Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 129. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 3., csütörtök óra: SO Átnézni a szomszédba. Azonos természeti feltételek — eltérő eredmények egymással szomszédos termelőszövetkezetekben. E szomszédokat az időjárás is egyformán sújtja. Ha a Dráva partján vannak, akkor a belvíz, ha meg a hegyek közt, a nehéz domborzati viszonyok, az erózió. Mégis az egyik átlagon felüli hozamokat ér el, a másik mélyen az átlag alatt. E különös szomszédságok problémáit érdemes volna egyszer elemző módon is megvizsgálni, ezúttal azonban épp csak a figyelmet lehet felhívni a negatív jelenségre. Minden kiemelés önkényes kissé, de olykor a számok már önmagukban is beszédesek, még inkább, ha a hasonlítás egymás határán fekvő üzemeket érint. Sombereket és Palotabozsokot például. Az első nemrég vette át a Minisztertanács vándorzászlaját, kiváló üzem lett, a másik évek óta problémákkal küzd. Mindkettő termel búzát, Somberek tavaly a rossz évben 18,6 mázsát termel, Palotabozsok 10,6 mázsát, a megyei átlag 13,3 mázsa volt. Somberek országos díjakat hozott haza tavaly a mezőgazdasági kiállításról, Palotabozsok évek óta a területi szintet sem tudja elérni. Ősziárpából a belyi Kossuth Tsz tavaly több, mint 21 mázsát termelt holdanként, a szomszédos Szederkény csak 9.8 mázsát. De a megye más részeiből is vehetjük a példát. A Dráva menti verti tsz tavaly 30.6 mázsa kukoricát termelt holdanként, a szomszédja, Sellye 10.7 mázsát. Zádorban a cukorrépa 226 mázsa termést hozott, a szomszédos Teklafaluban épp csak 92 mázsát. Az időjárást nem lehet a mezőgazdaságban figyelmen kívül hagyni, de vele mindent indokolni sem. A jó időjárású év elfed' szakmai, szervezési, agrotechnikai hiányokat, a rossz év kidomborítja. Ha a szakvezetés felkészült és résen van, nem történhet akkora baj. Helyes, jó üzemszervezéssel, a munkák időbeni elvégzésével, a korszerű technika, technológia alkalmazásával csökkenteni lehet az időjárás kedvezőtlen hatását. A szomszéd tsz-ek szemet szúró eredmény eltérésein mérhető le a múlt esztendőnek ez a talán legnagyobb tanulsága minden tsz számára. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, a gyengébb sze»széd miért nem kopogtat be az erősebb ajtaján szépet és jót, számára is hasznosat látni? Termelőszövetkezeteink vezetői járják az országot, a nagyvilágot, futnak - és jól teszik — a legkorszerűbb eredmények után, hogy felhasználhassák a látottakat. A baj csak az, hogy legtöbbször a szomszédba nem néznek át: mit és hogyan termel az elválasztó megye túloldalán a másik, aki jobban boldogul, s akinek a közeli, s ezért jóval értékesebb, módszerei könnyebben adaptálhatók. Hogy emberi hiúság is van a világon? Ilyenfajta büszkeségnek nincs helye ott, ahol a közösség szolgálata az első számú érdek. Érkeznek a kombájnok Országszerte megkezdődtek a mezőgazdasági nagyüzemekben az aratási előkészületek. A legnagyobb „érdeklődés" azonban most még nem a gazdaságok szakembereinek munkáját, hanem a mezőgép- és alkatrész-kereskedelem tevékenységét kíséri. Az Agrotröszt legfrissebb jelentése szerint eddig megfelelő ütemben érkeztek a külföldön megrendelt aratócséplőgépek. Eddig hozzávetőleg 1700—1750 kombájnt igényeltek a gazdaságok. Az Agrotröszt 1850-et rendelt az illetékes szovjet külkereskedelmi vállalattól, amely eddig 1425-öt le is szállított. A még hiányzó gépek ezekben a napokban folyamatosan érkeznek a záhonyi határállomásra. Huszonötezer munkahelyet telepítenek 1975-ig Budapestre vidékre Nyolcszázmillió forintot fordít a főváros iparkitelepítési célokra a negyedik ötéves tervidőszakban - közölték a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának szerdai üléséről tartott sajtótájékoztatón. Az iparkitelepítésekkel 1975- ig Budapesten mintegy 12 000 munkahely szűnik meg, s ugyanakkor vidéken 22 000 embernek teremtenek foglalkoztatási lehetőségeket. Egyes vállalatok határidő előtt vidékre költöztették kitelepítésre kijelölt budapesti részlegüket. Megszűnt például a Mátraaljai Szénbányák IX. kerületi telepe. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat az V. kerületből Várpalotára költözött; a Dorogi Szénbányák pestvidéki brikettüzeme a X. kerületben szüntette meg a termelést. Az említetteken kívül 1975-ig egész sor vállalat számolja fel budapesti telephelyét, vagy a város különböző pontjain elhelyezett részlegeit. A Palmo Gumigyár például a IX. kerületből Nyíregyházára költözik, s ott 900 dolgozónak biztosít majd foglalkozási lehetőséget. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszerművek négy részlege települ ki, profiljának egy részét budapesti, illetve debreceni üzemnek adja át. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat - megszűnő kőbányai részlegei helyett - a Tolna megyei Tamásiban létesít 250 munkást foglalkoztató üzemet. A Budapesti Vegyiművek Váci úti és Illatos úti üzeme Hidason folytatja majd termelését, a XIII. kerületi Országbíró úton lévő telephelyet pedig felszámolják. A Ganz-MÁVAG lágymányosi hídüzemének új telephelye Mátranovákon lesz, a Remix Rádiótechnikai Vállalat Kőbányáról Szombathelyre teszi át székhelyét, a Budapesti Vegyipari Gépgyár a XIII. kerületi Rokolya utcából Tabre költözik, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára százszemélyes munkahelyet létesít Szekszárdon. A III.kerületi Nagyszombat utcában működő Finomszerelvénygyár 450 dolgozójának biztosít munkalehetőséget Egerben, a Kéziszerszámgyár újpesti és angyalföldi részlege helyett — Püspökladányban rendez be új, 800 személyes üzemet. A Magyar Hajó- és Darugyár XIII. kerületi részlege Tiszafüredre költözik, a Csepel Vas- és Fémművek rézhengerműve részben Mórra települ ki. A Lamport Zománcipari Művek XIII. kerületi részlege helyett hatszáz dolgozót foglalkoztató üzem létesül Bonyhádon, az Elektroakusztikai Vállalat két zuglói részlegéből Nyíregyházán 900 dolgozót foglalkoztató üzemet létesítenek. A Fővárosi Tanács az iparkitelepítések végrehajtása érdekében rendeletet hozott, amely szerint a kitelepítésre kötelezett vállalatok részére - a kitelepítés befejezését megelőző egy éven át - kötelező a munkaerőközvetítés. Tehát kilépett munkavállalóik helyett újabb létszámot közvetítő lap nélkül nem vehetnek fel. Zebák-aknai udvarrészlet Erb János felvitel« A megyei lapok főszerkesztői Harkányban és Siklóson A megyei lapok főszerkesztőitanácskozásának második napján, szerdán részt vett dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára és Szentiványi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője is. Gerencsér Jenő, az MSZMP KB munkatársa időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Ezt követően a harkányi Fürdővállalat munkájával ismertette meg a tanácskozás résztvevőit Várhegyi Vendel, a vállalat igazgatója. A résztvevők látogatást tettek a siklósi Magyar —Bolgár Testvériség Termelőszövetkezetben, ahol Roskó Zsigmond tsz-elnök adott tájékoztatást a szövetkezet életéről, majd megmutatta a híres terehegyi lótenyészetüket. A tszlátogatás méneshajtással és lovasbemutatóval ért véget. Felvételünk a siklósi tsz-ben készült. 