300 fo­lyóméter járdát építettek közel 130 ezer forintos költséggel. Tatarozták az orvosi rendelőt és a kultúrházat is. Könyvtár fejlesztésére ezer forintot ad­tak. — KÜLÖNVONAT érkezik Szegedről Pécsre augusztus 2- án, vasárnap reggel 7.40 óra­kor. A különvonaton összesen ezeregyszáz szegedi kiránduló érkezik városunkba. — A MOZIÜZEMI Vállalat a napokban állandó mozigépet és teljes felszerelést adott Apát­varasdnak. — ÚJ KORSZERŰ piactér létesült Dunaszekcsőn beton alappal. Befejezés előtt áll a kultúrotthon építése is, ame­lyet augusztus 20-án a helybe­li kultúrcsoport avat a János vitéz című daljátékkal. □ NYOLCSZÁZEZER forint jégkártérítést fizetett ki az el­múlt hónapban az Álami Biz­tosító Baranya megyei igazga­tósága. Ezt az összeget csak a kalászos­ növényeket ért jég­­­károk után fizették ki. A kapás növényeket ért károk megálla­pítása után a kifizetett kárté­rítési összeg előreláthatóan je­lentősen meghaladja majd az 1 millió forintot.­­

Next