Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-22 / 109. szám
2002. Április 22., hétfő MAGYAR TELEK 7. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME A helységet oklevélben először 1493-ban említik mint Kysthelek. A telek szónak az az értelme, hogy szántásra alkalmas föld. A Magyartelek jelölésben a magyar kifejezés arra utal, hogy a környékben nem magyarok, tán németek éltek. Az okiratos faluelődről az Árok-közben, a Pécsi-víz közelében felszíni kallódó kerámia- és kőtöredékek vallanak. Mivel volt a kis előtag, kell, hogy legyen nagy előtagú falujelölés is. Nem valószínű, hogy az eltűnt Nagytelek nyoma fedezhetők fel a kastélytól pár száz méterre, egy terebélyes diófa közelében, ahol ugyancsak kiszántott cserépdarabok igazolják egy kisebb helység egykori létét. Bár látható néhány középkori cserépmaradvány is ehelyütt, azonban inkább római edénytöredékek lelhetők fel. Az új játszótér területén is felfedezhetünk kerámiadarabokat. Jelzésértékűek, hisz feltehetően középkori helységnyomot sejtetnek. Valószínű, hogy ezen a részen terült el a Nagytelek. Annyi biztos, hogy a két helyen elütnek a kerámiaanyagok, például színben és mintázatban is. Helytörténelmi bizonyítékok egyes dűlőnevek is, bár a jelentésüket senki sem tudja. Mindenképpen be kell járni a talaj felszínére került értékeket kutatva a felsorolt határrészeket, melyek: Zagamona, Mokrád, Emenye, Kispuszta, Karé és Csnada. A KÖZSÉG VEZETŐSÉGE. A polgármester: Dr. Szekeres János (64 éves) nyugdíjas egyetemi docens. Alpolgármester: Horváth Józsefné (62) nyugdíjas tanár. Képviselők: Bite Lajosné (42) szociális gondozó, Nagy Gyula (60) nyugdíjas mezőgazdasági gépszerelő, Tóka Istvánné (52) asszisztensnő, Varga Istvánné (37) könyvelő.________ Lehetőségek A kastély védett arborétumában és a temetőben koros fák állnak. A zöld részt közmunkások gondozzák szakember irányításával. A közelben kempingezni is lehetne. Épületek várnak hasznosításra. A neoklasszicista stílusú kastély kertjében régi épületek találhatók. Van, amelyik összedőlt. Lebontották a tehénistállót, a baromfi- és sertésólakat, a varrodát és az üvegházat. A varroda a falu első kisüzemének számított, öt év alatt 30 nőnek adott munkát, 1995-ben szűnt meg. A községvezetés a DN által szerkesztett honlapjában ipari vállalkozó jelentkezését várja. A hajdani urasági, majd tsz-központot legkevesebb hatvanmillió forintért kínálják. Érdekes, hogy a Kammerer uraság egyik hazai utódja 300 hektár földdel rendelkezik a határban. A védett arborétum jellegű parkban 150 éves fák, köztük vörös- és lucfenyő, nyár és juhar magasodnak. A temetőnél is védett növények sorakoznak, így Erzsébet királyné fái és tölgyek. Oltalom alatt Dézsai Országh Lajos földbirtokos, vármegyei gazdasági egyesületi elnök bronzalakos kriptája, amelynek kovácsolt kapuját valakik elemelték. A felsoroltak érzékeltetését segíti az alakuló lovas turizmus Királyné Kosztin Ibolya szervezésében. ■ Legelső a földművelés Legfontosabb, hogy szinte mindenki sajátítsa el a földművelés és a háztáji gazdálkodás fortélyait, tudtuk meg Nagy Gyulától, a falu- és földprogram felelősétől. Ha ugyanis nincs önellátás, a faluturizmus sem lendül fel egyhamar. A település tehát küllemében csinosodik, hogy méltó legyen ilyenképp is a vendégfogadásra. Ettől a szándéktól vezérelve a község az összes családi ház utcai homlokzatát vakolta és kimeszelte. A temetőt és a kastélykertet, amelyek arborétumnak is tekinthetők, a közmunkások rendszeresen gondozzák. Az egyik portán több millió forint értékű mezőgazdasági gépparkot hoztak létre, hogy az embereket segítsék a földművelő vállalkozásukban. Rendelkeznek egyebek között kukoricavető-géppel, boronával, valamint szártépővel is. Jelenleg azért pályáznak, hogy például újabb vetőgéphez, gyűrűs hengerhez és ásókoronához jussanak. A testület megvette az öreg, volt urasági magtárt, amelyet a megerősítés után kulturális és közművelődési célokat is szolgáló faluházzá alakítanak át, benne kap helyet a telekunyhó is. A harmadik szociális lakás épül, a telekért nem kért pénzt az önkormányzat. Nem véletlen, hogy jó példával és szakmai tanácsadással is szolgál a csaknem harminc tagot tömörítő