Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-02 / 119. szám

Diadal­út előtt a totál­kozmetika A hazai orvosok végül is igent mondtak az elektrokoz­­metikának, egyedül ezen mú­lott végleges elterjedése. Most már várhatóan diadalút előtt ez a fajta kozmetika, másné­ven a totálkozmetika, amikor nemcsak az arcot és a dekol­tázst szépítik meg az ügyes kezű mesterek, hanem az egész testet, annak minden porciká­­ját, felületét. A kozmetikus hagyományos munkaköre kibővül, szinte tel­jesen átrendeződik, vagyis egy­ben masszőr, biofizikai isme­retekben jártas műszaki ember, sőt a helyes életmód elsajá­tításához, a megfelelő diétá­­záshoz is tanácsokat nyújt. A kéz, ami a legfontosabb mun­kaeszköz a kozmetikában, rész­ben felszabadul, mentesül a nehéz fizikai igénybevételtől, a mechanikusság idegfárasztó monotóniájától. A nagyobb erőkifejtéseket helyette a gyors, de nagyon is érzékeny elektro­mos gépek végzik, melyek izomzatot, izomrostokat ráznak, masszíroznak, puhítanak, zsír­párnákat oszlatnak szét, úgy tornáztatják a testet, hogy köz­ben a páciens akár olvashat, aludhat, szendereghet, akara­tát máshová terelheti. A gépek beprogramozva mű­ködnek, de a személyenkénti hatásaikra épp a kozmetikus és a kezelt páciens ügyel. Szól, ha a kellemes, szédítő bizser­gés fáj, ha a működő villany­­­borotvához hasonló hatást másképp érzékeli és ha baj adódik, a kozmetikus azonnal orvoshoz irányítja. A legszoro­sabb együttműködés alakul ki a szakorvossal és a kozmeti­kusokat a legkomolyabb bioló­giai, anatómiai, biofizikai is­meretek elsajátítására kötele­zik, már nyártól egy országos tanfolyam keretében, e nélkül a hagyományos kozmetikai tu­dós már nagyon is kevés. A gépek egyébként fájda­lommentesen dolgoznak, a leg­ideálisabb tempóban, ez épp a szőrtelenítésnél tapasztalha­tó a legjobban. Egyidejűleg több funkciót látnak el, vagyis finomítják például a derék, a has, a mell kontúrjait is és mindezt kiadós szaunázás kö­ríti. A Pécsi Szolgáltatói­pari Vállalat főmérnöke, Markos György elmondta, hogy készül­nek az elektrokozmetika beve­zetésére, várhatóan már ebben az évben néhány pécsi szalo­nokban. Csuti J. □tiétföi A pécsi Salome egyedülálló feladat Az igazi musical­színésznő­ alambos Erzsi. A jel­­zők feleslegesek, hi­szen a művésznő kimagasló egyéniség a magyar színé­szetben. Ami mégis szavak­kal fogalmazandó meg — éppen mert a tanulságait nem lehet eléggé hangoz­tatni! — az Galambos Er­zsi egyik rangja, a jelen­legi esztendők legnagyobb magyarországi musical-szí­nésznője. Azt is írhatnánk, hogy ebben a szerepkörben ő az igazi. Éppen mert az ének, tánc, prózai színészet kiteljesedett hármas egysé­gét hordozza magában. A most induló Pécsi Nyári Színház nagy előnye, hogy a Salome címszerepét ő alakítja. A múlt hét végén eljött Pécs­re, hogy Eck Imre irányításá­val megkezdje a táncpróbákat. A mindig vitatott és mindig népszerű zenés színpadi műfaj dolgában, azon kívül pécsi ven­dégszerepléséről beszélgettünk vele. — Közönség és szakma nagy kérdése a zenés színpadi játék ügyében: operett vagy musical? — Ezt talán a legokosabbak sem tudják eldönteni. Nagyon jól kell művelni mindkettőt. Ha a legtöbb musical­ben egyálta­lán zenei és általános drama­turgiai