Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-01 / 209. szám

2 Szovjet-amerikai megbeszélés Helsinkiben (Folytatás az 1. oldalról) Hében eddig tett amerikai meg­jegyzéseket, köztük Schultz kül­ügyminiszternek a helsinki re­pülőtéren hétfőn elhangzott el­utasító nyilatkozatát. Ismét fel­hívták az amerikaiak figyelmét­­arra, hogy a Szovjetunió a ja­nuár 1-i határidő után is kész tartózkodni a nukleáris rob­bantásoktól, ha az amerikai fél mégis úgy döntene, hogy csatlakozik a kezdeményezés­hez. Ami a nevadai amerikai atomrobbantásokra való meghí­vást illeti (az amerikaiak szov­jet megfigyelőket hívtak meg Nevadába), a szovjet szóvivő rámutatott: a két ajánlatban két ellentétes koncepció ütkö­zött. Az egyik fél a nukleáris robbantások megszüntetését, a másik lényegében azoknak a szovjet jelenlét általi törvénye­­sítését szeretné elérni. Szovjet részről a tárgyaló­­asztalnál Eduard Sevardnadze mellett ott ült Viktor Komplek­­tov külügyminiszter-helyettes és Anatolij Dobrinyin washingto­ni szovjet nagykövet is. Jelen voltak a tárgyalóteremben más szovjet diplomaták is. Köztük Jurij Kvicinszkij, aki Genfben a fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokon a középhatótávolságú rakétákkal foglalkozó munka­­csoportot vezeti szovjet részről. Az amerikai oldalon Scultz mellett ott volt Max Kampel­­man, a genfi amerikai tárgya­lóküldöttség vezetője, Paul Nitze, az amerikai elnök fegy­verzetkorlátozási főtanácsadó­ja, Rozanne Ridgway, az euró­pai ügyekkel foglalkozó új amerikai külügyi államtitkár, Mark Palmer államtitkár-he­lyettes, a kelet-európai ügyek vezető külügyminisztériumi szakértője és több más diplo­mata.­ Várkonyi Péter külügyminisz­ter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt — közölte a magyar külügymi­niszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplomá­cia vezetője a Finlandia palo­tában eszmecserét folytatott norvég kollégájával, Svenn Stary-jel, majd Joe Clark ka­nadai külügyminiszterrel. Ké­sőbb Franciaország helsinki nagykövetségén Roland Dumas francia külügyminiszterrel talál­kozott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiában Várkonyi Péter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter meghívásának tett eleget. Ké­sőbb ismét a Finlandia palotá­ban Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel, dr. Leopold Gratz osztrák külügyminiszterrel és Peter Barry írországi külügy­miniszterrel tárgyalt. Eduard Sevardnadze szovjet, és George Schultz amerikai külügy­miniszter megbeszéléseik előtt Helsinkiben. (Telefoto-RS­DN) * - Csehszlovákia, Málta, Nagy- Britannia, Svédország, Ciprus, Olaszország és Spanyolország külügyminiszterei értékelték az európai kontinensnek a Hel­sinki záróokmány aláírása óta megtett útját a külügyminiszteri találkozó szerda délutáni ple­náris ülésén. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter az év­tized fő tanulságát abban je­lölte meg, hogy a záróokmány kiállta az idők próbáját, noha a szocialista országok mindig tudták: az enyhülés útján a haladás nem lesz akadálytalan. Az enyhülés számos kezdemé­nyezése hiúsult meg Chnoupek szerint a szükséges politikai akarat hiánya, a stratégiai stabilitás megbontását célzó kísérletek, az új amerikai első csapás­mérő eszközök Európá­ba telepítése miatt. Sir Geoffrey Howe elismeré­sét fejezte ki azok „képzelő­ereje és elszántsága" iránt, akik tíz évvel ezelőtt tető alá hozták a helsinki megállapo­dást, megszerkesztették a zá­róokmány szövegét. Howe nem adott választ arra, lehetséges­nek látja-e a brit kormány ma a helsinki ajánlások megvaló­sítását, vagy azokat „soha el nem érhető délibáboknak" te­kinti. Munkavédelmi vezetőt keres: a Mecsek FÜSZÉRT Vállalat . Lehetőleg felsőfokú, de legalább középfokú munkavédelmi végzettség szükséges.