Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxviii.évfolyam,179.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.július 31.,szombat Ara: 80 fillér A világpiacról is élünk... A statisztikusok adatai figyel­meztetnek: az év első öt hó­napjában a tervezettől eléggé elmaradt a külkereskedelmi for­galmunk, pontosabban nem azon a „vágányon” halad, mint amit elképzeltünk. A külföldről behozott áruk mennyisége 28 százalékkal haladta meg az el­múlt esztendő hasonló idősza­kának importját, ugyanakkor exportunk két százalékkal ke­vesebb!... A számok azért is figyelemébresztőek, mert né­hány éven át a külkereskede­lem volt a népgazdaság leg­dinamikusabb ága, és például 1969-ben az export volt az ipari termelés növekedésének fő alapja. A Központi S­tatisztikai Hivatal egymás mellé rakott száma, a 28 százalékos import­növekedés és a 2 százalékos export­csökkenés mindenképpen gondolkodtatásra és tenniva­lókra kötelez. Nem lehet egy­értelműen azt mondani, hogy ez negatív fejlemény, ugyanis az import növekedésének jelen­tős része indokolt és ennek kedvező hatása sokféle módon érezhető lesz. A belföldi ellátás javítása, nyersanyag szegény­ségünk, az import jelentős meg­könnyítése, a szocialista gép­import fokozott ösztönzése mind­mind megtalálható a 28 szá­zalékos behozatali növekedés mögött... Meg természetesen az is, hogy egyes vállalatok tovább nyújózkodtak, mint ameddig a takarójuk ér. Ez a túlköltekezés, a sokszor nem elég alaposan átgondolt import aztán a külkereskedelem pénz­tárcáját „dézsmálta" meg. A 2 százalékos export­csök­kenés már egyértelműbb: javí­tanunk kell termékeink színvona­lát, eladhatóságát, verseny­­képességét. A vitlapiac hatása megfi­gyelhető az öltözködésünkön és ez üzemek „technikai­ ruházko­­dásán”. A külföldről vásárolt berendezések, új gyártási eljá­rások, korszerű termelő eszkö­zök törvényszerűen átalakítják az üzemek eddig megszokott életét, és formálják­­ nemcsak a termelést, de­­ a gyártmá­nyokat is. A világpiacnak ez a hatása - vagyis a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok erő­sítése, a nemzetközi munkameg­osztásból való részesedés, a mások által felfedezett műszaki­tudományos gondolatok mielőb­bi értékesítése, az országhatá­rokat messze túllépő gazdasági gondolkodás, vagyis mindaz, ami a világpiacon realizálódik - többet ér, mint amit forintban, rubelban, vagy dollárban ered­ményként ki lehet mutatni. Sokasodnak és egyre jobban beérnek a szocialista országok közötti gazdasági együttműkö­dési formák, az integráció el­vei mellett a gyakorlati példák­­ és azok gazdasági előnyei­­ sorakoznak. A világpiacról is élünk - ter­mészetesen nemcsak, mint vá­sárlók, hanem mint eladók is. Azt az összeget, amiért meg­vesszük a számunka olyan fon­tos termékeket, valamivel meg is kell keresnünk. Az import te­hát jelentős részben szolgálja az exportunkat is!... Az esz­tendő második felében fordíta­nunk kell a külkereskedelem „kockáján” és nagyobb rangot szükséges adni az exportunknak. A népgazdaság egyensúlya ugyanis megkívánja, hogy csök­kenjenek a túlzott, nem eléggé átgondolt külföldi vásárlások, ugyanakkor viszont növekedjék a versenyképes, külföldön is el­adható árualapunk. A belváros forgalmát