Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

2 A Bu­ru­ Japán Japán alig egy évszázada ke­rült megismerhető közelségbe a nyugati világhoz. Az amerikai hadiflotta Shimonoseki japán ki­kötőre megnyitott tüze jelen­tette a nyitányt, majd a nyu­gati kereskedelem egyre széle­sedő befolyása tette teljessé a régi feudális rendszer felbomlá­sát. Negyven év elég volt aztán, hogy az orosz—japán háborúval Japán a világ nagyhatalmai so­rába lépjen, és versenytárs­ként jelenjék meg a világpia­con. Népe szívósságának bizo­nyítéka, hogy a második világ­háború elvesztése után, amikor történelmi sorsának mélypontjá­ra zuhant, újra, igen rövid időn belül talpra állott. Japán ma nem világhatalom ugyan, de a Távol-Kelet színpadán továbbra is egyik főszereplő maradt. Japán túlnépesedett (1963-ban 98,8 millió lakos), nyersanya­gokban szegény ország, ami gaz­dasági életét döntően befolyá­solja. A gazdaság minden ágá­ban elegendő, gyakran munka­­nélküliségre is vezető munkaerő áll rendelkezésre. A japán mezőgazdaságot a második világháborúig a rend­­­­kívüli felaprózottság és a fél­feudális bérleti rendszer jelle­mezte. Az egészségtelen bérleti viszonyokat az 1946. évi föld­reform felszámolta. Ez gyengí­tette ugyan a feudális nagybir­tokosok hatalmát, de erősítette a falu nagyparaszti rétegét. Hegyvidéki jellege következ­tében az ország területének (369 662 négyzetkilométer) mind­össze 16,5 százaléka szántó, 67,5 százaléka erdő, 2,5 százaléka rét és legelő. Mezőgazdaságára a szubtrópikus növények termelése jellemző. A kedvező klíma és a műtrágya intenzív használata a vetéstervek­ egyharmadán éven­ként két vagy több aratást tesz lehetővé. A vetésterület 55 szá­zalékán rizst, 21 százalékán (kü­lönösen az északi területeken) búzát és árpát, 6 százalékán pe­dig ipari növényeket termelnek. Japán már a második világ­háború előtt Ázsia legfejlettebb ipari országa volt, s a háború súlyos kihatásait kiheverve ma ismét az. A háború után az ipar szerkezetében jelentős változás történt, a nehézipar súlya meg­növekedett, elsősorban az ame­rikai hadimegrendelések és a belső fegyverkezés, valamint a nehézipar felszerelésének kor­szerűsítése és új piacok szerzése következtében. Az igen koncentrált ipar leg­fontosabb ágazatai: villamos­­energia-termelés (1963-ban a tő­késországok között a 2. helyen áll), kohászat (acéltermelése 1963 óta az USA és a Szovjetunió mögött a 3. helyen áll a vilá­gon), gépipar (hajóépítőipara 1956 óta 1. helyen áll a világon), elektromechanikai ipar (tranzisz­toros vevőkészülékekben és mo­torkerékpárok gyártásában 1963- ban első a világon) és textilipar (pamut­szövet termelése 4., ter­mészetes helyen termesztése az L a világgazdaságban). Szerdán országos döntő Az országos Hiúsági labdarúgó­­bajnokság befejező szakaszához érkezett. Szerdán délután fél 5 órakor az eddig két veretlen csa­pat, a Győr-Sopron I. és a Bu­dapest IV. válogatottja mérkőzik Komlón az elsőségért. Hétfői ered­mények: Budapest I.—Csongrád 2:1 (2:1), Budapest IV.—Fejér m. 1:0 (2:0), Győr-Sopron m.—Buda­pest V. 3:0 (2:0). Mit fizet a totó? 13 találatot 20 fogadó ért el, szelvényeként! nyereményük 17 549 forint. Ezek közül 13 plusz 1 ta­lálata 6 fogadónak volt, ezek szel­vényeként! nyereménye a jutalom­mal együtt 39 214 forint. A 12 találatosok 443.