Dunántúli Népszava, 1948. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-17 / 62. szám

resszió veszélye ellen folytatott küzdelmeiben az a támogatás, ame­lyet Magyarország nyújtani tud az európai béke megszilárdításának közös ügye érdekében. Az új Ma­­l­y­ Írország elfoglalta méltó helyét a haladás élén járó demokráciák családjában ! — Engedjék meg, hogy a hősi magyar forradalom századik évfor­dulója alkalmából a Szovjet­ Unió nevében szívből jövő jókívánságai­mat tolmácsoljam a magyar nép­nek. (Hosszantartó lelkes taps.) baráti küldöttségek köszöntik a magyar népi demokráciát­ ­.Milus Milovan jugoszláv ál­­lamminiszter a jugoszláv kor­mányküldöttség nevében ü­dvö­­zölte az országgyűlést­­és a ma­gyar népet: — Az új Jugoszlávia,— Tito vezérévé­vel — továbbra is win­­uk­-ii megtesz, ami módjában áll hogy a demokrácia fejlődését Magyarországon elősegítse. A ma­gyar- jugoszláv baráti viszony a középeurópai­ népek szabadságá­nak fontos­­záloga. Éljen az örök jugoszláv-magyar barátság. A román küldöttség vezetője Stefan Voitec, a Presidium tagja üdvözölte ezután a magyar né­pet: — Ma, amikor népeink élén a­­kásosztály áll, végre elindul­hattunk a magyar és román nép szoros együttműködésének útján — mondotta. A román népi köztársaság új alkotmányának elfogadására készül. A tervezetben első helyet foglal el az összes állampolgá­rok egyenlő jogainak biztosí­tsa származásra, nemzetiségre és anyanyelvre való tekintő nélkül. A lengyel küldöttség vezetője K­orzicky miniszter az alábbia­kat mondotta:­­— 1548, a népek tavasza nem hoz­ta meg a győzelmet. — Ma azonban megvalósítjuk a népek tavaszá­nak jelmondatait. Európa népei nehéz harcokban védték meg függetlenségüket a német impe­ralizmus ellen és készek arra, hogy minden újabb merénylet­tel is szembeszálljanak. Anton Jugov bolgár belügymi­niszter, a bolgár kormánykül­­döttség vezetője a hazafias arc­vonal, a bolgár kormány és Dimitrov miniszterelnök üdvöz­letét tolmácsolta. — A bolgár nép a magyar népben őszinte barátot lát — mondotta. — Reméljük, hogy ezt a barátságot a közeljövőben magyar-bolgár barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés koronázza majd. Erősödjék és virágozzék a magyar-bolgár barátság! Herl­in** er a m­agya­r-cseh­szlovák barátságról Jelenek Flerlinger csehszlovák .••••«ügyi miniszter a csehszlovák ormány forró üdvözletét talm­á­­solta a demokratikus Magyar­­zágnak. — A fasizmus teljes veresége második világháborúban meg­­védte, hogy likvidáljuk a múl­t és rendezzük ügyünket az­­sz barátság szellemében. — Tudom hogy még vannak ■akadályok az úton, de barátsá­gunkat többé nem zavarja meg az osztály egyoldalú érseke. Nagyon jól tudjuk, hogy nem­­ dolgozó magyar nép felelős a szlovák nép elnyomásáért. Tuk Jahova albán iparügyi miniszter az albán delegáció ne­vében üdvözölte a magyar népet. Az országgyűlés a külföldi kormányküldöttségek vezetőinek beszédeit hosszantartó tapssal fogadta. A beszédeket Nagy Imre elnök köszönte meg. Az elnök ezután felkérte a miniszterelnököt, hogy az elfoga­dott törvényt aláírás céljából a köztársasági elnök elé terjessze. Dinnyés Lajos átadta a törvény­javaslat szövegét Tidy Zoltán­nak, aki azt aláírta, Dinnyés Lajos is ellenjegyezte a törvény szövegét. Nagy Imre enunciálta, hogy az 1948. évi XXIII. tör­vénycikk kihirdetése az Orszá­gos Törvénytárban a mai napon megtörténik. * Az ülés a Himnusz hangjai­val ért véget. V­I­L­A­G­S­I­K­E­R! !