tehermentesíti Hét kilométer hosszú ipari út létesül Pécs déli részén A Basamalomtól a siklósi útig már épül az­ első szakasz Töltésen húzódik majd a 7 méter széles aszfaltút Túlzsúfolt, rendkívül forgal­mas Pécs belvárosa. Fokozza a problémákat a Siklósi úti vas­úti felüljáró építése, va­lamint, hogy a kertvárosi lakó­telephez éppen a legkritiku­sabb útvonalon lehet csak szál­lítani a paneleket, építőanya­got jó hír a pécsieknek: az el­következő években megépül az úgynevezett déli ipari út, amely tehermentesíti a belváros for­galmát. Teljes hossza több mint 7 kilométer lesz, a 6-os út városon átmenő szakaszát megkerülve a Basamalom úttán indul és Patacsnál ér fel. A há­rom ütemben megvalósuló be­ruházás első szakaszának mun­kálatai a napokban már meg is kezdődtek. A kivitelező, a Budapesti Asz­faltútépítő Vállalat, míg az út­építés helyi gazdája és lebo­nyolítója a Pécs-Baranyai Be­ruházási Vállalat. Az útépítést igen nagymérvű földmunka elő­zi meg. A Basamalom úttól a Siklósi útig tartó első szakasz ugyanis vizenyős területeket, szántóföldeket és kerteket szel át, így az utat ki kell emelni a környezetből, töltésre épül, amelyhez 43 ezer köbméter töl­tőanyag szükséges. A távfűtő­vezeték nyomvonalát követő út 7 méter széles lesz, tervezett szerkezeti vastagsága 63 centi­méter, tehát teherforgalom le­bonyolítására alkalmas. Az első szakasz hossza két és fél kilo­méter. Az ipari út egy helyen vasbeton híddal keresztezi majd a Pécsi-vizet, s a Tettye­­árok, valamint a nagyárpádi patak miatt több átereszt is ki­alakítanak. A 15 millió forintos beruházás 1 éven belül elké­szül s az említett szakaszt a jö­vő év közepén átadják a forga­lomnak. Ily módon kiküszöbölhe­tő lesz a Zsolnay utca, a Ró­zsa Ferenc és a Siklósi út, s a paneleket már az ipari úton szállíthatják Kertváros irányá­ba. A II. szakasz a majdani ipar­telepek között ugyancsak a táv­fűtő-vezeték nyomvonalát kö­vetve a Siklósi úttól a Megyeri útig tart. Megvalósulásával Új­­mecseka­lját is a nagyforgalmú belvárosi utcák megkerülésével érhetik el a járművek. A Me­gyeri út előtt ismét keresztezi az út a Pécsi-vizet, előbb az északi, majd a jobb partján halad. A második ütemben épü­lő út a tervek szerint 20 millió forintba kerül majd. A harmadik szakasz a Me­gyeri úttól folytatódik és Pa­tacsnál éri el a 6-os utat. A második és harmadik szakasz hossza 5 kilométer, tehát a ne­gyedik ötéves tervben elkészülő ipari út teljes hossza meghalad­ja a 7 kilométert. Szövetkezeti szakemberek találkozója Harkányban A TIT a múlt évi sikeres ta­pasztalatok alapján az idén is­mét megrendezi a szövetkezeti szakemberek nemzetközi talál­kozóját, amelynek védnöke az Országos Szövetkezeti Tanács lesz. Amíg a tavalyi, első találko­zó témaköre áttekintést adott a magyar szövetkezeti mozga­lom helyzetéről, legfőbb voná­­sairól, s a szövetkezeti ágaza­tok főbb problémáiról, addig az idei tanácskozáson a fogyasz­tási és termelő típusú szövet­kezetek gazdasági kapcsolatai­ról lesz szó. Foglalkoznak a szövetkezetek gazdasági együtt­működésével, annak szervezeti kérdéseivel, jogi szabályozásá­val, valamint a szövetségi mun­ka időszerű feladataival. Az előadásokat és a gyakorlati bemutatókat a legkiválóbb