—, a 11 ta­­lálatosok 31.—, a 10 találatosok 1 forintot kapnak szelvényen­ként. * 1 napló Faji zavargások Nagy verekedés, sok sebesült A faji zavargások vasár­nap este A wisconsin­ állam­­beli Milwaukee-ra terjed­tek át. A nyomor sújtotta négernegyed központjából fiatal négerek vonultak át a belvárosba és tüntettek. A rendőrség lezárta a kör­zetet, de a tüntetők több­ször áttörték a kordont. Nagy verekedés támadt, többen megsebesültek. Hét­főn reggel a rendőrök már fegyverüket is használták, a négernegyedből folyama­tos puskaropogás hallatszott. Egy tüntető életét vesztette, huszonöt ember megsebe­sült. Riadóztatták a vasár­napra virradó éjjel a nem­­■'“*! gárdát és az állami ven­­deget Oregonban is, ahol­­rzlandi négerek szintén vetést kezdtek. * 1961. AUGUSZTUS 1. A halottak és az eltűntek száma 150 fő Összeülő adatok a forrástál repülői s­p­­anyahajó katasztrófájáról Saigon: A dél-vietnami sza­badságharcosok hétfőre virra­dóra felrobbantottak egy hi­dat a 4-es számú főútvonalon, amely Saigont a Mekong del­tájával köti össze. Hétfőn reggel légiriadó volt Hanoiban és működésbe léptek a külvárosokban fel­állított légvédelmi ütegek. A bombarobbanások mintegy 25 kilométeres távolságról hal­latszottak. Az amerikai tengerészgya­logosok­ mintegy 800 főnyi zászlóalja vasárnap súlyos veszteséggel vonult vissza a demilitarizált övezetből. Vasárnap a szabadságharco­sok rajtuk ütöttek és a zászló­alj körülbelül 50 halottat vesz­tett, 150—175 katona megsebe­sült Az AFP és az AP újabb összesítő adatokat közöl a Forrestal repülőgép-anyahajó katasztrófájáról. Az AFP sze­rint már szinte semmi esély sincs a 112 eltűnt tengerész­­gyalogos felkutatására, így a halottak és az eltűntek szá­ma meghaladja a 150-et. Az anyagi kárt 75 millió dollárra becsülik. A 318 méteres hajó­óriás fedélzetein pusztító tűzben 26 harci repülőgép megsem­misült, több mint 30 pedig erősen megrongálódott.­­ A dél-vietnami ideiglenes nemzetgyűlés hétfőn elfogadta azt a javaslatot, hogy a kép­viselőházi választásokat októ­ber 22-én és ne novemberben tartsák meg, hogy eredetileg tervezték. Az elnöki válasz­tásokat és a szenátusi válasz­tásokat, mint ismeretes, szep­tember 3-ra tűzték ki. 480 je­lölt indul a szenátusi válasz­tásokon, 60 mandátum elnye­réséért. A kieső jelöltek in­dulhatnak a képviselőházi vá­lasztásokon is. I­ japán külügyminiszter sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Íyek cseréjét, és az együttmű­ködés kiszélesítésére törek­szünk tudományos és kultu­rális téren is. A jelenlegi nem­zetközi helyzettel kapcsolat­ban elsősorban a nemzetközi feszültség enyhítésének lehe­tőségei és a béke fenntartása érdekében teendő lépések ke­rültek szóba. Annak ellenére, hogy különböző társadalmi rendszerű országok képvise­lőiként jöttünk össze, úgy lát­juk, lehetséges együttműköd­nünk, méghozzá együttes ak­ciók és kapcsolataink erősíté­se révén. A kérdésekre válaszolva többek között elmondta, hogy a tárgyalásokon megvitatták a vietnami és a közel-keleti kér­dést is. Abban mindkét fél egyetértett, hogy csak békés megoldás lehetséges. Minden országnak joga van ahhoz, hogy maga határozza meg sa­ját társadalmi