­­ Kereskedelemben jártas előnyben. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN, VAGY ÍRÁSBAN: PÉCS, KOSSUTH L. U. 21. -KS­ Dunántúli napló NAGYVILÁGBAN Budapesti sajtótájékoztató a Nők III. Világkonferenciájáról A magyar kormányküldött­ség, amely Duschek Lajosáé­nak, az Elnöki Tanács tagjá­nak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésé­vel július 15. és 27. között Nairobiban részt vett a Nők III. Világkonferenciáján — szer­dán a MNOT székházában saj­tótájékoztatót tartott a nagy­szabású tanácskozásról. A de­legáció tagjai elmondták: csaknem 160 állam és számos nemzetközi szervezet képvise­lői, — mintegy hatezren —vet­tek részt a Kenya fővárosában lezajlott világkonferencián, amely az ENSZ 1975-ben meg­hirdetett akciójának, a Nők Évtizedének záró rendezvénye volt. Az ENSZ-tagországok kor­mányainak delegációi Nairobi­ban számba vették, milyen mértékben valósult meg a Nők I. és II. Világkonferenciáján el­fogadott akcióprogram, a kor­mányok mit tettek a nők egyenjogúságának kiteljesíté­séért, gazdasági, társadalmi helyzetének javításáért. A kon­ferencián felszólalók megálla­pították: a nők helyzete min­den államban a társadalom fejlettségének fokmérője, szo­rosan összefügg a világ égető problémáival. A világgazdasági válság a fokozódó fegyverkezési verseny, a helyi háborúk hát­ráltatták a nők helyzetének ja­vítását. Rámutattak: a Nők Év­tizedének legjelentősebb ered­ménye, hogy az államok lé­nyegében egyetértenek a nők egyenjogúságának kérdései­ben. Ugyanakkor felhívták a figyelmet: az ENSZ-tagorszá­goknak csupán mintegy fele ik­tatta törvénybe a nők elleni diszkrimináció megszüntetését. A tanácskozáson számos kér­désben éles vita alakult ki. Sokan hangúlyozták, hogy a világ békéjének és biztonságá­nak fenntartása, az égető gazdasági, társadalmi prob­lémák megoldása, a fejlődés, az államok békés kapcsolatai­nak bővítése alapvető feltétele a nők és a gyermekek életkö­rülményei javításának. A magyar delegáció tevé­kenyen részt vett a konferen­cia munkájában, képet adott szocialista társadalmi viszo­nyainkról, eredményeinkről, céljainkról, a magyar nők hely­zetéről. A konferencián egyetértéssel elfogadott dokumentumban — 2000-ig szóló stratégiai terv­ben — összegezték azokat a feladatokat, amelyek teljesíté­se hozzájárulhat a Nők Évti­zedének jelmondata: Egyenlő­ség, fejlődés, béke megvalósí­tásához, a nők helyzetének kedvező alakulásához. Számos határozati javaslatot az ENSZ közgyűléséhez továbbítottak. Az ezredfordulóig előrelátha­tóan a világszervezet két alka­lommal elemzi majd világkon­ferencián a nők helyzetét. A konferencia időszakában rendezett fórumon a nem kor­mányokat képviselő szerveknek, a nők legkülönbözőbb rétegei­nek küldöttei tanácskoztak tíz napon át. Megvitatták többek között a nők gazdasági, műve­lődési, egészségügyi helyzetét, jogainak érvényesülését, a csa­ládtervezés, a városi és a vi­déki nők, a menekültek és a bevándorlók problémáit. A