Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-01 / 59. szám
Panoráma Elisabeth Braun, az NSZK — képünkön látható — egyik fiatal bemondónője játssza Ibsen: Hedda Gabler című drámája új filmváltozatának címszerepét. Az áru művészeti karaktere Andy Warhol, amerikai grafikus és filmrendező könyvet írt a mindennapi tárgyak művészetéről. A jövő legfontosabb művészetnevelési feladatának az áru formatervezését tartja. James Brown elnöki ambíciói James Brown, a „soul-stílus atyaúristene", aki a héten csütörtökön Budapesten adott hangversenyt, kijelentette: „Szeretnék az Egyesült Államok első fekete elnöke lenni. Választási jelszavam ez lenne: Énekest az elnöki székbe. A legtöbben rám szavaznának!" Az évszázad zongoraművésze Ezzel a vitatható ranggal hirdetik Bécsben Maurizio Pollini hangversenyét. Claudio Abbado vezényletével és a Bécsi Filharmonikus Zenekarral ugyanis Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét játssza rövidesen. Hogyan lett Rubik Ernő reklámember? A kocka iskola volt az országnak Két hír járja az országot ifjú Rubik Ernánál: betörtek a budai Rubik stúdióba, ő maga pedig afféle reklámemberként utazgat szinte az egész földgömbön. Utóbbiról beszélgettünk vele. A már megszületett, alkalmazott találmány után a feltaláló mit nyújthat még a mindennapok emberének? — Az igazi alkotás önmagáért beszél, de néha nem mindenkiben talál értő fülre. A reklám pedig irányított információ, tudósít valaminek az értékéről. Minél szélesebb körben teszi ezt, annál hatékonyabb. Egyik válfaja a public relation, vagyis a műalkotásnak, s a találmánynak az emberi viszonylatokba történő beépítése, méghozzá úgy, hogy a feltaláló személyesen vesz benne részt. Hiszen ha egy tárgy felkeltette az érdeklődést, akkor az emberek érdeklődnek annak háttere, indoka, célja, létrejötte iránt is. A közvetítő csatornák - sajtó, könyv, tévé, rádió — hatalmas tömegek kíváncsiságát elégítik ugyan ki, de a személyes találkozás hatását nem érik el. A cégek ezért szervezik az ilyen találkozókat, s ezek jelentősen növelik az áruforgalmat. A Rubik kocka ürügyén világszerte mire kíváncsiak legjobban? - Az unalomig ismételt kérdés, hogyan lehet ilyet feltalálni. Végül is a felelet A magyar kocka című könyvünkben olvasható. Hozzáteszem, hogy erre az alkotáslélektani folyamatra sosem lehet teljes választ adni, csak megközelíteni azt. A nyugat-európai kultúrkörbe tartozó hallgatóság általában arra kíváncsi, hogy szocialista viszonyok között milyen a feltalálók helyzete, a találmányok sorsa. A keleti gondolkodású ember, például a japán sokkal inkább magában ,a tárgyban megfogalmazott rejtvény iránt érdeklődik, a szellemi kihívás iránt, ami egy-egy ilyen tárgyban rejlik. — Sokan állítják: Magyarország lassan fedezte fel a Rubik kockában rejlő üzletet, s emiatt anyagilag meglehetősen lemaradtunk?! — Az állami bevétel egy része valóban elveszett, de az is egy rossz magyar tulajdonság, hogy mindig a veszteségre figyelünk. Hiszen előre maga az amerikai cég sem ismerte fel teljesen a kocka később bekövetkezett világsikerét. De a kocka így is többet hozott az országnak, mint bármely játék valaha is. Most már azonban felkészültünk egy ilyen jellegű világsikerre. Az ország a mostani játék, vagyis a karikavarázsló, bűvös négyzet ügyében már értékesíti a kockamindenféle üzleti tapasztalatát, tehát anyagilag sokkal jobban járhatunk majd. A kocka iskola volt számunkra. A belső pénzügyi adatokból csak annyit: ifjú Rubik Ernő sokmillió forint beruházás nélküli hasznot hozott már az országnak. A siker lélektani titka pedig elsősorban megint a klasszikus latin mondással magyarázható: Homo ludens. Vagyis: Az ember játékos! Földessy Dénes Károlyi Mihály pécsi díszpolgársága „Egy új világ van kifejlődőben" A XX. századi magyar történelem nagy alakja 1947. február 