rendszerét és kormányformáját Befejezésül arról szólt, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai ma még nagyon szerények, de mindkét félnek őszinte vágya a kapcsolatok, fejlesztése. Úgy gondolom — tette hozzá mosolyogva —, hogy a kapcsolatok szélesíté­sére igen alkalmas volna a tokaji bor exportja Japánba. Gondolom, hogy a jövőben kapcsolataink kereskedelmi és kulturális téren is erősödnek, fejlődnek. Közös közlemény Mikoi Takeo, Japán külügy­minisztere 1967. július 29—31. között a magyar kormány vendégeként feleségével együtt hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. A látogatás során Miki Ta­keo megbeszéléseket folytatott Péter János külügyminiszter­rel. A szívélyes és barátságos légkörben folytatott tárgyalá­sokon a két külügyminiszter között őszinte véleménycserére került sor a nemzetközi hely­zetről és a Magyarországot és Japánt kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A két külügymi­niszter megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a Magyaror­szág és Japán közötti baráti kapcsolatok sok területen kedvezően erősödtek és fej­lődtek, és megegyeztek abban, hogy további konkrét lépése­ket kell tenni a kölcsönös kap­csolatok erősítésére és kiter­jesztésére. Miki Takeo kifej­tette véleményét az ázsiai problémák különböző vonat­kozásairól, Péter János pedig ismertette nézeteit az európai helyzetről. A két miniszter megegyezett abban, hogy Ma­gyarországnak és Japánnak nemzetközi tevékenységükben továbbra is a béke ügyét kell szolgálniuk. Miki Takeo japán külügy­miniszter hivatalos látogatás­ra hívta meg Péter János ma­gyar külügyminisztert Japán­ba. A magyar külügyminisz­ter örömmel elfogadta a meg­hívást. A látogatás időpontját később, diplomáciai úton fog­ják megállapítani. * Miki Takeo feleségével és kíséretével a koradélutáni órákban elutazott Budapest­ről. Mint a boly bejáratát a nyüzsgő hangyanép úgy jelzi a nagy bazárt a sűrűsödő tö­meg. Az egyik élőkert csak vidéki vásár képét mutatja sok gyümölccsel, zöldséggel, de egy nagy boltíven keresz­tül bent vagyunk a keleti vá­sár kellős közepén. A bazár leírására nem vál­lalkozom. Ha a krétai labi­rintusban eligazíthatta a be­tévedőt egy fonál, itt azzal sem mennénk sokra. Közepét egy nagy fedett csarnok al­kotja, de körös-körül folyta­tódik üzletsorok, szűk sikáto­rok tömegével. Mindenféle keleti és nyugati áru, kezdve az aranyozott török papucsok­tól a népi ruházatú babák­tól, sálaktól, kendőktől, török háziszőttestől angol szövetig minden kapható. Mindez meg­tűzdelve a legkülönbözőbb gyümölcsöt, főzelékfélét, virá­gokat árusító üzletekkel, ital­boltokkal, ahol kis üveg edé­nyekben fogyasztanak nem kávét, hanem igen jó teát. Keleti szőnyeget, valódi és hamis ékszereket, arany és ezüst miniatűrt éppúgy meg­találhat a vásárló, mint a hentesek számunkra különle­ges készítményeit. A bazár alapjait még Meh­­med szultán vetette meg, ele­inte csak szőnyegeket és ék­­­­szereket árultak itt, később mind jobban kiterjedt, több­ször tűzvész pusztította, mai képét 1890 óta nyerte el A nyüzsgésből kikerülve a forgalom szinte csendesnek tűnik. Lassan hazasétálva fi­gyeljük az utca életét. Úgyszólván minden sarkon guggolnak leshelyükön a