Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-12 / 250. szám
Boutsen szakított a Forma-1-gyel -Végig akartam csinálni a szezont, hogy méltóképpen zárhassam le azt a tíz évet, amelyet a Forma-1-ben töltöttem. De rá kellett döbbennem, hogy egy fizikailag áthághatatlan fal előtt állok, és semmi értelme nem lenne tovább erőlködnöm - nyilatkozta Thierry Boutsen, a Forma-1 egyetlen belga pilótája, miután bejelentette, hogy felhagy pályafutásával, és Nigel Mansellhez hasonlóan az amerikai IndyCar bajnokságban próbál szerencsét. Boutsen már a soron következő, a monzai Forma-1-es versenyen sem vesz részt. A Hungaroring három évvel ezelőtti nyertese - akit Belgiumban nemzeti hősként tisztelnek - a brüsszeli lapoknak adott nyilatkozatot. - Sokkal jobban fogom érezni magam abban a mezőnyben, ahol az autók gyakorlatilag ugyanakkora teljesítményre képesek, és a győzelem a vezetőkön múlik. A Forma-1-ben minden a mechanikai tervezéstől függött. Keményen dolgozni, és mégis hét másodperccel Prost mögött találni magam - ennek számomra nincs sok értelme - mondta. Boutsen csaknem napra pontosan 10 évet töltött el a Forma- 1 világában. Ezalatt 162 versenyen vett részt, és összesen 36 912 kilométert tett meg. Három futamgyőzelme mellett 15-ször állhatott dobogóra. Összesen 132 pontot gyűjtött. Az Arrows, a Benetton, a Williams, a Ligier, majd a Jordan istálló versenyzője volt. Legszebb sikereit a Williams-nél érte el, azóta lefele haladt a lejtőn ... -A Jordan vezetői tökéletesen megértették döntésemet - mondta távozásáról. - Barátsággal váltunk el, pedig őket is olyannyira készületlenül érte távozásom, hogy még most sem tudják, ki fog az autómban ülni a monzai versenyen. - Thierry Boutsen szokása szerint egy szerény „Viszontlátásra” köszöntéssel búcsúzott a sajtótájékoztatón - írta a Le Soir című napilap. Reméljük azonban, hogy ez nem volt egyúttal „Isten veled” is ... Mint a telivéreket? A politikai elemzések oldalán közöl terjedelmes írást a Die Presse című bécsi lap szombati számában a sakkozó csodagyerekekről, akiket szüleik mint a telivéreket a piacon értékesítenek. A riasztó példák közül kiemeli a magyar Polgár-lányok életét. Nem mintha a papa számítása a sakk tekintetében nem vált volna be - írja Andreas Zenker, hiszen a lányok nagyon is bizonyítottak. De nem volt gyermekkoruk - állapítja meg és részletesen beszámol arról, milyen módszerekkel hozta ki a papa lányaiból a világraszóló eredményeket. A cikk ezen kívül is sorol fel példákat, valamennyit rosszallóan, s arra is kitér, hogy vannak Ausztriában is olyanok, akik ambicionálják a csodagyerekek nevelését - mindenáron. Népes kínai küldöttség Li Lanqing kínai miniszterelnök-helyettes vezeti Peking olimpiai pályázati küldöttségét Monte-Carlóba, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember 23-án döntést hoz a 2000. évi nyári olimpia helyszínéről. A küldöttség tagjai között lesz Wu Shaozu sportminiszter, Chen Xitong, a pekingi olimpiai pályázati bizottság elnöke, Li Qiyan, Peking polgármestere és He Zhenliang, a Kínai Olimpiai Bizottság elnöke is. Helyet kap a küldöttségben a külföldön élő kínaiak számos képviselője és néhány olimpiai aranyérmes kínai sportoló is. 10 új VDN „Most kezdődik számomra az élet” Halász Judit 25 évesen visszavonult Visszavonult. Huszonöt évesen. Meglepő, ugye? Lehetett volna még néhány szép éve a kosárlabdapályán. Kár, hogy így döntött. A bejelentést nemcsak a csapattársak, a vezetők fájlalják, a szurkolók is. Mert nemcsak egy jó, hanem egy kimondottan csinos játékossal lett kevesebb. Halász Judit, a PVSK kosárlabdázója abbahagyta. Tizenhárom évig játszott, ebből 10-et a pécsi vasutasoknál, hármat a Tungsram SC-nél. Próbálták rábeszélni, hogy maradjon. Hajhatatlannak bizonyult. Pedig a Sopron és a Tungsram is hívta, hogy náluk folytassa. Csak mások számára volt váratlan a döntése, a visszavonulás már régebb óta foglalkoztatta. Akkor kezdett rajta morfondírozni, amikor megsérült. Egy évet kellett kihagynia, ezalatt rájött: mást is lehet és kell csinálni a kosárlabda mellett. Már csak azért is, mert úgy érezte: senkivé vált egy esztendő alatt, már ami a sportpályafutásának további folytatását illeti. -A bajnoki aranyérem után valami megváltozott bennem is. Rádöbbentem: a kosárlabdázásban már nem várhatok előrelépést, nem találok benne célt. Nincs már motiváció a sportágban számomra, hiszen nem lehetek már válogatott, többé valószínűleg bajnokcsapat tagja sem. Átéreztem, most érkezett el a megfelelő pillanat arra, hogy ki tudjak szállni az egészből. Megkönnyítette a dolgom, hogy akkor az egy év alatt nem voltam nyakig az egészben, amit kosárlabdázásnak hívnak - mondja. Tudja, sokak számára furcsa az, hogy így döntött. De magyarázatként hozzáteszi: azt vagy átléli valaki, vagy nem. Azt mások fejével nehéz - ha nem lehetetlen - megérteni. Egyetemre szeretne menni, akár nappali tagozatra, akár levelezőre. A sportot és a tanulást már nem tudja összeegyeztetni. Az idén is felvételizett, azonban nem vették fel. Mindenesetre nem adja fel, jövőre újra megpróbálja.Már most hiányoznak a lányok. A közelükben szeretnék maradni, segíteni nekik. A nyelvtudásommal (az angollal - H. L.), meg mással. De nem leszek sohasem állásban a PVSK-nál. Úgy fogalmaz, most kezdődik számára az élet. Ami persze nem jelenti azt, hogy innen kezdve teljesen elszakadna a sporttól. Hiszen a jövőben is fut, tornázik, kosarazik - utóbbit azonban már nem közönség előtt, hanem csak baráti körben. Horváth László Még lehetett volna néhány szép éve a kosárlabda-pályán Halász Judit Az első magyar aranyérmes úszó Egy Európa-bajnok bosszús javaslatai Bárány István főjegyzői nyugdíjat kér Most volt a 67. évfordulója annak, hogy Bárány István megszerezte a magyar úszósport első Európa-bajnoki aranyérmét. Az idős sportembert - 86. életévét tapossa - erre emlékezve hívtam fel, s beszéltem vele az úszás és a póló jelenkori helyzetéről is. - Köszönés és bemutatkozás után folytatnám, de Bárány doktor közbevág: Mit akar? Gyorsan mondja, mert rádiót hallgatok! - Újságíró vagyok, és ... - Az más! Rádiót később is hallgathatok. Hisz magam is újságíró vagyok. És ráadásul jó! Nem olyanok, mint ezek a maiak. Ezek legfeljebb faliújságírónak jók. -Magam és kollégáim nevében köszönöm a bókot. A pólóval és az úszással is hasonlóan elégedett? -Ne is bosszantson! Mert hiába beszélek én mindenkinek, meg sem hallgatnak. Nem mintha annyira okos lennék, de a tapasztalataim aranyat érnek. Ám hiába mondom akár Schmittnek, akár Gallovnak, Gyarmatinak vagy Horkainak, hogy mit kellene tennünk a vízilabda világelsőségünk visszaszerzése érdekében. Oda sem figyelnek. - Én hallgatom. - Ki kellene nevelnünk egy olyan szervező egyéniséget, mint amilyen a maga idejében Donáth Leó volt, s azt a nemzetközi porondon az előtérbe tolni. -Hiszen egyértelmű, hogy az az ország mindig főszerepet játszott, amelynek volt ilyen sportvezetője. Legutóbb Lambasa jutatta a csúcsra a jugoszlávokat. -Az úszással is ilyen kritikus ? : -Igen, mert az egy-két kiválóságot leszámítva nincsenek úszóink. És tudja miért? Mert csak edzőink vannak, kapitányunk nincs. Márpedig egy edzőt mindig csak a jelen érdekel, a kapitány viszont a jövőre is odafigyel. Elsősorban a váltókat erőltetnünk, meg ahogy régen is volt, a gyorsúszókat pólóztatni kellene. - Miért? - Mert egy vízilabda-mérkőzésnél nincs jobb edzés, ott rengeteg rövid távú sprintet kell kivágni. Amióta nincsenek pólózó úszóink, nincsenek igazi sprintereink sem, Hajós, Halmay és Csík Ferenc emlékének szégyenére. - Legalább a magánéletével elégedett? - Mit mondjak? Könyvet nem írok már, mert a jelek szerint nem kiváncsiak rám. Szülővárosommal, Egerrel is meggyűlt a bajom. Díszpolgárrá választottak, majd a helyi múzeum számára el akarták venni az érmeimet meg a serlegeimet, de nem adtam oda, mert nem teljesítették a feltételemet. - Miszerint? -Tudni kell, 1949-ig a főváros főjegyzője voltam, de akkor kidobtak az állásomból, így ma is a létminimum körül mozgó fürdőmesteri nyugdíjamból élek. Azt kértem, hogy érmeimért cserébe a feleségem majd főjegyző özvegyének járó nyugdíjat kapjon. Hiába ... - Nagyon morgós kedvében van. Egyáltalán mi az, ami örömet okoz Önnek? -Azt, hogy bár a szemem rossz már, a hallásom sem a régi, s fájnak a lábaim, de - s ezt elfogulatlan ismerősök is állítják - az eszem még a régi. Szekeres Tamás Magic Johnson NBA-szóvivő lesz Újabb tisztséggel gazdagodik Magic Johnson, az amerikai profi kosárlabdasport HIV-vírussal fertőzött csillaga. A