­­ön! APOLLO Jön! HÉ! HOLD MR03KHKJ! MEGJELENT A SZOCIALISTA FIATALOK CENTENÁRIUMI daloskönyve Tartalma: 10 induló, munkás dal, sza­badságharcos dal, népdal so­rozattal la kiállításban kap­ható a SZIM központi titkár­ságán, Budapest, Vill. ker. Rákóczi­ út 43 szám H­a sr­ét ra jegygyűrűk nyékszerek­, karói­ak, ezüst ajándéktárgyat Krímn­él és Sánta órás, ékszerész, játszerészek­­,­nél, Jókai-tér 9 szám VILÁGSIKER! Jön! , APOLLO Jön! HÉT HOID IMOOiíMM 2**. ....... '""" . A rádium felfedezésének regénye: I Madame Curie , GREER GARSON és WALTER PIDGEON új nagy filmje! — Legközelebb: URÁNIA! | Március 74-től kétftt mindenütt, a kiváló minős ?.gy. j! 'j Qulríleumí 5Ütün/cet Pannónia. tt, I fiád Tildy elnök, Szako­sits és Rákosi elvtársak beszéltek a centenáris nagygyűlésen A budapesti centenáris nagy­gyűlést a Kossuth­ téren félmillió­nyi tömeg jelenlétében nyitotta meg hétfőn délelőtt Szakosits Árpád elvtárs, helyettes minisz­terelnök,­­ az Országo­­s Nemzeti Bizottság és a Történelmi Em­lékbizottság nevében. — Nincs a magyar múltban egyetlen korszak sem — mon­dotta — amelynek vezérei oly közel kerültek volna a nemzet legszegényebb és legelnyomot­­tabb rétegeinek Szívéhez, mint Kossuth lajos, Petőfi Sándor, Táncsics Mihály és többi már­ciusi hősök. Csak a felszabadu­lás óta tudta a magyar nép iga­zán szíve szerint megülni ezt a napot, mert a történelem sül­lyesztőjében immár eltűnt urai mitől sem rettegnek jobban mint attól, hogy március értel­mét és jelentőségét valóban ér­vényesülni engedjék. Száv évig tartott a magyar ellen­­forr­aa­dal­on. . A magyar ellenforradalom valójában nem huszonöt évig hanem csaknem száz évig tartott. 1848 március 15-én megindult a szabadság hódító útjára, de már március 16-án megindult az ellenforradalom is. A magyar nép csodákat művelt, hónapokon át a világ minden szabadságszerető népe reménykedve tekintett fe­lénk. A mi kötelességünk, hogy ennek a hagyománynak szelle­méb­en folytassuk és befejezzük a művet és 1848 márciusának igazi szellemével megtöltsük a magyar életet. A centenáris Ün­népségek egybeesnek a munkás­egység megvalósulásának idejé­vel. Szebben, méltóbban nemzet még nem ünnepelte szabadság­­harcának vérrel megszentelt emlé­két. A továbbiakban Szakasits elv­társ meleg szavakkal üdvözölte Vorosilov marsall vezetésével ér­kezett szovjet küldöttséget és hangoztatta,­ hogy ugyanaz az­ orosz nép, amelyet száz eszten­dővel ezelőtt zsarnokai arra kényszerítettek, hogy a mi sza­badságharcunk leverésének esz­köze legyen, ma velünk együtt ünnepli az évfordulót. — Hadd mondjak — fejezte be szavait —­ ezen a nagy nem­zeti ünnepen egész népünk nevé­ben mély és hálás köszönetét a Szovjetunió hős népének s bölcs nagy vezérének, Sztálin genera­­lisszimusznak, megújhodott és soha többé el nem vesző szabad­ságunk elefgarcosainak. Szovjet­ Uniótól kaptunk. Mit tet­tünk eddig a nép szabadságáért? 