cipő­­tisztítók. Néhányon aranyo­zott asztalkával, mások csak egyszerű dobozzal csalogatják a járókelőket kiáltozva és kefével dobolva. Utcai le­pénysütők erősen fűszerezett lángosokat árulnak, egyszerű­ség kedvéért „kézi csomago­lásban’’, az italárus hátán hordott sajtból kínálgat. Egy bizalomgerjesztőbb helyen megkóstoljuk a lepényt és egy hosszúkás zsemleszerű, ke­ményre sütött héjú különle­gességet, csípős, fűszeres vag­­dalékkal töltve, és a méztől csöpögő süteményféléket, azon­ban az italhoz már nincs bi­zalmunk s így megmaradunk a zárt üvegű Coca-cola mel­lett. Szerencsénk van, előttünk három vagy négy taxi vonul el egymás után, az első hűtő­házán menyasszonyi ruhában, hosszú fátyollal díszített mé­teres baba ül. Azt hiszem itt sem mindennapos látvány az ilyen esküvői felvonulás. Időhiány ellenére is beug­­runk egy mellékutcában lévő sötét kis moziba, ahol egy eredeti török film végét és egy másiknak első negyedét láttuk. Nyugati­ ízű kaland­filmnek látszott az egyik, má­sik valami nemzeti hősről szól­hatott, akit tapssal ünnepel­tek. Inkább az ütött-kopott mozi közönsége, katonák, gyerekek és a török beszéd, amely értetlenül is érdekes hangzású volt, tette ezt a húsz percet érdekessé. Feltűnően kevés nő van az utcán, a fiatalabbakat egyál­talán nem látni, idősebb nők sietnek kosarakkal, szoros kendővel. Kemál Atatürk fel­szabadította a nőket a hárem­ből, eltiltotta nekik a fátylat és a férfiaknak a fezt, de úgy látszik a nő továbbra is a ház rabja maradt, az utcán csak a férfiak sétálnak, üldö­gélnek és a kiabálástól elte­kintve alig találunk a külső­ben keletre elképzelt jelleg­zetességet. A nagy terek, a főútvonalak kissé kopottas, hangosabb, nyüzsgőbb európai képet adnak. Az újságárusok itt is, mint a nyugati fővá­rosokban tele vannak gyér öltözetű nőket ábrázoló maga­zinokkal, nagyrészük persze import, amerikai, de megta­láljuk a hazai ipar hasonló termékeit is. Nagy utat tet­­tek meg úgy látszik ezen a téren is a fátyoltól, a fered­­zsétől a bikiniig. Hozzátar­tozik az utca képéhez a fel­tűnően sok macska és meg­találjuk minden keleti utca leírásában szereplő kolduso­kat is. Nincsenek feltűnően sokan, de annál hangosabbak, a járókelők szeme elé tárják fekélyes lábukat és egyéb nyomorúságukat. Még náluk is szánandóbbak azok a kisgyerekek, akik a késő esti órákig járják az utcát, a kávéházak és étter­mek asztalait. Legkülönbözőbb dolgokat próbálnak eladni: színes fényképet, házi gyárt­mányú tevét, lovat, mozgó fakígyót, vízipipát és egyéb csecsebecsét,­­ vagy cipőn­ket szeretnék kitisztítani. Hazagondolunk, — kicsi­nyeink önfeledt játékára, mi­kor az élet sodrába kivetett gyerekek koraérett szemében a „külföldi” láttán felcsillanni látjuk, a sóvár reményt. — De kórusunk kevés, — ők pedig sokan vannak... Konkoly Thege Aladár .Következik: A Beyoglu Két éjszaka az Ezeregyből 5. A nagy bazár Meghalt Krupp Essen. Hétfőn, 59 éves ko­rában, meghalt Alfried Krupp von Bohlen und Halbachi, Eu­rópa leggazdagabb embere, a nyugat-németországi Krupp­­konszern tulajdonosa. Halálának okát nem közöl­ték. Az általában nyilvánosság kerülő iparmágnást egészsé­gesnek tudták. A Krupp szó­vivője szerint halála „várat­lanul következett be”. A nyugat-németországi Krupp-cég egy ideje hitelvál­sággal küzdött. A hatalmas iparvállalat volt a felelős a náci Németország felfegyverzéséért. A Krupp­­művek a második világháború végén romokban hevert. Ma­ga Alfried Krupp háborús bű­nösnek minősült, tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték, de már 1951-ben szabadult Alfried Krupp fia és örökö­se, Arndt. Kozmosz 170. A Szovjetunióban földkörüli pályára bocsátották a tudomá­nyos célokat szolgáló Kozmosz 170 mesterséges holdat. Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházá­ban hétfőn tartották a lottó júliusi jutalomsorsolását. A húzáson a 29. játékhét szelvényei között összesen 1062 tárgynyereményt sorsoltak ki. Szám Nyeremény 4 227 061 éléskamra ut. 4 245 198 hűtőgép. 4 412 202 háztart­ó. 4 428 163 írógép. 5 000 432 ki­mit választ. 5 000 516 tv. 5 001 752 lemezjátszó. 5 007 375 rádió. 5 007 654 óra. 5 008 403 óra. 5 014 740 lemezjátszó. 5 021 776 bútor. 5 022 142 utalv. 5 025 919 óra. 5 026 588 éléskamra ut. 5 035 610 házt.­g. 5 037 382 utalv. 5 039 221 rádió. 5 043 281 ruházati cikk. 5 035 610 házt. g. 5 037 382 utalv. 5 039 221 rádió. 5 043 281 ruházati cikk. 5 047 088 éléskamra ut. 5 048 613 utalv. 5 052 575 ruházati cikk. 5 063 848 utalv. 5 086 354 filmgép. 5 092 803 utalv. 5 093 683 írógép. 5 120 869 utalv. 5 124 137 utalv. 5 136 061 házt. g. 5 140 533 utalv. 5 141 014 varrógép. 5 148 686 bútor. 5 154 948 házt. gép. 5 156 933 éléskamra ut. 5 181 570 utalv. 5 181 875 éléskamra ut. 5 188 776 éléskamra ut. 5 193 414 utalv. 5 196 683 óra. 5 212 478 lemezjátszó. 5 217 509 óra. 5 227 176 utalv. 5 233 715 tv. 5 237 358 utalv. 5 237 558 méteráru. 5 247 710 éléskamra ut. 5 249 623 lemezjátszó. 5 256 803 utalv. 5 260 871 utalv. 5 262 740 éléskamra ut. 5 263 543 rádió. 5 269 716 méteráru. 5 272 863 írógép. 5 274 077 zenegép. 5 279 418 éléskamra ut. 5 292 565 rádió. 5 293 089 éléskamra ut. 5 299 321 zenegép. 5 306 771 utalv. 5 307 178 méteráru. 5 309 735 ruházati cikk. 5 312 893 zenegép. 5 316 511 utalv. 5 328 012 háztartá­s. 5 331 771 éléskamra ut. 5 334 775 utalv. 5 341 175 utalv. 5 386 662 utalv. 5 388 492 utalv. 5 397 826 filmgép. 5 398 825 ki mit választ 5 399 976 utalv.. 5 402 511 rádió. 5 407 955 óra. 5 428 600 óra. 5 434 631 utalv. 5 446 779 utalv. 5 450 236 éléskamra ut. 5 454 290 bútor. 7 574 496 óra. 7 599 134 éléskamra ut. 7 651 917 írógép. 7 668 494 írógép. A nyertes szelvényeket 1997. au­gusztus 20-ig kell bejuttatni a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság lebonyolítási osztályához (Bu­dapest, V., Nádor u. 15.). A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­­lunk. Szám Nyeremény 047 688 éléskamra ut. 049 249 utalv. 068 188 utalv. 072 319 tv. 074 421 óra. 078 059 óra. 078 340 utalv. 081 924 lemezjátszó. 091 981 éléskamra ut. 094 041 rádió. 094 916 éléskamra ut. 571 636 utalv. 574 768 írógép. 576 693 éléskamra ut. 584 436 rádió. 594 798 hűtőgép. 596 816 bútor­ lakbér. 610 764 utalv. 619 453 kü­lt. utazás 619 729 zenegépek. 2 228 015 utalv. 2 228 656 rádió. 2 234 558 utalv. 2 234 570 házt. g. 2 413 295 utalv. 2 415 625 utalv. 2 423 976 ki mit választ. 2 426 321 méteráru. 2 428 053 utalv. 2 428 471 éléskamra ut. 2 434 942 utalv. 4 225 348 ki mit választ.

Next