Los Angeles Lakers és a barcelonai olimpián nagy sikerrel bemutatkozott ,„Dream Team” vezéregyénisége a jelek szerint több vasat is tart a tűzben. AIDS-veszélyezettségének következtében ugyan bejelentette visszavonulását, az utóbbi időben mégis a visszatérés gondolatát dédelgeti. Jelenlegi erőállapotában csak a közelgő NBA-szezon második felvonásában mutat hajlandóságot a fellépésre, de nem zárkózott el attól sem, hogy egy torontói kosárlabda csapat menedzsereként tevékenykedjen. Az AIDS elleni harcban úgyszintén meghatározó szerepet tölt be, most pedig szóvivői feladatokkal egészíti ki bokros teendőit. Magic Johnson legújabb tisztségéről Josh Rosenfeld, az NBA szóvivője tájékoztatta a közvéleményt. A hírek szerint október 7-től az amerikai labdazsonglőr nem kevésbé híres társaival európai turnéra indul, hogy személyes jelenlétével népszerűsítse a sportágat. Genfben, Essenben, Berlinben, valamint Tel-Avivban bemutató mérkőzésekkel adnak ízelítőt a tengerentúli profik tudásából. Magic Johnson felesége társaságában Natasa Turcsin Pécsett folytatja A hír már kora tavasszal felröppent Pécsett, hogy az őszi szezontól egy ukrán válogatott játszik majd a PRAC-Babits NB I. B-s női kézilabda-csapatában, de a hír „elhalt”. Igaz, később Ukrajna válogatottja megérkezett a pécsi diákcsapat által rendezett tornára, nagyon jól mutatkoztak be, de akkor még a Pécsnek célzott információt senki nem erősítette meg. Most azonban a dolog a megvalósulás „küszöbén” áll. Igor Turcsin a szovjet, majd most az ukrán női kézilabdaválogatott szövetségi kapitánya, aki egyben a sokszoros BEK- és KEK-győztes Szpartak Kijevet is irányította közel húsz éven át, közben Norvégia nemzeti válogatottjánál is dolgozott - ezek szerint beváltotta ígéretét: Pécsre küldte lányát, Natasát, aki már edzésbe is állt. A Szpartak Kijev 21 éves irányító átlövője máris pályára lépett Pécsett az előkészületi mérkőzéseken, s nem csalódtak benne, azok, akik látták még az ukrán válogatott pécsi szereplése alkalmával. Natasa igazi vezéregyéniség a pályán, technikája kitűnő. Látja és képes megoldani a pályán mindazt, amit posztja szerint ott meg kell oldania. Igaz, édesanyja, Zidina több, mint egy évtizedig volt ezen poszton a férje játéktéren belüli helyettese, tehát volt kitől tanulnia. Ugyanis édesanyja csaknem negyven évesen is irányította a szovjet válogatottat, tehát a pálya mellett is elleshette a lánya az irányító-átlövői teendőket. Ami pedig még hiányzott, azt pótolták neki a híres kijevi kézilabda-kollégiumban, vagy onnan kikerülve a klubcsapatban és a válogatottban, ahol édesanyja és édesapjai is „nyesegette” Natasa önálló kezdeményezéseit. Pécsett eddig csak egyet sajnálnak: az illetékes ukrán szervek még mindig vonakodnak megadni Natasa magyar „vállalkozásához” a szükséges okmányokat. S, mert minden lépést előbb Kijevben kell megtenni, egyáltalán nem biztos, hogy az átlövő a jövő hét végén pályára léphet Tóth János edző csapatában. Márpedig az NB I. B-ben a harmadik évét kezdő PEAC-Babits az ukrán kézissel és a hazai juniorválogatottakkal kiegészülve, ugyancsak ütőképes együttesként vehetné fel a küzdelmet a bajnokságban. K. L. Natasa Turcsin Katarina Witt visszatér A jégkirálynő az amatőrök között folytatja Egyre biztosabbá válik a kétszeres olimpiai bajnok német műkorcsolyázónő, Katarina Witt (27) visszatérése. Az egykori keletnémet, jégkirálynőnek nevezett sportoló elhatározta, hogy profi pályafutása után visszatér az amatőrök táborába, s jégre lép a jövő évi téli olimpián. Ennek érdekében már kemény edzéseket folytat. A nézők először szeptember 25-én Berlinben láthatják egykori kedvencüket, amikor is részt vesz a berlini korcsolyázó klub százéves fennállását köszöntő bemutatón. A még mindig népszerű sportolónő a lillehammeri olimpiára tervezett programját kívánja bemutatni. Az ünnepi esemény előtt, szeptember 16. és 18. között azonban még az olimpiai kiküldetésért harcoló társaival együtt a német szövetség képviselői előtt vizsgázik, de ezen az eseményen nem vehetnek részt a szurkolók. December 16. és 18. között pedig következik az országos bajnokság, amely válogató az 1994. január 16-22. közötti koppenhágai Európa-bajnokságra. 1993. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP