Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
2 80000 juhot fürösztöttek meg Baranyában A baranyai juhászatokban eddig minden esztendőben jelentős károikat okozott a rühösség. A beteg állatok lesoványodtak, gyapjúk nagy része kihullott és gyakran el is pusztultak. Az idén — a Földművelésügyi Minisztérium rendeletére — mindjárt a gyapjúnyírás befejezése után megkezdték a birkák fertőtlenítő oldatos vízben való lefürtasztásét. Tizennégy nagy aluminiumkád vándorolt faluról falura, nyártól nyárig és az állatorvosok irányítása, ellenőrzése mellett minden állat részesült a háromperces kényszerű, de hasznos fürdőzésben. Eddig körülbelül 80 000 anyajuhot, kost és bárányt fürösztöttek meg, s már csak azok a nyájak vannak vissza, amelyek a lakott helyektől távol eső legelőkön, vagy valahol a Mecseken vándorolnak. A nagy munkában összesen 87 baranyai állatorvos vett részt és csaknem 24 mázsa fertőtlenítőszert — úgynevezett Bentocidot — használtak fel. Rühösségtömi fürösztést más években is végeztek már a megyében, de ez volt az első eset, amikor valamennyi birkára sor került A fürösztések máris éreztetik kedvező hatásukat. A nyár elején még 11 baranyai faluban volt rühösség és eddig már kilencben elmúlt, s hamarosan a hátralevő két községet is felszabadítják az állatorvosok a zárlat alól. A fürösztés a lappangó rühösséget is kipusztítja. Éppen ezért az idei évtől kezdve minden nyáron lefürösztik a megye egész juhállományát □ A MOHÁCSI Bartók Béla Művelődési Házban augusztus 2-án este nyolc órakor hangversenyt rendeznek, 1 961 ISMERETTERJESZTŐ előadást tartottak a múlt évben Pécsett. Az előadásoknak összesen 103 547 hallgatójuk volt. Az eszme legyőzhetetlen Negyven évvel ezelőtt, 1919 augusztus elsején mondott le a Magyar Tanácsköztársaság kormánya. A külső ellenforradalmi erők, szövetkezve a belső ellenforradalmi erőkkel, megdöntötték a tanácsköztársaságot és Magyarországon megkezdődött a nyílt ellenforradalmi diktatúra véres korszaka. A Peidl elnökletével megalakult úgynevezett „szakszervezeti“ kormány, az amerikai, angol, francia burzsoázia és a magyar ellenforradalom hűséges szolgájaként augusztus harmadikén feloszlatta a vörös hadsereget, és a vörös őrséget, ezzel hivatalosan is kiütötte a magyar proletáriátus kezéből a fegyvert, amellyel oly sok dicsőséget szerzett a fiatal proletárdiktatúrának. Majd ezek után hozzálátott a szakszervezeti kormány a tanácsköztársaság valamennyi vívmányának a megsemmisítéséhez. Visszaállították a régi burzsoá bíróságot, az ipari és kereskedelmi vállalatokat visszaadták a kapitalista tulajdonosoknak, a földet a földesuraknak, felemelték a lakbéreket, leszállították a munkabéreket, megkezdték a kommunisták üldözését. Hat nap alatt — eddig volt uralmon a Peidlféle „szakszervezeti“ kormány — előkészítették a nagybirtokosok és nagytőkések nyílt, fasiszta diktatúráját, a Horthy féle darutollas banda rémuralmát. A negyven évvel ezelőtti augusztus elseje a magyar munkásosztály és a magyar nép történelmének nagyszerű korszakát zárta le. 1919. március 21-től augusztus elsejéig a forradalmi harc élvonalában menetelt a magyar proletariátus, Szovjet-Oroszország után elsőként ragadta meg a hatalmat és teremtette meg a proletárdiktatúrát. Ezzel hatalmas lendületet adott egész Európa forradalmi mozgalmainak fejlődéséhez és cselekvésre ösztönözte, a szovjet-orosz példa követésére serkentette valamennyi