gazdakör. Meg kell tanulni ugyanis kertet és szántót művelni és ha valaki gondos gazda, akkor képes kellemes és lelkes vendégfogadóként is szorgoskodni. Még senki sem alakított ki vendégszobát, de a lovas turizmus kezd kialakulni. Részben a falusi turizmus szellemében portánként 7, míg a határban és az utcákon csaknem 200 gyümölcsfát ültettek el. Sziárd útburkolat vezet az utcákban, erős a járda, nagyon szép az új buszváró. Legutóbb minden útfelületi kátyút megszüntettek. Az árkokat kitisztították, így egyik pincét sem önti el a talajvíz. Nagy Gyula programfelelős A TELEPÜLÉS ELSŐ JÁTSZÓTERE pár hete készült el több évi előkészület után, részben az egyik nyugdíjas néptanító, a Pécsett élő Gamus Géza közreműködésével, aki a kovácsmester őse vas alkatrészeit ajándékozta az építőknek. Segített az egyik lakó, Kanalas István is, aki egy faragott lóval egészítette ki a szabadtéri játékkészletet a kicsik örömére. Kérdésünkre elmondta, hogy ugyancsak közösségi munkában később vonatot és Frédi kocsit farag. A községvezetés a játékpark további bővítését tervezi. A kicsik mellett sok felnőtt, főként szülő is eljár ide, és órákon át beszélgetnek, társalognak az emberek. Már a kastély előtti kamaszpihenő fiataljai is a játékoknál gyülekeznek. Hogy mindenki egyidőben játszhasson, hamarosan kell majd többek között libikóka, gerendahinta és jó pár pad. fotók, csuti János Az oldal a magyarteleki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János BEMUTATKOZIK Ősi porták A főutcában csaknem tíz porta kovácsolt vaskerítését védelem alá helyezték. Az utcai homlokzatuk népi stílusban fogant. Ritkaság, ahol Varga Józsefné lakik. Egy ormánsági kovácsmester készítette a díszes, sárga és piros kerítéseket és kapukat, amelyeket a lakók kezdtek eladni. A rongálást megelőzendő született döntés a védelemről. A gyártó nevét Kovácsáé Szekeres Aranka falukrónikás sem tudja, annyit sejt, hogy száz évnél öregebbek a vasremekek. A hetvenéves hölgy az ősi, tán falualapító famíliák: Barics, Király, Martin, Molnár, Szabó és Varga históriáját dolgozza fel. Megóvják a mai Nagy, egykor Szigeti, a Köllő, a hajdani Molnár, a Bite, régen Szabó porta utcai részét. Egyedi küllemében az a másfél évszázados, vályogfalú ház, amelyben most Varga Józsefné, Pöttendi Magdolna lakik. A tetőszerkezet és a homlokzat kissé naiv népi barokkos. Benn óriási mestergerendák húzódnak. Néhol alacsonyan kell lépni, mert bevernénk a fejünket. Itt-ott látszik a kemence, a füstölő nyoma. ■ Tanulják a gazdálkodást Sok a munkanélküli, akiket az állam és az önkormányzat tart el. A községvezetés azt akarja elérni, hogy minél többen gazdálkodjanak önállóan a saját vagy a község által biztosított földön, így lássák el magukat és családjukat terménnyel, amivel esetleg idővel a piacon is megjelenhetnek. A jövedelmük tehát nőne. Eddig még csak egy lakó, Dombai János volt képes arra, hogy a mezőgazdasági üzemtől valamennyi földjét visszakérje, sőt gyarapítsa. Vállalkozása oly sikeres, hogy most már magán gépsorral rendelkezik. Mások is, mint például Bite Lajos, Nagy Gyula, Nagy István, Tóka István, Török Béla mind nagyobb földrészt munkálnak önerőből. Már vagy húszan kezdenek egyéni gazdaként földdel foglalkozni. Van aki 2, más pedig 12 hektárt vállalt a korábban bérbe adott sajátjából. A jelenség még nem általános. A felsorolt gazdák elsősorban a tehénállományuk ellátása miatt termesztenek kultúrnövényeket. Számukra jelenleg komoly gondot jelent, hogy messze, tehát Gilvánfán és Királyegyházán is rendelkeznek parcellával. A tehéntartók jelenleg attól félnek, hogy nagyon sokba fog kerülni a házi hűtőház megépítése. A község által biztosított közös géppark a pásztorház területén több millió forint értékű. A gépeket olcsón lehet kölcsönözni és igényelni. Évente minden családnak ingyen művelik meg a kertjét, jelképes áron adnak magvakat és csibét. Ősszel a község segít a betakarításban. Népességalakulás A hódoltság idején magyarok lakták, ahogy 1930-ban is, amikor a lélekszám 344 fő. 1970-ben 260 magyar embert tartanak nyilván. Ekkorra szinte valamennyi ősi família, mint a Barics és Hergyó elköltözött. Némelyik, mint a Martin és a Varga család