28-án, pénteken este érkezett meg motoros vonattal városunkba Tolna József polgármester kíséretében. Este 9-kor fogadták őt a vasútállomáson, majd szállására, a mecseki üdülőszállóba ment. Másnap délben a város díszközgyűlését dr. Boros István főispán nyitotta meg, majd Tolnai József polgármester terjesztette elő a javaslatot Károlyi Mihály díszpolgárságára. A javaslatot a közgyűlés tagjai viharos éljenzés közepette fogadták el. Az érte küldött küldöttség élén megjelent maga Károlyi Mihály is, akit a városháza közönsége fölállva, éljenezve ünnepelt. Dr. Kazári Andor, a Kisgazda-, Polácsi János, a Szociáldemokrata-, Imrő György, a Polgári Demokrata-, dr. Hetey Ottó, a Nemzeti Parasztpárt, Krisztián Imre, a szakszervezetek, és dr. Hajdú Gyula államtitkár, a Kommunista Párt képviseletében köszöntötte az ünnepeltet. Az üdvözlő beszédek után Károlyi Mihály emelkedett szólásra. .. ... Mély megilletődéssel veszem át azt az okmányt, amely ennek a városnak díszpolgárává tett. Úgy érzem, politikai pályám legszebb momentuma ez. Mert ez a díszoklevél nemcsak az én személyemnek szól, hanem azoknak az eszméknek is, amelyet képviseltem ..." - jelentette ki többek között, majd így folytatta: „Progresszív demokráciára van szükség, hogy lássa a külföld is, hogy Pécs és Magyarország valóban kiradírozza a múltat és készen áll arra, hogy bekapcsolódjék a haladó demokratikus nemzetek csoportjába. Egy új világ van kifejlődőben. Büszkeséggel őrzöm meg ezt az okmányt, és ha valaki azt fogja mondani, hogy Magyarország nem tudott átalakulni, erre fogok hivatkozni, mert nagy jelentőségű, hogy Magyarország egyik legkulturálisabb városa engem díszpolgárává választott." A város polgársága olyan nagy érdeklődést mutatott eme jelentős esemény iránt, hogy az ünnepséget a Széchenyi téren egybegyűlt tömegnek hangszórón közvetítették. A házakat is föllobogózták. A másnapi újságok vezető helyen méltatták az eseményt, köszöntve a második köztársaság elnökét, a földosztó Károlyi Mihályt. Néhány nap múltán születésnapját ünnepelte Károlyi Mihály, és ebből az alkalomból a sajtó ezekkel a szavakkal köszöntötte: „A magyar demokráciának ezt a korban idős, lélekben, tetterőben azonban fiatal és törhetetlen harcosát az egész dolgozó magyar nép nevében szeretettel és tisztelettel köszöntjük 72. születésnapja alkalmából. Külön ajándéka a sorsnak, hogy Károlyi Mihály egy negyedszázados emigráció után is töretlen erőben tért vissza hozzánk, és hazatérése óta első vonalban harcol, hogy óvja és fejlessze fiatal demokráciánkat." Vargha Dezső 40 éve történt Éles anyanyelvünk 1. A taps is kétkezi munka. 2. Az ördög nem alszik, legföljebb szemet huny. 3. Félő, hogy a gazdasági növekedés visszaszorítja a szellemet a palackba. 4. Az egyéni kultúra ízlés kérdése, a tömegkultúra az ízlés válasza. 5. Ha szót emelne, a fejét■ vennék, így inkább fejet hajt, hogy szavát se vegyék. 6. Az is hibát követ el, ki csak mástól követel. 7. Van ugyan a hegynek lába, mégse megy el Mohamedhez. Kerekes László a vasárnapi MOLLÁ NASZREDDIN Azerbajdzsáni török anekdota Egyszer megkérdezték Naszreddintől: - Mollal Mi nagyobb a paradicsom, vagy a pokol? - A mennyország a nagyobb — telelte a móllá. - Honnan tudod, hogy az éden a nagyobb? - Onnan, hogy a szegények többen vannak, mint a gazdagok ! (Dr. Mándoki László fordítása) I Felavatták a posta székesfehérvári feldolgozóüzemét Szombaton Székesfehérvárott felavatták a Magyar Posta küldemény-feldolgozó hálózatának egyik legnagyobb, legkorszerűbb üzemét. Az ünnepségen — amelyen ott volt Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke Kertész Pál elnökhelyettes méltatta az új, 450 millió forintos költséggel felépített és berendezett létesítmény jelentőségét. Elmondta, hogy a 16 ezer négyzetméter alapterületű üzem Fejér, Veszprém és Somogy megye 