ország prefletáriátusát. Alig négy és fél hónapig állt fenn a tanácsköztársaság, de soha el nem feledhető példát állított a magyar munkásosztály és valamennyi ország munkásosztálya elé. A tanácsköztársaság a dolgozókat tette az ország uraivá, a népnek hatalmat és jogokat adott, társadalmi tulajdonba vette a bányákat, üzemeket, bankokat és olyan szociális intézkedéseket tett a dolgozók érdekében, amelyet azelőtt egyetlen kormány, egyetlen uralkodó sem adott meg a magyar dolgozóiknak. A tanácsköztársaság kivívta az ország dolgozóinak támogatását, szeretetét. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte megdöbbentő hatást gyakorolt a nyugati imperialista hatalmakra is. Megzavarta a Szovjet-Oroszország elleni intervenció terveit és nyugatabbra vitte a proletárforradalom tüzét. Amikor már biztosra vehető volt, hogy a Tanács Magyarország önmagától nem omlik össze, az imperialisták szövetsége habozás nélkül elhatározta, hogy fegyveres erővel támad a magyar proletárállamra. 1919. áprilisában a románok megkezdték a támadást, és velük egyidőben a cseh és a jugoszláv imperialisták is Magyarország ellen küldték csapataikat. A magyar munkásság hősiesen védelmezte az ország határait, habozás, nélkül fegyvert ragadtak az üzemek dolgozói. Új zászlóaljak és ezredek születtek napok alatt és mentek a frontokra. A Magyar Tanácsköztársaság azonban nehéz helyzetben volt a támadókkal szemben. Mindössze néhány hetes lélegzetvételi szünet után kellett a fiatal proletárállamnak a fegyveres harcot felvenni a túlerőben lévő külső intervenciók ellen. Az ország kis területén nem volt manőverezési lehetőség, úgy, mint ahogyan az adva volt Szovjet- Oroszországban. A feledhetetlen emlékű vörös hadsereg így is nagyszerű győzelmekkel adta tudtául a világnak: a magyar munkásosztály nem adja könnyen meg magát. A külső ellenség túlereje és a belső árulás azonban végül is legyőzte a hősiesen harcoló vörös hadsereget. Ez, a hatalmas túlerővel támadó imperialista intervenció volt bukásának legfőbb oka. A fiatal Tanács-Magyarország nem tudott ellenállni a külső ellenség öszszefogott katonai erejének. Oka volt a tanácsköztársaság bukásának az is, hogy a forradalom vezérkara, a Kommunista Párt a szociáldemokratákkal való egyesülés során a párt soraiba nem való elemekkel felhígult, aminek következtében gyengült a pán forradalmi következetessége, a szociáldemokraták soraiból a pártba került kispolgári elemek ingadozást vittek a párt soraiba, nem egy közülük egyenesen a munkásosztály ügyének árulójává vált és aknamunkájával elősegítette az intervenció győzelmét. Igaz, a tanácsköztársaság negyven évvel ezelőtt elbukott. De a bukás ellenére, a négy és fél hónapig fennálló proletárállam története a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetének a legragyogóbb fejezetei közé tartozik. A Magyar Tanácsköztársaság hősi harcaival bizonyos mértékig elvonta az erőket a Szovjet-Oroszország elleni intervenciós háborútól, így hozzájárult Szovjet-Oroszország győzelméhez, az első munkás nagyhatalom létrejöttéhez, amely új korszakot nyitott a világtörténelemben. A Magyar Tanácsköztársaság a forradalom tüzét Közép- Európában is lángra lobbantotta. Tapasztalatai, hibái és eredményei gazdag tanulságul szolgálnak a világ munkásmozgalmai számára, és arra tanítanak, hogy erős, egységes és fegyelmezett kommunista párt nélkül a munkásosztály nem győzhet és nem szilárdíthatja meg a hatalmát. A Magyar Tanácsköztársaságot a nemzetközi reakciónak, az imperialista intervenció túlerejének sikerült megdöntenie. De a tanácsköztársaság eszméit soha nem is sikerült és nem is sikerül megsemmisíteni. A tanácsköztársaság eszméin nevelkedtek a magyar munkásosztály legjobbjai a huszonötéves fasiszta ellenforradalom elnyomása alatt is. És a tanácsköztársaság eszméit váltjuk valóra, ma is, amikor pártunk vezetésével építjük szocialista hazánkat. A munkásmozgalom nemcsak győzelmekből áll. Vereségek is érik a harcban állókat. 1919-ben vereséget szenvedett a tanácsköztársaság is. De az eszmét, azt nem győzték le akkor sem. Mert az eszme, a munkásosztály és az elnyomottak felszabadításának, a szocializmus, a kommunizmus felépítésének eszméje , legyőzhetetlen! Új fúrási szakrendelő nyílik Szigetváron Egészségügyi ellátásunk évtizedek alatt nem fejlődött annyit, mint napjainkban és ez elsősorban vidéken szembetűnő. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a biztosítottak számának megnövekedését, ezzel együtt az egészségügyi ellátás decentralizálásának szükségességét hozta magával. Ez tette indokoltá Szigetváron is az új járási szakrendelő intézet létesítését, amely egy hónap múlva megkezdi munkáját nyolc szakorvossal és 10 tagú asszisztenciával, hogy a több mint 13 ezer biztosítottal megnövekedett járásban is érvényesüljenek a szocialista betegellátás előnyei. Ez év márciusában kezdték meg az új szakrendelő építését, amely korszerű laboratóriumával, röntgennel ellátott fogászati rendelőjével, továbbá gyermekgyógyászati, sebészeti, belgyógyászati, orr-fül-gége, valamint nőgyógyászati rendelőjével a modern gyógyászat legkorszerűbb felszerelésével, hamarosan megkezdi tevékenységét. Egy-egy szakrendelés napi 60—80 beteget lát el, vagyis az öt szakrendelő naponta 350—400 beteget viszgál, kezel, illetve utal kórházi, klinikai ápolásra. Amíg eddig a kórház a saját zsúfolt munkája mellett látta el a szakrendelést, elkerülhetetlen volt, hogy a betegek nagy része jelentéktelen megbetegedésekkel igen sokszor egyszerű fogászati beavatkozás miatt Pécsre utazzék, ami rengeteg munkakiesést, de igen sokszor a betegség súlyosbodását vonta magával. Az új járási szakrendelőben a kisebb műtéti beavatkozásokra is alkalmas felszereléssel elejét veszik majd az eddigi nehézségeknek és a betegellátás vidéken is egyre inkább szocialista tartalommal tölti be a legdrágább kincs, az egészség védelmét (— sgy —) NAPLÓ I II NIK A ceglédi járás 140 úttörője tanulmányi kirándulásra városunkba érkezett. A mecseki kisréten ütötték fel sátraikat. Megtekintették a város nevezetesebb üzemeit, köztük a Pannónia Sörgyárat is. Képünkön a ceglédi paktások a Széchenyi térrel ismerkednek. , (FOTÓ: ERB JÁNOS) — A PÉCS-Szigeti Élelmiszerkereskedelmi Vállalat augusztus 1-én, szombaton reggel 9 órakor nyitotta meg önkiszolgáló boltját a Sallai utca 20. szám alatt. .. — PÉCS megyei jogú város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága augusztus 7-én tartja legközelebbi ülését. Ez alkalommal megtárgyalja az augusztus 19-én tartandó ünnepi tanácsülés anyagát, valamint az 1959. I. félévi költségvetés felhasználását. □ MOHÁCSON megnyílt a város első önkiszolgáló boltja. □ JELENTŐSEN csökkent a bukott tanulók száma Hidason. Tavaly több, mint 100 bukott tanuló volt, az idén ez lecsökkent hatvanra. A VÁROSI Idegenforgalmi Hivatal a jövő héten már új helyiségében kezdi meg működését, a városi tanács épületében, a volt IBUSZ átalakított, modern helyiségében. 58 Reggelenként a törzsőrmester felsorakoztatta az üteget. Fényes krómcsizmában, feszesre húzott derékszíjjal — a békeidők példaszerű őrmestereként — gőgösen lépdelt el a sor előtt. Szeme nedves, álmos és ettől különösen szigorú, dús hajfürtjeibe szalmaszál tévedt — hát igen, az őrmester nem az ütegnél törötte az éjszakát. A fedezéknél pedig egy kismacska ült a napon, lábacskáival mosakodott és hunyorgott a fényben. A harcosok vidáman mutogatták egymásnak. — Csend legyen! — kiáltott rájuk a törzsőrmester. Nappal hőség, rekkenő meleg, a kertekben érik az almat. Amikor éjszakánként szárazvillám cikázik, az alma a sötét lombok között fehérnek tűnik. Ezt a csendet, békességet ritkán töri meg egy-egy nagy magasságban elszálló gép. Ha német gép, kiszaladnak, hogy megnézzék: érdekes, de még nem volt szálka a szemükben. Egy ilyen rekkenő nyári napon, amikor a folyó vizét, a levegőt, a faleveleket, mindent perzselt a nap, Belicsenkót beküldték a faluba, hogy hozzon el egy megjavított traktort, s egyúttal vételezzen cukrot az ütegnek. Már elmúlt dél, amikor viszszafelé ment. A vezetővel együtt rázódott a traktor ülésén, kezében porcukorral megtöltött sisak. A raktár írnoka nem talált papírt, s egy sisakban púpozta fel a cukrot. Csak szigorúan figyelmeztette, hogy a felszerelést „juttassa” vissza. És most Belicsenko a gödrökben bukdácsoló traktoron vidáman egyensúlyozta a sisakot, és arra gondolt, hogy nemsokára megérkezik az üteghez, és ez után a forró nap után megfürdik a patakban. Befordultak az erdőbe. Itt, a fenyőfák között, puha homokos út vezetett. Már alig száz méterre voltak az ütegtől, jól látták, hogyan olajozzák a lövegeket. A balszélső lövegnél a csövet tisztogatták. A harcosok csizmában, terepszínű nyári nadrágban, derékig meztelenül — izzadságtól fénylő, napbarnította testük csillogott a napfényben — párosával vezették a csőtisztítót s hórukkok közepette tették be a csőbe. Kissé oldalt tőlük, fehér ingben, lesült nyakkal, foga közé rövid pipát szorítva, a szakaszparancsnok állt. Belicsenko még egyszer viszszanézett a falura. Attól, hogy leereszkedtek egy kis mélyedésbe, a falu és az egész táj, szinte kiemelkedett a háttérből és jól látszott. És Belicsenko észrevette, hogy ugyanarra az útra, amelyen ő elindult, poros német tankok fordulnak ki a faluból. Hat darab. Hangtalanul, lövés nélkül, mint amikor a moziban pereg a film, de elfelejtették bekapcsolni a hangot Az ütegnél ez alatt vidáman tisztogatták az ágyúkat. A lövegek háttal álltak a falunak, a tankveszélyesnek számító mező és országút felé fordították őket. A sisak hirtelen megbillent Belicsenko kezében, alig tudta megtartani, a cukorhegy gyorsan behorpadt és tölcsért alkotott. Első dolga volt, hogy gyorsan befogja tenyerével a lyukat, nehogy az egész cukor kiömöljék. Aztán észrevette, hogy a mellette ülő traktorista lassan előredőlt és puhán lecsúszott a gépről. A traktor pedig lassan, csörömpölve és csikorogva haladt tovább az úton, de Belicsenko most már egyedül ült rajta. Minthogy mind a két keze foglalt volt, hirtelen nem tudta, mit tegyen. Végül is elhajította a sisakot, leugrott a traktorról, és szaladni kezdett az üteg felé. Itt már nekirugaszkodtak, hogy megfordítsák az ágyúkat; azt az ágyút is, amelynek csőfáratát