25 telektulajdonos vállalat Épülnek az ortüi üdülők — Tisztelettel felajánljuk Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának vízparti telkeinket örökös használatra ... — Körülbelül ezeknek a szavaknak a kíséretében nyújtották át a Megyei Tanács vb. vezetői az orfűi tókörnyék részletes térképét a pécsi tanácsi vezetőknek azon az emlékezetes közös vb-ülésen, amelyen Orfű jövőjét vázolva megkezdték a telkek szétosztását. Röviddel később sok pécsi és megyei vállalatot és intézményt ért hasonló, kellemes meglepetés. Elsősorban azok számára adott az orfűi tónál telket a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága, akik ezt korábban végzett társadalmi tevékenységükkel, a tó kialakításához és fejlesztéséhez való hozzájárulásukkal ezt kiérdemelték, összesen huszonöt teleknek lett ily módon vállalat, vagy intézmény a tulajdonosa. Az első vállalati üdülőt a Baranya megyei Tanács építette fel. Azóta építkezett ott a Pécs városi Tanács, a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbánya Vállalat is. Az üdülőépítkezések méreteire jellemző, hogy a Mecseki Szénbányák csaknem 700 ezer, az Ércbánya Vállalat mintegy 600 ezer forintot költött eddig erre a célra. A szénbányászok számára korszerű, végleges épületet emeltek, konyhával, ebédlővel, fürdőszobákkal, zuhanyozókkal, garázzsal, itt 28 személy számára nyílik pihenési lehetőség. Az orfűi üdülőt elsősorban hétvégi pihenőháznak szánják, de családok üdültetését is lehetővé teszik. Az ércbányászok eddig öt lengyel faházat használtak az orfűi tó partján. 1969- ben kezdték építeni és idén vehető használatba a telken lévő ötszobás üdülő, amelyben öt család üdülhet egyszerre. Bár egyelőre nem építkeznek, de nem mondtak le erről a tervről a többi telektulajdonosok sem. A bakócai gyermekotthon vezetői, mivel saját erőből nem tudnak üdülőt építeni, a megyében működő többi gyermekintézménnyel szeretnének ebben az ügyben egyetértésre jutni. A B. m. Építőipari Vállalat egyelőre a harkányi üdülő építésével, parkosításával, medenceépítésével van elfoglalva, később az orfűi építkezésre is sor kerül. A Pécsi Porcelángyár bővíthető üdülő építését kezdi meg jövőre Orfűn. Az építkezést több lépcsőben tervezik, az üdülőt végül is 25—30 fő elhelyezésére akarják alkalmassá tenni. A Vasbetonipari Művek Pécsi Gyárában arra várnak, hogy teljes mértékben közművesítsék az orfűi telket, azután emelnek rá nagyobb befogadóképességű épületet. Hasonló tervei vannak a többi telektulajdonos vállalat, illetve intézmény vezetőinek, dolgozóinak is. Ezek szerint bár lassan, mégis épülnek az orfűi üdülők, s várható, hogy néhány éven belül benépesül a tó mindkét partja. Tizennyolcmillió az ellazult utak javítására A fogyás nem pontos kifejezés. A szakemberek tavaszi burkolatlazulásnak nevezik. A padkákon felgyűlt el nem vezetett — csapadék az elégtelen pályaszerkezet — úgynevezett — szórt útalapjába szivárog. A víz a fizika törvénye szerint a melegebb idő beálltával kitágul, s főleg az egy nyomsávú, nagy forgalmú utakon a terhelés következtében a burkolat meglazul. Minden télen, illetve tavaszon visszatérő probléma ez és jókora összeget emészt fel a helyreállítás. A KPM Közúti Igazgatóságán elmondták az idén lényegesen kevesebb bajt okozott a tél. Nem befolyásolta a közlekedés biztonságát, forgalomkorlátoz táblákat sem kellett kitenni Baranya útjain. Mégis 15 millió forint értékű munkát kell végez a Kivitelező a Közúti Építő Vállalat. A keszüi, a kistapolcamattyi közutat már rendbehozták, következő állomásuk a siklós—drávaszabolcsi műút, elsőként Matty—Drávaszabolcs közti szakasz burkolatát javító,e terv szerint ez év június 30 ig kell az útburkolati munkáka befejezni. Kölked—Erdőfű közötti úton is burkolatlazulás történt. Pályamegerősítő hengerléssel történik majd a művelet, befejezési határidő: 1971. augusztus 20. A kölked—erdőfűi szakaszon közel 20 kilométer hosszban történik a karbantartás, javítás. Pécs város belsőségében öntött aszfaltozást végez a Bárányt megyei Állami Építőipari Vállalat mélyépítő részlege, főleg a forgalmasabb, városba torkollt útszakaszokon. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat mintegy millió forintot fordít a burkolat lazulások helyreállítására, javítására.