eltérés van az operett­hez képest! A közönség pedig mindkettőt szereti. Az én „kon­fliktusom” inkább a zenés játék és a próza­­ viszonylatában adódhat — Magyarországon ugyanis van egy afféle „műfaji görcs”. Vagyis: ha egy művész a tőle megszokott műfajból néha, vagy rendszeresen át- ■ Nehéz kérdésekről Galambos Erzsivel ■ Kilépni a „műfaji görcsből” megy a másikba — mondjuk operettből prózába — akkor az új műfajba igen nehezen fo­gadják őt be. Pedig a színészet története is, meg igen sok nagy művészegyéniség pályafutása is példázza, hogy az új, a „má­sik” műfajban a teljesítmény értéke azonos, vagy nagyobb lehet. Operettből érkezett pél­dául a prózába Kiss Manyi. De a sor elég hosszú volna. * — Most igazán nagy váltás előtt áll, mivel nem általáno­san ismert színpadi táncot, ha­nem balettet táncol majd a Salome-ban. Nehéz lesz? — A szerepformálásnak, a szerepérésnek mindig van „szü­lési fájdalma". De ez most sokszorosa annak, amekkora a pályán szokásos. Hiszen a Pé­csi Balettel együtt három tétel­ben eltáncolhatom a Salome táncfőszerepét. A balett a ze­nés színpadi színész említett hármas képességénél is többet kíván és ez valóban egyedül­álló feladat. Aztán a prózai Sa­lome sem könnyű, mivel a szá­zadfordulóhoz közeli, nehéz, szecessziós nyelvezete van, s abba kell életet lehelnem. De a táncokat már elkezdtük és Eck Imre átsegített a kezdeti nehézségeken. A szerep érdekessége, hogy a darab zenéjét a művésznő férje, Petrovics Emil szerezte, Eck Imre felkérésére. Ugyan­csak Eck Imre találta ki ezt a nehéz és egyedüálló feladatot, hogy Galambos Erzsi balettet táncoljon. Elképzelést, zeneszer­zőt, rendezőt, színésznőt a nyár igazol majd. Földessy Dénes Gólyák, fészek nélkül kihaló, kedves és már na­gyon ritka madarunkat úgy látszik, nem mindenütt fogad­ták ezen a tavaszon kedvező­en: gólyák keringenek napok, sőt hetek óta Pincehelyen, mert a keverőn építkeztek és leverték a fészküket. Régi he­lyükhöz ragaszkodnak, csak megváltozott a tetőszerkezet, amit nehezen szoknak meg. Dombóvár belvárosában is, a Szabadság utcai Gelka-szerviz körül is egy pár kering, nehe­zen lel otthonra, régi fészkü­ket minden őszön lehajítják a négy méter magas kéményről, amikor kezdődik a fűtésszezon, hogy tüzet ne okozzon. Tete­jére egyébként könnyen lehet­ne egy magasítót tenni, így arra települnének a kivert madarak. Ezt csak a dombóvári gaz­dasági kisvasút fürdőjének ké­ményén tették meg, ide fel­szereltek egy magasítót felső részében egy mélyített acélle­mezzel, már ide hordják a messzi vándorok a fészküket. Dombóváron és Döbröközön egy romos, középkori várban ütöttek ismét tanyát. Mese­kastély, mint vár Furcsa szenvedélynek hó­dol két vasúti dolgozó. Kur­­don, a vasútállomáson az 57 éves Keszte Jenő, gyu­­laji lakosú szertári dolgozó egy mesekastélyt épített fel betonból a szertár mellett. Két méter magas sziklaha­lomra állította fel az 50— 60 centi magas, egy méter hosszú, fél méter széles vá­­racskát, melynek tornya majdnem egyméteres, acél fedi, teli apró bástyákkal, törésekkel, folyosókkal. Az udvart is élethűen alakítot­ta ki, kúttal, kisebb, na­gyobb épületekkel, így bolt­tal, karámmal, kocsiszínnel. A torony hegyében három acélból formázott zászló leng, egyben széljelzők is. A várfal tenyér­széles, fél­­kar-nagyságú bástyák tűz­delik, a várkapun az acél­csapóajtó felhúzható, le­ereszthető az árokra, út ve­zet hozzá és alagútrend­szer is. A sziklákon most tavaszi virágok nyílnak. Az alkotó ezermester hírében áll, épít, fúr, farag, régisé­geket gyűjt Pincehelyen, a vasútállo­máson pénztáros Takács Katalin, három éve rakos­gatja üres gyufásdobozok­­ból az ozorai várat. Most félbeszakadt a munkája, mivel nehezen jut skatu­lyákhoz. Eddig csaknem ezer darabot épített be a mini-várba, ami eddig kö­rülbelül 1x0,5 méteres, ma­gassága fél méter. A pénz­tári szekrény tetején látha­tó az ódon skatulyavár. — Cs. — Moxitláb, a bokatáncmongottyűkoszorúval X-Xv/XvXnvX^XvXv/XvXvXvX-X-X ..XXX X-.v.XX-X-XvXvX Damayanti Joshi indiai kat­­hak-táncosnő egy hétig Pécs vendége volt. Törékeny testal­katú, hallatlanul kifejező moz­gáskultúrájú asszony. Szemtől szemben látni, hogy már nem fiatal (tapintatos kérdésemre diplomatikusan válaszol: el­múlt 20 éves ...), de amikor a közönség elé lép, egyszeri­ben kortalanná válik, s az év­ezredes indiai tánc bűvkörébe vonja nézőit. Szemmozgása, apró fejmozdulatai, kezének játéka, mind lekötik a figyel­met, s érezni, hogy minden mozdulat mintegy jelbeszéd­ként kifejez valamit. A Pannónia Szálló indiai vacsoraestjeinek vendégművé­szeként adott elő esténként egy-egy kathak-táncot. Amikor e beszélgetéshez leültünk, ép­pen a pécsi balett próbájáról érkezett, s mindjárt el is mond­ta: bárhol is forduljon meg a világon, a helyi táncművésze­ket és munkájukat igyekszik megismerni. S amikor azt kér­dem, hol szokott fellépni, siet eloszlatni egy félreértést: Ma­gyarországon lépett fel először étteremben, s amikor ezt mond­ja, némi rezignáltság olvasha­tó le civilben is igen kifejező arcáról. Az amerikai földrész kivételével (oda lehet, hogy most várja otthon a szerződés) mindenütt járt a világon. Brahmin szülei 6 éves korá­ban kezdték táncra taníttatni, s azóta állandóan tanul. A klasszikus indiai táncokkal — a baratnatemmel, a manipuri­­val, a déli és az északi kat­­hakkal kezdte, de ma már ki­zárólag az utóbbit műveli. Egy méltatója szerint „tánca az észak-indiai költészet, festészet, szobrászat és zene szintézise". Az északi kathak egyébként Siva és Krisna tiszteletén ala­pul, a tánc is a hozzájuk való fohászkodással kezdődik, majd átvált a rituális kifejezésfor­mákkal teli ritmikus táncba. Legtöbb táncának cselekmé­nye is van. Sivával és Krisná­val kapcsolatos történeteket ad elő. Amiket nálunk mutatott be azok általában nélkülözték a cselekményt, hiszen úgy indítot­ták útnak, hogy ne cselekményes táncokat hozzon, mert azokat talán nem értenék meg. Mezítláb táncol, mindkét bo­káján csengettyűkoszorúval. Lábmozdulataival 150—150 ap­ró csengettyűt kell kordában tartani, nehogy a tánctól, a zenétől független életet élje­nek. Én nézőként kezeinek be­szédét éreztem hallatlanul ne­héznek, ő a csengettyűk és a mozdulatok összehangolását tartja annak. Hársfai István Indiai táncosnő Most végez az első évfolyam Balettérettségi Színházi táncos oklevél Bemutatkozás a júniusi koncertvizsgán Nem volt egyszerű megtalál­ni valakit a tizenhárom végzős közül. A Művészeti Szakközép­­iskola tánctagozatának ugyan­­is már elkezdődött az érettségi szünet. Készülni kell a közis­mereti tárgyakból, a szaktár­gyakból. A negyedikeseket el­sősorban a balettérettségi iz­gatja; annyit tudnak csupán, hogy húsz tételből húznak majd egyet, s a cédulára írt felada­tot elméletben és gyakorlatban is meg kell oldaniuk. Izgalmas próba előtt állnak: ők nem kér­dezhetik meg az előző években végzettektől, hogy milyen volt, mit kérdeztek, mit kellett csi­nálni, te miből készültél - egy­szerűen azért nem, mert Ma­gyarországon négy éve vezet­ték be a középszintű táncokta­­tást s az első tagozatos osztály május vége felé érettségizik. — Több mint tízéves igény hívta életre a középiskolai tánctagozatot — mondja Vég­vári Zsuzsa, a tagozat vezető­je és egyben egyik oktatója. — Korábban csináltak egy fel­mérést, amiből kiderült, hogy már akkor legalább 80 táncost tudtak volna foglalkoztatni az ország színházaiban. A kö­zépszintű táncoktatás nem dip­lomát ad, hanem színházi tán­cos oklevelet — és érettségit —, de ennek megszerzése után nagyon sok táncos feladatot el tudnak látni, s természetesen mindenki előtt ott a szakmai továbbképzés, továbbtanulás lehetősége. Az igények felmé­rése után Pécsett és Szegeden is indítottak ilyen tagozatot, ez utóbbi helyen kisebb létszám­mal. A tizenhárom végzős közül ketten pécsiek, egy fiú és egy lány. Közülük választottam Dé­vényi Ildikót, akit arra kértem, beszéljen mindarról, amit a négy év alatt el kellett sajátí­taniuk. - Fő tárgyunk a balett volt, ezt napi másfél órában tanul­tuk Végvári Zsuzsától. Eck Im­re tanította a színészmestersé­get, az akrobata és emelés órá­kat Hetényi János tartotta. - Mit takar például a szí­­nészmesterség, mint tantárgy? - Úgynevezett etűdöket ta­nultunk; már kész, színpadon is előadott koreográfiákat, il­letve azok egy-egy részét. Ilyen volt a „Változatok egy találkozásra”, ezt a koncert­vizsgán is bemutatjuk majd. A különösen érdekes feladatok közé tartozott, amikor el kellett játszanunk, hogy vakok vagy, mondjuk, bolondok vagyunk Ezeket részint rögtönözni kel­lett, részint „házi feladatként” kaptuk. Jól át kellett gondolni, hiszen minden sokat számít a kézmozdulatok, az arcjáték is. E rövid ízelítő után is elkép­zelhető, hogy rendhagyó érett­ségi előtt állnak. A szaktár­gyakon kívül kötelező vizsgát tenni magyarból, művészettör­ténetből, együtt a színház- és tánctörténettel, s egy közisme­reti tárgyat kell még válasz­taniuk. Ezen az évfolyamon huszonhárman kezdtek, s­ ne­gyedévre tizenhárman marad­tak. Közülük nyolcan Győrbe szerződtek, az új színházhoz, ketten a budapesti Várszínház­hoz kerülnek, hárman még nem döntöttek. Az érettségi után mi is lát­hatjuk majd őket a Pécsi Nem­zeti Színházban, ahol június 11-én, a koncertvizsgájukon bemutatják, mit tud az ország első színházi táncos középisko­lás osztálya. Dücső Csilla Dévényi Ildikó otthon is rendszeresen gyakorol MÁJUS 2-TÓL 31-IG bútor- és a II. emeleten lévő sportosztályunkon. 2000 Ft feletti vásárlás esetén 200 Ft-os AJÁNDÉKUTALVÁNYT adunk. 1000 Ft felett OTP-hitellevélre is vásárolhat. Gyorsított OTP-ügyintézés. Pécs területén díjtalan házhoz szállítás. SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZBAN Pécs, Kossuth tér

Next