1848-ban csak a rabláncot vette le a nemzet a jobbágyok kezéről, a három esztendővel ezelőtti földre­form közel száz év múlva vissza­hozta számukra a teljes és vissza­vonhatatlan szabadságot. Ezután a dunai népek szabad­ságának közös ügyéről beszélt az elnök, ami Kossuth Lajos szelle­méből származik s amit a ma­gyar demokrácia is magáénak vall, majd az államosítások je­lentőségét­­méltatta, végül a szomszéd népeknek, elsősorban a''Szovjetuniónak mondott köszö­netet a megértés és jóindulat tör­ténelmi tényeiért, amelyekkel le­hetővé tették és elősegítették ve­lük való viszonyunk baráti és testvéri rendezését. Köszöntötte a külföldről érkezett hivatalos és mini hivatalos küldöttségeket és meleg szavakkal üdvözölte a külföldön élő magyarság de­mokratikus meggyőződésű képvi­selőit. 4 magyar ti­ép teljesen félszoba ii­alt Ezután Tildy Zoltán köztársa­sági elnök lépett az emelvényre. — Száz esztendő távolából nagy idők jöttek vissza közénk. — kezdte beszédét az elnök. Azt akarjuk, hogy a százados fordulón éledjenek újra az 1848 igazi nagy­ágát adó népi erők. Ébredjünk tu­datára annak, hogy a legutóbbi nagy világkezdetem során Európa többi népeivel együtt halálos veszedelem­ből szabadultunk meg. Jó, ha ezzel a ténnyel mindnyájan tisztában va­gyunk, hogy annál boldogabban ör­vendhessünk az alkalomnak, a nagy lehetőségnek, amelyet hazánk fel­szabadításában a ma már velünk szövetséges nagyhatalomtól. a mitmmmmmmmmmmmmmamm kobold snosi]FI_ Szerda, csütörtök, március 17-18. A legművészibb felejthetetlen film remete: Idegen nő Főszereplők: IICRID BERGMAN, WARNER BAXTER és SUSANNA HAYWARD Hirano, Előadá­juk kezdete szerdán és c­ cs­törtökön 5 és 7 órakor K­essközeivbp. VALAKIT MEGÖLTEK Valóra váltottuk mindazt, amiért a 48-as hősök küzdöttek A köztársasági elnök után Rá­kosi Mátyás elvtárs, helyettes miniszterelnök mondott beszédet. " Mi a népi köztársaság de­mokratái tanultunk az 1848-as forradalom eseményeiből. Az 1945 évi földosztás ténye minden Szónál ékesebben bizonyítja, hogy a népi demokrácia nemcsak örö­köse, hanem továbbfolytatása és befejezése mindannak, amit Kos­suth, Petőfi és Táncsics célul tűztek ki. A belső reakció vere­sége meggyorsította az újjáépí­tés iramát, lehetővé tette a há­roméves tervet és még szorosabbá tette a nemzeti összefogást. — Van valami jelképes abban, hogy éppen 1848 márciusának százéves évforduló­jain történt meg a döntő lépés a két munkás­párt egyesülésére. A dolgozó magyar nép egyre világosabban látja, hogy helyes az út, amelyre­ a felszabadulás után léptünk. Három esztendő alatt Hitler utolsó csatlósából a népi de­mokráciák nemzeteinek megbe­csült tagjává küzdöttük fel ma­gunkat. Nekünk jutott a törté­nelmi feladat, hogy valóra vált­suk mindazt, amiért az 1848-as forradalom hősei küzdöttek. Megvédjük 1848 hagyatékát: a szabad, boldog magyarok függet­len, virágzó köztársaságát, — fejezte be beszédét Rákosi elv­társ. Petőfi és Kossuth szobrának megkoszorúzása A centenáris ünnepségeknek csodálatos nyitánya volt az ifjú­sági fáklyás felvonulás, amelyet a SzIT-gárdisták vezetésével az ifjúság rendezett az Oktogon és az Operaház között. Délután öt órakor a főváros minden részé­ből nemzeti színű és vörös zász­lók alatt vonultak fel a fiatalok és a munkások százezerei a