kihalt. A régiek közül csak a Szekeres és a Szabó család maradt. Az elvándorlók helyébe nincstelen uradalmi alkalmazottak érkeztek, így a Zala megyei Csömödérből, Oroklánból, vagy a nyírségi Zajtáról és Mátészalkáról. Az utóbbi egy évtizedben alig költöztek el, 1992-től 243 lakos él a faluban. ■ A lapály pihenőparkja A felhagyott vályogvető gödörben a Lőrinci-víz és a Füzesdiárok vizének részleges felhasználásával 1,2 hektáros mesterséges tavat alakítanak ki, amelyen csónakázni és tutajozni is lehet. Nincs szó arról, hogy az említett ősi folyások veszélybe kerültek volna, nem áll fenn a kiöntés veszélye a drávai lapály ezen zugában, ahol napjainkra csodálatos vadvízi birodalom alakult ki. Ritka vándormadarak, főként sirályok, kócsagok és gémek pihennek meg a zsombékosban, népes vízicsibecsaládok vertek tanyát. Javában tart a húsz hektárosra tervezett szabadidőpark kialakítása, így rendszeresen boronálják, egyengetik a legelők és a mezők talaját, kiirtják a veszélyes gyomokat, az erdőkben és a csalitosokban ritkítják az aljnövényzetet, hogy a kirándulók szabadon mozoghassanak. A park főként a pécsi természetbarátok körében kezd ismertté válni. A területén időnként sportolók, köztük tőrvívók táboroznak. AZ ÖKUMENIKUS és Jézus test nélküli új kereszt a megbékélés és a megbocsátás jelképe is. Helyben katolikusok és reformátusok is élnek, akik a szentmisére, illetve az istentiszteletre az önkormányzat épületében jönnek össze. A plébános dr. Molnár János, míg a református hívőkkel csányoszlói, vajszlói és pécsváradi lelkész találkozik. A katolikusok együtt zarándokolnak Máriagyűdre Szentháromság vasárnapján a kisasszonyai, a magyarmecskei és az ózdfalusi társaikkal. Egykor velük jöttek a tésenyi és a gilvánfai zarándokok is. Valaha Kisasszonyfára gyalogoltak misére, amire a Misés út és a Misés híd földrajzi jelölés utal. A hidat azonban fémgyűjtők szétdarabolták. Kisebb toronynak illik be a harangláb, amelynek a keresztje időnként életveszélyesen megbillen. A láb oldalába a két világégés halottainak a névsorát vésték be. A szomszédságában idővel imaház és magányos idős emberek melegedőjét tervezik._______________■ Az összefogás példái Eddig csaknem tíz közösség szerveződött öntevékeny módon, illetve a községvezetőség kezdeményezésére. Most alakul a madarászok és a természetjárók csoportja. A kollektívák félszáznál több személyt fognak össze. A nyugdíjasok Dombai Jánosné, Gamus Géza és Tóth Benőné, a sportkörösök pedig Böszörményi Tivadar és Varga József vezetésével tartják foglalkozásaikat. A gazdakör 15 földművest tömörít, a tiszteletbeli elnök, Dombai János, míg az ügyvezető elnök Gidó László. Nyaranta pécsi vívó ifjak edzenek a határbeli táborban, akiket érdeklődve keresnek fel a helyi gyerekek. Évek óta járnak iskolások a máriakéméndi egyházi táborba, ahol a résztvevők tanulják a kulturált együttélés, a közös játszadozás és a programszervezés szabályait. Rájuk különösen számít a falu, hogy a régóta működő, de időnként megszűnéssel fenyegető ifjúsági klubot újjáalakítsák. A közéletiséget nagymértékben meghatározza a katolikus egyházközség (irányító: Bite Lajosné), a református gyülekezet (vezető: Kanalas Istvánné), valamint a szülői munkaközösség. A tagok sokat tesznek azért, hogy a gyermekrendezvényeket siker koronázza. Rangos esemény a faluban, ami szintén a közösségi élet megnyilvánulásának számít, augusztus 20., amikor a helyiek és az elszármazottak jönnek össze a kastélyparkban. Ekkor már nemcsak szabadtéri misét celebrálnak, de újabban keresztelőket is tartanak. Az elköltözöttek zöme - számuk száz körüli - Pécsről, Baksáról, Bükkösdről, Mohácsról és Érdről érkezik. Hajdú Jánosáé, aki egy pécsi énekkart dirigál, a dalostársaival tér haza. Három egykori néptanítónak, így Gamus Gézának, Horváth Józsefijének és Horváth Miklósáénak is köszönhető, hogy erősödik a közélet. Nem véletlen, hogy nemrég emléktáblát avattak a tiszteletükre a volt iskola falán. Snobl Rezső természetjáró, míg Kazi János madarász klubot alapít. A legtöbb társadalmi munkát a következők végzik: Demeter Károly, Kazi János, Ludvig János, Ludvig Zoltánné és Vég Gáborné. A volt iskola a néptanítók emléktáblájával