360 postahivatalának közvetítésével, 635 ezer embert szolgál ki, továbbítja a leveleiket, a csomagjaikat, az általuk küldött, nekik címzett újságokat, folyóiratokat, pénzt, s az egyéb postai küldeményeket. Az anyagmozgatás 80 százalékát, az egyéb munkáknak pedig a 60 százalékát gépesítették. A szovjet gyártmányú feldolgozó, osztályozó, továbbító berendezések naponta 234 ezer levelet, 4 ezer csomagot, 100—120 ezer színes lapot dolgoznak fel, osztályoznak, s továbbítanak 70 irányba, 36 úgynevezett jegyzékelő járattal 14 helyi járattal és 13mozgópostával. Emellett csaknem 300 millió forintos ,napi pénzforgalmat is lebonyolítanak. A munkát a gépeken kívül mikroszámítógépre alapozott, videokamerákkal, hangosbeszélőkkel támogatott termelésirányítási rendszer is segíti. Az új üzem átadásával számottevően javultak a postai dolgozók munkakörülményei: öltöző, fürdő, két műszakban nyitva tartó büfé, melegítőkonyha, étterem áll a rendelkezésükre és ezernégyszáz ember egészségügyi ellátására alkalmas rendelő is helyet kapott az épületben. Befejeződött a rendőrségi vizsgálat a pécsi emberölés ügyében Nyereségvágyból elkövetettemberölés bűntettének alapos gyanúja - ez az oka a pécsi Molnár Tibor előzetes letartóztatásának. Az emlékezetes bűncselekményt Pécsett követték el január 6-án, a déli órákban. Az áldozat egy kertvárosi idős asszony volt. A tettes a gyilkosság elkövetése után elvitte H. J.-né ékszereit, betétkönyvét, készpénzét. Az üggyel foglalkoztunk már lapunkban, az elkövetés körülményeiről, a nyomozás feszített, nagytempójú ritmusáról, a mozgásba lendült és sok rendőri szakágat foglalkoztató munkáról, a lakosság sokat érő segítő közreműködéséről néhány hete írtunk. A vizsgálat befejeződött, az eddig feltárt tényeketröviden így foglalhatjuk össze: a segédmunkásként dolgozó, italra sokat költő, korábban már többször büntetett Molnár Tibor azzal csöngetett be az idős asszony lakásának ajtaján, hogy pénzt kér tőle. A siker érdekében megpróbálta zsarolni is: tudta, hogy H. J.né fia gazdasági bűncselekmény gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van, azzal próbálta torpedózni, hogy többet tud a rendőrségnél a fiáról, a pénzért hajlandó hallgatni. Végül az asszonyt kellett elhallgattatnia, mert felháborodásában hangosabban beszélt a kelleténél, s Molnár attól féltében, hogy fellármázza a házat, „megfogtam a torkát, megroppantottam". Lehet mondani: Molnár élete minden jelentősebb eseményéről ilyen flegmán nyilatkozik. Amikor szóba kerültek rendőrségi kihallgatása során korábbi büntetései, csak úgy odavetette: „lopás, garázdaság miatt elítéltek. Kocsikat törtem fel, egy kocsmában verekedtem, az Alkotmány utcai kocsmát rámoltam ki...” Akkor 19 éves volt, most sincsen még 30. Bűncselekményei súlyossági görbéje elérte a plafont. Mondott valamit arról is: tizenöt évet is megkaphatok érte . . . Ettől függetlenül tettét beismerte, s mint mondja, nagyon megbánta. Ez azonban - vallomását lapozgatva — nem egyértelmű. Mert: az elvitt betétkönyvben 35 000 forint volt, ezt első látásra 350 000-nek nézte Molnár. A fogással azonban így is elégedett lehetett, mert „miután az OTP-ben a pénzt sikerült felvennem, egy kicsit megnyugodtam . . ." Nyilván az jutott eszébe: lebukhat a csalás miatt. A maga mögött hagyott halott már nem nagyon foglalkoztathatta. Mint elmondta, jogosnak tartja, hogy a lefoglalt bűnjelek visszakerüljenek áldozata hozzátartozóihoz. Néhány dologról azonban más volt a véleménye. Mert az elvitt pénzből vásárolt is, felöltözködött. „Kijelentem ugyanakkor - szögezte le hogy a tőlem lefoglalt dzsekire, Lee Cooper márkájú farmernadrágra és a fekete fűzős félcipőre igényt tartok azzal, hogy . . . a későbbiek során hajlandó vagyok megtéríteni." Hogy kár ne érje a megölt ember hozzátartozóit ... M. A. Egy nyugodt tettes