fó­rumon elvégzett elemzés és az ottani kritika nagy hatással volt a konferenciára, amely tel­jesítette feladatát, további je­lentős segítséget nyújtott a vi­lág asszonyainak. Berecz János látogatása a Szovjetunióban Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára július 27. és 30. között a VIT-en részt vevő magyar kül­döttség díszvendégeként részt vett a XII. Világifjúsági Talál­kozón Moszkvában. Fogadta őt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. Meg­beszélést folytatott Konsztan­­tyin Ruszakovval, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárával, valamint Oleg Rahmahyinnal, az SZKP KB tagjával, az SZKP KB nemzetközi osztálya veze­tőjének első helyettesével. A találkozókon véleménycserét folytattak az MSZMP és az SZKP időszerű feladatairól, to­vábbá a két párt együttműkö­désének további fejlesztéséről az agitáció és a propaganda terén. A megbeszéléseken részt vett Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunió­beli nagykövete. Berecz János szerdán haza­érkezett Moszkvából. Fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtaná­csosa. A Vlf-rot jelentik A magyar politikai delegáció fiataljai szerdán, a XII. Világ­­ifjúsági és Diáktalálkozó ötö­dik napján újabb kétoldalú ba­ráti találkozókon vettek részt. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével ma­gyar fiatalok délelőtt a cseh­szlovák nemzeti klubba láto­gattak el. Hazánk képviselőit Jaroslav Jeneral, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség KB elnöke fogadta. Ugyancsak szerdán délelőtt a magyar de­legáció egy másik csoportja a Német Szövetségi Köztársaság klubját kereste fel, délután pe­dig a laoszi küldöttség vendég­szeretetét élvezhették a magyar delegátusok. A szívélyes légkörű eszmecse­réket kulturális műsor egészí­tette ki. A csehszlovák-magyar baráti találkozón a Hegedüs­­együttes szórakoztatta az egy­begyűlteket. Az NSZK-klubban M. Kecskés András pantomim­­művész lépett a közönség elé, míg a laoszi és magyar fiata­lok találkozóján Boros Lajos polbeaténekes adott műsort. Szerdán Fejti György, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első tit­kára volt a magyar nemzeti klub fórumsorozatának vendé­ge. A mintegy 150 szovjet és magyar fiatal részvételével le­zajlott eszmecsere központi té­mája ezúttal Magyarország gazdasági fejlődése volt. Fejti György bevezetőben át­tekintette a felszabadulás után eltelt időszak gazdasági fejlő­dését. A hetvenes évek végén két fő célkitűzés fogalmazódott meg: a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása, illetve az elért életszínvonal megtartása. Az MSZMP XIII. kongresszusa ennek a program­nak a megvalósítását elemez­te, mérlegelte, s megállapítot­ta: az egyensúlyi folyamat ked­vezően­­változott és­ 1980—1984 között 15 százalékkal csökkent az ország adósságállománya, — mondotta a fórum vendége. Kérdésekre válaszolva Fejti György elmondta, hogy ha­zánkban a társadalombiztosítás teljes körű, s a nyugdíjrendszer igen kiterjedt. Magyar fiatalok a latin-amerikai országok küldötteivel együtt énekelnek a VIT egyik rendezvényén. (Telefoto-KS­DN) ♦ MOSZKVA: Borisz Pono­­marjov, az SZKP KB PB póttag­ja, a KB titkára szerdán Moszk­vában találkozott Szűrös Má­tyással, az MSZMP KB titkárá­val. A meleg és elvtársi légkö­rű megbeszélésen a felek át­tekintették az SZKP és az MSZMP együttműködésének