tisztították, bár lőni nem lehetett vele. És mindez együtt: a tankok, amelyek felsorakoztak a falu előtt, ahol az előbb vételezett cukrot, a félmeztelen katonák, az üres úton emberek nélkül haladó traktor — mindez lázálomnak tűnt fel. Csak amikor a mögé állt, és meglátta a széles, csillogó lánctalpakon feléjük gördülő tankokat, amelyek úgy közeledtek, mintha csata hadgyakorlaton lennének, kapott észbe Belicsenko, hogy mit is kell tennie. A negyedik lövésre, már egészen az ütegállás közelében, kilőttek egy tankot, de a többi rátört az ütegre. Belicsenko megsebesült, s egy robbanás odább dobta. Felnézett és látta, hogy három tank a folyó felé szorítja a katonákat, és tüzel rájuk. A katonák egyre fogytak, s már csak az ingujjra vetkőzött szakaszparancsnok és a második üteg zömök irányzótüzére szaladt a tankok előtt. Aztán a szakaszparancsnok is elvágódott, de felemelkedett, és feltérdelve kezével lökte el magát a földtől, lábra akart állni, öklét rázta a közeledő tankok felé. Száját elöntötte a vér, valamit kiabált. Az egyik tank mellbe vágta és letaposta. Senki sem érte el a folyót. A tankok megálltak a parton, a németek kiugráltak belőlük. Nagy port verve lefutottak a folyóhoz, s hamarosan kiáltozás és vízcsobogás hallatszott: fülledt meleg volt. (Folytatjuk.) aeiGoe/FiSJferjfjrozr. 1959. AUGUSZTUS 1. A TERMELŐI igazolvány nél nélkül árusított a Bajcsy Zsilinszky utcai nagypiacon Pál Istvánné földműves, nagyárpádi lakos. Ezért a II. kerületi tanács igazgatási osztálya 150 forint pénzbírsággal sújtotta. — A MOHÁCSI Vöröskereszt rendezésében július 30-án dr. Fehérvári Endre gyermekorvos tartottelőadást a Bartók Béla művelődési.házban.- ^Hogyan védekezzünk- 'a‘gyermekparalízis ' eleh“/címmel.Az előadást, amelyet filmvetítés, kísért, mintegy 600 szülő hallgatta meg. □ MENTŐ repülőgép szállt el Pécs városa fölött pénteken délután. Ezzel a repülőgéppel a huszonhét éves Beczi Károlynét, a Megyei Kórház sebészeti osztályáról tetanusz fertőzéssel szállították Budapestre a László kórházba.. . KÖZTUDOMÁSÚ: Hogy több iparágban bevezetik a rövidített munkaidőt, Pécsett a Sopiana Gépgyárat is érinti ez a rendelkezés, mert öntödéjében több munkafolyamatnál — az öntő üresítőknél, rámolóknál, öntvénytisztítóknál, konyhakőműveseknél és a festők egy részénél — be kell vezetni a rövidített munkaidőt. Az előkészületeket máris megkezdték. PALOTABOZSOKON a lövegpajza úi községfejlesztési terv 90 százalékát végrehajtották. 1300 folyóméter járdát építettek közel 130 ezer forintos költséggel. Tatarozták az orvosi rendelőt és a kultúrházat is. Könyvtár fejlesztésére ezer forintot adtak. — KÜLÖNVONAT érkezik Szegedről Pécsre augusztus 2- án, vasárnap reggel 7.40 órakor. A különvonaton összesen ezeregyszáz szegedi kiránduló érkezik városunkba. — A MOZIÜZEMI Vállalat a napokban állandó mozigépet és teljes felszerelést adott Apátvarasdnak. — ÚJ KORSZERŰ piactér létesült Dunaszekcsőn beton alappal. Befejezés előtt áll a kultúrotthon építése is, amelyet augusztus 20-án a helybeli kultúrcsoport avat a János vitéz című daljátékkal. □ NYOLCSZÁZEZER forint jégkártérítést fizetett ki az elmúlt hónapban az Álami Biztosító Baranya megyei igazgatósága. Ezt az összeget csak a kalászos növényeket ért jégkárok után fizették ki. A kapás növényeket ért károk megállapítása után a kifizetett kártérítési összeg előreláthatóan jelentősen meghaladja majd az 1 millió forintot.