Idő­sök Terére és onnét az Oktogon­ra, ahol meggyújtották a fáklyá­kat. A felvonulást az­ operaházi dísztribünön nézte végig Tildy Zoltán köztársasági elnök és hit­vese, Dinnyés Lajos miniszter­elnök, Szakasits és Rákosi elv­társ helyettes miniszterelnökök, Voroslov marsall és a külföldi küldöttségek. A hatalmas díszme­net a Múzeum-kertbe és a kör­nyező utcákba vonult. Itt került sor az ifjúság fogadalomtételére. Felhangzott a Himnusz, utolsó hangjai mellett futott be a fák­lyás kegyeleti staféta Kossuth László alsódabasi sírjától. A március 15-i ünnepségek első pontja Petőfi szobrának a megkoszorúzása volt a köztársa­sági elnök, a kormány és a kül­földi küldöttségek jelenlétében. Nagy Imre élvtárt, az ország­­gyűlés koszorúját helyezte el. Vorosilov marsall, a szovjet nép nevében helyezett el hatalmas koszorút. Innét a Kossuth-szobor elé vonultak, ahol a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és­ a külföldi delegációk helyezett­­el koszorúkat. Hétfőn délután az Újváros­házán díszközgyűlés volt, ame­lyet Szakasits Árpád elvtárs nyi­tott meg a kormány, a Történel­mi Emlékbizottság­ és az Orszá­gos Nemzeti Bizottság tagjainak t­elenlétében. A közgyűlés alatt kü­ldötbég megkoszorúzta a Mú­zeum lépcsőjénél lévő Petőfi emléktáblát és a Hecken agi­­nyomda emléktábláját. A pécsi ifjúság ünnepségei Emelt fővel állít­­tunk a világ elé A pécsi centenáriumi ünnep­ségek vasárnap a 48-as diák­bizottság díszelőadásával kez­dődtek. A Himnusz hangjai után dr. Újvári Pál tankerületi fő­igazgató mondott szépszárnya­­lású ünnepi beszédet. Utalt nap­jaink veszélyes feszültségektől terhes léskörére, majd emelt hangon jelentette ki, hogy a ma­gyarság a két háború és a gyá­szoló anyák szenvedései jogán békét akar. — A magyar demokrácia és a magyar szociális forradalom kérdésében is — folytatta dr Új­vári Pál — ti. leghatározottabban kell állást foglalnunk. Meggyő­ződésü­nk, hogy a magyar de­mokrácia, a magyar forradalom nem az idegenből felrak indított áradás, hanem a­ magyar múlt­ból előtörő folyamat.­­ 1945 óta az elfojtott forra­dalmak erői törtek elő, tehát mélygyökerű, évszázados hátterű forradalommal állunk most szemben és most egyszerre éle­tet kérnek az elfojtott, megaka­dályozott erők. Ennek a forra­dalomnak a sodrából kell ki­alakítanunk életünk új formáit A földosztás, a nagyüzemek ál­lamosítása, társadalmunknak az egyenlősítés felé haladása máris mutatják ennek az új forrada­lomnak az útját. Kétségtelen az is, hogy e változások­kal kapcso­latban az egyéni élet és a sza­badság szükségképpen korláto­zást szenved, d­e ez elkerülhetet­len. A közösség felemelése,­ a közösség életszínvonalának eme­lése a cél. — úgy érzem, — fejezte be beszédét dr Újvári Pál —, hogy emelt fővel állhatunk a világ elé a magyar szabadság nagy ünnepnapján, mert elmomlíít­­­juk, hogy tiszta szándékkal, s nemzet és az emberiség­ üdvéér és boldogulásáért dolgozunk! A díszelőadás további rnfi.-á van a pécsi középiskolák növen­dékei által előadott szavalatok énekszámok és népi táncok sze­repeltek. V­I­L­Á­G­S­I­KER! Jön! APOLLO Jön! KÉT KOLD MIDONNÁJA „AGNES“ l­eányotth­on Pest legjobb helyén: IV., Múzeum-körút 11. I. em. ■gag—«»bű uíjM—ommmmm

Next