ma­gyar mezőgazdasági és szö­vetkezeti szakemberek tartják. A Harkányban augusztus 15- én megnyíló program bevezető előadását dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter első helyettese, a TIT mezőgazdasági­ és élel­mezési tudományos választmá­nyának elnöke tartja. Az ezt kö­vető referátumokat szekcióülé­seken vitatják meg, s gyakor­lati bemutatókkal egészítik ki A hazai és külföldi részvevőket gazdag kulturális program vár­ja: megismerkednek Pécs vá­ros nevezetességeivel, elláto­gatnak Harkányfürdőre, a sik­lósi várba, s kirándulást tesz­nek az abaligeti cseppkőbar­­langba. Megvizsgálják a nehézipar exportja fokozásának lehetőségeit Pénteken a Nehézipari Mi­nisztériumban miniszteri érte­kezletet tartottak dr. Szekér Gyula elnökletével. Megvitat­ták a nehézipar exportjának és importjának alakulását, vala­mint a barnaszenek komplex hasznosításának lehetőségeit. Megállapították, hogy a szo­ciális­ országokba irányuló export növekedésének üteme alacsonyabb a tervezettnél, a nehézipari ágazat tőkés elszá­molású exportjának növekedé­se azonban meghaladja az 1971. évi népgazdasági terv­ben előirányzottat. Az idén a vegyipar előreláthatóan nem tudja teljesíteni exportterveit, s a 73,1 millió dollár bevétel he­lyett csak 68,5 millió dollárra lehet számítani. Az iparágak közül legszembetűnőbben nő az alumíniumipar exportja, amely az idén előreláthatóan 28,4 százalékkal lesz maga­sabb, mint az elmúlt esztendő­ben. Ez a mennyiség azonban­­ az alumíniumkohászat várható­­ dollár bevételét az árcsökke- t nések miatt csak 13 százalék­kal emeli. A Chemolimpex Külkereske­delmi Vállalat felmérései sze­rint a népgazdasági tervben meghatározott ütemnél na­gyobb mértékben nőtt az im­­portfelhasználás. Ez a tény el­sősorban a belső igények nö­vekedésével magyarázható. Különösen növekedett a nö­vényvédőszerek importja, ame­lyek a szükségletnek megfele­lően a mezőgazdasági terme­lést korszerűsítették. Megnőtt az alumíniumipar marónátron behozatala is, ami a timföld­termelés növekedésével ma­gyarázható. A vita alapján a miniszteri értekezlet határozatot hozott arra, hogy a trösztök és a vál­lalatok a külkereskedelmi szer­vekkel közösen október 30-ig vizsgálják meg az export nö­velésének és az import csök­kentésének lehetőségeit. Megnyílt az arab csúcsértekezlet Egyiptom és Szíria diplomáciai megoldást pártol? A líbiai fővárosban megkez­dődtek a líbiai, egyiptomi, Szí­riai és a két jemeni állam veze­tőinek megbeszélései. A zárt aj­tók mögött tartott első ülésen­­ a hírügynökségek nem köz­üik világosan, hogy a csúcsér­tekezlet hivatalos­­ üléséről vagy csupán eszmecseréről van-e szó — részt vett Jasszer Arafat, a Palesztinai felszabadítási szer­vezet elnöke is. Kadhafi líbiai elnök előter­jesztette tervét, melynek lénye­ge közös katonai akció Jordá­nia ellen. Jasszer Arafat három pontos követelést terjesztett elő: 1. Va­lamennyi arab állam szakítsa meg politikai és gazdasági kap­csolatait Jordániával és zárják ki Husszein kormányát az arab­­ ligából; 2. Az arab kormányok,­­ mint a „palesztin nép egyetlen­­ törvényes képviselőjét" ismerjék el a gerillamozgalom vezetősé­gét. 3. A jelenlegi jordániai kormányt „nemzeti demokrati­kus kormány” váltja