Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-26 / 292. szám
* 1995. október 26., csütörtök Orvosok klubja Siklóson Érdekvédelem, tájékoztatás, információcsere. Ezekkel a szavakkal foglalhatnánk öszsze a siklósi térségben működő orvosi klub céljait. A 111 orvost tömörítő csoport, melynek gerincét a szakmai kamara képezi, minden hónap utolsó szerdáján ül össze a harkányi Platán Hotelben. Dr. Zsifkovics István, elnök mondja magukról: 1994 őszén egy kovácshidai fórumon fogalmazódott meg a klubalapítás gondolata. Dr. Tantó Zsuzsanna közbenjárásával állandó helyet szereztek maguknak. Megkezdődött a klubélet, megválasztották a vezetőket, az elnök mellé titkárnak dr. Fülöp Erzsébetet. A klub megtalálta a módját annak is, hogy anyagi hátterét biztosítsa. A legtöbb alkalomra meghívnak egy-egy gyógyszertári képviseletet, és e cégek szponzorszerep felvállalása mellett hasznos tájékoztatást is nyújtanak a környék szakorvosainak. Ugyanakkor előadásokat hallgattak már meg neves megyei főorvosoktól, bemutatkozott náluk egy orvos-író is. Dr. Zsifkovics István örömmel újságolja sikerüket: hónapról hónapra több szakember csatlakozik hozzájuk, létszám tekintetében, ha figyelembe vesszük az arányokat, már vetekednek a baranyai orvosklubbal. Dr. Fülöp Erzsébettel együtt beszélnek a megoldásra váró gondokról is. A kamarának sikerült elérnie, hogy az önkormányzatok öszszefogtak, vásároltak ügyeleti autót, EK-készüléket, rádiótelefont. A következő lépés: kijárni az igen alacsony ügyeleti díjak emelését. A klubtitkár mondja: ebben a kérdésben egy alapítvány létrehozása lenne az optimális megoldás. Tegnapi összejövetelükön is bemutatkozott egy külföldi gyógyszergyár magyar képviselete. Emellett dr. Ruppert Ferenc siklósi tiszti főorvos adott hasznos információkat az orvosoknak, és kamarai tájékoztató is elhangzott. Sz. A. Szennyvízből ipari víz jelentős állomásához érkezett a pécsi szennyvíztisztítás: a Megyeri úti telepen tegnap reggeltől végleg befejezték és ettől kezdve a Pellérdi úton épülő új létesítményben kezelik a megyeszékhely összes szennyvízét. Elkészült ugyanis és használatba vették azt a 80 millió forintos költséggel megépített vezetéket, amely a tisztítás után keletkezett ipari vizet visszajuttathatja a város különböző nagyüzemi felhasználóihoz. Nyirati Istvántól, a Pécsi Vízmű Rt. műszaki igazgatójától megtudtuk: 30-35 000 köbméter szennyvizet dolgoz fel naponta a pellérdi telep, ennek eredményeként 20 000 köbméter ipari vizet tudnak szolgáltatni. Az alacsonyabb költségek miatt lényegesen olcsóbb, mint a nagyüzemek által eddig például fűtési célokra is használt ivóvíz, annak mindössze negyedébe kerül. A legnagyobb előnynek azonban a szakemberek azt tartják, hogy az immár a város közepének is minősíthető Megyeri útról Pécs szélére sikerült kivinni a tisztítótelepet. Az új létesítmény gyakorlatilag majdnem teljesen felépült. Elkészült a biológiai tisztítás következő fokozata, megvannak a feltételei a granulátum gyártásának - működik a berendezés, jövőre már csak egy utókezelőre lesz szükség - ha felszerelik az iszapkezeléshez szükséges utolsó ütemet, a telep építése befejeződik. M. A. Az új pellérdi szennyvíztelep FOTÓ: MÜLLER ANDREA á A Mai Nap Egy bukásra álló faiskoláról Versenyt nőnek a facsemeték a gazzal a Keszüi út mentén lévő faiskolában. Bár a rozsdásodó tábla a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat tulajdonaként jelöli meg a területet, a felirat több éve érvényét vesztette. A csemetenevelde most a Pécsi Közüzemi Rt.-é, melyet a kertészeti vállalat egyik utódintézménye, a Biokom Kft. bérel, de ez év tavaszától már ők sem művelik a területet. Leiter Csaba, a kft. kereskedelmi és marketingigazgatója elmondta, bár jelképes összegért bérelhetik a faiskolát ’93 óta, a továbbiakban nem tudnak élni a lehetőséggel. Miután a Közüzemi Rt. a tulajdonos, nem tartják biztonságosnak, hogy nagyobb beruházásba kezdjenek, hiszen 10 év alatt megváltozhat az rt. elképzelése a területtel kapcsolatban, nekik pedig legalább ennyi időre van szükségük, hogy a befektetett összeg hasznot hozzon. Más volna a helyzet, ha egy szinten tartott faiskoláról lenne szó. Az egykori kertészeti vállalat azonban a rendszerváltás idején, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tanácsi intézmények vagyonát elvonják, nem költött további beruházásokra. A 47 hektáros faiskolában, mely nagyobb, mint Pécs öszszes csemetelerakata együttvéve, több fajta növényt, köztük szub-mediterrán jellegűeket neveltek. Ültettek ún. koros facsemetéket is, melyekkel a kisebb faiskolák, miután 8-10 éves előnevelést igényelnek, nemigen foglalkoznak. A Pécsi Közüzemi Rt.