kérdéseit s véleményt cserél­tek a kommunista és a mun­­ kásmozgalom néhány problé­májáról. ♦ MOSZKA: A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Japán képviselői Tokióban befejezték megbeszéléseiket a polgári re­pülés biztonságának növelésé­ről — jelentette a TASZSZ szov­jet hírügynökség. Kommentár A dél-koreai hatóságok újra háziőrizet alá helyezték Kim De Dzsung ellenzéki ve­zetőt. Kim De Dzsung ötvenki­lenc esztendős (ebből jó­­néhány évet töltött börtö­nökben, valamint külföldi száműzetésben), a legna­gyobb ellenzéki mozgalom, az Új Koreai Demokrata Párt vezetője. Mivel egyértelműen Dél-Korea legnépszerűbb embere, már a jelenlegi tá­bornok-elnök elődei is igen veszélyesnek érezték és száműzetésbe kényszerítet­ték. A száműzetés színhe­lyén, Japánban következett be az a drámai fordulat, amely az addig világviszony­latban jobbára ismeretlen politikust a nemzetközi ér­deklődés reflektorfényébe ál­lította. A délkoreai hírhedt titkosszolgálat — a nevében is amerikai példaképét kö­vető KCIA — ügynökei a ka­binet parancsára elrabolták Kimet tokiói hotelszobájá­ból. Gúzsba kötve, hajófené­ken Szöulba vitték, ahol bí­róság elé állították és ha­lálra ítélték. Ez még annak a Washingtonnak is sok volt, amelynek pedig Ronald Reagan országlása óta a korábbinál is kevésbé van­nak szalonképességi szem­pontjai a katonapolitikailag fontos szövetséges irányában. Mivel a Pentagon szeretné megerősíteni a Washington —Tokió—Szöul tengelyt, az el­nököt tanácsadói rábeszél­ték: Csen Tu Hvan év elejei látogatásán hasson oda, hogy az immár világszerte ismert Kim kegyelmet kap­jon, sőt - valamivel később - ki is engedjék a börtön­ből. Mivel a tavaszi választá­sokon Kim pártja a terror ellenére is aggasztóan sok voksot szerzett, ezért a po­litikus minden lépését fi­gyelték, mozgásszabadsá­gát korlátozták. Amikor pe­dig — és ez a háziőrizetről szóló hír közvetlen háttere — a Koreai Új Demokrata Párt e napokra országos tanács­kozást hívott össze, Csen úgy döntött, hogy ismét „ki­vonja a forgalomból" a párt vezetőjét. A kör - és Kim házának szigorúan őrzött aj­taja­­ tehát újra bezárult és aligha valószínű, hogy Washington nagy ügyet csi­nálna a történtekből. Harmat Endre Szöuli szalonképesség 1985. augusztus 1., csütörtök Indiai merénylet Két fiatalember lelőtte az in­diai parlament egy tagját, fe­leségét és egy látogatójukat. Lalit Makent, aki Gandhi mi­niszterelnök kongresszus párt­jának képviselője volt, akkor ölték meg, amikor házából ki­lépve gépkocsijába készült be­szállni. A 34 éves képviselő jelen­tős szerepet játszott a szak­­szervezeti mozgalomban. Rad­­zsiv Gandhi miniszterelnök sze­rint az ország egyik legdinami­kusabb és ígéretesebb politi­kusa volt. Maken felesége korábban a párt diákmozgalmának, az Indiai Országos Diákszövetség­nek volt az elnöke — közölte a belügyminiszter a parlament­ben. Ez volt az első olyan gyil­kosság Indiában, amely Rad­­zsiv Gandhi egyik közeli híve ellen irányult — mutatnak rá helyi megfigyelők. A magyar hatóságok szerdán szabadon bocsátották Johann Reichel és Gerhart Fuchs oszt­rák állampolgárokat, miután ügyükben befejeződött a vizs­gálat. A két osztrák állampol­gár által vezetett motoros sportrepülőgép 1985. július 29- én megsértette hazánk légte­rét és a Magyar Néphadsereg határőrizeti feladatokra kije­lölt egységei leszállásra kény­szerítették.

Next