fel, s biz­tosítsa a gerillák szabad moz­gását az Izrael elleni fegyveres akció érdekében. Politikai megfigyelők szerint az arab csúcs résztvevői felte­hetően elutasítják majd a ka­tonai intervenció gondolatát, Szádot egyiptomi és Asszad Szí­riai elnök gazdasági és diplo­máciai szankciókat szorgalmaz­nak. Bejrúti politikai körökben olyan hírek terjedtek el, hogy Jordánia megerősítette határ­őrségét a szíriai határ mentén. Szíria vasárnap zárta le a ha­tárt a jordániai kormány gerilla­ellenes intézkedései miatt. A szíriai kormány egyben azzal is­­ vádolta a jordániai hadsereget,­­ hogy tűz alá vettek szíriai terv­­j­e létén fekvő településeket. Az ammani szállításügyi mi­­­­nisztérium bejelentette, hogy hajókat bérel a Bejrútban re­kedt árukészletek elszállítására, a hajók megkerülik az afrikai partokat és Akaba kikötőjében rakodnak majd ki. A jordániai import 90 százaléka eddig Szí­rián keresztül érkezett az or­szágba. A Kairóban működő „Arabok hangja" rádióállomás pénteken este váratlanul azt közölte, hogy a tripoli tanácskozás végetért. A MENA, egyiptomi hírügynök­ség ehhez hozzáfűzte, hogy még a pénteki nap folyamán közös közlemény lát napvilágot. Egy bizottság állítólag már meg­­ is kezdte a közlemény szövege­zését. A Bádogos Kisz szűl­ és zsúfolt műhelyeiben sokfajta fém javításait végzik a lakosságnak. Több­­nyire esőleeresztő csatornákat gyártanak és javítanak. Lemezhordókat és nagy űrtartalmú bádog­edényeket készítenek. Fotó: Rácz József Megalakult az új jugoszláv kormány Pénteken befejeződött a Ju­goszláv Szövetségi Nemzetgyű­lés háromnapos ülésszaka. Az utolsó napon a parlament két tanácsa, a népek tanácsa és a politikai szervezési ta­nács együttes ülésén jóvá­hagyta Dzsemal Bijedics mi­niszterelnök 22 főből álló új kormányát, amely hasonlóan a csütörtökön megválasztott ál­­lamelnökséghez, úgy tevődik össze, hogy abban a köztársa­ságok 3—3, az autonóm terüle­tek pedig 2—2 fővel szerepel­nek. Az új szövetségi végrehajtó tanács, tehát kormány elnöke: Dzsemal Bijedics, elnökhelyet­tese (alelnök): Jakov Szirotko­­vics. A legfontosabb tárcát a következők kapták: külügymi­niszter: Mirko Tepavac, nemzet­­védelmi miniszter: Nikola Ljubi­csics hadseregtábornok. A belügyi, igazságügyi és mezőgazdaságügyi miniszteri tisztet még nem töltötték be. A kormány többi tagjának nem lesz meghatározott beosztása. Helyet kapott az új kabinetben Géza Tikvicki, Jugoszlávia je­lenlegi budapesti nagykövete. A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács megtartotta első ülését és azon úgy határozott, hogy a kormány tagjai augusztusban nem távoznak el szabadság­a, hogy személyes részvételükkel biztosítsák a munka folyama­tosságát. Parafálták a magyar—kanadai ötéves kereskedelmi megállapodást Pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban jegyzőkönyvek parafálásával befejeződtek a július 20-án megkezdett ma­gyar—kanadai kereskedelmi tár­gyalások. A tárgyalófelek megállapod­tak abban, hogy az 1971. au­gusztusában lejáró hároméves kereskedelmi megállapodást változatlan feltételekkel 1971. december 31-ig meghosszabbít­ják. Ugyanakkor parafálták az új, 1972. január 1-én életbe­lépő, öt évre szóló kereskedel­mi megállapodást.

Next