-nek a faiskola jövőjét tekintve még nincs konkrét terve, vélhetőleg kisebb részekre osztva újra bérbe adják a területet. Hogy a faiskola eredeti formájában üzemelni tudjon, 30 millió forintra lenne szükség. Beruházó azonban erre egyelőre nincs. Velősy G. Halálra ítélve? - rács mögött á fák, a növények ... müller Andrea felvétele Lebeg vagy (Folytatás az 1. oldalról) A rövidesen a parlament elé kerülő, frissen elkészült területfejlesztési törvény tervezetének ismertetésével villanyozta fel a konferencia résztvevőit Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. Az előkészület utolsó fázisában lévő jogszabály fontos feladatokat ró a megyei önkormányzatokra a regionális területrendezési tervek elkészítésével, a térségi társulási fejlesztések összefogásával, a települési célkitűzések koordinálásával. A tervezet szerint a megye fontos szerepet kapna a megyei területfejlesztési tanácsok létrehozásában és működtetésben, elnöke egyben a tanács egyik vezetője is lenne. A tanácsban a szaktárca képviselőjén kívül várhatóan helyet kapnak még a megyei jogú városok, a megyei gazdasági kamarák, valamint a helyi munkaadói és munkavállalói képviseletek vezetői, és az önszerveződő kistérségek képviselői. Ezzel megteremtődhetne a megyei önkormányzati rendszer egyik fontos kapcsolódási pontja a kibontakozó új regionális politikához, a források biztosításával pedig az érdemi decentralizációhoz. K. E. halad a magyar megye? Hamis jogosítvánnyal a vádlottak padján „Nem emlékszem, hogy valaha is ennyien ültek volna nálunk a vádlottak padján” - jegyezte meg a jogosítványcsalók keddi tárgyalása kapcsán dr. Wirth Béla, a Pécsi Városi Bíróság elnöke. Hogy igaz az állítása, az valószínűnek tűnik, ugyanis a padsorokban (szorongva) 172 vádlott foglalt helyet. Mint arról már korábban beszámoltunk, 1992-ben kezdődött vizsgálat a hamis jogosítványok ügyében, melyben a nyomozás szálai Mohácsra és a város környékére vezettek. Két ,jótékony” oktató - akik vállalkozóként álltak kapcsolatban autósiskolákkal - különböző trükkökkel olyan személyeket is jogosítványhoz juttatott, akiknek az okmány megszerzése képességeik, iskolai végzettségük, vagy egészségi állapotuk miatt nehézségekbe ütközött volna. A túlbuzgó oktatók nem szánalomból szervezték meg a tesztlapok, vizsgalapok hamisítását és a gyakorlati vizsgákon a dublőrök (helyettesítő személyek) foglalkoztatását. Egy-egy hamis jogsi után 10-50 ezer forint ütötte a markukat. Kedden (első fokon) ítélet született az ügyben, a legkeményebb büntetés 3,5 év volt, míg többekre felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. Balog N. Vandál hadjáratok pécsi házakban Sok kicsi sokra megy. Ezt a mondást kell ismételgetni azokban az épületekben, ahol egyre-másra szembe találják magukat a lakók a szándékos rongálásokkal. Érthetetlen, hogy miért lett a vandalizmus céltáblája Pécsett a lakóházak bejárata, a lépcsőház, a postaláda, a világítás, a kaputelefon. Sajnos, az esetek bizonyító tények. Sorozatban fordulnak elő, hiába terjedtek el az elektromos bejárati ajtózárak. Csak hittük, hogy biztonságot jelentenek. A rongálókedvű vandálok nem ismernek akadályt. A károkozás öröme hajtja őket. A Krisztina tér 25., a Nagy Imre út 4. és a Júlia utca 5. számú házak is ilyen károkat szenvedtek el. A külső kaputelefonközpontot kitépték a falból. Több helyen az elektromos ajtózár betétjét tették tönkre. Pillanatragasztóval beragasztották, hogy ne működhessen. A kulcslyukat betömték gyufával, hogy a kulcs ne férhessen bele. Kijavításuk 20-25 ezer forint. Rettenetesen elszomorító, amit a Nagy Ferenc tér 1. számú házban láthatunk. Ismeretlen rongások 14 postaládát törtek szét. Jellemző eset, még ha másutt csak egy-két levélszekrényt tesznek is tönkre. Érthetetlen, megmagyarázhatatlan, hogy a károkozókat milyen „szórakozás, élvezet” hajtja ilyen tettekre. Egyetlen lépcsőházi levélszekrény pótlása 2000 Ft-ba kerül. Különös vonzást éreznek a tolvajok, rongálok a lépcsőházi és alagsori világítás iránt. Kibelezik a lámpatesteket, ellopják a búrákat, vagy akár a komplett lámpatestet is elviszik, így jártak a Melinda u. 15-17., a Fazekas M. u. 2-4. számú épületek. Sok lépcsőházban hiányoznak a lámpák, a lencsebúrák, és gyakran pótolni kell a villanykörtéket is. A rongálások újabb fajtája a bejárati ajtók üvegbetörései. Egyesek ellenálhatatlan szenvedélyt éreznek az üvegcsörömpölés hallatáért. Az Olga utca 1. számtól a 13. számig minden lépcsőházi bejárati ajtó üvegét kitörték. A tettesek feltehetően sorozatban követték el „szórakozásukat”. Rendszeresen előfordult a Csontváry u 10-ben is. A Krisztina tér 20- ban a lakók összefogásával sikerült elcsípni a tettest, amelynek eredményeként személyi felelősségre vonásra kerülhetett sor, így élünk, ilyen körülmények között lakunk. Ki érti ezt? A lakások fenntartási, üzemeltetési költségei évről évre növekednek. Sajnos, az épületeknek már ilyen, előre nem várt költségekre is tartalékolni kell. Világítás nélkül nem maradhat a lépcsőház, a bejárati ajtónak, a kaputelefonnak is működnie kell. Nagy kár, hogy ennyire megnőtt a rongálási étvágy. Kivédhetetlennek tűnik. Ezek a látszólag kis esetek nem kerülnek a bűnügyi statisztikákba. A vandálokat már az sem tartja vissza, ha cselekedetükkel saját épületüknek okoznak kárt. Erre is sok példa volt. Az emelkedő közös költségeket ezek a károk is befolyásolják. Alkalmanként 5-25 ezer forint, ám sok kicsi sokra megy. Rozvány Gy. 4 A i Dunántúli Napló 5 Országos vasúti konferencia Pécsett Kétnapos vasúti konferencia kezdődik csütörtökön Pécsett, a Búza téren, a Tudomány és Technika Házában. A Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében a Dízel és villamos mozdonyok, motorkocsik fejlesztése és korszerűsítése címmel sorra kerülő tanácskozás nyitó előadását Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke tartja. Emberölés Szegeden Emberölés tetteseit keresi a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság. Kedden este fél 8 és 9 óra között Szegeden, a Tisza-parton, az Árvízi emlékmű közelében olyan súlyosan bántalmazták Farkas József szegedi lakost, hogy az sérüléseibe a helyszínen belehalt. Az áldozat 21 éves, 170 centiméter magas, vékony testalkatú, fekete hajú, barna szemű. A nyomozás eddigi adatai szerint Farkas József 7 órakor taxival a Takaréktár utcai Puli kaszinóhoz vitette magát, majd onnan eddig ismeretlen személyek társaságában, feltehetően gépkocsival eltávozott. Megtalálták az eltűnt gyerekeket A bükkaranyosi sportpálya környékén szerdán - mintegy 20 kilométer távolságban lakóhelyüktől - sértetlenül és egészségesen találták meg a kedden este a szülői háztól eltűnt két emődi kisiskolást. Minderről szerdán a Miskolci Rendőrkapitányság tájékoztatta az újságírókat. Vita a családi pótlékról A Népjóléti Minisztériumban már elkészült, de a héten még nem kerül a kormány elé a családipótlékrendszer átalakításáról szóló új javaslat. A tárca előterjesztése ugyanis több ponton eltér a Pénzügyminisztérium elképzeléseitől. A két tárca között főként abban nincs egyetértés, hogy az ellátásra jogosultságnál legyen-e vagyoni korlát. A Népjóléti Minisztériumban ennek elhagyása mellett érvelnek. A PM viszont ragaszkodik ahhoz, hogy egy meghatározott vagyoni állapot felett élő famíliák ne kapjanak családi pótlékot. Nincs vita viszont abban, hogy az ellátást jövedelemhatárhoz kössék. Baleset a 6-os úton Frontálisan ütközött össze egy Trabant és egy kisbusz a szabadszentkirályi elágazónál az országos főútvonalon. Az erre közlekedők figyelmét egy korábbi balesetnél az árokba csúszott autó vonta el, az ütközést nem tudta elkerülni a két jármű vezetője. A személygépkocsi sofőrjét súlyos sérüléssel a helikopteres mentőszolgálat szállította kórházba. fotó: laufer László